Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1992. július 23., csütörtök Vállalkozói centrum a 41-es mentén Társulási formák — hét változatban (5.) „Jó fiúk és rossz fiúk” Huszonötmillió forintos be­ruházással kereskedelmi és lakossági szolgáltatási cent­rumot építenek a vállalkozók Nyíregyháza-Oroson. Negy­venezer négyzetméteren a 41-es főút mentén alakítják ki, számítva a szomszédos or­szágokból — Romániából és Ukrajnából — érkező nagy tu­ristaforgalomra is. A „vállalko­zók parkénak” megnyitását a jövő év júliusára tervezik. Információs rendszert építenek ki Az egyes gazdasági kama­rák kapcsolatfelvételét még hátráltatja, hogy hiányzik a tagszervezeteket és a közpon­tot összekapcsoló információs rendszer. Ezzel összefüggés­ben az IPOSZ informatikai szolgálatának vezetője beje­lentette: a Dortmundi Iparka­mara segítségével augusztus 1-jétől egy új számítógépes rendszert állítanak üzembe, így a vidéki testületek is infor­mációkat szerezhetnek az ex­póval kapcsolatos vállalkozási lehetőségekről is. Újabb befektetés a Chinoinban Jelentősen változtak tavaly óta a gyógyszerértékesítés piaci körülményei. Ez a Chi- noin gyárat is érinti: minél előbb új technológiákra, új termékekre és tőkére van szüksége. A második legna­gyobb francia gyógyszeripari cég, a Sanodfi, (amelynek 40 százalékos a részesedése a Chinoinban”,) elnök-vezéri­gazgatója Budapesten tár­gyalt újabb tőkebefektetésről. Az Állami Vagyonügynökség nem zárkózott el a francia többségi tulajdon 1994 előtti szerzésének lehetőségétől. Kereskedelmi napok a Kárpátalján Magyar kereskedelmi na­pok néven kiállítást és vásárt szervez augusztus végén Ungvárott a Magyar Gazda­sági Kamara a Privát Profittal közösen. A szervezők úgy vé­lik: sokan szeretnének nyitni a Szovjetunió utódállamai felé, és ezt az igényt igyekeznek kielégíteni a kiállítással és a rendezvénysorozattal. Borverseny, kiállítás Háromnapos gazdasági és kulturális programot rendez­nek július végén Szentbékkál- lán (a káli medencében), a Ba- latonfelvidék egyik sajátos tá­jegységén. A rendezvényso­rozat célja a táj szépségeinek és sajátos hangulatának be­mutatása. Lesz többek között: borverseny, fotókiállítás, egy­ház- és agrártörténeti elő­adás, magyar filmek bemuta­tója és orgonahangverseny is. Adóznak a külterületi földek A mezőgazdasági rendelte­tésű külterületi földek haszná­lóira, állampolgárságtól füg­getlenül, adófizetési kötele­zettséget ír elő 1992. január 1-től a törvény (1991/ LXXIX.). Az APEH sajtóirodá­jának közleménye rámutat: ez nem tévesztendő össze a bel­területen levő mezőgazdasági művelés alatt álló földek adó­zásával, ami a helyi adókról szóló törvénynek a telekadó­zásra vonatkozó szabályai szerint történhet. Az adófize­tési kötelezettség az ország területén 6000 négyzetmétert összesen meghaladó földterü­let használójára vonatkozik. A faluszövetkezet A mintegy félmillió új föld- és vagyontulajdonosnak az év végéig kell eldönteni: vagyonrészét, termőföldjét önállóan, új túpusú szövetkezetben vagy gazdasági társaságban kí­vánja-e hasznosítani. Az FM szakemberei — ajánlásként — hét szövetkezettípus modelljét dolgozták ki, hogy segítsék a megfelelő gazdálkodási formák kialakítását. Az átalakulás folyamatában várhatóan a mai termelőszö­vetkezetek helyett települé­sekhez kötődő kisebb gazda­ságok alakulnak ki. Ennek ke­retében jöhetnek létre a falu­szövetkezetek mint gazdasági központok. Együttműködésük az önkormányzatokkal nagy­ban befolyásolhatja a telepü­lés sorsát. A faluszövetkezetek foglal­kozhatnak feldolgozással, ha­zai és külpiaci értékesítéssel, a termeléshez szükséges anyagok beszerzésével. Vé­gezhetnek ipari és szolgáltató tevékenységet, vállalkozhat­nak pénzügyi műveletek lebo­nyolítására és számos egyéb olyan tevékenységre, amelyet a szövetkezeti törvény nem tilt. Tevékenységük körét a közgyűlés által megszavazott alapszabály rögzíti. Ez a szövetkezeti típus egybefoghatja az adott telepü­lésen a szükségletek teljes kö­rének kielégítését, így szövet­kezet keretein belül létrejöhet a jelenleg külön szövetkezeti formákban működő szövetke­zetek integrációja: a jelenlegi tsz-ből kialakuló szövetkezet, az általános fogyasztási érté­kesítő szövetkezet, a