Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-07 / 159. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1992. július 7., kedd Út a Suzuki- gyárhoz Esztergomban tegnap átadták a forgalomnak a Suzuki autógyárhoz vezető új utat. A 3,6 kilométeres főközlekedési út 62 nap alatt készült el. A Suzuki-cég képviselői elismeréssel nyilatkoztak az útépítők teljesítményéről. Tönkretett földek A nagyüzemi mezőgazdaság megszüntette Magyarországon a bokros-erdős mezsgyehatárok, az időszakosan vízborította rétek, a szikes tavak, mocsarak, a legelők és a ligeterdők jelentős részét — állapítja meg a Világ Természetvédelmi Alap felmérése. A mértéktelen műtrágyázás és növényvédőszer-használat miatt rengeteg faj természetes életfeltétele szűnt meg. Dupla végkielégítés Létrejött az új kollektív szerződés az Ikarus Járműgyártó Részvénytársaság vezetése és a munkavállalói érdekvédelmi szervezete között. Egyezség született arról, hogy a Munkatörvénykönyv által meghatározott végkielégítésnek a dupláját fizetik majd. A részvénytársaság vezetése továbbra is biztosítja az rt dolgozóinak szociális ellátását, üdülését, munkaruháját. Autórekord Belgiumban gördül le a futószalagokról a világon a legtöbb gépkocsi — legalábbis egy főre számítva. Tavaly több mint másfél millió járművet szereltek össze az országban. Noha belga autómárkák nincsenek, számos világmárkát szerelnek össze ebben az országban. Új csillagvizsgáló Új csillagvizsgáló működik hétfőtől Szegeden a Füvész- kertben. Az automatikus, 40 centiméteres tükrös távcsövű csillagvizsgáló biztosítja, hogy nemzetközi kutatásokba is bekapcsolódjanak a szegedi kutatók. 3 és fél millió forintos költséggel épülhetett fel az új kutatóbázis, így lehetővé válik, hogy az oktatás mellett Szeged is bekapcsolódjon az úgynevezett változó fényességű csillagok kutatásába. Jói szanáltak A Reorg Gazdasági és Pénzügyi Részvénytársaság lett a Szanáló Szervezet jogutódja. A cég többségi tulajdonosa, a Pénzügyminisztérium áttekintette a Szanáló Szervezet ötéves tevékenységét és megállapította, hogy a szervezet feladatát a vonatkozó törvények alapján elvégezte. A Szanáló Szervezet megszüntetésére az új csődtörvény életbelépésének következményeként került sor. Diplomaosztás a tűzoltóknál Diplomaosztó és tisztavató ünnepséget tartott tegnap a Belügyminisztérium Tűzvédelmi Oktató és Kutató Intézet Budapesten. Az ünnepségen 40 tűzoltó szakmunkás és 24 technikus vette át bizonyítványát. Mérnöki diplomát 27 tűzoltótiszt kapott, míg a tiszti átképző tanfolyamot 34-én végezték el. Tartályháború után privatizációs béke Horváth Gyula, a tabi TVG igazgatója: Azt szeretnénk, ha munkatársaink egy része tulajdont szerezhetne „Háború” dúlt egy éve Ta- bon a Budapesti Vegyipari Gépgyár 3. számú gyáregységében. Az ok: Suba János, a BVG igazgatója 1991. május végén fegyelmi határozattal elmozdította állásából Horváth Gyulát, a gyáregység vezetőjét. December 3-án azonban a Tartály- és Vegyipari Gépgyár — ez az új neve az üzemnek a központtól való elszakadás után — vállalati tanácsa egyhangúlag a gyáregység korábbi vezetőjét, Horváth Gyulát választotta meg öt évre a TVG igazgatójának. — Mit sikerült megvalósítania az gj vállalat jövőjére vonatozó stratégiai elképzeléseiből? — Megválasztásom előtt 13 évig irányítottam a gyáregységet. Ismertem hát a tárgyi, a személyi és a piaci feltételeket s láttam az egyre élesedő konkurencia veszélyeit. A túlélés taktikáját és stratégiáját kellett kidolgoznom. Ez nem volt más, mint a költségek csökkentése, a vevők igényeinek gyors és pontos kielégítése, a szerződéses és a pénzügyi fegyelem megszilárdítása, a nyugati szabványoknak is megfelelő végtermék gyártási föltételeinek megteremtése, a majd kétszáz tagú község stabilizálása, a vállalkozói szemlélet kialakítása. Javítottunk a termelői és a nem termelői létszám arányán, a béreket húsz százalékkal emeltük. A munkát biztosítani tudtuk. Iparágunkban a vállalatok egy részének termelése visszaesett. A TVG termelési értéke nőtt és eredménymutatói az előző évhez viszonyítva az első félévben jobbak, közben a