Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-08 / 160. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. július 8., szerda Cseh környezetvédők Szlovákia belügyeibe való beavatkozásként is felfog­ható cselekedetnek minősíti a pozsonyi Koridor tegnapi számának írása azt a leve­let, amelyet a prágai Zöldek Körének három tagja intézett Varga György prágai ma­gyar nagykövethez. A három cseh környezetvédő levele a bősi erőmű kérdésében kia­lakított magyar álláspontot helyesnek tartja, s a Zöldek Körének' rokonszenvéről és támogatásáról biztosítja a magyar felet. A Koridor tel­jes terjedelmében közli a le­velet, amelyhez a lap cikk­írója írt kommentárt. A Ko­ridor arra is emlékezteti a le­vél aláíróit, hogy magatartá­suk nagymértékben rontja a szlovák-cseh kapcsolatokat, s ennek „nagyon negatív kö­vetkezményei lehetnek.” Olimpia— * gazdasági siker" Az idei olimpiai játékok rendezési jogától föllelkesült Katalónia ékes példát adott a gazdasági siker elérhető­ségére. A spanyolországi te­rület emellett országának gazdasági motorjává is vált. A gazdasági növekedés üteme túlszárnyalja az összeurópait. Riói tapasztalatok Formailag eredményes volt a riói környezeti világ­konferencia. Határozatokat hozott, ajánlásokat fogadott el 176 ország képviselőinek egyetértésével. A tudomá= rivos kutatás, a környezet­védelem és a fenntartható fejlődés összehangolása ér­dekében Szükség lenne is merni © folyamatban !své- magyarországi kutatásokat — állapította meg Láng Ist­ván, az MTA főtitkára. Havel a jelölt Jan Strasky, a csehszlo­vák szövetségi kormány feje a Polgári Demokrata Párt politikusaként egyre nyíltab­ban hangoztatja a kettéválás szükségességét. Szerinte „legkésőbb ősszel” megvá­lasztják Csehország államfő­jét. A párt egyetlen jelöltje erre a még nem létező tiszt­ségre Václáv Havel. Légistop Ulánbátorban A héten szünetel a belső légiforgalom Mongóliában, mivel az országnak elfogyott a járatokra jutó kerozinkész­lete. A járatok elsősorban a külföldieket érintik, akiknek a megváltott jegyeit visszatérí­tik. Gyémánttőzsde Tel Avivban Szabadkereskedelmi öve­zetté vált a hónap elejétől a világ legnagyobb gyémánt­tőzsdéje, a tel avivi Rámát Gan. Az intézkedéstől a kül­földi gyémántkereskedők érdeklődésének növekedé­sét várják. A tőzsde részve­vőinek ezentúl nem kell adót fizetniük, és jövedelmüket mennyiségi korlátozás nél- -kül, bármilyen valutában ha- zavihetik. Hívják össze a Jugoszlávia-konferenciát (Folytatás az 1. oldalról) A Jugoszlávia-konferencia, az azzal kapcsolatban folyó konzultációk megnyithatják az utat egy szélesebb alapokon szervezendő nemzetközi ta­nácskozás előtt, ahol egyéb megoldatlan kérdések kerül­hetnek szóba, köztük a ki­sebbségi kérdések is. Az állásfoglalás szerint bár mindegyik fél hozzájárult a dolgok jelenlegi állásához, benne az etnikumok elűzésé­hez, a fő felelősség a szerb vezetést és jugoszláv hadse­reget terheli. A müncheni dokumentum Szerbia mellett Horvátorszá­got is felszólítja Bosznia-Her­cegovina területi épségének tiszteletben tartására, s mind­azoknak az erőknek a vissza­vonására, amelyek nem állnak a szarajevói kormány fennha­tósága alatt; további lehető­ség ezeknek az egységeknek a szélnek eresztése és le­fegyverzése nemzetközi fel­ügyelet mellett. Kész a lista, de egyelőre titkos Állami „mentőöv” a vállalatoknak (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a kockázatok egy ré­szének átvállalásával, a priva­tizálás előtti reorganizációval, új munkahelyek teremtésével, a válságjelenségek aktív keze­lésével kell megvalósítani. Lehetővé kell tenni, hogy a vállalatokat jelentősen terhelő tartozások csökkenjenek, esetleg azokat elengedjék. Az ipari tárca első lépésként kijelölte azokat a vállalatokat és társaságokat, amelyek alapjuttatások, állami kölcsö­nök, hosszú lejáratú hitelek miatt kerültek