Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-30 / 179. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. július 30., csütörtök Termelők támogatása Az Országos Takarék- pénztár és Kereskedelmi Bank Rt alapítványt kíván létrehozni a vállalkozók tapasztalatlansága és a piacvesztés miatt nehéz helyzetbe került biohumusz termelők részére. Az OTP által létrehozandó alapítvány a hiteladósok azon körét támogatná, akik a pénzintézettől vettek igénybe biohumusz termelésére mezőgazdasági kölcsönt és tartozásuk még fennáll. Az alapítvány célja, hogy azok a biohumusz — kistermelők, akik szociális okokból hiteltartozásukat részben vagy egészben nem tudják törleszteni, támogatást kapjanak a hitel összegének, avagy a kamattartozás csökkentésére. Joghézagok és pénzhiány A tapasztalatok szerint több jogértelmezési bizonytalanság nehezíti a hatályba lépett közalkalmazotti törvény és az új munkaügyi jogszabályok alkalmazását. A PDSZ aggályairól az érdekképviselet két ügyvivője, Pokorni Zoltán és Molnár Péter a sajtónak is beszámolt. Az 1992. július 1-jén hatályba lépett közalkalmazotti törvény a költségvetési hiányok miatt nem tudja betölteni azt a szerepet, amelyet a Parlament szánt neki. Pontosabb ellenőrzés az Apehnél Főként az egyéni vállalkozók ellenőrzése válhat az eddigieknél pontosabbá és hatékonyabbá. A Pénzügyi Ellenőrző Hivatal egy új programfejlesztő eszköz alkalmazásáról állapodott meg a Számalk-Dataman Kft-vel. A Focus nyelvű programozás átlagosan körülbelül tízszer gyorsabb, mint a hagyományos harmadik generációs programnyelvek alkalmazásával. Kormánygarancia „zálogháznak” Háromszázmillió forintos kormánygaranciára van szüksége a Carbon Közraktár Kft-nek ahhoz, hogy megkezdhesse működését a „szénbányák zálogháza”. Ma kormányülés elé kerül a felszámolás alatt levő szénbányák „mentsvárának” kérdése. A kormánygaranciára ahhoz a 600 millió forintos hitelhez van szükség, amelyet azonnal felvesz a cég, hogy a szénbányáktól felvásárolhassa a nyári időszakban nem értékesíthető szenet. A garancia gyakorlatilag kockázatmentes, hiszen a felhalmozott szén áll jót érte. CSÉ6 kedvezmény A magyar olimpiai csapat hivatalos biztosítója és aranyfokozatú támogatója új akciót is indít. Ennek lényege: lehetőséget adnak arra, hogy a mintegy 3,2 millió CSÉB-biztosítást augusztus 1-jétől december 24-ig az érintettek kedvezményesen újíthatják meg. Ez azt jelenti, hogy akik már rendelkeznek a CSÉB-biztosítás valamilyen hagyományos fajtájával, és azt megkívánják hosszabbítani, 50 százalékos díjkedvezménnyel tehetik. így tehát a havi 500 forintos CSÉB-M módozathoz havi 250 forintért jutnak. A díjkedvezményt az „átkötéstől” számított fél éven át nyújtja a biztosítótársaság. Bosnyák menekültek Horvátországban Kérdőjelek Karlovac: Boszniából menekült gyermekek nézegetik a reggel kapott kenyeret, miután az éjszakát a pályaudvar melletti játszótéren töltötték. Több százan várják, hogy vonattal továbbvigyék őket Németországba. Zárt tárgyalás a kémügyben (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel a bejelentésével párhuzamosan pedig kérte, hogy a másodfokú bíróság helyezze hatályon kívül az első fokon meghirdetett ítéletet, hiszen a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény vonatkozó paragrafusai szerint olyan eljárási szabálysértések történtek, amelyeket a másodfokú bíróság nem hagyhat figyelmen kívül. Szerinte az első fokú eljárás kezdettől fogva alkotmány- és törvénysértő volt. A vádlott az utolsó szó jogán nem kívánt felszólalni. Dr. Koncz Lajos alezredes, a katonai főügyész képviselője elmondta: felszólalásában indítványozta az első fokú