termékeink ára csaknem 10 százalékkal csökkent. Ez a rugalmas piaci alkalmazkodás eredménye. Pénzügyi helyzetünk stabil, a bankoknak nem tartozunk. Hiányzik viszont a gyárból a magasan kvalifikált mérnök, közgazdász, hegesztő és lakatos szakmunkás. Azok az emberek, akik képesek rugalmasan alkalmazkodni a változó és növekvő feladatokhoz. A jelenlegi munkanélküli-segély ugyanis nem ösztönzi a munkanélküliek egy részét a munkavállalásra. — Miként áll a vállalat privatizációja? — Folyik a gazdasági-pénzügyi átvilágítás, a középtávú stratégiánk elemzése, a vállalat vagyonának értékelése. Azt szeretnénk, ha munkatársaink egy része tulajdont szerezhetne az MRP-program és a különféle hitelkonstrukciók segítségével a várhatóan augusztusban részvénytársasággá átalakuló vállalatban. A TVG részvényeinek vásárlása iránt több külföldi vállalat is érdeklődik, akárcsak a működő tőke befektetésére. Erre várhatóan az átalakulást követően kerül sor. — Hogyan alakult a piac? — A belföldi kereslet visz- szaesett. Pillanatnyilag legnagyobb mennyiségben a ket(Fotó: Sebők Dezső) tősfalú üzemanyagtartályokat gyártjuk, döntően belföldi piacra. Olyan cégek részére mint az ÖMV, az Aral, a Mobil, a Total és az Áfor. Biztatók a tárgyalásaink a tartályok külföldi értékesítésére, miután termékeink minősége a legszigorúbb német és osztrák szabványoknak is megfelel. Már nemcsak gyártással, hanem helyszíni szereléssel is foglalkozunk. Bekapcsolódunk a kommunális ivóvíz előkészítési és szennyvízkezelési programba, ám ezt behatárolják az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei. Krutek József Közelebb akistermelőhöz A Holstein-friz világkongresz- szus kapcsán hangzott el, hogy hazánkban az elmúlt 20 év alatt 300 ezerrel csökkent a tehenek száma, a tejtermelés pedig az 1,7 milliárd literről 2,5 milliárd literre nőtt. Önmagában a fajtaváltás nem hozta volna meg a kiugró eredményeket: kellett hozzá a tudatos takarmányozási szakmunka is. A piacgazdaságra való áttérés megköveteli azt, hogy a jövőben csak piac- konform termékeket állítson elő a mezőgazdaság is. Nemrégiben a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát adott otthont annak a tanácskozásnak, melyet Dél-Dunántúl szakembereinek tartottak a Central Soya munkatársai, valamint két amerikai kutató. A vállalat évente 60 ezer tonna komplex premixet gyárt. A dél-dunántúli önálló ki- rendeltség vezetője Faludi Károly elmondta, versenyképességük biztosítja a piacot. Az általuk forgalmazott termékekre a 12 év óta együtt dolgozó szak- tanácsadói hálózat, a szigorúan ellenőrzött receptúra és termelésellenőrzés adja a garanciát. Somogybán eddig csak üzemek használták termékeiket, de az éledező magángazdálkodás sem nélkülözheti szaktanácsaikat és takarmányukat. Ez lehet csak a minőségi marhahús- és tejtermelés garanciája a jövőben. A komplett premixek mellett évente 1,2 millió tonna kész tápot gyártanak, s ez az ország állattenyésztő telepeinek mintegy 20 százalékán, 380 üzemben oldotta meg a takarmányozást. Somogybán nem az állatok számának növelésére törekednek. Szolgáltatásuk az európai követelményeknek jobban megfelelő, a magángazdaságokban is jól hasznosítható rendszer. Mészáros Tamás Somogybán megfelelő az arány Kétezerig 150 ezer hektár új erdő Más fafajt akarnak az erdészek, s a környezetvédők — A duplája sem lenne sok (Folytatás az 1. oldalról) — A nem egészen 100 ezer négyzetkilométernyi területű Magyarországnak alig valamivel több mint 15 százalékát borítja erdő. Ezen belül a területi elosztás is nagyon egyenetlen. A Kisalföldön az arány az országos átlagnál valamivel magasabb. Veszprém, Vas, Zala, Somogy megyékben annyi erdő van, amennyi területi arányát tekintve ideálisnak mondható. Ha megvalósul az említett 150 ezer hektáros új telepítés, akkor az országos arány 20 százalék körül lesz. Ez még mindig nem sok. Az erdészek szerint erre még legalább ennyit rá lehetne tenni. — Mire figyelmeztetnek az egyetem kutatói, oktatói a program előkészítésekor? — Arra, hogy mindenekelőtt az erdészek és a környezetvédők jussanak egyetértésre. Mindkét fél más nézőpontból közelíti meg ugyanis ezt a fontos témát. Az erdészek elsősorban a feldolgozásra alkalmas fafajokat részesítik előnyben, a környezetvédők pedig az eredeti, az őshonos vegetáció helyreállítása mellett törnek lándzsát. Egy hektár új erdő telepítése ma 60-100 ezer forintba kerül. A megtérülési idő lassú. Az erdőgazdaságok saját erőből képtelenek nagy területeken erdőt telepíteni. Mi egyébként nagy fantáziát látunk az alakulóban lévő farmergazdaságokban erdészeti szempontból. Nagyon is kívánatos a régi facsoportok, kisebb erdők ligetek helyreállítása. Ezeknek éghajlati, s élettani előnyeit nem győzzük hangsúlyozni. — Milyen a dunántúli erdők jelenlegi állapota? — Jpbb az országos átlagnál. Ezen a vidéken a legfőbb gond, hogy a még meglévő értékes bakonyi, kőszegi és soproni hegyvidéki erdők egészségi állapotát sürgősen javítani kell. Főleg Sopron és Kőszeg környékén jelentenek veszélyt a savas esők, de még ennél is nagyobb baj az erdei talajok nitrogénnel való telítettsége. Ezekben az erdőkben lecsapódnak — a szelek hozta — keleti és nyugati irányból érkező szennyeződések. Az erdő nagy kincs. A pihenés mellett a gazdaságot, annak fellendítését, a foglalkoztatottság növelését is szolgálja. Cseresznyék István Segít a kárrendezési alap A kormány gépjármű-felelősségbiztosítási kárrendezési alapot hozott létre július 1 -jével egy korábbi kormányrendelet alapján. Az alap fedezetet nyújt a meglehetősen régi, még 1991. július 1 -je előtt bekövetkezett károk rendezésére, ha azokat az idén július 1-jéig nem fizették ki. Az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat 1992. július 1. és október 31. között továbbra is a Hungária Biztosító Rt nyújtja, de az alap tehermentesíti a biztosítót. Az 1991 .június 30. előtti károkkal kapcsolatos kötelezettségeket 1992. október 31. után a biztosítóintézet helyett az alap teljesíti. Az alap szolgáltatásainak fedezetét a Hungária Biztosító Rt-nél képzett felelősségbiztosítási járadéktartalék és hozamai, valamint a központi költségvetés biztosítja. Az alap működése felett a pénzügyminiszter gyakorol felügyeletet. Egyoldalúan módosíthatják Átvert ügyfelek OTP-tájé közt at ás: csak augusztus végétől csökkentik a lakossági betétek kamatait A második félévtől alacsonyabb a lakossági folyószámlán elhelyezett pénzünk után járó kamat. Az OTP ügyfeleinek százezrei érezhetik úgy, hogy rászedték. Hiszen pár héttel ezelőtt — a korábbi átutalási betétszámla megszűnése miatt — hosszú sorok kígyóztak az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt fiókjai előtt, hogy (immáron lakossági folyószámlabetét néven) napi kamatelszámolással újítsák meg szerződésüket a pénzintézettel. Az új megállapodásban szereplő 17-26 százalék közötti nettó kamat zsugorodik ezentúl 16-21 százalékra. Keller Judittól, az OTP főosztályvezetőjétől kérdeztük: — Nem furcsa a pénzintézet eljárása? Ha két hónappal korábban, a szerződések megújításakor csökkentették volna a kamatot, az emberek nem érzik becsapottnak magukat? — A szerződésben egyértelműen ez olvasható: „Az OTP Rt jogosult a folyószámlára, valamint a lekötött betétre meghatározott kamat mértékét egyoldalúan módosítani!” Közgazdászként ehhez annyit tehetek hozzá, hogy a kamatcsökkenés egyértelműin az infláció mérséklődésének a következménye. Tehát egészében véve ez a módosítás egy mindannyiunk szempontjából pozitív folyamat velejárója. Semmiképp sem szabad elfelejteni: egyidejűleg a felvett hitelek után fizetendő kamatok is csökkennek. — Vagyis hozzá kell szoknunk a kamatok folyamatos változásához? — Egyértelműen igen. Valójában a folyószámlával kapcsolatos változások csak az augusztus havi záróegyenleg elkészítése után, tehát Vili. 27-től érvényesek. Ha a számlatulajdonos nem ért egyet a kamatcsökkentéssel, akkor felbonthatja a szerződést. — Mely kamatok csökkentek július elsejétől? — A letéti jegyek után és néhány egyedi, hosszú lejáratú hitel esetében jár kisebb kamat. A többi változás augusztus elsejével, illetve — a már említett lakossági folyószámla betétkamat esetében — augusztus végén lép hatályba. — szó —