nehéz hely­zetbe. A vállalatokról az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egyelőre nem ad bővebb in­formációt. Bagó Eszter, a tárca iparfej­lesztési főosztályvezető-he­lyettese elmondta: tizenkét vállalatról van szó, ám ezek nevét egyelőre azért nem hozzák nyilvánosságra, mert az súlyosan érintené e cégek üzleti érdekeit. Mindenesetre e vállalatok iparpolitikai szempontból je­lentősek, jövőjük van, önhibá­jukon kívül kerültek e körbe, ezért célszerű tartozásállo­mányukat kormányzati bea­vatkozással rendezni. További érdeklődésre még annyit kö­zölt a főosztályvezető-helyet­tes, hogy a listát akkor hozzák nyilvánosságra, ha a tárca koncepcióját megvitatta az Érdekegyeztető Tanács, amely e héten tárgyalja a té­mát és megszületett az ezzel kapcsolatos kormányhatáro­zat is. A szaktárca véleménye sze­rint a meg nem nevezett tizen­két cégen kívül további vállala­tok is segítségre szorulnak, ezek sorsa azonban már most valamilyen módon rendezés alatt áll. Ilyen például a Dimag Rt, az Ózdi Kohászati Üze­mek, a Csepel Autógyár, a Papíripari Vállalat, a Hungalu Rt. Emellett több olyan kisebb árbevételű ipari gazdálkodó szervezetet is megkülönbözte­tett figyelmet érdemel, ame­lyek a régió foglalkoztatáspoli­tikai szempontjából, illetőleg nemzetbiztonsági érdekből fontosak, Kérdőjelek Biztatás „békeidőre”? A hely szelleme nem volt túlságosan biztató: a magyar és a román külügyminisztériumi államtitkár Aradon, Ceausescu egykori vendégházában tanácskozott. Szerencsére ezúttal nem kísértettek a régi szellemek s nem vagyunk annyira elkényeztetve kétoldalú kapcsolatain­kat illetően, hogy ne örülnénk a legkisebb előrevivő lépések­nek is. A megbeszélésre a mindkét országot érintő rendkívüli események adtak közvetlen indokot. A Biztonsági Tanács 757. számú hározata, vagyis a Kis-Jugoszlávia elleni szank­ciók megvalósítása mindkét országnak nehézségeket okoz, Bukarest például 300 millió dollárra becsüli közvetlen veszte­ségét. Több mint logikus tehát arról beszélni, miként lehetne ezt együttes fellépéssel mérsékelni. A válsággal függ össze új határátkelők kijelölésének szükségessége is, hiszen a ko­rábbi útvonalak módosulásával, a „török invázió” mindkét or­szágot érinti. Ugyanakkor változatlan cél a két ország alapszerződésé­nek aláírása de ehhez még nem elegendőek az első lépések, általános légkörjavulást kellene elérni. így befejezni a vitát a kolozsvári konzulátus, a magyar egyetem és a líceumok új­bóli megnyitásáról. Ezért a mostani aradi találkozó szerény, de kézzelfogható eredményei hallatán is, jogos a nem ünneprontó kérdés: mi történik, ha nincs „rendkívüli helyzet”, amely szinte odakény- szerít a tárgyalóasztalhoz? Csodareceptek a politikában sincsenek, de érdemes felfi­gyelni Domokos Gézának, az RMDSz elnökének éppen most elhangzott nyilatkozatára, amely párhuzamos monológok he­lyett az odafigyelés, valamint a megértés készségét és igé­nyét sürgeti. Remélhetjük-e, hogy rövidesen nem lesz már válsághely­zet déli (s Románia délnyugati) határaihoz közel, a további előrelépésekhez pedig elég lesz az a „rendkívüli körülmény", hogy szomszédok vagyunk s közös boldogulásra kell töre­kednünk? Réti Ervin ENSZ-erők a repülőtéren Az ENSZ Boszniába vezényelt rendfenntartó alakulatá­nak tagjai felhúzzák a világszervezet lobogóját június 29-én Szarajevóban, miután a szerb csapatok elvonultak a nem­zetközi repülőtérről. Müncheni csúcsegyveleg A First Ladyk operába járnak A bajor üzletemberek sirán­koznak, mert nem a vevők, ha­nem a Nagyok özönlötték el Münchent. A hoteltulajdonosok viszont boldogok. Gazdag ven­dégkörük van. Münchenben 8600 rendőr van szolgálatban, ők a bajor királyok hajdani székvárosát valóságos erőddé változtatták. Az egyik híres su­gárúton, a Maximilianstrassen, a buzgó biztonságiak még a vi­rágtartó ládákat is eltüntették, nehogy