takarék- szövetkezet, a kisipari javító és szolgáltató szövetkezet stb. E modell előnye, hogy a ta­gok vagyonrészei szintén egy helyre összpontosulnak. így nagyobb vállalkozásokat lehet létrehozni, csökkenhet az ad­minisztrációban dolgozók száma, s növekedhet a haté­konyság. E típus alkalmas arra, hogy a falu termőföldjein termelt árut feldolgozza, értékesítse, csomagolja, szállítsa, előál­lítsa a takarmányt, üzemel­tesse a gépeket, vállalja a fu­varozást és a szervizmunká­kat. Tevékenységi körébe tar­tozhat a tagok, a lakosság megtakarított pénzének keze­lése a szövetkezetek által lét­rehozott pénzintézetekben, a hitelnyújtás és kötvény kibo­csátása. Lehetőséget nyújt arra, hogy az egyes részlegeket a tagok csoportjai és a szövet­kezet közösen hozzák létre, a szövetkezeten belül működő gazdasági társaság formájá­ban. Megoldható az is, hogy az egyénileg gzadálkodó ta­gok terményeiket, állataikat a szövetkezeten keresztül érté­kesítsék és ugyanígy szerez­zék be a termeléshez szüksé­ges termékeket. E szövetkezeti modell kere­tén belül gyakran előfordul majd, hogy egyes természe­tes személyek a szövetke­zetbe adják a vagyonukat, de munkaerejüket a magángaz­daságban vagy másutt hasz­nosítják. (Folytatjuk) Ferenczy Europress Pékség Toponáron Eddig ellátatlan részen, Toponáron a Kemping utcában nyílt pékség a közelmúltban. A kft-t a Sütév Rt és Hambuch János magánvállalkozó alapította, 1 millió forintos alaptőké­vel. A társaság valamennyi, a termeléshez szükséges eszközt a Sütév Rt-töl illetve a ma­gánbefektetőtői bérli. A pékségben egy korszerű, forgóállványos kemence dolgozik — most még csak éjszaka, de a rendelés növekedésével délelőtti műszakban kiflit, zsemlét és a kenyér mellett finompékárut is készítenek majd. A cég a magántőke bevonásával to­vábbi pékségek létesítését tervezi a megye nagyobb településein. (Fotó: Gyertyás László) Bealkonyul a kalandor importőröknek AUGUSZTUS i-JÉTŐL SZIGORÚBB VÁMELJÁRÁS A behozott importárukat köztartozás terheli, amit au­gusztus elseje után azonnal kell majd befizetni. Ez a vámfi­zetési kötelezettség eddig is megvolt, ám nem vették túl szigorúan. Amikor ugyanis főként csak állami vállalatok importáltak, nem lehetett kétséges, hogy eleget tesznek vámfizetési kö­telezettségeiknek. Az elmúlt években megszaporodtak azonban az önálló külkerjog- gal rendelkező magánvállal­kozások. Számuk már eléri a 45 ezret. E körben a tisztes­séges és megalapozott vállal­kozások mellett vannak kéré­széletű és hazárdőr hajlamú cégecskék is, amelyek több­nyire a vámon próbálták meg­nyerni, amit elvesztettek a „ré­ven”. Szokásukká vált, hogy csak az áru eladása után, he­tekkel később fizették meg a vámtartozást, vagy meg sem fizették. Felszámolták önma­gukat, a vámhatóság pedig futhatott a pénze után. Az elsejével életbe lépő — a Magyar Közlöny, idei 73. szá­mában megjelent — PM- NGKM rendelet egyebek mel­lett e külkereskedelmi kalan- dorságnak kívánja elejét venni. Lényege, hogy az im­portőr addig nem juthat hozzá árujához, amíg a vámot és az esetleges más adótételeket jrieg nem fizette. E szabály alól csak az igazoltan azonnali felhasználásra kerülő élet­mentő eszközök és gyógysze­rek jelentenek kivételt. A vámhatóságok az ügyfe­leket, ha úgy tetszik, „jó fiúkra” és „rossz fiúkra” osztják. Az utóbbi kategóriába sorolva azokat, akiknek vámtartozá­suk van vagy kötelezettsége­iknek korábban nem tettek eleget. Akik eddig rendesen fizettek, az országos parancs­nokságtól halasztást kaphat­nak, igaz, ez is legföljebb 15 nap. Mindazok, akik ilyen ked­vezménnyel nem rendelkez­nek csak valamely pénzinté­zet kezességvállaló igazolása ellenében hozhatják be az árut. További lehetőség, hogy az áru tulajdonosa előre le­tétbe helyezi a vám- és egyéb tartozások összegét, és ezt igazolja a határon. A nagy speditőr cégek által szállított áruk többnyire nemzetközi vámokmányokkal utaznak, ezek az említett garanciaiga­zolások nélkül is fedezetet je­lentenek a szállítás ideje alatt. A szigorítás tehát nem jelenti a nemzetközi szállítások le­lassulását. Az importálás csak azoknak lesz bonyolultabb, akik nem gondoskodnak idő­ben a szükséges vámbiztosí­tékokról vagy nem rendelkez­nek halasztó engedéllyel. Aki