Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-28 / 177. szám

1992. július 28., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Nyolcvanöt éve született A felejthetetlen Sárdy A magyar színpad egyik fe­ledhetetlen, nagy egyénisége Sárdy János. 85 éve született Nagykónyiban, de sok szál fűzte Somogyhoz. Édesanyja somogyszili leány volt, apja mexikópusztai bognár fia, aki Kaposváron tanult szakmát. Sárdy kétéves volt, amikor szülei Andocsra költöztek. Gyermekkorából, Somogyról kedves emlékeket vitt magá­val; ezért is jött később nagy örömmel vendégszerepelni Kaposvárra is. Andocsról két kitérő után került Pápára a tanítókép­zőbe, s élményei meghatároz­ták életpályáját. Útja azonban igencsak göröngyösen indult; Dunaföldváron tanított, s ma­gánúton készült énekesi pá­lyára. 1936-ban jelentkezett meghallgatásra az Operaház­ban. A Varázsfuvolából éne­kelt egy áriát, amikor a szín­házi félhomályból megszólalt egy hang: „Köszönjük; nem kérünk mást”. Azt hitte, eluta­sították. Pécsre utazott a csa­pattestéhez, ám nyolc nap múlva levél érkezett ezzel a címzéssel: „Sárdy János úr­nak, a Magyar Királyi Opera­ház tagjának.” Egy nap múlva leszerelt, s indult élete új, fe­ledhetetlen fejezete felé. Ösztöndíjas énekesként 1936 októberében Ottó szere­pében mutatkozott be Erkel Bánk bán c. operájában. Az első erőpróba A cremonai he­gedűs. Pályája szépen ívelt felfelé. Egyre többfelé hívták. Első filmszerepét a „Te vagy a dal”-ban 1941-ben játszotta, s ezt még 15 film követte. 1945 után már csak a Mágnás Miská-ban és a Déryné c. filmben találtak számára feladatot. Már az Operaház tagja volt, amikor Le- hár-estet tartot­tak a világhírű komponista ve­zényletével Bu­dapesten. A mes­ter Sárdyt is fel­kérte szerep­lésre, ő azonban — bár nagy meg­tiszteltetés volt ez számára — nem vállalta, mert arra az es­tére már eligér- kezett Csong- rádra... Később Lehár újra hívta, és Sárdy a ked­venc operettbon- vivánja lett. A világháború után, 1945 de­cemberében a Nagyherceget játszotta Jacobi Sybilljében. A si­ker leírhatatlan volt. 1957-ben végleg átszer­ződött a Nagymező utcába, s haláláig az operettszínház tagja maradt. Számtalan híres tenorszerepet énekelt; daljá­tékokban éppúgy feltűnt, mint magyarnóta-énekesként. Sárdy Jánosról nem lehet megemlékezni úgy, hogy ne említenénk legendás szere­pét, a János vitézt, amelyet 38 éves korában vett át Palló Im­rétől, s 60 is elmúlt, amikor Kukorica Jancsi jelmezét szegre akasztotta. Ő volt „A” János vitéz! E szerepében mindmáig utá­nozhatatlant nyújtott... 1965-ben mellhártyagyulla- dás, majd műtét... Még talpra állt: 1966-ban Porter Csókolj meg, Katám! című zenés játékának férfifő­szerepében kápráztatta el a közönséget, az első hazai musicalben. A betegség azonban le­gyűrte. 1969 januárjában már csak ezért utazott Kolozs­várra, hogy találkozzék a Ka­lotaszegi madonna című film­ben statisztált kőrösfőiekkel. Búcsúzóul a magyar film mindmáig legnagyobb sláge­rét, a Rózsalevél című dalt énekelte. Ez volt színészi hattyúdala. Március 9-én halt meg. Csak 62 éves volt. Gömbös Pál Marilyn Monroe szerelmei és élete (3.) A szexbomba egyetemre jár Natasha Lytess, Marilyn első beszédtanára olyan tanít­ványt kapott, hogy nem hitt a fülének. A szőke csoda mo­tyogott, félműveltekre jellemző sznob kifejezéseket hasz­nált (rosszul), félreidézett, s vagy totális hülyének vagy egészen naivnak tetszett, amikor megszólalt egy társaság­ban. De volt benne egy természetes éhség a szépre, a mű­vészetre, a tudásra. 