Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-25 / 175. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. július 25., szombat Takarmánykeverékek engedély szerint A gyógyszeres előkeveré- keket és takarmánykeveréke­ket — az utóbbit saját felhasz­nálás esetén is — augusztus 1-jétől külön engedéllyel lehet csak előállítani. Ekkor lép életbe a miniszteri rendelet, amely a takarmánykeverékek gyártását az illetékes állat­egészségügyi állomás enge­délyezéséhez köti. Egyúttal minősítik a keverőüzemek műszaki ellátottságát is. Új vegyesvállalat Caterpillar Magyarország Részegységgyártó Rt néven céget alapított a Gödöllői Gépgyár és az amerikai multi­nacionális Caterpillar Inc. svájci cége. Az okmányokat a svájci cég, illetve a felszámo­lás alatt álló gödöllői gyár kép­viselői írták alá Budapesten. Változik a posta arculata is Új jelképeket választott a Magyar Posta; ezek díszítik majd a különféle postai nyom­tatványokat, a vállalat épüle­teit, járműveit, a postaládákat. Az új arculatot az angol Busi­ness Design Group tervező cég alakította ki. A változást gazdasági okok is kikényszerí­tették. A váltás előreláthatólag 3-4 évig tart; ezalatt átépíte­nek 3200 hivatalt is. Csoportos kiválás a tsz-ekből Nyolcszáz-nyolcszázötven gazda jelentette be Fejér me­gyében, hogy kilép a tsz-ből egyéni gazdálkodóként óhajt dolgozni. A földterület alig egy százalékát, mintegy 2200 hek­tárt, a 400 millió forint értékű vagyonrészt viszik magukkal. A tsz-tagság 4,8 százaléka a csoportos kiválást választotta. Csökkend bevételek Öt hónap alatt 14 százalék­kal csökkentek az idegenfor­galmi bevételek, a kiadások pedig 20 százalékkal, miköz­ben a hazánkba látogatók száma nem változott. A bevé­tel 296,9 millió dollár volt, s az aktívum 127,6 millió dollár. Leépít a Lehel Csaknem 470 dolgozó leé­pítését tervezi a következő egy évben a Lehel Hűtőgép­gyár; ez 91 személy feltétel nélküli és 378-nak különböző feltételekkel való elbocsátását jelenti. A produktív és kiszol­gáló dolgozók arányának el kell érni az 55:45 százalékot. Sörgyári privatizáció Lezárult a Kanizsa Sörgyár privatizációja. Az első ajánlat­tevő vevő fizetésképtelen volt, a Holstein viszont alacsony árat ajánlott. Ezután két hazai kionzorcium is ajánlatot tett. Végül az ÁVÜ vezető testületé a dolgozók ajánlatát fogadta el: egymilliárd alaptőkéjű cég részvényeinek 80 százalékát a Kanizsa sörgyár dolgozói közül 420-an vásárolják meg. Malacárak A malacárak általában július közepéig csökkentek. Helyen­ként és darabonként válto­zóan 600-1500 forint között vették őket. Ettől eltér Békés és Szabolcs-Szatmár megye, ahol az áruk továbbra is erőtel­jesen csökken (80-100 forint/ kiló) és Heves, ahol 20-30 fo- rint/kiló szabadpiaci árcsök­kenés mellett a nagyüzemek­től 160 forint/kiló áron vásárol­ják fel a malacokat - exportra. Társulási formák — hét változatban (7.) A szolgáltató szövetkezet A mintegy félmillió új föld- és vagyontulajdonosnak az év végéig kell eldöntenie: vagyonrészét, termőföldjét önál­lóan, új típusú szövetkezetben vagy gazdasági társaság­ban kívánja-e hasznosítani. Az FM szakemberei — ajánlás­ként — hét szövetkezettípus modelljét dolgozták ki, hogy segítsék a megfelelő gazdálkodási formák kialakítását. Ezt a formát elsődlegesen a családi gazdaságok sokirányú igényeinek a kielégítésére ajánlják a szakemberek. A szolgáltató szövetkezet — mint a neve is jelzi — vállal­hatja, például a géphasznosí­tással, a szervizzel, a növény- védelemmel, a szállítással, a könyveléssel stb. kapcsolatos feladatok ellátását. A géphasznosítás-szolgál- tatás igénybevevőinek például nem kell családi gazdaságu­kat gépesíteniük, ha belépnek tagként a szövetkezetbe, igé­nyelhetik a számukra szüksé­ges gép használatát. Az ilyen típusú szövetke­zetnek tagjai lehetnek az adott faluban vagy tájkörzetben élő olyan egyéni gazdaságok tu­lajdonosai és jogi személyek, akik beviszik gépeiket, mun­kaerejüket és szaktudásukat a szövetkezetbe és vállalják a megrendelések teljesítését — tagtársaiknak és másoknak. Ehhez irodahelyiséggel és gépi nyilvántartó