terroristák bújhassanak el mögéjük. Hogyan töltik a First Ladyk a „szent három na­pot”? Operába járnak, ahol például Bizet Carmenját nézik meg. Helikopteren kirándulnak a csodálatos neuschwansteini kastélyhoz. Népviselet-divatot bemutató programon vesznek részt. S von Weizsäcker német államfő is meghívta őket. Nem könnyű eloszlatni a félelmet A kormány elítéli az antiszemitizmust (Folytatás az 1. oldalról) Juhász Judit kormányszó­vivő ezenkívül emlékeztetett a Zsidó Világkongresszus lon­doni kutató intézetének a na­pokban közzétett jelentésére, amely leszögezi, hogy a ma­gyar kormány hivatalos nyilat­kozataiban rendre elítéli az antiszemitizmust. És a jövő­ben is ezt fogja tenni. Számunkra azért is fonto­sak e vélemények, mert ezek a szervezetek a zsidó közös­ségek helyzetét a demokrácia megszilárdulásával szoros összefüggésben vizsgálják. A szlovákok új ellenség­képe Magyarország — írja egész oldalas keddi riportjá­ban a bécsi Kurier, s e véle­ményéhez csatlakozik a Der Standard komáromi riportja is. A helyszínen járt osztrák újságírók tapasztalataikat összegezve azon a vélemé­nyen vannak, hogy Csehszlo­vákia kettéválása, a független Szlovákia az ott élő 6-700 ezer magyar számára sötét jövőt ígér. A Der Standard Komárom magyar polgármesterének bá­tor harcáról ír, amelyet már a szobájára kitett kétnyelvű név­tábla is jelez. A polgármester „behívója” az ügyészségre — azt követően, hogy a Sunday Telegraphnak nyilatkozva a Erről szólt a közelmúltban Serge Cwajgenbaum, az Eu­rópai Zsidó Kongresszus főtit­kára is, a párizsi magyar nagykövetségen. Mintegy a demokrácia lakmuszpapírjá­nak tekintik, hogyan bánnak egy országban a zsidósággal és a nemzetiségekkel, s Cwajgenbaum úr szerint a megfelelő bánásmód hiányá­ban egyetlen kelet-közép-eu- rópai állam sem remélheti, hogy integrálódhat a demokra­tikus jogállamok közössé­gébe. Magyarországnak pedig az ő megítélésük szerint is magyarok autonómiájáért indí­tandó harcot helyezett kilá­tásba— önmagában is jelzi, hogy a helyzet komoly. Idézi a polgármester szavait arról, hogy a lakosság nem szeretne Magyarországhoz csatlakozni, de azt viszont nagyon sze­retné, ha a kettéosztott város magyarországi felébe minden hercehurca nélkül átjárhatna. Pásztor István polgármester szavai szerint a területi auto­nómia sem lehet cél, hiszen ebből földrajzi okokból kire- kesztenék a közép-szlovákiai magyarokat. Nem akarnak mást, mint igazi kulturális au­tonómiát, amely magában fog­lalja az iskolarendszert is — idézi az osztrák lap a komá­romi vezetőt. minden esélye megvan a mie­lőbbi integrálódásra. Az Euró­pai Zsidó Kongresszus főtit­kára utalt arra: a magyar poli­tikai közéletnek feltétlenül fi­gyelembe kell vennie, hogy a holocaust traumája óhatatla­nul beépült a túlélők génjeibe, s ezért a zsidóság egy része fenyegetettnek érzi magát, va­lahányszor „törpe kisebbség­ről”, „nemzetidegen elemek­ről” — hall, még ha tudja is, hogy Magyarországon hivata­losan elítélik az antiszemitiz­must — mondotta Juhász Ju­dit. Kevesebb hitelt kémek , (Folytatás az 1. oldalról) Áprilishoz viszonyítva több mint 1 milliárd forinttal bővült az állomány, ám márciust is figye­lembe véve alig tapasztalható növekedés, ugyanis akkor a de­vizabetétek összege 137,6 mil­liárd forintot értek el. A pénzintézeti értékpapír-ál­lomány 197,9 milliárd forintra növekedett. E téren tapasztal­ható a megtakarítások legstabi­labb bővülése. A készpénzállo­mány csökkent áprilishoz viszo­nyítva, ebből májusban 208,2 milliárd forintot tartalékolt a la­kosság. A lakossági hitelállomány hó­napok óta csökken, májusban már csak 179,1 milliárd forint volt. Ennek eredményeként a nettó megtakarítások 704,9 mil­liárd forintra emelkedtek a má­jusi 695,4 milliárd forintról. Kurier- és Standard-cikk A szlovákok ellenségképe Magyarország

Next

/
Oldalképek
Tartalom