Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-27 / 176. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. július 27., hétfő Egészséges a pápa Gyógyulná nyilvánították II. János Pál pápát, de közölték, hogy egy ideig még pihennie kell, és fizikailag regenerálódnia. Mint a sebészcsoport vezetőjére, Francesco Crucitti professzorra hivatkozva jelentették, a pápának már nincs szüksége orvosi felügyeletre, hanem egyszerűen pihennie kell és elősegítenie testi felépülését. Mint ismeretes, a pápán július 15-én műtétet hajtottak végre, és vastagbeléből orvosai által jóindulatúnak ítélt daganatot távolítottak el. Kolozsváron tilos a politizálás a templomokban Kolozsvár nacionalista polgármestere, a Románok Nemzeti Egységpártja színeiben megválasztott Gheorghe Funar szombaton kiadott rendeletében betiltott mindenfajta politikai tevékenységet a templomokban. A Reuter jelentette, hogy egyelőre nem sikerült szóra bírni helyi illetékeseket a legújabb, nyilvánvalóan magyarellenes élű intézkedés kommentálásra. Nemzetközi médiakonferencia Közép-kelet- és Dél-Európa médiapolitikájáról kétnapos tanácskozás kezdődik ma Budapesten. A bajor Keresztény-Szociális Unióhoz, a CSU-hoz közelálló Hanns Seidel Alapítvány Külkapcsola- tok Intézete az említett térségből és Nyugat-Európából hívott meg magas rangú médiapolitikusokat, szakértőket a 11. nemzetközi médiakonferenciájára. Szlovénia katonai akciót sürget A szlovén külügyminiszter és a nemzetvédelmi miniszter a ljubljanai kormány nevében állást foglalt amellett, hogy külső katonai beavatkozással vessenek véget a bosz- nia-hercegovinai konfliktusnak. Janez Jansa nemzetvédelmi miniszter kijelentette: „Szlovéniának nincs ellenvetése egy bosznia-hercegovi- nai katonai intervencióval szemben, hiszen tisztában van azzal, hogy csak ilyen lépéssel lehet véget vetni a fegyveres konfliktusnak. Tárgyalások csalódással Eredménytelenül végződtek szombaton az ENSZ és Irak képviselői közötti újabb tárgyalások, és tovább csökkent a remény a megegyezésre. Irak ENSZ-nagykövetének az elmúlt 48 órában tett derűlátó nyilatkozatai a jelek szerint taktikázást, időhúzást szolgáltak: Rolf Ekeus, a nagykövettel tárgyaló illetékes ENSZ-megbízott szombaton csalódottan közölte, hogy az álláspontok semmit nem közeledtek. Német és magyar katonai temető Méltó nyugvóhelyére került 149, többségében német és kisebb részt magyar, a második világháború során elhunyt katona a Komárom-Eszter- gom megyei Bajna községben. Közös temetőjük tegnapi avatóünnepségén Katona Tamás államtitkár hangsúlyozta: ez a csaknem másfélszáz ember lehet, hogy nem volt hős, ellenben élete árán is teljesítette azt a kötelességét, amelyet hazájuk állított eléje. NYILATKOZATHÁBORÚ A MEGOLDÁSRÓL Nincs pénz a bősi erőműre Hasonló gondok, közös törekvések Salinas elnök Budapesten—Mexikói-magyar kapcsolatok A csehszlovákiai parlamenti választások előtt magabiztos nyilatkozatok sorozata biztosította az újságolvasót: a bősi erőmű befejezésére van elég pénz. Ha mégsem, akkor íme: Androsch ante portás... A Vladimír Meciar győzelmével elkezdődött, és a köz- társasági elnök, Václav Havel lemondásával befejeződött másfél hónapos időszak alatt elterelődött a figyelem az erőműről. Az új szlovák kormány harmadik ülését július 17-ikén tulajdonképpen félbeszakították, mert a pozsonyi parlament épületében a Szlovákia szuverenitását deklaráló nyilatkozat ünnepélyes megszavazása volt