eszközökkel kell rendelkezniük. A megren­deléseket az iroda veszi fel és biztosítja a megrendelő termő­földjéhez legközelebb eső munkagép kapacitását. A szolgáltatásnak ez a formája betegség vagy egyéb akadá­lyoztatás esetén önsegélyező formában tovább fejleszhető. A géppel rendelkező gazda a munka elvégzéséért a meg­rendelőtől közvetlen díjat kap. A díj bizonyos százalékát a szövetkezetnek adja az iroda fenntartására és egyéb rezsi- költségek fedezetére. A géphasznosítási szövet­kezeti forma fő előnye, hogy lehetőséget teremt a nagy ér­tékű gépek teljes és gazdasá­gos kihasználására és teher­mentesíti a tagokat a teljes gépi felszerelkezéstől, beru­házástól. A szerviz, a nö­vényvédelmi ellátás, a szállí­tás, a könyvelés és sok egyéb szolgáltatás mind alapja lehet az ilyen típusú szövetkezet­nek. Lényeges, hogy a megala­kuláskor pontosan meghatá­rozzák, milyen szolgáltatá­sokra vállalkoznak. Azt is rög­zíteni kell, hogy az adott szol­gáltatást milyen és kinek a tu­lajdonában lévő eszközökkel fogják végezni, s a munka­végzésből származó nyere­ség miként oszlik meg a szol­gáltató szövetkezet tagjai és a szövetkezet között. Ez a szövetkezeti típus költ­ségkímélő jellege miatt várha­tóan igen elterjedtté válik majd. Ferenczy Europress A CSÖKKENŐ KAMATLÁBAK NYOMÁBAN mmm rr mm m u m f m « Erősödik csökken az infláció A nagy összegű, tartós be­tétek kamatlába nálunk a kö­zelmúltban még olyan takaros volt, hogy a külföldiek is meg­fordultak utána. Mármint a névleges, azaz a tényleges betétkamatlábak, de ha levon­tuk belőle az inflációs rátát, már alig-alig maradt reálka­mat, inflációt meghaladó be­vétel és akkor még nem szá­moltunk a kamatadóval... A nagy „rés” átka A névleges betéti kamatot jóval meghaladta a bankok nyújtotta kölcsönök névleges hitelkamata. A kámatkülönbö- zet 5 százaléknál is maga­sabb volt, vagyis a bankoknak az inflációs ráta levonása után is maradt reálkamatuk, maradt mit a „levesbe aprítaniuk”. Már amennyiben az adós kifizette a kamatokat és törlesztette a kölcsönt. Mivel azonban a nagybankok sok rossz követe­lést örököltek jogelődeiktől s a KGST-piac összeomlása számos adósukat fizetéskép­telenné tette, a kamatbevéte­lek elmaradtak a várttól, és a kintlevőségek egy részének visszaáramlására máig sincs remény. A nagy kamatrésbe egy biztosítási díj-jellegű költ­ségelemet is beépítettek a bankok. Ettől a kamatkülön­bözettől remélik egyrészt a hi­telezési veszteségeket fedező kockázati tartalékalap létrejöt­tét, másrészt a keletkező koc­kázatok tényleges fedezetét. A kockázatok ugyanis nagyok a dekonjunktúra, az erős im­portverseny és a fizetési zava­rok továbbgyűrűződés köze­pette. Átgyűrűző hátrány A magas kamatoknak szá­mos hátrányuk van. Mindazo­kat akik nem remélhetik, hogy áruik, szolgáltatásaik árát az infláció átlagos mértékének megfelelően emelhetik, visz- szatartja a befektetéstől, a kí­nálat növelésétől. A magas kamatláb ugyanakkor leszo­rítja a részvények és a fix ka­matozású kötvények árfolya­mát s kedvét szegi a hosszú­távú befektetőknek. Végül, de nem utolsósorban a magas kamatok inflációs tényezőkké válnak. A hiteladósok ugyanis megkísérlik áraikban a magas kamatköltségeket a tovább- felhasználókra, illetve a fo­gyasztókra áthárítani. A Magyar Nemzeti Bank már a múlt esztendő utolsó harmadában, szinte az inflációcsökkenés megelőle­gezéseként, jelzésszerűen, maga is csökkentette a kamat­lábait, s a kereskedelmi ban­kokat is rávette arra, hogy ha kis mértékben is, de tegyék ugyanezt. Most, hogy az inflá­ciós ráta már a tavalyinak a felét sem teszi ki s tovább fo­kozódott a lakosság megtaka­rítási kedve, megalapozottnak látszik a kamatok — hitelka­matok és betéti kamatok — csökkentése. Kik fogják megfizetni a ka­matcsökkenés számláját? Va­jon veszítenek-e azok, akik a mostani, alacsonyabb kamat mellett takarék-, illetve bank­betétet nyitnak? Banki papírok Mindaddig, amíg a kormány és a jegybank fenntartja inflá­cióellenes politikáját s a forint stabilizálására és átválthatóvá tételére törekszik, nem járhat­nak rosszul azok, akik a