1947-ben beiratkozott a vi­lághírű színészstúdióba, ahol Sztanyiszlavszkij mód­szerrel választották ki az igazán tehetséges növendé­keket a féltehetségek közül. Ide járt Brando és James Dean is. A stúdió az ameri­kai értelemben liberális bal­oldali szellemiséget képvi­selte; mindig akadt egy anarchista, kommunista, szocialista, akinek radikális nézetei gondolatokat éb­resztettek Marilynben. Ösz­tönösen vonzódott a politikai liberalizmushoz és csodálta Arthur Millert, pedig soha­sem találkozott vele szemé­lyesen. Az éjjeliszekrényén is az ő fényképe állt. Marilyn 1949-ben, hu­szonkét éves korában talál­kozott Johnny Hyde-dal, akinek karrierje kibontako­zását köszönheti. Hyde 53 éves volt, s az egyik legzse­niálisabb hollywoodi mene­dzser-ügynök. És 1950-ben Marilyn Monroe megkapta élete első igazán jelentős szerepét — hála Johhnynak — John Huston filmjében, az Aszfaltdzsungelban. A bomba robbant. Már a New York Post és a Herald Tri­bune is dicsérte. Darryl Za­nuck, a Fox Stúdió feje hé­téves biztonságot ajánlott — de a szerződéssel csak fize­tést ígért, szerepet nem ga­rantált. Pici lehetőségek jöt­tek, többnyire egy-két villa­nás, néhány mondat. Ma- rilynnek annyi szabadideje maradt, hogy nyugodtan bei­ratkozhatott a Los Angeles-i egyetem művészettörténeti szakára. Aztán egy színész­kolléga jóvoltából megis­merkedett a rövid hollywoodi látogatásra érkezett Arthur Millerrel... Sokak szerint Ma­rilyn azért kosarazta ki Johnny Hyde-ot, mert re­mélte, hogy Miller elválik mi­atta. Mások esküsznek rá, hogy Marilyn teljesen kiesett az író emlékezetéből, mire Miller hazaért New Yorkba. De pár hónap múlva a Pulit- zer-díjas drámaszerző sem engedhette meg magának, hogy ne tudja, kicsoda Ma­rilyn Monroe. 1952. március 13-án egy falinaptárban, nem sokkal később pedig a Playboy magazin dupla belső oldalán tündökölt a meztelen Mon­roe. A fotók jóval korábban készültek. A Fox Stúdió ve­zetősége kupaktanácsot ült. Le kell tagadni! Meg kell ta­gadni! Vagy talán mégsem? Marilyn lepődött meg a leg­kevésbé, amikor a sors iró­niája folytán nem egy drámai alakítás, hanem egy világra­szóló botrány lökte ki az is­meretlenségből a csillagos hollywoodi égre... A stúdió kapitulált, mert sok pénzt látott Marilyn vá­ratlan sikerében. Minden forgalmazó „azt a szőkét akarta”, mert rá jön be a néző. És film filmet követett. Udvarló udvarlót. Míg nem lépett be az ajtón Joe di- Maggio, a legendás (már visszavonult) baseball-sztár. 1954. január 14-én tartották az esküvőt — filmjeinek si­kerét ezzel a hírrel koro­názta meg Marilyn. A há­zasság azonban mindössze 9 hónapig tartott. Marilyn nem Miller miatt disszidált New Yorkba. Ha „Az urak szeretik a szőké­ket”, legyen az ő bajuk. Mon- roe-nak elege volt, hogy foly­ton az ostoba, fecsegős szőkét kell játszania, akinek mindene kilóg a ruhából. Feladatot akart. A stúdió hi­ába dugta az orra alá a szerződést, hogy vállalja el az újabb és újabb ostoba szőkéket. Milton Greene lá- zította Marilynt: felejtse el Hollywoodot, jöjjön New Yorkba, az ő nevére lesz, aki pénzeljen egy olyan filmet, amiben lesz drámai szerep. 1954 karácsonyán keve­sen sejtették, hogy a Los Angeles-i repülőtéren be­Átképzéssel segítik a munkanélkülieket Nagyatádon Az állás nélkül maradtak át­képzésére Nagyatádon 1,8 millió forint áll a munkaügyi központ kirendeltségének rendelkezésre. Ez az összeg természetesen tömeges igé­nyek kielégítésére nem elég, viszont a munkanélkülieknek a szakmák széles választékát ajánlják. A képzések ideje ál­talában 3-6 hónap. A résztve­vőket csak a kedvezményes bejárási költség terheli, min­den mást a hivatal vállal ma­gára. Segítik azokat is, akik magánúton kezdenek el ta­nulni. Az első félévben húsz szakmában 49-en szereztek valamilyen képesítést. Hat szakma tizenkét hallga­tója végez a következő hetek­ben. Mert szervezik a szep­temberi tanfolyamokat. Az őszi képzésre már egy idegen nyelv valamilyen szintű tudása is szükséges. Ezekről a tanfo­lyamokról szállodai szakem­berek, banki menedzserek, idegenforgalmi hostess-asz- szisztensek, kisvállalkozások gazdasági ügyintézői kerülnek ki. Magasabb szintű képzést most a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem ajánlott má­soddiploma megszerzésére. Nehézséget okoz még megyei szinten is megszervezni az olyan tanfolyamot, mint az épí­tőipari másodszakma, mivel a kiválasztottak közül kevesen alkalmasak az átképzésre. A munkaügyi központban az önkéntességre ösztönzik a jelentkezőket. Tapasztalatuk szerint, aki maga határozza el, hogy tanul, annál biztos a si­ker. Megyei hatékonyságvizs­gáló csoport kíséri figyelem­mel munkájukat. Az eddigiek azt mutatták, hogy a képzés­ben résztvevők mintegy húsz százaléka azonnal elhelyez­kedett. Némethné Perger Erzsébet hivatalvezető elmondta: elő­ször tervezik egy általános ápolói és asszisztensi tanfo­lyam indítását. A pályázatra minden harminc év alatti, érettségizett nő és férfi jelent­kezhet. A képzés 20-25 sze­mélynek egy teljes tanéven lesz. A munkaerőt a hivatal biztosítja, a képzést a kórház vállalta magára, és a végzet­tek felének rögtön munkát ad. A központban a jövőben egy csoport az egyéni, prob­lémákkal foglalkozik, külön­válva a hatósági ügyintézés­től. 2079 munkanélküli ügyfél fordul meg az épületben, így gyorsan „kinőtték”. Terjesz­kedni már nem akarnak, céljuk minél több állás felkutatása, valamint a folyamatos átkép­zés. Németh istván Bayreuth — 81. alkalommal A hét végén felgördült az új, 300 ezer márkás függöny és a Tannhäuser hangjaira Bayreuth-ban megkezdődtek a Richard Wagner tiszteletére rendezett idei ünnepi játékok. A 81. alkalom­mal sorra kerülő zenei fesztiválon A bolygó hollandit is láthatják. Nemzedékek bálványa volt szálló barna parókás, szem­üveges Zelda Zonkkal Ma­rilyn int búcsút Hollywood­nak. New Yorkban beiratkozott Lee Strasberg stúdiójába, újra találkozott Millerrel, aki valóban elvált, valóban el­vette Merilynt. A várostól északra fekvő