Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-04 / 157. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. július 4., szombat Algéria új elnöke Csütörtök este letette a hi­vatali esküt Algéria új állam­fője, Ali Kafi. A Legfelsőbb Ál­lamtanács új elnöke első be­szédében azt ígérte, hogy minden eszközzel folytatja a harcot azok ellen, akik veszé­lyeztetik a nemzet érdekeit és szítják a megosztás tüzét — vagyis a szélsőséges iszlám mozgalom ellen. Az Államta­nács egyúttal bizottságot ho­zott létre Mohamed Budiaf meggyilkolása körülményei­nek részletes kivizsgálására. Azeri támadás Azerbajdzsán erők nyomul­tak be tegnap Mardakertbe, Karabah északi részének ör­mények lakta legnagyobb vá­rosába. Utcai harcok bonta­koztak ki a támadók és az ör­mény védők között. Az azeri támadás válasz az örmények­nek arra a csütörtöki katonai támadására, amelyet Agdam területének több azeri falva el­len hajtottak végre. Jeicin-Kohl párbeszéde Telefonbeszélgetést folyta­tott csütörtökön este Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német szövetségi kancel­lár. A politikusok különös fi­gyelmet fordítottak a vezető gazdasági hatalmak mün­cheni konferenciájával össze­függő kérdésekre, illetve érin­tették a két ország közti kap­csolatok néhány részletét. Belgrádi tüntetés Belgrád egész belvárosát ellepték a tüntetők, a televízió épülete előtt csütörtök késő este több mint százezer em­ber követelte a jelenlegi hata­lom távozását, s mindenek­előtt a televízió vezetőinek le­váltását. A televízió éppülete körül katonai és rendőrei ala­kulatokat vontak össze, az épületet páncélosok őrzik, s maga az épület is zsúfolásig megtelt katonákkal és rend­őrökkel. Vük Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője beszédében felszólí­totta a televízió újságíróit, hogy csatlakozzanak a meg­mozduláshoz. Rideg tárgyalás Három évvel ezelőtt Ma­gyarország a kelet-európai magángazdasági átalakítás előőrsében volt: most a térség úttörő privatizálója a felnőtté válás nehézségeivel küzd. Ezt írta a The Financial Times pénteki számában Nicholas Denton tudósító. A szállodák, a bankok és a közművek kö­vetkeznek privatizációra, de a folyamat nehéznek ígérkezik. Nyugati tanácsadók szerint káros a kormány rideg tárgya­lási taktikája és az, hogy a va­lóság különbözik az ultralibe­rális elvektől. Most a fő kihí­vás, hogy vevőt találjanak azokra a vállalatokra, amelyek semmi áron sem érdeklik a nyugati befektetőket. Elszabadult rakéta A híresztelésekkel ellentét­ben nem robbant fel orosz atomtengeralattjáró a Ku- ril-szigetek közelében. A Szi- musir-szigetnél az orosz csendes-óceáni flotta hadiha­jói lőgyakorlatot tartottak. A rakéták egyike a hajtómű meghibásodása miatt a szi­getre csapódott be. A roncsok intenzív gőzölgése következ­tében a sziget felett mérgező felhő alakult ki, amely miatt öt katona kórházba került. Álla­potuk nem életveszélyes. 