banki és állami értékpapírok hívei. Annál is inkább, mert a rövi- debb lejáratok miatt új kamat- feltételek mellett vállalhatják e befektetési formát. Akik pedig hosszabb távra s kockázatot is vállalva részvé­nyekbe vagy befektetési ala­pokba helyeznek tőkét, azok­nak a jó vállalatok piaci felér­tékelődése jelent védelmet a kedvezőtlen piaci fordulatok ellen. Bácskai Tamás Az els'óbálos Kék madár A marcali volt belső lakta­nya egyik épületének bejárata fölé nemrég tábla került: Kék madár. Ez klub, presszó és ét­terem. A két utóbbit Benedek József üzemelteti. — Nyereséges az üzlet? — Nekem még nem, de bí­zom abban, hogy ha a marcali piac teljesen átköltözik ide, és kialakul rendje, meg az itteni épületek is gazdára találnak, akkor itt jön létre Marcali bevásárlóközpontja. Joggal számíthatok arra, hogy ez az üzlet hasznot .hajtó lesz. A presszó a honvédség tu­lajdonában maradt, Benedek József a büfét üzemelteti. Árait a marcali átlagárak alatt tartja, sok a szórakozó­hely egymás mellett, versen­geni keli, ki ad jobbat olcsób­ban. Az étteremben már nagyjá­ból létrejött egy törzsközön­ség. Olcsó források révén itt egy ebédért 60 forintot kérnek csak. Háromféle menü van: az egyik kalóriás, húsos, a másik diétás, a harmadik a kettő kombinációja azért, hogy megfeleljen a lapos zsebű vendégeknek is, és az ínyenc­falatokat kedvelőknek is. Most a környékben lakó családokat csábítja szombat­vasárnapi ebédre. Az étteremben egyébként egyszerre 80 személyt tud ki­szolgálni. A környezetük talán a legszebb a marcali vendég­lők között. Tulajdonképpen egy park közepén van, s meg­lehetősen nagy a parkolókhely is. A vendéglős a mostani hét végén megtartj£r első Anna-bálját. ’ ‘c Metz A. Márton Felavatták az Opel szentgotthárdi motorgyárát Hans Thul motorgyár igazgatója egy gyártandó motor metszetével (Folytatás az 1. oldalról) Az üzem átadásánál Ernst A. Hofmann, a General Motors Hungary vezérigazgatója el­mondta, hogy a szentgotthárdi gyárban márciusban legördült a szalagról az első Astra, de ennek a motorját még máshol gyártották. Szentgotthárdon a nagysebességű furatkészítés technológiáját alkalmazva a hagyományos módszernél szokásos 162 másodperces megmunkálási időt 14 má­sodpercre szorították le, s ugyanakkor a minőség is ja­vult. A Szentgotthárdon gyár­tott motorok az Astra, a Corsa és a Vectra motorházba ke­rülnek. A gombnyomásra indított gyártószalagot megtekintette és a technológiáról elismerés­sel szólt Pungor Ernő tárca­nélküli miniszter, az Országos ^Műszaki Fejlesztési Bizottság “elnöke. Kuriózum a siófoki gyermekkönyvtárban Nyelvtanfolyam ágyak árán (Folytatás az 1. oldalról) — A könyvkölcsönzés mel­lett már rég5te szervezünk gyermekprogramokat — mondta fiatal szakember. — Gyöngyöt fűztek, szövőtanfo­lyamon ügyesedtek a gyere­kek, az anyagból pedig kiállí­tást szervezünk majd — mutat körbe a galérián, ahol épp ifjú művészek rajzai, festményei díszelegnek. — A gyerekeket viszonylag könnyű a kézü­gyességüket javító progra­mokra csalni, mert a városban tanuló általános iskolások kö­zel 70 százaléka, 1300 gyer­mek rendszeresen igénybe veszi alapszolgáltatásunkat. Sajnos fogyóeszközre nem jut elég pénz, ezért az itt nyaraló, és bennünket gyakran láto­gató gyerekek foglalkoztatása néha gondok okoz. Nos, a Kuriózum lakberen­dezési kft képében most me­cénás jelentkezett; a 20 ezer forint, amit két hétre fizetnek egy apró terem bérletéért, egy időre segít a gyermekkönyvtár gondjain. Bóka Jenőné nádból és fűzből készült bútorokat, fonott árukat kínál az üzletnek kinevezett teremben. A fote­lok, ágyak, ülőgarnitúrák, álló­lámpák és csodás, a távol-ke­leten készült, festett legyezők, napernyők egyébként sem „arculatidegenek”. Még nem tudni, hogy az augusztus 3-i „boltzárásig” ki hozza a má­siknak a forgalmát; a könyvtár az ízléses bútorok kedvelői­nek vagy fordítva. A döntés szerint apróbb dolgok vásárlása mellett a bér­leti díjat félreteszik, s kiegé­szítve azt angol és német nyelv oktatására alkalmas hanganyagot vásárolnak be­lőle. i r ;.i (Czene)

Next

/
Oldalképek
Tartalom