Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-30 / 179. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. július 30., csütörtök Fotex részvények az USA-ban Elke#-’ egy egymilliós rész­vénypakett a Fotex ADR pa­pírjaiból az amerikai piacon •— mondta Várszegi gábor, a Fo­tex Rt elnök-vezérigazgatója. Mint ismert, az USA Értékpa­pír Felügyelete július 7-én hagyta jóvá a cég részvényei­nek ADR (American Deposi­tary Receipt) formájú kibocsá­tását, így a Fotex elsőként ju­tott ki a magyar cégek közül a tengerentúli értékpapírpiacra. Az ADR a nyugati cégek szá­mára is bevett forma az ame­rikai piacon való megjele­nésre. A forgalmazás meg­kezdése óta eltelt három hét­ben tizenkét nagy vásárlás tör­tént. Tanács autóvásárlóknak Az utóbbi időben sűrűn for­dul elő, hogy valaki itthon, vagy külföldön olyan általában igen drága használt járművet vásárol, amelyről később kide­rült, hogy lopott volt. Ilyenkor pedig egyáltalán nem mind­egy, hogy ki volt az eladó — mondta Bócz Endre fővárosi főügyész. Rámutatott: több­ezer éves római jogi szabály, hogy aki nem tulajdonos, az nem adhat át tulajdont. A ma­gyar jog azonban tartalmaz egy fontos kivételt: aki keres­kedelmi forgalomban jóhi­szeműen vásárol valamilyen ingóságot — például autót —, akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulaj­donos. Ezen az sem változtat, ha később kiderül, hogy az autó lopott volt. Lebukott a játékkaszinó Nem mosolygott rá a sze­rencse istennője arra a fehér­hajóra, amely pedig Kína első úszó játékkaszinója lehetett volna. Lapjelentések szerint a dél-kínai Fusanban a rendőr­ség razziát tartott egy fehérha­jón, amelyen illegális játékka­szinó működött. Az eredmény: 41 letartóztatás és több mint 150 000 jüan (28 000 dollár­nak megfelelő összeg) elkob­zása. A szerencsejátékosok a hajó egyik raktárában beren­dezett kaszinóban hívták ki maguk ellen a sorsot, miköz­ben a hajó csendesen úszott a habokon. Szagos kérdés Az utóbbi időben egyre több japán szokott rá arra, hogy munkahelyére utazva nem­csak aktatáskát visz magával. Különösen az elővárosokból Tokióba dolgozni utazók kap­tak rá arra, hogy a magukkal vitt otthoni hulladéktól útköz­ben a vasútállomásokon sza­badulnak meg. Mivel pedig a kánikulai hőmérséklet és a nem éppen gyakori szemétel­szállítás a háztartási hulla­dékból egyre inkább „szagos kérdést” csinál, sokan dönte­nek az „egyéni elszállítás” mellett — egészen a legelső vasúti szeméttárolóig. Tüzes Kalifornia Kalifornia, amelyet ebben az évben már sújtottak föld­rengések, zavargások és áradások, most újabb ellen­séggel kénytelen szembe­nézni — a tűzzel. A katasztró­fák sújtotta amerikai állam tör­ténelmének legsúlyosabb tűz­eseteivel néz szembe. Hat év aszály, a lakosság gyors nö­vekedése és a szokatlan idő­járás együttesen idézik elő a veszélyes helyzetet. Május közepétől július közepéig 18 620 hektár pusztult el tűzvész következtében. Három helyett két kulcs a fogyasztók pénztárcájához Közgazdász az áfarendszer átalakításáról Székházalapozás Jó ütemben alapozza a Középület-kivitelező és Kereskedelmi Kft a Somogy Megyei Tár­sadalombiztosítási Igazgatóság hatszintes székházát Kaposváron. Az épület alagsorában tárolják majd a fontos iratokat. (Fotó: Király J. Béla) Ki kaphat munkaképtelenségi járadékot? Évenként 3 százalék plusz (Folytatás az 1. oldalról) — A részleteket illetően ma még csak feltételezésekről beszélhetünk, hiszen az új előírások még nem léptek ha­tályba, pontos meghatározá­sokkal tehát nem rendelke­zünk. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, három áfakulcs, azaz forgalmiadó-mérték van: 0, 15 és 25 százalékos. A 0-kulcsos rendszerbe tartoznak — adó­mentesek — például az alap­vető élelmiszerek, az energia- hordozók vagy az oktatás. A 15 százalékos körbe zömmel a különféle szolgáltatások, így a szállítás, a partnerközvetítés vagy mondjuk a bútorfelújítás sorolható. Végül a legtágabb, a 25 százalékos adókulcsos kör, amelybe beletartozik pél­dául a ruhanemű, a cipő épp­úgy, mint mondjuk a szakta­nácsadás vagy az üzletszer­zés. — Mi a tervezett változtatás lényege? — Az, hogy a háromkulcsos rendszer helyébe a kétkul­csos, vagyis a 10, illetve a 20 százalékos kör lép. Azaz a je­lenleg 0-kulcsos termékek árára is rárakódik majd egy minimum 10, de esetleg 20 százalékos általános forgalmi adó. íme, egy egyszerű példa. Ha a jelenleg 0-kulcsos, 30 fo­rintos kenyér 1993. január 1 -jétől átkerül a 10 százalékos adókategóriába, 33 forintra emelkedik az ára. Elképzel­hető persze — bár nem való­színű —, hogy a kenyérgyárak és forgalmazók saját eredmé­nyük rovására, valamivel ol­csóbban fogják adni portéká­jukat. A példánál maradva: ha most 4 forint hasznuk van egy-egy kiló kenyéren, jövőre kevesebbel is megelégszenek s a fogyasztói ár 33 helyett csak 31.50 lesz. — Az új áfarendszer csak fölfelé módosítja az árakat? — Nem, hiszen a most 25 százalék-kulcsos termékek átkerülnek a 20-as kategóri­ába, következésképp fogyasz­tói áruknak csökkennie kell. — Ha egyik oldalon árdrá­gulás, másik oldalon olcsób­bodás lesz, mi az áfarendszer átalakításának indítéka? — Végső soron a mérleg nyelve egyértelműen az ár­emelkedés felé hajlik majd. A kormányzat minden bizonnyal az árbevétel növelésével igyekszik az 1993-as év költ­ségvetési hiányát csökken­teni; a hiány mértékét jelentő­sen befolyásolja, hogy mennyi forgalmi adó folyik be az ál­lamkasszába. A pénzügyi kormányzat eddigi lépéseinek ismeretében nem kell különö­sebb jóstehetség ahhoz, hogy előrevetítsük: a kétkulcsos rendszer az államháztartás helyzetén hivatott javítani. Bi­zonyos értelemben az appará­tus gondjain is enyhít, hiszen a három helyett két adókate­góriával könnyebb, egysze­rűbb dolgozni, nyilvántartáso­kat vezetni és ellenőrizni. A másik oldalon viszont jó- néhány negatív következ­ménnyel kell számolni. Első­ként azzal, hogy mivel bizo­nyos alapvető élelmiszereknél és szolgáltatásoknál árnöve­kedés lesz, ez főként a jelen­leg is nehéz helyzetben levő társadalmi csoportokat, réte­geket sújtja. És itt ne csupán a tejre vagy a kenyérre gondol­junk — a közlekedéstől a mo­sószerekig és a ruházati cik­kekig seregnyi más olyan ter­mék és szolgáltatás van, ami­nek a kereslete nem rugal­mas, amit mindéképpen meg­vesz a fogyasztó. Ennek nyo­mán feltételezhetően kiéle­ződnek a bérharcok, s — logi­kus következményként — bi­zonyos mértékig megnő a kiá­ramló vásárlóerő. Mindez végsősoron az inflációt ger­jeszti, az életszínvonalat csökkenti. — A kilátásokat hiteleseb­ben csak az áfarendszer át­alakítása részleteinek ismere­tében lehet előrejelezni. Nagy kérdés például, hogy milyen lesz a forgalmiadó megosz­lása a nemzetgazdaság egyes ágai között. Lehetséges, hogy némely termékkörben a jelen­leginél lényegesen jobban jár­nak egyes széles fogyasztói rétegek. A szabályozások függvényeként azonban be­következhet olyan folyamat is, hogy egyes termékek, szolgál­tatások iránt olyan mértékben nő meg a kereslet, amit nem lesz képes követni a piac. Az ilyen és hasonló kérdésekre csak a következő hetek, hó­napok adják majd meg a vá­laszt. Ferenczy Europress A jogszabály szerint ez a já­randóság azt a mezőgazda- sági szövetkezeti tagot illeti meg, aki 1. teljesen munkaképtelen; 2. legalább három éve megszakítás nélkül tagja me­zőgazdasági szövetkezetnek; 3. a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkant­sági nyugdíja, kivételes nyug­díja nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (ami jelenleg 5700, szeptem­ber 1-jétől 6000 forint); 4. rendszeres szociális já­radékot nem kap; 5. keresete, jövedelme nem haladja meg a öregségi nyug­díj legkisebb összegét. (A szövetkezettől kapott juttatá­sok és a gyes összege ebből a szempontból nem számít keresetnek, jövedelemnek.) A jogosultsághoz szüksé­ges szövetkezeti tagsági időbe beszámítják azt is, ami alatt a mezőgazdasági szö­vetkezeti tag a szövetkezetbe való belépését közvetlenül megelőzően megszakítás nél­kül tagja volt valamilyen egy­szerűbb mezőgazdasági szö­vetkezetnek: termelői szak­csoportnak, társulásnak, ifjú­sági szövetkezetnek. Ebből az időből azokat az éveket veszik figyelembe, amelyekben az il­lető eleget tett az alapsza­bályban előírt vagyoni kötele­zettségének. A járadék ösz- szege jelenleg havi 5860 (IX. 1-jétől 6160) forint. Ha egy házaspár mindkét tagja jogo­sult rá, akkor 5379 forintot kaphat az, aki később kérte a járadékot. A különélők mind­egyike teljes összegre jogo­sult, ha 5 éve külön élnek vagy már külön éltek, mikor a szövetkezetbe beléptek. Jogot szerez a járadékra az is, aki legalább 3 évi megsza­kítatlan mezőgazdasági szö­vetkezeti tagságát követően az 1992. évi I. törvényen ala­puló szövetkezet tagja lesz és tagságának fennállása alatt legkésőbb 1994. XII. 31-ig be­tölti férfi esetében a 70., nő esetében a 65. életévét vagy teljesen munkaképtelenné vá­lik. Ilyenkor a szövetkezettől kapott juttatásokat a jogosult­ság megítélésekor nem veszik keresetként számításba. Növelt összegű munkakép­telenségi járadékra az a telje­sen munkaképtelen szakszö­vetkezeti tag jogosult, aki az alapszabály szerinti vagyoni hozzájárulási kötelezettségé­nek eleget tett és a rokkant­sági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel azonos tartamú növelt ösz- szegű járadékra jogosító időt szerzett. A növelt összegű munkaképtelenségi járulék alapösszege 5860 (XI. 1-jétől 6160) forint, de a jogosultság 11. évétől kezdve minden év az alapösszeg 3 százalékával növeli a járandóságot. Szathmári Gábor HÁROM NYALÓKA MINDEN MAGYARNAK Elkészült Schöllerék magyar vaníliája Termel az új gyár — A legnagyobb német ipari beruházás hazánkban Hatvan millió márkát — körülbelül három milliárd forintot — költött a Schöller cég tulajdonos, a Theofil Schöller úr arra, hogy a nevével fém­jelzett, kedvelt jégkrémeket Magyaror­szágon gyártassa. Schöllerék csaknem 55 éve dolgoz­nak a „szakmában”. Családi vállalko­zásuk mára tőkeerős élelmiszeripari konszernné nőtte ki magát. A cég csaknem egy évtizede kacsingat a magyar piac felé. 1988-ban megvásá­rolta a Budatej vállalat tulajdonjogának az ötvenegy százalékát. A Leó jég- krémcsaládot „felújította”, saját ter­mékeit pedig Németországból impor­tálta egészen 1992. július 23-áig, amíg a Budapesttől tizenöt kilométerre lévő Törökbálinton megkezdte a termelést a vállalat — és egyben hazánk — leg­modernebb jégkrémgyára. A nürnbergi központú német cégnek Európa öt országában működnek édesipari üzemei. A jégkrémek mel­lett péksüteményeket és mélyhűtött élelmiszereket is készítenek. Tavaly nyáron a Schöller 97 százalékra nö­velte tulajdonjogát a Budatejnél. A ter­vek elkészültek, kezdődhetett az épít­kezés... Októberben bontották le a tö­rökbálinti tejüzem elöregedett épüle­teit. A kőművesmunkák fél év alatt ké­szültek el és idén márciusban meg­kezdődhetett a gépek beszerelése. A csaknem 30 ezer négyzetméter alap- területű gyárban négy üzemrész ka­pott helyet. A gyártócsarnokba Né­metországból a skandináv országok­ból és Amerikából hozták a modern gépsorokat. A mélyhűtő raktárház ti­zennyolcezer nagyméretű háztartási hűtőszekrény kapacitásával vetekszik: állandó, mínusz 28 fokos hőmérsékle­ten tartja a jeges finomságokat. Annyi jégkrém fér el benne, hogy minden magyar fogyasztónak három és fél jégkrém-nyalóka jutna belőle. A két irodaépületben az üzletvezetés és a gyártásszervezés kapott helyet. A munka kétműszakos, napi 60 ezer li­ternyi jégkrémet állítanak elő. Az alapanyagok kilencven százalé­kát Magyarországról szerzik be. Nem sikerült azonban megfelelő csomago­lóanyagot találni és kezdetben a tej minősége is ingadozott. Az üzemben csaknem minden munkafolyamatot számítógép irányít, a robotok pedig fá­radhatatlanul öntik formába, fagyaszt­ják és csomagolják az ízletes masszát. Hazánkban legtöbben a vanília, a csoki és a kókusz ízét kedvelik, ezek­ből az ízekből készül a legtöbb jég­krém. A Schöller Magyarországon nyolc elosztóbázist létesített, közülük az egyik legfontosabb a Balaton-partján, Siófokon található. Kereskedelmi uta­zók és gasztronómiai szakemberek dolgoznak azon, hogy Schöllerék „magyar vaníliája” még népszerűbb lehessen. B. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom