Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-02 / 155. szám
14 SOMOGY HÍRLAP — GAZDÁSÁGI HORIZONT 1992. július 2., csütörtök Háztartásgazdaság Ne legyünk nagyvonalú vásárlók! Életünkben az élelmiszer-vásárlásnak meghatározó szerepe vám, hiszen a háztartások többségében bizonyos cikkeket naponta szereznek be a háziasszonyok. Nap nap után megfordulnak a boltokban, a piacon. Családi kiadásaink legnagyobb hányadát ma is — s ha az infláció jelentősen nem csökken, aránya még tovább növekedhet — az élelmiszer teszi ki. Ezért a gondos beszerzés nagyon is indokolt. Mit, mennyiért? Összehasonlítva a fejlett piacgazdaságok fogyasztóival, azt kell mondanunk, hogy mi „nagyvonalúbb” élelmiszervevők vagyunk. De nézzünk néhány adatot. A Közös Piac lakosainak 66 százaléka megnézi az árat, 42 százaléka a mennyiséget és 66 százaléka a számla végösszegét is, míg a magyar fogyasztóknak csak 51 százaléka nézi meg az árat, 36 százaléka a mennyiséget és alig 40 százaléka a számla végösszegét. Ezek a különbségek azt sugallják, hogy a fejlett piacgazdaságok fogyasztói saját érdekeiket úgy is védik, hogy jobban odafigyelnek, mit vásárolnak, az mennyibe kerül és a kiszolgálás tisztességes volt-e? Mi az önvédelemnek ezt az eszközét vagy még nem fedeztük fel, vagy a beletörődés motiválja közömbös magatartásunkat. Azt sem lehet persze kizárni, hogy látszólagos nemtörődömségünkben rossz vásárlási körülmények nagyobb szerepet játszhatnak, mint tájékozatlanságunk vagy általános áruismereti korlátáink. Nem kétséges, ma az az általános hit, hogy a boltokban az árak naponta emelkednek, s megtanulni sem érdemes azokat, mert holnap már úgysem igazak. Ez azonban csak önigazolás. Nagyvonalúságunkat jelzi az is, hogy a visszajáró megint kentekKERESÓ LETTEM ■ M ?[U] Inl UZJ pénzt csak minden harmadik vevő (34 százalék) számolja meg, az áru összetételét 11 százalék, a romló termékeknél a lejárati időt pedig alig 35 százalék nézi meg. Nagyvonalúságunk magyarázata? Nem érdemes számolgatni, nézni az értelmezhetetlen számokat a termékeken, ráadásul úgyis becsapnak a mérésnél vagy a pénztárnál. Átlagosan a vevők 67 százaléka érzi úgy, hogy a boltokban becsapják és ezen belül 43 százaléknál fordult már elő, hogy élelmiszer-vá- sárláskor megkárosították. Rosszkedvűek vagyunk Ha ez igaz — és miért ne lenne az? —, akkor még inkább oda kellene figyelnünk arra, hogy mit adnak el nekünk, hogyan mérnek és mennyit adnak vissza. Jó okunk van arra következtetni, hogy a nyugat-európai fogyasztó már régen megtanulta, hogyan kell gondosan élelmiszert vásárolni, mert nagyon drága. A becsapás és a drágaság ellen azzal is megpróbál védekezni, hogy a nem romló élelmiszereket diszkontáruházakban szerzi be, a a tárolható cikkekből készletet tart otthon és csak a romló, drága és ritkábban vásárolt élelmiszereket szerzi be akkor, amikor szüksége van rájuk. Ezzel pénzt és időt takaríthatnak meg. Vannak tehát eszközeink, amelyekkel elkerülhetjük, de legalábbis csökkenthetjük a drágaság, a romló minőség és a rossz kiszolgálás miatti bosszúságokat. A társadalmi-gazdasági változások hétköznapjainkat alapvetően érintik. Rosszkedvűek vagyunk, amit tovább ront az js, hogy nincs örömünk a vásárlásban, mert változatlanul kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. Közben az már eszünkbe sem jut, hogy nincs-e nekünk is szerepünk rossz kedvünkben? Talán, ha kicsinyesebbek lennénk, ha pénzünkért megkövetelnénk azt, ami jár, ha szervezettebben vásárolnánk, ha elkerülnénk a bennünket megkárosító kereskedőket, ha nem sajnálnánk az időt az áru és a számlák ellenőrzésére — akkor egyre többen lennének azok, akik nehezen ugyan, de visszaszereznék a fogyasztó rangját Magyarországon is. Nagyvonalúságunkkal magunkat csapjuk be, de teret adunk a konjuktúralovagok- nak, az infláció vámszedőinek, és szegényebbnek érezzük magunkat a valóságosnál. Ha nem segítünk magunkon, az Isten sem segít rajtunk. Hoffmann Istvánná dr. AGRÁRKERESKEDELEM Exportlehetőségeink az EFTA országaiba A KGST összeomlása az agrárkereskedelem átrendeződésére kényszerítette hazánkat. A piacváltás az EK-kapcsolatok mellett az EFTA-országokba (Ausztria, Svédország, Svájc, Finnország, Norvégia, Izland, Lichtenstein) irányuló exportlehetőségekre, ezek növelésére hívták fel a figyelmet. A kétoldalú lehetőségek eddigi tapasztalatai, az export-import kihatásai a következőkben összegezhetők. Az EFTA-országok közül csupán Ausztria ajánlott fel élőállat (ló, juh, kecske) beviteli lehetőséget. Alapvető probléma, hogy az EFTA-országok hústermelése csaknem százszázalékos önellátási fokot ért el, és az állatok, állati termékek exportját szigorú állategészségügyi feltételek szabályozzák. Ha megoldódnak a nem vámjellegű korlátozások, várhatóan 440 tonna marhahús, 140 tonna sertéshús, 150 tonna juh- és kecskehús, 5400 tonna baromfi, 250 tonna vadhús, 220 tonna libamáj és 1400 tonna feldolgozott hústermék exportjára nyílik lehetőség. A tehéntej kedvező árfekvése miatt elvileg exportlehetőséget rejt magába. Ennek ellenére a tejtermékkivitel csak választékbővítéssel jöhet számításba néhány szomszédos, ma még gyengén ellátott országba. Az állati termék exportbővítéséhez alapvetően szükséges a minőség javítása, az esztétikus csomagolás, a versenyképes ár. A zöldség-gyümölcs piac sok tekintetben hordoz magában jelentős potenciális lehetőséget. Ezekből a termékekből ugyanis az önellátás mértéke alacsony, 25-73 százalék között változik. A mintegy 25 ezer tonnányi zöldség, és 145 ezer tonnányi gyümölcs exportja viszont csak abban az esetben valósítható meg, ha a minőség, a csomagolás garantáltan, következetesen kifogástalan. A gabona- és olajnövényekben az EFTA-országok önellátása igencsak differenciált, 0-120 százalék között mozog. Számunkra előnyt jelent, hogy az európai szintű termésátlagokhoz lényegesen alacsonyabb költségszint párosul. Elsősorban Ausztriába és Svájcba realizálható mintegy 100 ezer tonna búza (főleg durum), 200 ezer tonna kukorica, 50 ezer tonna sörárpa, 5 ezer tonna napraforgó mag (madáreledel), valamint napraforgóolaj exportja. A repceolaj és mag kivitele szinte korlátlan. Az exporttörekvések megvalósítása további intenzív, következetes tárgyalásokat igényel azért, hogy csökkenjen a magyar termékeket sújtó védővámok hatása. Emellett nélkülözhetetlen a termékeink minőségének javítása, a csomagolási kultúra fejlesztése, a hatékony marketing munka. Varga Gábor Gazdanapok Bábolnán Mintegy ezer vállalatot hívtak meg Magyarországról és a világ 15 országából Bábolnára a