Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-01 / 181. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. augusztus 1., szombat Bosznia-Hercegovina — Kijev Dől: Sírva panaszolja a 81 éves Mara Katie a bosnyák területvédelmi erők egyik tagjának, hogy nincs mit enni a faluban. A helységet nemrég foglalták vissza a szerb fegyveresektől. ÚJRA VÉRES A GRÚZ HADIÚT Arat a halál a Kaukázusban A robbanás után a 33 éves Andrej Csacolovból csonka roncs marad, maradványait osszét bajtársai a déi-osszét főváros 5. számú iskolájának udvarán hántolják el. Sok fényképes sír domborodik már itt, a fotó alatt a következő szöveggel: „Az Úr magához szólította osszét gyermekét”. Hogy miért az iskolaudvaron emelkednek az új sírdombok? Mert a temetőben az élők — még élők — harcolnak. Grúzok és osszátok. Kérdőjelek / Aru(hon)védelem Csak helyeselni lehet, ha tekintélyes gazdasági szakemberek harcra kelnek a magyar ipar védelmében, s erre alapítványi formában — még pénzt is áldoznak. Csak a hazai árut pártolják ezzel? Nemcsak, mert vele együtt kiállnak a nemzeti piac és a munkahelyek mellett, támogatandó a magyar vállalatok nemzetközi versenyképességének növelését. Kiszorítani a külföldi termékeket? Ez nem lehet sem cél, sem eszköz. Cél azért sem, mert importárura a választékbővítés, a hiánypótlás, no és a magyar cégeket nagyobb teljesítményre sarkalló konkurencia miatt szükség van. Eszközként pedig azért nem használható a „kiszorítósdi”, mert — ezt a „Védegylet a magyar iparért” szervezet kezdeményezői tudják a legjobban — a magyar munkaerőt foglalkoztató külföldi cégek, vegyesvállalatok az anyavállalattól átvett marketing stratégiájukkal esetenként még jobban elősegítik a hazai piac fejlődését, mint a hagyományos, tisztán magyar vállalkozások. Miként védhető a tisztes ipar? Csak a piacgazdaság eszközeivel. A gazdaságos előállítással, a gazdag kínálattal, a jó minőséggel és a reális árakkal. Ezek megléte esetén már szerepet játszhat a jó piacszervezés, a jó reklám. S erre építve tűnik megvalósíthatónak a védegylet törekvése, hogy egyfajta nemzeti öntudatra is alapozva igyekezzenek a presztízsét is megteremteni a magyar áruknak a hazai fogyasztók körében. Mert az áru(hon)védelem muníciója csak a megfelelő termék lehet. De hogy a „lövedék" célba is találjon, ahhoz valóban kellenek oíyan harcosok, mint a Védegylet tagjai. P. T. A pápa régi álma Az örmény külügyminiszter látogatása Raffi K. Hovannisian örmény külügyminiszter augusztus 2-4. között hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Személyében történelmi kapcsolataink során először köszönthetünk külügyminisztert a független Örményországból. Raggi K. Hovannisian hétfőn találkozik Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, áttekintik a kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó kérdéseket, és aláírják a két ország külügyminisztériumai közötti együttműködési jegyzőkönyvet. Nem találtak fegyvert Rolf Ekeus, az iraki tömeg- pusztító fegyverek feltárását végző ENSZ-csoport vezetője sikerként könyvelte el, hogy a szakértők átvizsgálhatták a bagdadi mezőgazdasági minisztérium épületét. Ekeus sajtóértekezletén beszélt erről New Yorkban, miután előzetes tájékoztatást adott vizsgálódásainak eredményeiről a BT tagjainak. A szakértői csoport vezetője azt is közölte a testülettel, majd az újságírókkal, hogy egyelőre nem találtak semmilyen tiltott fegyvert az épületben. Menesztik Kozirevet? Hamarosan menesztik posztjáról Andrej Kozirevet — írta tegnapi számában a Nye- zaviszimaja Gazeta. A mérvadónak számító liberális moszkvai lap rövid időn belül már harmadszor jelentette, hogy az orosz külügyminiszter még Borisz Jelcin szeptemberi japáni útja előtt távozni kényszerül. Az újság szerint Kozirevnek a Kuril-szigetekkel kapcsolatos álláspontja miatt kell megválnia hivatalától. Tiranai választások A hivatalos előrejelzések szerint az Albán Szocialista Párt (ASZP) nyerte meg a július 26-án tartott helyhatósági választásokat Albániában. A szavazatszámláló bizottság közzétett előzetes adatai szerint a szocialista képviselők a szavazatok 60 sazázalékával biztos győzelmet arattak a helyhatósági választásokon. Segítség a menekülteknek de módjával Ausztria