50 milliárddal kevesebb lesz a jövő évi költségvetés Magyar-osztrák gázvezeték épül (Folytatás az 1. oldalról) Ha az osztrák kormány egyetért a magyar elképze­léssel, akkor a csővezetéken akár évi 4 milliárd köbméter földgázt is lehet majd szállí­tani. A magyar-osztrák gáz­vezeték beruházási költsége 1991-es árakon számolva mintegy 80 millió amerikai dol­lár. A gázvezeték magyar szakasza az elképzelések szerint hazai vállalkozásban készül el. A kormány szeretné feloldani az ország egyirányú importfüggőségét. A többirá­nyú beszerzési lehetőség kedvezőbb nemzetközi áralku-pozíciót teremt hazánk számára. A kormány döntött arról, hogy az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium, a MÓL Rt és a magyar szénhidro­génpiacon érdekelt cégek * képviselőiből bizottság felállí­tását kezdeményezi az árelv megvitatására, azaz konszen­zuson alapuló és időnként fe­lülvizsgálandó ár megállapí­tására. Az elfogadott árelv be­tartásának ellenőrzése a MÓL Rt tulajdonosának hatáskö­rébe tartozik majd. A kormány rendeletet alko­tott a Művészeti Alap meg­szüntetéséről, és ezzel egy­idejűleg a Magyar Alkotómű­vészeti Alapítvány létrehozá­sáról. Vita Jugoszlávia státuszáról Legyen Európa ügye a menekültek segítése Megkezdődött az EBEÉ-közgyűlés KÉRDŐJELEK Alkotmányos a válság? A médiaháború új — bár nem igazán váratlan — fejlemé­nye ismét, ki tudja hányadszor, felizzította az indulatokat. Már-már olyan színezetet kapnak a dolgok, mintha azon állna vagy bukna jelenünk és jövőnk, hogy lesz-e helycsere a rádió és a televízió elnöki székében vagy nem. Alkotmányos válság? Kétségtelen, hogy a miniszterelnök és az államfő közötti vita már régen nem (csak) arról folyik, hogy az alkotmány szerint kinek meddig terjed a hatás- és jogköre. Inkább arról, hogy a demokrácia épülő házában mi­lyen társbérleti viszony alakuljon ki a lakók, azaz a hatalmi ágak között. Fontos, nagy „ügy” ez? Vitathatatlanul az. De semmiképpen sem olyan léptékű, hogy lezáratlanságát, megoldásának elhúzódását alkotmányos válságnak kellene tekinteni. Miben rejlik a médiaháború veszélye? Az egyik veszélyfor­rás, hogy államéletünknek ez a ma még lokális feszültség­góca tovább terjed, s az eszkaláció kikezdi legnagyobb érté­künket, az ország belső stabilitását. A másik, hogy elvonja a figyelmet a valódi sorskérdésekről. Az ipart, a mezőgazdasá­got változatlanul fojtogató krízisről, az őszre prognosztizált csődhullámról, a megoldatlan szociális kérdések halmozódá­sáról. S a rádió, a tévé körüli hangzavarban szinte elsikkad az egyre sürgetőbb törvénykezési feladat, a médiatörvény megalkotása. Van-e esély megegyzésre?Erre egyelőre sajnos nincs kilá­tás. S addig fegyvernyugvásra nem is igen számíthatunk, míg a közszolgálati médiumok ügyében hadakozók számára az a fő kérdés, hoqy ki kit győz le, nem pedig az, hogy ki kit győz meg. (bajnok) Szabad Györgynek, az Or­szággyűlés elnökének meg­nyitó szavaival tegnap reggel az Országházban megkezdte munkáját az Európai Bizton­sági és Együttműködési Érte­kezlet tagállamainak Parla­menti Közgyűlése. Ezután Antall József minisz­terelnök beszélt. Szerinte a közgyűlés budapesti hely­színe elismerést jelent a ma­gyar erőfeszítések, a parla­menti munka, a kiépített jogál­lamiság és a kiépülő magyar piacgazdaság iránt. Európa és az észak-atlanti térség orszá­gainak képviselői különböző szempontból vizsgálják a biz­tonsági kérdéseket, valamint az együttműködést, de meg vannak győződve arról: van mód és esély arra, hogy a tér­ségben megteremtsük a biz­tonságot és az együttműkö­dést. Antall József szerint meg kell oldani a térség nemzetei­nek, a nemzetiségeinek, a tár­sadalmi