szeptember 16-18. között megrendezendő nemzetközi gazdanapokra. A rendezvény célja, hogy az agrárágazat hazai és külföldi vállalkozói tájékozódhassanak az átalakuló magyar viszonyokról, bővíthessék kapcsolataikat. Minden adat nyilvános Gyorsinformáció vezetőknek Megjelent a Stadat katalógus — Számítógépes ismeret nem szükséges a használathoz A KSH az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal közösen, Stadat elnevezéssel már hat évvel ezelőtt elindított egy fejlesztést, videotex alapon megvalósuló gyorsinformációs rendszer létrehozására. A rendszer 1989 januárjától szolgáltatási jelleggel üzemel. Az alapvető cél az volt, hogy létre jöjjön egy, elsősorban a vezetők gyors tájékoztatását szolgáló, az adatfelhasználó munkahelyén közvetlenül elérhető információs rendszer. A cél azóta lényegesen módosult, a rendszer a szakemberek, a sajtó képviselői és az érdeklődő közönség igényeit egyaránt szolgálja. Ennek érdekében a KSH központi épületében mindenki számára1 hozzáférhető, nyilvános terminál található. Az adatbázis jelenleg 6500 táblaképet tartalmaz, melyből mintegy 5000 a KSH adatgyűjtéséből származik, a többi kilenc központi szerv adata. A KSH havi adatai' 20-30 nappal a havi közlemények megjelenése előtt, az éves adatok több hónappal az évkönyv megjelenése előtt bekerülnek a rendszerbe. Minden adat nyilvános, azokhoz bárki hozzáférhet IBM PC-vel telefonhálózaton keresztül. A Stadat nyilvános termináljában bárki díjmentesen megkérdezheti a kívánt adatot, számítógépes ismeret sem szükséges a használathoz. A most megjelent katalógus országosan is, megyénként is a tájékozódást segíti. FORDOK HÁZA Új Ford-szerviz és kiállítóterem nyílt a közelmúltban Budapesten a Váci úton. Az angol CP. Holdings és az Auto-Fort Kereskedelmi és Autójavító Kft által kialakított műhelyt a legkorszerűbb diagnosztikai műszerekkel, valamint speciális cél- és kéziszerszámokkal szerelték fel. Dél-dunántúli kereskedőtársaság A mezőgazdasági termékek export-importját bonyolító társaság alakítását tervezi Baranya, Somogy és Tolna megyei önkormányzata a vállalkozó agrárgazdaságokkal. A vállalkozás célja, hogy termény, bor, élő állat eladásával stabil piachoz, tőkéhez, és megfelelő termelőeszközökhöz juttassa a gazdálkodókat. A szállítmányok Olaszországba irányulnak, s az együttműködésen sokat segíthet a Friuli Venezia Giulia tartománnyal kialakított együttműködés. A társaság megalakítását júliusra tervezik. Milliárdos hitelkeret Július elsejétől egymilliárd forint elkülönített hitelkeretet vehetnek igénybe a vállalkozások az Iposz Magyar Kézműves Kamara és a Budapest Bank megállapodása alapján. Egy-egy, hatvannál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozó 100-400 ezerforintos hitelt igényelhet 6 hónapos futamidővel és a mindenkor érvényes rövid lejáratú hitelkamatokkal. 65 milliós adóhiány A kávéimportban eddig több, mint 65 millió forintos adóhiányt állapított meg az Apeh. A vizsgálat jelenleg azokra a magánszemélyekre terjed ki, akik az elmúlt év második felében a hegyeshalmi határátkelőhelynél hoztak be nagyobb mennyiségű kávét. A regisztrált 540 személyből, — ők 2 millió kiló kávét hoztak be — 257-et ellenőriztek, és a lezárt vizsgálati eredmények szerint 65 millió forintos az adóhiány.