napirenden. A Meciar-kabinet négy nappal később ült ismét össze, és rögtön a bősi kérdéssel kezdte. Roman Kovac, a kormány alelnöke tájékoztatta a sajtót arról, hogy az erőmű ideiglenes üzembehelyezéséhez egyelőre nincs elegendő pénz. Androschékról egy szó sem esett, mint ahogy arról sem, hogy áll-e még az osztrák pénzember ajánlata, s ha mégsem, akkor az vajon ösz- szefügg-e vagy sem az országban időközben lezajlott belpolitikai eseményekkel. Az erőmű befejezéséhez az idén még 3,5 milliárd, jövőre pedig 5 milliárd korona kell, de a kormánynak erre csupán 1,4 milliárdja van. „Eladjuk a bősi vízi erőművet külföldre?” — kérdezte az Új Szó. — „A kormány komolyan fontolgatja, hogy a bősi vízlépcső befejezésébe va- gyonrészesként külföldi tőkét is bevon.” A lap arról is tájékoztat, hogy az erőmű ügyében illetékes szakembereknek „augusztus 15-ikéig kell elkészíteni a szlovák és a szövetségi kormány döntéséhez szükséges háttéranyagokat. A további lépéseket illetően több javaslat is szóba került. Ezek között szerepel az ideiglenes megoldás építésének átmeneti leállítása is. A szlovák kormánynak viszont az a véleménye, hogy ez nagyon elodázná a megoldást, és a már létező objektumokban is komoly károk keletkezhetnének, ezért valószínű, hogy a végső döntés meghozataláig tovább folytatódik az építkezés.” A finanszírozás megoldásának módozatai között említették, hogy esetleg állam- kötvényeket bocsátanak ki, sőt Bős privatizálását is tervezik. Nem vált egészen világossá: az erőművet is privatizálni akarják, vagy csak az erőmű övezetébe tartozó telkeket, objektumokat? Az utóbbiakat határozottan idegenforgalmi, üdültetési céllal, mivel „a feltételek szinte eszményiek.” Az exminiszterel- nök, Ján Carnogursky a televíziónak nyilatkozva elmondta: a bősi erőmű finanszírozásának módozataihoz az ő kabinetje még meg tudta szerezni a szövetségi kormány kezességét. Végső esetben pedig a szlovák költségvetési is meg tudta volna menteni a helyzetet. Ugyanebben a keddi televíziós híradóban Ján Klak, az új csehszlovák szövetségi kormány pénzügyminisztere is megszólalt. Azzal a lényeges mondattal kezdte: „Sokan vagyunk olyanok, akik ma sokat adnánk azért, ha a bősi építkezés sohasem kezdődött volna el.” Klak beismerte, hogy ebben az évben sem a szövetségi, sem a szlovák költségvetés nem számolt azzal, hogy az erőműre költsön. Szerdán Klak pontosított: a csehszlovák szövetségi kormány a szlovák államkötvények kiadása esetén vásárlói érdeklődéssel segíthet a helyzeten. Elkeltek az IBUSZ-részvények A vártnál nagyobb érdeklődés kísérte az IBUSZ-részvények kárpótlási jegyek ellenében való értékesítését. Az akció egy hónapja alatt az eredetileg tervezettnél 6,7 millió forint névértékű részvénnyel több, összesen 36,5 millió forint névértékű IBUSZ-részvény talált gazdára a kárpótlási jegyek tulajdonosainak körében. Menekültvonatok Németországba A boszniai menekültekért pénteken Karlovacba indított három német vonat tegnap visszaérkezett Németországba. A szerelvények összesen 2659 menekültet hoztak. Az etsö vonat Nürnbergbe érkezett, ahol az utasok rögtön meleg ételt kaptak. Németország a hat szerelvénynyel összesen 5000 menekültet szállít német területre. A német vöröskereszt központja szerint a menekültek kimerültek, de egészségesek. Közeledés a kisgazda platformok között A jelek szerint megindult a közeledés a Független Kisgazdapárton belüli politikai csoportok között, hiszen