segít a boszniai menekülteknek, de nem viheti túlzásba a jócselekedeteket, mert ezzel egyrészt tovább növelné a menekültáradatot, másrészt akadályozná, hogy a nyugati országok is bekapcso- lódhassdanak a segítésbe — állította az osztrák belügyminiszter egy tegnapi interjúban. A Der Standard című lapnak nyilatkozva Francz Löschnak nem volt hajlandó megmondani, hogy Ausztria mennyi menedékkérő befogadására lenne még képes. Magyar-török rendőrfőnöki tárgyalás A kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcról, valamint a gazdasági, menekültekkel kapcsolatos közös feladatokról tárgyalt tegnap Budapesten a magyar és a török rendőrfőnök. Az ORFK tájékoztatása szerint Pintér Sándor és Yilmaz Ergun kifejtette, hogy a két ország rendőrsége közötti együttműködés előnyös hatást gyakorolna a két ország közbiztonságára. „Pedig sokáig békében éltünk együtt — mondja a bécsi Der Standard helyszínen járt tudósítójának Vlagyimir Zago- jev osszét színházi rendező. — Most pedig egyszerűen kiirtanak bennünket a grúzok. Csoda, ha már gyűlöljük őket? A helyzet számunkra rosz- szabb, mint Eduard Sevard- nadze hazatérésé előtt volt. Gamszahurdiáról tudtuk, hogy őrjöngő nacionalista. De Se- vardnadze csak egy négytagú elnöki tanács tagja, aki vagy nem tud, vagy nem is akar megvédeni bennünket.” Térkép nélkül nehéz megérteni, mi történik itt. És történelemkönyvek nélkül is. Mint a világ annyi más táján, itt is a gyarmatosítás rég elhelyezett aknái robbannak az eddig uralkodó birodalom széthullása nyomán. ...Cári hadmérnökök a 18. században a zendülő kaukázusi törzsek ellenőrzésére építették meg a híres-hírhedt „grúz hadiutat” és bekebelezték az osszét kisebbség területét is a birodalomba. 1921-ben a grúz Sztálin, akkor a nemzetiségi ügyek legfőbb felelőse, Osszétia déli részét a saját szűkebb pátriájához, Grúziához csatolta autonom területként. Észak-Osszétia az Orosz Föderáció része maradt. Régi recept: oszd meg és uralkodj. Most a déliek egyesülni akarnak „északi testvéreikkel”, szeretnének elszakadni Grúziától és csatlakozni „Borisz cár”, Jelcin Oroszországához. Grúzia viszont azt mondja — és a maga szempontjából nem alaptalanul —, hogy ez annak az országnak a további megcsonkítása lenne, amely a múló századok során éppen elég területet vesztett el már Oroszhon, Törökország vagy éppen Azerbajdzsán javára. Sevardnadze is ezt az álláspontot képviseli és mivel Moszkvának fontosabb a Tbiliszivel való jóviszony, Jelcin alá is írt a szovjet ex-külügy- miniszterrel egy megállapodást „a jelenlegi határok sérthetetlenségéről”. Hazatért 100 menekült (Folytatás az 1. oldalról) A 46 bosnyák — 25 gyermek és 21 nő — is elhagyta a nagyatádi menekülttábort, s busszal a drávaszabolcsi határállomásra utaztak. Gyalogosan átmentek a horvát oldalra, ahonnan visszaküldték a menekülteket, akik közül négynek volt útlevele, a többiek csak a táborban kiállított igazolással rendelkeztek. A bosnyákok ezért visz- szamentek a menekülttáborba. Ezt követően mégis jelzés érkezett a határról, hogy a horvát oldalon egy vöröskeresztes gépkocsi várja a bosnyákokat, így végül pénteken 0 óra 20 perckor rendben átmentek a Drávaszabolcsi határállomáson. A válasz csak azok számára lehet meglepő, akik nem eléggé ismerik a ködös Albion múltját és jelenét: nem! A királyság hajója — a lékek ellenére — állja a viharokat, II. Erzsébet trónja nincs veszélyben. A büszke szigetnek 827 óta van királya vagy királynője és ezt a folyamatosságot mindössze a Cromwell-féle polgári forradalom tizenegy éve (1649-1660) szakította meg. Az évszázadok során persze a trón jogállása bizonyos változásokon ment keresztül. De a lényeg maradt. A monarchia léte nemcsak az alkotmány betűjében és szellemében azonosult az ország létével, hanem a lakosság nagy többségének tudatában is. A legutóbbi felmérés megfellebbezhetetlen tanúsága szerint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága alattvalóinak több mint hetven százaléka érzi és vallja ezt így ma is. A sziget- országban nem létezik egyetlen komolyabb párt sem, amely megkérdőjelezte vagy megkérdőjelezhetné a királyság létjogosultságát. Akkor sem tehetné ezt, ha akarná. Mert ha megtenné, ez egyet jelentene a politikai öngyilkossággal. Ez száz százalékig Izrael és a Vatikán Állam sohasem állt egymással diplomáciai viszonyban, noha Izrael római nagykövetségén működik egy, az esetleg felmerülő közös ügyeket intéző kis iroda. Nem hitkérdések indokolják Izrael hivatalos eliámerésének hiányát. Számos függőben lévő kérdést kell előbb rendezni. A gyakran igen rossz viszonyban 1965-ben következett be az első jelentős változás, amikor a II. Vatikáni Zsinat elvetette, hogy a zsidóság kollektiven bűnös lenne Jézus Krisztus vonatkozik Őfelsége jelenlegi ellenzékére, a Munkáspártra is. A határ, ameddig a Labour Party elmegy, annak a kövte- lése, hogy a felsőházba is választás és ne születési előjog alapján lehessen bekerülni, valamint, hogy a kormány „ne éljen vissza a királyi jogokkal”. Ez a követelés önmagában is érzékelteti e jogok érdekes kettőségét a brit alkotmányos királyságban: a trón és a demokrácia sajátos dialektikáját. Ez a megállapítás magyarázatra szorul. A dolog lényege az, hogy egyrészről a trón jogai mindmáig igen kiterjedtek: a miniszterelnök kinevezése és elbocsátása, miniszterek, főhivatalnokok, sőt, püspökök beiktatása és menesztése, a parlament összehívása és feloszlatása, hadüzenet és békekötés, nemzetközi szerződések megkötése és felbontása. Másrészről kialakult az a gyakorlat, hogy e jogokat voltaképpen a mindenkori kabinet feje gyakorolja. Ha az uralkodó valamilyen lényeges döntést deklarál, nyilatkozata nem véletlenül kezdődik már nagyon hosszú idő óta úgy, hogy „Kormányom tanácsára úgy határoztam...” A királynőnek például a kormány által megszövegezett trónbeszédet kereszthalálában. Az idén januárban vált ismeretessé, hogy a Vatikán további lépést tett Izrael felé, amikor lemondott arról a korábbi követeléséről, hogy Jeruzsálemet nyilvánítsák nemzetközi várossá. A kapcsolatok felvétele nem lesz rövid folyamat, amint azt a szóvivő jelezte is. Ha viszont eredményes lesz, akkor II. János Pál pápa régi álma teljesülhet: ellátogathat a Szentföldre, s ott együtt imádkozhat keresztényekkel, mohamedánokkal és zsidókkal a közel-keleti békéért. teljes egészében és a külsőségek hagyományos ponpá- jával a parlamentben akkor is fel kell olvasnia, ha azzzal vagy annak valamelyik pasz- szusával nem ért egyet. A nemzetközösség számára pedig a királynő annyira jelképes államfő, hogy a tagországok kétévenkénti csúcsértekezletén a többség meg is tagadhatná a részvétel lehetőségét a londoni trón urától vagy úrnőjétől. „Normális időkben — hangzik a The Royal Enciklopédia megfelelő paszusa — a királynő joga a parlament ösz- szehívása és a miniszterelnök kinevezése.” Pontos, mégis megtévesztő fogalmazás. Mert éppen „normális időkben” engedi át az uralkodó e két döntő jogot a hatalmon lévő párt vezetésének. Olyan szabály ez, ami alól az utóbbi évtizedekben két kivétel is akadt: Erzsébet 1957-ben és 1963-ban nem a toryk hivtalos jelöltjét nevezte ki miniszterelnöknek (R. A. Butiért), hanem Harold Macmillant, illetve Lord Home-ot. Ha ma megtenné, az alattvalók biztosan ezúttal is fejet hajtanának, mert a monarchia, az uralkodó a harmadik évezred küszöbén is megkérdőjelezhetetlen tekintélynek látszik. Akkor is, ha a trónörökös felesége boldogtalan és zátonyra fut hercegi frigyek hajója. Ferenczy Europress Felhívás licittárgyalásra Kaposvár Megyei Jogú Önkormányzatának Városgondnoksága licittárgyalást hirdet a Cseri parkban tartandó augusztus 20-i rendezvény egyszeri lebonyolítási és szervezési jogára A vállalkozó feladata: — az árusok helyének kijelölése a biztonsági előírások betartásának figyelembevételével, — a rendezvény zavartalan lebonyolításának biztosítása. A vállalkozó köteles a területet az átvett rendezett állapotnak megfelelően visszaadni. A vállalkozó az árusok által fizetendő területhasználati díjat szabadon állapítja meg. A licit induló összege: 80 000 Ft + 25% áfa. A licittárgyalás — helye: Városgondnokság, Kaposvár Németh I. fasor 7. — ideje: 1992. augusztus 11. (kedd) 9.00 óra. (21799p Lékek a brit királyi hajón Nincs veszélyben Erzsébet trónja A brit uralkodóház kisebb-nagyobb botrányai egyesekben már azt a kérdést is felvetik, vajon nem kondult-e meg a lélekharang az egyik legrégibb és talán legtekintélyesebb monarchia felett?