tehát előre tudja, hogy nincs pénze a vám megfizeté­sére, sőt bank sem vállal számára kezességet jobb ha lemond behozatali szándéká­ról. Ha mégis megteszi, szá­molhat azzal, hogy áruja a vámraktárba kerül kényszertá­rolásra. Ez korántsem olcsó mulatság, hiszen a tárolás díja mázsánként és naponként 500 forint. Könnyű kiszámolni, hogy a vámtartozás és a táro­lási költség néhány hét vagy legfeljebb hónap alatt megkö­zelítheti az áru teljes értékét. Ezesetben annak hatósági ér­tékesítésével fedezik az adósságot. Tavaly 13 ezer al­kalommal végeztek vámkeze­lést somogyi cégek részére. Az idei első félévben 6800 vámkezelés zajlott le. Vélhe­tően a második félévi szám némiképp csökken majd a „hazárdőr importőrök” lemor­zsolódásával, így is sok dol­ga lesz azonban a hatóságok­nak. A vám- és pénzügyőrség pécsi központú Barnya, So­mogy és Tolna megyei pa­rancsnokságának munkáját érintő változás, hogy a jövő­ben már nem Budapesten, hanem itt helyben készítik el a vámkiszabási határozatot. E többletadminisztráció miatt — jóllehet a nagyobb forgalmú vámhivatalokat számítógé­pekkel látják el. Az augusztus elsejei válto­zások közé tartozik, hogy a devizajogszabályok szerint et­től fogva magánszemélyek már 10 ezer forintot vihetnek ki az országból. Ez az összeg az esetek nagy részében — s természetesen nem autóról van szó — már fedezni tudja a behozott áruk utáni vámot. A vámmentesen hazahozható áruk értékének felső határa továbbra is ötezer forint. B. F. Eredményes első félév a külgazdaságban Növekvő mezőgazdasági és élelmiszer-export Jön a külföldi tőke — Kádár Béla sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) A hat hónap eredményei biztatóak: folytatódott az ex­port növekedése és a kivitel 16,5 százalékkal nőtt, miköz­ben a behozatal 6 százalékkal mérséklődött. A kivitel dollárértéke 5,1 mil- liárdot tett ki. Az Európai Kö­zösség részesedése már most is közel áll az 50 szá­zalékhoz és minden jel sze­rint az év végére meghaladja azt. Megállt a külgazdasági kapcsolatok sorvadása a ke­leti térségben is, legnagyobb partnereinknek a volt Szov­jetunió utódállamai bizonyul­nak, ezen belül is első­sorban az Orosz Föderáció, ahová a magyar kivitel ötha­toda jut el. Itt említette meg Kádár Béla, hogy kedden eredmé­nyes tárgyalásokat folytattak a Tatár Köztársaság miniszter­elnök helyettesével a gazda­sági kapcsolatok bővítéséről. Megállapodtak például, hogy Tatárföldről 1998-ig évente 2 millió tonna kőolajat szállíta­nak Magyarországra, mi pedig 1,2 millió dollárért járműveket, köztük Ikarus autóbuszokat, gyógyszereket, mezőgazda- sági és élelmiszeripari termé­keket adunk. A mezőgazdasági kivitel egyébként a korábbi jóslatok­kal ellentétben dinamikusan, 22 százalékkal bővült és ér­téke meghaladta az 1260 mil­lió dollárt. A külgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy az első félévben 800 millió dollár kül­földi működőtöké jött be az or­szágba, s napjainkra ez az összeg valószínűleg már meghaladja a 4 milliárd dollárt. Jelenleg 13 ezer vegyesválla­lat működik hazánkban, egy- harmaduk privatizáció révén jött létre, s örvendetes, hogy immár nemcsak a szolgáltató ágazatokban tevékenyked­nek, hanem a termelőszférá­ban is. — Egy ország gazdasági in­tegrálódását az is jelzi, hogy megindul-e a tőkekivitel más országokba. A múlt hónap végén már 800 magyar érdekeltségű kül­földi vegyesvállalat működött, s bár ezek tőkéje mindössze 110 millió dollárt tesz ki, de mégis egy megkezdődött fo­lyamatot jeleznek — mutatott rá Kádár Béla. Nyomatékosan hangsúlyozta azt a meggyő­ződését, hogy 1992 forduló­pont lesz a magyar gazdaság történetében. — Fizetési mérlegünk egé­szen bizonyosan aktívummal fog zárulni —, s ezt a nemzet­közi üzleti világ nagyra érté­keli. Ez az év az első, amikor a hat hónap alatt beáramlott külföldi tőke összege nagyobb volt, mint kamatfizetési köte­lezettségeink. Az év végére az ország adósságállománya 21-22 mil­liárd dollár körüli lesz, de ezzel már szembeállítható a 11 mil­liárdos export, ez egészen más helyzetet teremt, mint ami akkor volt, amikor a kor­mány hatalomra került — mondta sajtótájékoztatóján Kádár Béla külgazdasági mi­niszter. Polesz György

Next

/
Oldalképek
Tartalom