a párt Németh Béla főtitkár vezette szárnyának szombati tanácskozásán — Torgyán József pártelnök hívein kívül — jelen voltak a korábban egymással szemben álló platformok képviselői. A vezetőségi ülésen elfogadott határozatokban is a pártegység helyreállítására való törekvés tükröződik, hiszen a Németh Béla főtitkár vezette testület felhívja a Kisgazdapárt valamennyi tagját, hogy az ellentéteket félretéve munkálkodjanak az egység megteremtése és a párt megújítása érdekében. Ezt mintegy kiegészíti az a határozat, amely megsemmisíti a Torgyán József elnöksége alatt hozott kizárásokat, és a kizárt párttagok tagsági jogait visz- szaállítja. Mindezzel kapcsolatosan Németh Béla főtitkár a vezetőségi ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: egy pártban és egy képviselőcsoportban gondolkodnak, és az egység érdekében mihamarabb megkezdődnek a tárgyalások a párton belüli csoportok képviselői között. Az egységes Kisgazdapárt megteremtésének fontossága mellett érvelve a főtitkár annak a véleményének is hangot adott, miszerint a párt megújulásához egyetlen ember — mégpedig Torgyán József — eltávolítása szükséges, s mindenki mással elképzelhető és megvalósítható az együttműködés. Németh Béla ugyanakkor nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy az egységesülő Kisgazdapárt része lesz-e a koalíciónak. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a Független Kisgazdapárt kereszténydemokrata szellemiséget képvisel, és mint ilyen alapvetően rokon politikai felfogású az MDF-fel és a KDNP-vel, ám egyelőre érvényes az FKGP nagyválaszt- mányának az a határozata, amely felmondta a koalícióban való részvételt. A kisgazda politikus ugyanakkor utalt arra, hogy a koalíció ügyét tekintve is szeretnének tárgyalásokat folytatni. A párt országos vezetőségének ülésén mindemellett személyi kérdésekben is születtek döntések. Ugrin Emesét, az FKGP megbízott főtitkárhelyettesévé választották, míg a korábban kizárt Balogh György alelnököt - a kizárásokat megsemmisítő határozat értelmében - visszahelyezték funkciójába. Lengyel abortuszvita A varsói parlament alsóháza, a szejm hosszas vita után első olvasásban elfogadta azt a törvénytervezetet, amely jelentősen korlátozná az abortuszhoz való jogot Lengyelországban. A javaslat — amelynek értelmében akár két év börtönnel is sújtható bárki, aki segít az abortusz végrehajtásában — 212 igen szavazatot kapott 106 eh lenében. Forintos hírek A világmárka Philips nagykér áron a Forintosnál: — 37 cm-es távszabályozós tv 29 990 Ft-tól — Video 2 fejes 29 990 Ft-tól — Tefal Friteuse 214490 Ft Music center 19 990 — 46 990 Ft — Autórádió — Tefal vasalók, háztartási gépek „Forintos” áron Textiltermékek: — Női alsó 60-90 Ft — F.fi alsó 80 Ft -Pólók 140-160 Ft — Fekete póló nagy- kereskedőknek 135 Ft (151571) Budapestre érkezett tegnap Carlos Salinas de Gortari, a Mexikói Egyesült Államok elnöke. A magyar várakozások szerint az államfő hivatalos látogatása jelentős ösztönzést ad a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez, és élénkítő hatással lesz a viszonylag szerény gazdasági kapcsolatokra. Salinas elnök kíséretében mexikói üzletemberek népes seregével érkezett Magyarországra. A tervek szerint a Kereskedelmi Befektetési és Tájékoztatási Központban találkoznak a magyar üzleti élet képviselőivel. A kölcsönös érdeklődést, az intenzívebb kapcsolattartást indokolja az is, hogy Magyar- ország és Mexikó sok vonatkozásban „kísértetiesen” hasonló problémákkal kénytelen megküzdeni gazdasági-társadalmi modernizációjában. Mexikóban elsősorban az 1948-as születésű, közgazda- sági végzettségű Carlos Salinas de Gortari nevével kapcsolódik össze a gazdasági-társadalmi váltás új kurzusa. A ’70-es évek derekától a feltárt óriási olajkincs a világ negyedik legnagyobb kitermelőjévé emelte Közép-Amerika legnagyobb országát, a csaknem 89 milliós lélekszámú Mexikót. Bár az olajvagyon megindította a gazdaság strukturális átrendeződését, a „hirtelen” jött pótlólagos források árnyoldalához tartozott, hogy tovább halasztódott az elengedhetetlen átfogó modernizáció, és ennek kísérőjelenségeként növekedett az ország eladósodása. Az ex- tenzív növekedés külső és belső forrásait a ’80-as évek elejére merítette ki Mexikó. Az úgynevezett nemzetközi adósságválsággal, és a belső társadalmi feszültségek növekedésével fémjelzett időszak után az évtized végén hirdették meg Mexikóban az új „kurzust” a „szociális liberalizmus” jelszavával. A korábban jelentős gazdaságirányítói posztokat betöltött, majd 1988-ban államfővé választott Carlos Salinas nevéhez fűződő nyitás főbb elemei közé tartozik, hogy Mexikó az önellátás helyett teljes mellszélességgel a nemzetközi munkamegosztás felé fordult. A nyitás természetes módon együtt járt az állami vállalatok széles körű privatizációjával és a külföldi tőke becsalogatásával. Az új gazdaságpolitika eredményei közé tartozik a többi között, hogy sikerült kézben tartani a 1990-es csaknem 96 milliárd dollárról ’92 elejére 73.6 milli- árdra faragták le. Figyelemre méltó, hogy eközben 3-4 százalékos növekedést produkált a gazdaság, tavaly 19 százalék alá szorították le az inflációt, felgyorsult a privatizáció és a gazdaságélénkülés nyomán csökkent a munkanélküliség. A mexikói GDP összege tavaly meghaladta a 275 milliárd dollárt. A gazdasági megújulás összekapcsolódott a politikai intézményrendszer megújításával is. Salinas elnök hivatalba lépésével megkezdődött az államgépezet reformja és a pluralista demokrácia kiépítése. Ez a folyamat — ismét csak nagyfokú hasonlóságot mutatva a magyarországi történésekkel — megkívánta a mexikói belpolitikában szinte egyeduralkodó Intézményes Forradalmi Párt és az állam kapcsolatainak újrafogalmazását is. A nyitás vonala érvényesült a külpolitikában is. Mexikó nemzeti érdekeit szem előtt tartva aktívan bekapcsolódott a nemzetközi ügyek formálásába. Érdeklődésének homlokterében természetesen elsősorban az amerikai ügyek állnak, de kiemelt jelentőséget tulajdonít az Európai Közösséghez fűződő kapcsolatainak is. Ez utóbbit jól szolgálja az EK-val kötött úgynevezett harmadik generációs keret- szerződés. A magyar-mexikói kereskedelmi kapcsolatok a ’70-es években elért 10-12 millió dolláros szintről a ’80-as évek második felében jelentősen visszaestek. 1980-ban a magyar kivitel 8.69 millió, a behozatal pedig 2.54 millió dollárt tett ki. Ez a summa tavaly 3.4 millió, illetve 2.5 millió dollárra csökkent. A magyar kivitel többségében gyógyszeralapanyagokból, gyógyászati és oktatási eszközökből, olajfúró-berendezésekből, fogyasztási cikkekből áll. Mexikó jobbára kávét, műszálat szállít Magyarországra. Tárgyalások folynak magyar kukorica-termesztési és szarvasmarha-tenyésztési rendszerek, valamint öntözési EZT A LAPOT “fíO nem osztják — hanem VESZIK! Naponta 60 ezren fizetnek érte! Ök tudják miért! SOMOGYI HÍRLAP