csendes, connecticuti házban élete legszebb éveit élte volna, ha meg tudta volna tartani a kisbabát. De újra nyugtáto­kat szedett. Nehezen bírta az italt, önbizalma egyre mé­lyebbre süllyedt, mert — sa­ját bevallása szerint — nyo­masztotta Miller intellektusa. Lojális volt a férjéhez, de Mil­ler gyanúja szerint nem volt hűséges. Már csak azért sem, mert engedett a nyo­másnak: beismerte, nem tud Hollywood nélkül élni... (Folytatjuk) Návai Anikó Búcsú az operától Ünnepi hangversennyel zárta kapuit Nagy-Brittania hírneves vidéki dalszínháza, a Glyndebourne-i Operaház. Az 58 évvel ezelőtt felavatott ope­rát másfél év alatt harminchá­rom millió font sterling költ­séggel átépítik és a nézőterét 318 férőhellyel bővítik, úgy, hogy az 1994 májusra terve­zett megnyitáson 1500 néző befogadására lesz képes. A búcsúhangversenyen olyan hírességek léptek fel, mint Montserrat Caballe, Frederica von Stade és Ruggiero Rai­mondi. Táncház, zenésztábor Európa számos országából és a tengeren túlról, így Ame­rikából, Japánból érkező tán­cosok, koreográfusok, muzsi­kusok, énekesek ütötték fel' sátorfájukat Jászberényben. A nemzetközi táncház- és ze­nésztáborban részt vesznek a határainkon kívül élő magyar kisebbségek csoportjai, szólis­tái is. A tíz napon át tartó talál­kozó beletorkollik az immár hagyományos csángó feszti­válba. Sztárok fotósa volt Elhunyt George Hurrell, a 30-as 40-es évek Hollywood­jának egyik legnagyobb fo­tósa. Erőssége a portréfotó­zás volt; szinte valamennyi nagy sztárt lencsevégre kapta. Képei még megőrizték az álomgyár ártatlanságát, a színészbálványok igazi arcát. Múzeumokban, kiállítóter­mekben hirdetik egy nagy­szerű művész keze nyomát. Muzsikáért Alapítvány A Muzsikáért Alapítvány kortárs zeneszerezők, szö­vegírók munkáinak ápolását, azok megszólaltatását, kot­táik, lemezeik, kazettáik eset­le?) CD-ik megjelentetését tűzte ki feladatául. E művek megszólaltatásában kiváló előadóművészek működnek közre. Szeretnék minél több pályakezdő útját is egyen­getni, valamint folyamatos fel­lépési lehetőséget biztosítani az idősebb művészeknek. Pótcsalád öregekének A leleményes japánok ezút­tal a szolgáltatások területén rukkoltak elő remek ötlettel: egyedülálló, idős embereknek vagy házaspároknak pótcsa­ládi szolgáltatást ajánlanak fel. A pótcsaládot felkeresheti az idős ember, közösen me­hetnek vacsorázni, együtt ve­hetnek részt rendezvényeken, kirándulásokon. A pótcsalád kevesebb bosszúságot okoz az idősebbeknek, mint a va­lódi szokott; egyrészt gondo­san kiválasztott, előzetesen felkészített, pszichológiailag iskolázott emberek vállalkoz­nak a feladatra, másrészt jól tudják, milyen jelentős jövede­lemmel jár számukra a pótcsa­ládi tevékenység. A szolgálta­tást igénybe vevő emberek egy-egy közösen eltöltött órá­ért ötször-tízszer akkora ösz- szeget fizetnek, mint ameny- nyibe mondjuk egy nyelvtanár kerülne. Nyári „egyetemisták” 13 országból Tizenhárom országból, il­letve a határainkon túl élő ma­gyarok köréből érkezett re­kordszámú külföldi hallgató részvételével nyílt meg tegnap Zalaegerszegen, a XVI. Nép­rajzi nyári egyetem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom