Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-04 / 157. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. július 4., szombat Algéria új elnöke Csütörtök este letette a hivatali esküt Algéria új államfője, Ali Kafi. A Legfelsőbb Államtanács új elnöke első beszédében azt ígérte, hogy minden eszközzel folytatja a harcot azok ellen, akik veszélyeztetik a nemzet érdekeit és szítják a megosztás tüzét — vagyis a szélsőséges iszlám mozgalom ellen. Az Államtanács egyúttal bizottságot hozott létre Mohamed Budiaf meggyilkolása körülményeinek részletes kivizsgálására. Azeri támadás Azerbajdzsán erők nyomultak be tegnap Mardakertbe, Karabah északi részének örmények lakta legnagyobb városába. Utcai harcok bontakoztak ki a támadók és az örmény védők között. Az azeri támadás válasz az örményeknek arra a csütörtöki katonai támadására, amelyet Agdam területének több azeri falva ellen hajtottak végre. Jeicin-Kohl párbeszéde Telefonbeszélgetést folytatott csütörtökön este Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német szövetségi kancellár. A politikusok különös figyelmet fordítottak a vezető gazdasági hatalmak müncheni konferenciájával összefüggő kérdésekre, illetve érintették a két ország közti kapcsolatok néhány részletét. Belgrádi tüntetés Belgrád egész belvárosát ellepték a tüntetők, a televízió épülete előtt csütörtök késő este több mint százezer ember követelte a jelenlegi hatalom távozását, s mindenekelőtt a televízió vezetőinek leváltását. A televízió éppülete körül katonai és rendőrei alakulatokat vontak össze, az épületet páncélosok őrzik, s maga az épület is zsúfolásig megtelt katonákkal és rendőrökkel. Vük Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője beszédében felszólította a televízió újságíróit, hogy csatlakozzanak a megmozduláshoz. Rideg tárgyalás Három évvel ezelőtt Magyarország a kelet-európai magángazdasági átalakítás előőrsében volt: most a térség úttörő privatizálója a felnőtté válás nehézségeivel küzd. Ezt írta a The Financial Times pénteki számában Nicholas Denton tudósító. A szállodák, a bankok és a közművek következnek privatizációra, de a folyamat nehéznek ígérkezik. Nyugati tanácsadók szerint káros a kormány rideg tárgyalási taktikája és az, hogy a valóság különbözik az ultraliberális elvektől. Most a fő kihívás, hogy vevőt találjanak azokra a vállalatokra, amelyek semmi áron sem érdeklik a nyugati befektetőket. Elszabadult rakéta A híresztelésekkel ellentétben nem robbant fel orosz atomtengeralattjáró a Ku- ril-szigetek közelében. A Szi- musir-szigetnél az orosz csendes-óceáni flotta hadihajói lőgyakorlatot tartottak. A rakéták egyike a hajtómű meghibásodása miatt a szigetre csapódott be. A roncsok intenzív gőzölgése következtében a sziget felett mérgező felhő alakult ki, amely miatt öt katona kórházba került. Állapotuk nem életveszélyes. 50 milliárddal kevesebb lesz a jövő évi költségvetés Magyar-osztrák gázvezeték épül (Folytatás az 1. oldalról) Ha az osztrák kormány egyetért a magyar elképzeléssel, akkor a csővezetéken akár évi 4 milliárd köbméter földgázt is lehet majd szállítani. A magyar-osztrák gázvezeték beruházási költsége 1991-es árakon számolva mintegy 80 millió amerikai dollár. A gázvezeték magyar szakasza az elképzelések szerint hazai vállalkozásban készül el. A kormány szeretné feloldani az ország egyirányú importfüggőségét. A többirányú beszerzési lehetőség kedvezőbb nemzetközi áralku-pozíciót teremt hazánk számára. A kormány döntött arról, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a MÓL Rt és a magyar szénhidrogénpiacon érdekelt cégek * képviselőiből bizottság felállítását kezdeményezi az árelv megvitatására, azaz konszenzuson alapuló és időnként felülvizsgálandó ár megállapítására. Az elfogadott árelv betartásának ellenőrzése a MÓL Rt tulajdonosának hatáskörébe tartozik majd. A kormány rendeletet alkotott a Művészeti Alap megszüntetéséről, és ezzel egyidejűleg a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létrehozásáról. Vita Jugoszlávia státuszáról Legyen Európa ügye a menekültek segítése Megkezdődött az EBEÉ-közgyűlés KÉRDŐJELEK Alkotmányos a válság? A médiaháború új — bár nem igazán váratlan — fejleménye ismét, ki tudja hányadszor, felizzította az indulatokat. Már-már olyan színezetet kapnak a dolgok, mintha azon állna vagy bukna jelenünk és jövőnk, hogy lesz-e helycsere a rádió és a televízió elnöki székében vagy nem. Alkotmányos válság? Kétségtelen, hogy a miniszterelnök és az államfő közötti vita már régen nem (csak) arról folyik, hogy az alkotmány szerint kinek meddig terjed a hatás- és jogköre. Inkább arról, hogy a demokrácia épülő házában milyen társbérleti viszony alakuljon ki a lakók, azaz a hatalmi ágak között. Fontos, nagy „ügy” ez? Vitathatatlanul az. De semmiképpen sem olyan léptékű, hogy lezáratlanságát, megoldásának elhúzódását alkotmányos válságnak kellene tekinteni. Miben rejlik a médiaháború veszélye? Az egyik veszélyforrás, hogy államéletünknek ez a ma még lokális feszültséggóca tovább terjed, s az eszkaláció kikezdi legnagyobb értékünket, az ország belső stabilitását. A másik, hogy elvonja a figyelmet a valódi sorskérdésekről. Az ipart, a mezőgazdaságot változatlanul fojtogató krízisről, az őszre prognosztizált csődhullámról, a megoldatlan szociális kérdések halmozódásáról. S a rádió, a tévé körüli hangzavarban szinte elsikkad az egyre sürgetőbb törvénykezési feladat, a médiatörvény megalkotása. Van-e esély megegyzésre?Erre egyelőre sajnos nincs kilátás. S addig fegyvernyugvásra nem is igen számíthatunk, míg a közszolgálati médiumok ügyében hadakozók számára az a fő kérdés, hoqy ki kit győz le, nem pedig az, hogy ki kit győz meg. (bajnok) Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének megnyitó szavaival tegnap reggel az Országházban megkezdte munkáját az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagállamainak Parlamenti Közgyűlése. Ezután Antall József miniszterelnök beszélt. Szerinte a közgyűlés budapesti helyszíne elismerést jelent a magyar erőfeszítések, a parlamenti munka, a kiépített jogállamiság és a kiépülő magyar piacgazdaság iránt. Európa és az észak-atlanti térség országainak képviselői különböző szempontból vizsgálják a biztonsági kérdéseket, valamint az együttműködést, de meg vannak győződve arról: van mód és esély arra, hogy a térségben megteremtsük a biztonságot és az együttműködést. Antall József szerint meg kell oldani a térség nemzeteinek, a nemzetiségeinek, a társadalmi csoportjainak és gazdaságának súlyos konfliktusokkal terhelt probjémáit. Hazánk az ÉBEÉ-t, mint biztonsági tényezőt a többi biztonsági szervezet mellett alapvetőnek tekinti. Ugyanakkor kulcsfontosságúnak nevezte Antall József, hogy szilárdan álljon az újjászervezett, stabil NATO. A nemzetközi szervezetek szerepéről szólva a politikus rámutatott: a legsúlyosabb konfliktusokat meg kell előzniük. A világ évtizedek óta „követő” kül- és katonapolitikát folytatott. Azonban a történelem bebizonyította: ha az agresszióval szemben nem lépnek fel időben, akkor sokkal nagyobb árat kell fizetni. Ezért hazánk a preventív (megelőző) külpolitika híve, és ezt kéri partnereitől, valamint az összes nemzetközi szervezettől is. Antall József figyelmeztetett arra, hogy Magyarország egyedül képtelen lesz megbirkózni a menekültáradattal, kérte a helsinki folyamat honatyáit, hogy segítsenek Európa közös ügyévé tenni a menekültek helyzetének rendezését. Félix Ponsnak, a közgyűlés elnökének beszámolója után az egyes nemzetközi szervezetek vezetői szólaltak fel. Hosszas vita bontakozott ki Jugoszlávia közgyűlési státuszáról. Az elnök leszögezte: sémi akadálya annak, hogy politikai vitát folytassanak a jugoszláv kérdésről. A szlavóniai nagyvárost, Slovenski Brodot június 24-én rakétatámadás érte. A szerbek által kilőtt két darab föld-föld típusú rakéta két gyermeket megölt, húsz embert megsebesített, több házat teljesen romba döntött. A képen látható asszony két unokáját és házát veszítette el. USA-segély az oroszoknak Új átkelők a magyar—román határon Az amerikai szenátus jóváhagyta az Oroszország és a Független Államok Közössége más tagországainak megsegítéséről szóló csomagtervet. A szenátusi határozat értelmében az Egyesült Államok kormányát felhatalmazták 12 milliárd dollár befizetésére a Nemzetközi Valutaalapba. A nyugati államok összesen 24 milliárd dollárt szánnak a FÁK támogatására. Az Egyesült Államok az 1993-as pénzügyi évben 981 millió dollárnyi gazdasági és humanitárius segélyben részesíti a FÁK-ot és Kelet-Eu- rópát. A csütörtöki magyar-román államtitkári találkozóról tegnap tartott sajtótájékoztatót Marto- nyi János külügyi államtitkár. Elhangzott, hogy a helyi lakosság helyzetének könnyítésére, illetőleg a szankciók bevezetésének következményeként előállt túlzsúfoltság enyhítésére két, de inkább három határátkelőhely megnyitására lenne szükség a következő hetekben, illetőleg napokban. Ebben mindkét fél egyetért. A magyar javaslat szerint a borsi és a nagylaki átkelőhelyek tehermentesítésére Bat- tonyán és Méhkeréken is hamarabb meg kell nyitni az átkelőhelyet, sőt egy továbbit Dombegyháza-Varjasnál. A megnyitás feltételei adottak, a román fél azonban közölte: még kormányzati döntés szükséges az átkelőhelyek tényleges üzembe helyezéséhez. Erre remélhetően július 14-ét követően, néhány napon belül sor kerül. Politikai lexikon AZ ELNÖK HALÁLA Csak a halál, a merénylet áldozatául esett Budiaf elnök tragédiája biztos, minden más bizonytalan. Ma még nem tudni, polgárháborúba torkollik-e az algériai válság, hogyan oldják meg az elnöki utódlás kérdését s milyen szerepet vállal Haled Kazzer, akit az „erős embernek” tartanak a háttérben. Hiszen elnökök és miniszterelnökök váltották egymást, de a védelmi miniszter egyfajta hatalmi folyamatosságot képviselt s végső érvként mindig közbelépett a hadsereg. Algéria belső helyzete a nyolcvanas évek végén vált rendkívül feszültté. Kiöregedett és elvesztette a talajt a lába alól a három évtizeddel ezelőtti szabadságharc nagy nemzedéke. Elkopott s a mind nyomasztóbb problémák megoldására alkalmatlanná vált az állampárt szerepét magára vállaló FLN, a Nemzeti Felszabadítási Front. A korábban szinte menetrendszerű belső puccsok, palotaforradalmak már nem bizonyultak elegendőknek. Új erő jelentkezett, az iszlám fun- dementalizmus. Khomeini Iránjának eszméi és Szaud-Arábia anyagi támogatásával már évek óta szervezkedett, de képtelen volt igazi tömeghatást elérni. Csakhogy a nyolcvanas esztendők végére megháromszorozódott, huszonhét milliósra nőtt Algéria népessége s a többséget kitevő fiatalok, akik már kinőttek az FLN-mítoszból, munkanélküliséggel, nyomorral, kilá- tástalansággal szembesültek. Hiába rendelkezett országuk páratlan olajgazdagsággal, a bevétel háromnegyede a hibás gazdasági döntések következtében felhalmozódott adósság törlesztésére ment. Ilyen körülmények között az iszlám szélsőségesek demagógiája, sajnos, termékeny talajra talált s 1988-ban, Algir Bab el Oued negyedében kitört az első éhséglázadás, a búzadara-felkelés, amelynek véres elnyomása során 176-an vesztették életüket. A hatalom visszavonult, 1989-et az Alkotmányreform esztendejévé nyilvánította s a helyi választásokon a fundamentalisták 54 százalékot kaptak, az FLN 32 százalékával szemben. Húzták-halasztották az első pluralista parlamenti választásokat, de végül tavaly decemberben az urnák elé járultak az algériaiak. Ismét az iszlám erők győztek s Madani szociológiai professzor vagy a mecsetek Savonarolá- jának nevezett Ali Belhadzs, a szegénynegyedek gyújtóhangú prédikátora jöhetett számba jövendő államvezetőként. A választást a második forduló előtt felfüggesztették, a fundamentalista Sadli Bendzsedid elnököt is, helyébe Budiafot emelve az államfői székbe. Ő a „nagy generációhoz” tartozott, de már a függetlenség első évében, a letartóztatás elől Marokkóba menekült s 28 évet töltött emigrációban, a demokratikus Algériáért küzdve. Hazatérése ellentmondásos visszhangokat váltott ki. Nem vált a demokrácia dicsőségére, hogy a választásokon győztes FIS-t, Iszlám Üdvfrontot törvényen kívül helyezték, s a választott parlamentet szétkergették. Ugyanakkor fellélegeztek az iszlám szélsőségesek által célba vett szomszédok, Marokkó és Tunézia, de Egyiptom is, s a nyugati világ sem bánta, hogy nem alakul ki Líbia és Szudán mellett egy új fundementalista góc. Az algériai ügyekben hagyományosan érdekelt Franciaország, ha nem is hivatalosan, de örült a megnyugvásnak, hiszen egymillió algériai és kétmillió egyéb mohamedán vendégmunkást tartanak nyilván. Budiaf személyét pedig egyfajta biztosítéknak tekintették, hogy a demokráciát helyreállítják. Az elnököt meggyilkolták, valószínűleg a fundamentalisták, de az sem kizárható, hogy egyes katonai csoportok is közrejátszottak. Algéria pedig súlyos válsággal terhes és határain kívül is aggodalommal várják a fejleményeket. Ferenczy Europress