csoportjainak és gaz­daságának súlyos konfliktu­sokkal terhelt probjémáit. Hazánk az ÉBEÉ-t, mint biz­tonsági tényezőt a többi biz­tonsági szervezet mellett alapvetőnek tekinti. Ugyanak­kor kulcsfontosságúnak ne­vezte Antall József, hogy szi­lárdan álljon az újjászervezett, stabil NATO. A nemzetközi szervezetek szerepéről szólva a politikus rámutatott: a legsúlyosabb konfliktusokat meg kell előz­niük. A világ évtizedek óta „követő” kül- és katonapolitikát folytatott. Azonban a történe­lem bebizonyította: ha az ag­resszióval szemben nem lép­nek fel időben, akkor sokkal nagyobb árat kell fizetni. Ezért hazánk a preventív (meg­előző) külpolitika híve, és ezt kéri partnereitől, valamint az összes nemzetközi szervezet­től is. Antall József figyelmeztetett arra, hogy Magyarország egyedül képtelen lesz megbir­kózni a menekültáradattal, kérte a helsinki folyamat hona­tyáit, hogy segítsenek Európa közös ügyévé tenni a mene­kültek helyzetének rendezé­sét. Félix Ponsnak, a közgyűlés elnökének beszámolója után az egyes nemzetközi szerve­zetek vezetői szólaltak fel. Hosszas vita bontakozott ki Jugoszlávia közgyűlési státu­száról. Az elnök leszögezte: sémi akadálya annak, hogy politikai vitát folytassanak a jugoszláv kérdésről. A szlavóniai nagyvárost, Slovenski Brodot június 24-én ra­kétatámadás érte. A szerbek által kilőtt két darab föld-föld típusú rakéta két gyermeket megölt, húsz embert megse­besített, több házat teljesen romba döntött. A képen látható asszony két unokáját és házát veszítette el. USA-segély az oroszoknak Új átkelők a magyar—román határon Az amerikai szenátus jóvá­hagyta az Oroszország és a Független Államok Közös­sége más tagországainak megsegítéséről szóló cso­magtervet. A szenátusi határozat ér­telmében az Egyesült Államok kormányát felhatalmazták 12 milliárd dollár befizetésére a Nemzetközi Valutaalapba. A nyugati államok összesen 24 milliárd dollárt szánnak a FÁK támogatására. Az Egyesült Államok az 1993-as pénzügyi évben 981 millió dollárnyi gazdasági és humanitárius segélyben ré­szesíti a FÁK-ot és Kelet-Eu- rópát. A csütörtöki magyar-román államtitkári találkozóról tegnap tartott sajtótájékoztatót Marto- nyi János külügyi államtitkár. Elhangzott, hogy a helyi la­kosság helyzetének könnyíté­sére, illetőleg a szankciók be­vezetésének következménye­ként előállt túlzsúfoltság eny­hítésére két, de inkább három határátkelőhely megnyitására lenne szükség a következő hetekben, illetőleg napokban. Ebben mindkét fél egyetért. A magyar javaslat szerint a borsi és a nagylaki átkelőhe­lyek tehermentesítésére Bat- tonyán és Méhkeréken is ha­marabb meg kell nyitni az át­kelőhelyet, sőt egy továbbit Dombegyháza-Varjasnál. A megnyitás feltételei adottak, a román fél azonban közölte: még kormányzati döntés szükséges az átkelőhelyek tényleges üzembe helyezésé­hez. Erre remélhetően július 14-ét követően, néhány napon belül sor kerül. Politikai lexikon AZ ELNÖK HALÁLA Csak a halál, a merénylet áldozatául esett Budiaf elnök tragédiája biztos, minden más bizonytalan. Ma még nem tudni, polgárháborúba torkollik-e az algériai válság, hogyan oldják meg az elnöki utódlás kérdését s milyen sze­repet vállal Haled Kazzer, akit az „erős embernek” tartanak a háttérben. Hi­szen elnökök és miniszterelnökök