bíróság ítéletének helybenhagyását a vádlott és védő által bejelentett fellebbezések elutasítása mellett, mivel a védő indítványával szemben nincsenek megalapozatlansági és hatályon kívül helyezési okok. Címeres fejfák a doni temetőkben Hazaérkezett a Don-ka- nyarból szerdára virradóra a Fényeslitkei Alapítvány küldöttsége, amely öt címeres fejfát állított a II. világháború egykori csataterein a magyar áldozatok emlékére. Mártha Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a kolbini templomkertben — ahol mintegy hatszáz magyar katona alussza örök álmát — helyezték el a keresztet, Markiban, Boldi- reszkában és Jablocsnojéban viszont a temetőben állították fel a fejfát, mert a valamikori templomkertek helyén, ahová egykor eltemették a háború áldozatait, ma megművelt földek vannak. Sztorozsejové- ban a régi lövészárok helyére, a településhez közeli sziklaszirtre került a címeres tölgyfakereszt. A magyar küldöttséget az orosz lakosok kenyérrel és sóval fogadták mindenütt, ezzel is jelezve: áldozatoknak tartják ők is az egykori csatákban elpusztult katonákat, akik annak idején parancsot teljesítettek. Jelentős támogatást adott a munkájukhoz az orosz ortodox egyház, így zavartalanul eljuthattak mindenüvé az alapítvány képviselői. A kereszteket mindenütt gyászszertartás keretében állították fel. Mártha Tibor elmondta még: a tervek szerint augusztus első felében kormányközi bizottság alakul, amely egy állami emlékmű állítását kezdeményezi majd Osztro- gozsszkban. Az alapítvány pedig tavasszal folytatja a címeres fejfák elhelyezését a Don-kanyarban, újabb öt helyre kerül tölgyfából faragott, két méter magas kereszt. Védegylet a Magyar Iparért Védegylet a Magyar Iparért elnevezéssel nyitott alapítványt hozott létre több gazdasági és műszaki szakember — jelentették be tegnap az alapító okirat aláírását követően. Az alapító magánemberek félmillió forintot ajánlottak fel a hazai ipar pártolását, a nemzeti piac és a munkahelyek védelmét, a magyar vállalatok nemzetközi versenyképességét és a magyar áruk piacképességét segítő marketing- munkára és reklámakciók indítására. Második felvonás a homokban? Végetérhetetlennek tűnik a vérontás déli határaink közelében. Mind több a robbanással fenyegető, vagy máris áldozatok ezreit követelő, nyílt konfliktus tőlünk keletre, a hajdani Szovjetunió ex-tagköztársaságaiban. Nem csoda, hogy mi magyarok idegesen kapjuk fel a fejünket, amikor az idei, nem csupán meteorológiailag forró nyáron ismét harci bevetések veszélyét emlegetik a pusztító háborúból épp csak kikeveredett Irak kapcsán. Mennyire szigorúak az ultimátumok? Sokszor valóban olyan végzetesen figyelmeztető hangneműnek tűnnek a Washingtonban elhangzó nyilatkozatok, hogy attól kell tartani: ha a Kuvaitból tavaly kikergetett Szaddam Húszéin nem tartja magát maradéktalanul a fegyverszüneti rendelkezéseihez, s a különböző ENSZ-intézkedésekhez, akkor számolnia kell akár az öböl-háború újrakezdésével is. Főként, mert a jelek szerint a bagdadi vezető nem veszi túl komolyan sem a világszervezet, sem a Fehér Ház kemény intelmeit. Sőt, a napokban harcias beszédben jelentette ki, hogy a „Csaták Anyja”, vagyis az Öböl-háború még nem ért véget, mert az ellenség — vagyis elsősorban az úgymond folytatni akarja. Kell-e tehát félnünk, hogy a nyugtalan Közel-Kelet ismét lángba borul? Valóban „második felvonást” akar-e Bush elnök a homok-sivatagban, akinek Szaddam helyén maradása személyes kudarc lehet? S ha akar, megteheti-e, hogy (választási év lévén) ilyen kockázatos vállalkozásba fog? Vagy ellenkezőleg, éppen a választási kampány Bush számára egyelőre kiábrándító népszerűségi mutatói ösztökélhetik, hogy leckéztesse meg a „bagdadi diktátort”? A túlzott harciasság veszélyesebb, vagy ha úgy látszik, visszariad a kockázattól? Cinikus megjegyzésnek tűnhet, ám a jelek szerint ma az Öböl-politikát inkább az újraválasztás, mint a világ valós érdekeinek szemüvegén keresztül nézik Washingtonban. Szegő Gábor Hitelkeret magyar-mexikói kereskedelem-fejlesztésre A Magyar Külkereskedelmi Bank és a mexikói Bancomext 5-5 millió dolláros hitelkeretet biztosít a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére. A megállapodást a mexikói elnök magyarországi látogatása idején írták alá. A Magyar Külkereskedelmi Bankban Heffner Tamás főosztályvezető elmondta: ez a hitelkeret alapvetően különbözik a korábbi, hasonló exporttámogató kölcsönöktől. Csak a Magyar Külkereskedelmi Bank és a mexikói pénzintézet vesz részt a folyósításban. A hitel úgy működik, hogy a kereskedelmi partnereknek előbb meg kell találniuk egymást, s csak azután kezdődhetnek a tárgyalások a kölcsön folyósításáról. Magyar export esetén a kölcsönt a Magyar Külkereskedelmi Banktól, a mexikói partnerbank közbeiktatásával, a mexikói importőr veheti föl. Ellenkező irányú áruszállítás esetén az ügylet épp fordított. A kölcsön kamatai megegyeznek a londoni pénzpiacon alkalmazott kamatlábakkal, erre azonban a két közreműködő bank saját hasznát is felszámítja, ami elérheti az 5 százalékot is. Csúcsadó a csúcsjövedelmüeknek... Németországban A bonni koalíció a következő fél évben tíz százalékkal akarja csökkenteni a magas keresetűek jövedelmét. Ez mindenkire vonatkozna, aki évente bruttó 60 ezer márkánál (3 millió forintnál) többet keres. A családosoknál ez a határ a duplája: évi 120 ezer márka. A koalíció egyidejűleg bizonyos adócsökkentést is kilátásba helyzett. Eszerint az adómentes jövedelem összegét a mostani 5616 márkáról (280 800 forint) 1995-ig 2000 márkával megemelnék. A családosok jelenleg is csak 6232 márkán felül adóznak. Kiegészítő javaslat a pozsonyi kormányülésen Joguk van, de csak szlovákul Pozsonyban a szlovák kormány ülésén hosszan elhúzódó vita után kiegészítették az új szlovák alkotmány emberi és szabadságjogokat rögzítő fejezetét. A kiegészítést indítványozó javaslat értelmében: „a nemzetiségeknek joguk van az államnyelv elsajátításához”. E döntésről a kormányülést követően Roman Kovac, Vladimír Meciar kormányának al- elnöke tájékoztatta a sajtót. Elmondta, hogy az alkotmánylevél megőrzi és megfelelő mértékben definiálja az ország területén élő nemzetiségek jogait. Az új alkotmányban a jogokat a kormány azzal egészítette ki, hogy elfogadta azt a javaslatot, amelynek értelmében az ország területén élő nemzetiségeknek joguk van megtanulniuk az ország hivatalos nyelvét. A tájékoztatás szerint az új cseh és az új szlovák alkotmány elfogadása augusztus második felében várható, de a folyamatokat a hátralévő idő alatt még koordinálni kell. Mint ismeretes, a szlovák kormány tervezete már elkészült. A prágaiak máig „késedelemben vannak”. A keddi pozsonyi kormányülésen elutasították azon helyi önkormányzatok kérelmeit, amelyek helyi népszavazás eredményeinek alapján helységnév-változtatást kértek. Kéty és Nyitranagykér esetében a kormány jóváhagyta a „Két"és a „Vellky Kyr” névalakot. Gúta, Köbölkút, Tardos- kedd, Hrnciarsky Vés és Párkány továbbra is eddigi nevét köteles használni. így Gúta Kolárovo, Köbölkút Gbelce, Párkány pedig Stúrovo marad. Az indoklás; az össztársadalmi érdek fontosabb, mint a helyi népszavazásban megnyilvánult többségi akarat. Egy felmérés szerint a SOMOGYI HÍRLAP-ot naponta negyedmillió ember olvassa a megyében A hirdetéseit is