vál­tották egymást, de a védelmi miniszter egyfajta hatalmi folyamatosságot kép­viselt s végső érvként mindig közbelé­pett a hadsereg. Algéria belső helyzete a nyolcvanas évek végén vált rendkívül feszültté. Kiöregedett és elvesztette a talajt a lába alól a három évtizeddel ezelőtti szabadságharc nagy nemzedéke. El­kopott s a mind nyomasztóbb problé­mák megoldására alkalmatlanná vált az állampárt szerepét magára vállaló FLN, a Nemzeti Felszabadítási Front. A korábban szinte menetrendszerű belső puccsok, palotaforradalmak már nem bizonyultak elegendőknek. Új erő jelentkezett, az iszlám fun- dementalizmus. Khomeini Iránjának eszméi és Szaud-Arábia anyagi támo­gatásával már évek óta szervezkedett, de képtelen volt igazi tömeghatást el­érni. Csakhogy a nyolcvanas eszten­dők végére megháromszorozódott, huszonhét milliósra nőtt Algéria né­pessége s a többséget kitevő fiatalok, akik már kinőttek az FLN-mítoszból, munkanélküliséggel, nyomorral, kilá- tástalansággal szembesültek. Hiába rendelkezett országuk páratlan olaj­gazdagsággal, a bevétel háromne­gyede a hibás gazdasági döntések kö­vetkeztében felhalmozódott adósság törlesztésére ment. Ilyen körülmények között az iszlám szélsőségesek de­magógiája, sajnos, termékeny talajra talált s 1988-ban, Algir Bab el Oued negyedében kitört az első éhségláza­dás, a búzadara-felkelés, amelynek véres elnyomása során 176-an vesz­tették életüket. A hatalom visszavonult, 1989-et az Alkotmányreform esztendejévé nyilvá­nította s a helyi választásokon a fun­damentalisták 54 százalékot kaptak, az FLN 32 százalékával szemben. Húzták-halasztották az első pluralista parlamenti választásokat, de végül ta­valy decemberben az urnák elé járul­tak az algériaiak. Ismét az iszlám erők győztek s Madani szociológiai pro­fesszor vagy a mecsetek Savonarolá- jának nevezett Ali Belhadzs, a sze­génynegyedek gyújtóhangú prédiká­tora jöhetett számba jövendő államve­zetőként. A választást a második for­duló előtt felfüggesztették, a funda­mentalista Sadli Bendzsedid elnököt is, helyébe Budiafot emelve az állam­fői székbe. Ő a „nagy generációhoz” tartozott, de már a függetlenség első évében, a letartóztatás elől Marokkóba menekült s 28 évet töltött emigráció­ban, a demokratikus Algériáért küzdve. Hazatérése ellentmondásos vissz­hangokat váltott ki. Nem vált a demok­rácia dicsőségére, hogy a választáso­kon győztes FIS-t, Iszlám Üdvfrontot törvényen kívül helyezték, s a válasz­tott parlamentet szétkergették. Ugyan­akkor fellélegeztek az iszlám szélső­ségesek által célba vett szomszédok, Marokkó és Tunézia, de Egyiptom is, s a nyugati világ sem bánta, hogy nem alakul ki Líbia és Szudán mellett egy új fundementalista góc. Az algériai ügyekben hagyományosan érdekelt Franciaország, ha nem is hivatalosan, de örült a megnyugvásnak, hiszen egymillió algériai és kétmillió egyéb mohamedán vendégmunkást tartanak nyilván. Budiaf személyét pedig egy­fajta biztosítéknak tekintették, hogy a demokráciát helyreállítják. Az elnököt meggyilkolták, valószínű­leg a fundamentalisták, de az sem ki­zárható, hogy egyes katonai csoportok is közrejátszottak. Algéria pedig súlyos válsággal terhes és határain kívül is aggodalommal várják a fejleményeket. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom