Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

0 1992. július 2., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — ÚTRAVALÓ - UTAZÓKNAK EURÓPAI PROGNÓZIS Milyen időjárásra számíthatunk a nyáron Délkelet-Európa, Görögor­szág: alig elviselhető száraz, nem ritkán 45-50 fokos meleg várható. A déltájban csaknem merőlegesen tűző nap elől ár­nyékot nehéz, hűvöset pedig lehetetlen találni. Pedig aki Görögországba utazik, aligha kizárólag a tengerpartra vá­gyik. A feledhetetien építé­szeti, kulturális emlékek mel­lett — sokak számára — igen kellemetlen élményt jelent vé­gigutazni a kopár hegyeken, a kiszáradt folyómedreken. A kempingezők számára az éj­szakák is kellemetlenül mele­gek lehetnek. A forróság már június elején kezdődik és augusztus végéig nem enyhül, így Görögor­szágba tavasszal vagy ősszel célszerű utazni. Különösen igaz ez idősebbek, illetve 10 évnél fiatalabb gyerekekkel utazók számára, annak elle­nére, hogy a tengerparton nincs annyira meleg. A déli, kora délutáni órákban kelle­mes tengeri szél enyhíti a hő­séget. Athénben nyaranta erősen szennyezett a város levegője. Mérgező légszennyező anya­gokkal telített légburok borul a városra. Spanyolország, Föld­közi-tengeri szigetek: Az or­szág északi, északnyugati ré­sze, a Vizcayai-öböl környéke a legkellemesebb vidék. Ott elviselhetőbb a meleg, az óceánról gyakrabban érkez­nek hűsítő esők. A szárazföld belsejében és a tengerparton viszont ez idő tájt igen kevés a csapadék és általában a víz a legnagyobb kincs. Vadkempingezni ezért is nagyon nehéz, mert szinte lehetetlen megfelelő mosako- dási lehetőséget találni. Az or­szág déli, délkeleti partvidé­kére, illetve még Ibiza, Mal­lorca térségébe is gyakran ér­kezik Afrikából főnszerű rend­kívül ingerlő, csak szélfordu­lással enyhülő, erős fejfájást okozó száraz, meleg levegő. Júniustól októberig kiégett sivár pusztasággá változik a tavaszi eső után még pompá­san zöldelő táj, ezért aki az európai és az arab kultúra öt­vözetének Spanyolországban megtalálható igen gazdag tár­gyi emlékeire is kíváncsi, jól teszi, ha szeptember elején utazik végig az országon. Nyáron egy-két tikkasztó utazgatás, városnézés után a legtöbb turista feladja és a tengerparton köt ki. Nyugat-Európa: A gyakori, gyors időváltozás, viszonylag gyakori felhősödés, átmeneti esők érdemelnek külön emlí­tést. A derült reggeleken is célszerű esőkabátot magunk­kal vinni, ha csak este térünk haza, hiszen egy-két óra alatt gyökeresen megváltozhat az idő. Jó tudni viszont, hogy — az óceáni szabad légáramlás miatt — Angliában, a Bene- lux-államokban a magyaror­száginál sokkal megbízhatóbb az időjárás-előrejelzés. Nyu­godtan tervezhetjük a prognó­zis alapján a napi programja­inkat. Számolni kell a viharos, hideg széllel és az igen gya­kori frontátvonulással. Az At­lanti-óceánról érkező léghul­lámok egyébként is jelentősen enyhítik a nyári meleget. Mégis — a nagy nyári zsúfolt­ság miatt — Európának erre a részére is májusban június­ban, vagy kora ősszel kelle­mesebb utazni. Skandinávia: A nyári idény május közepétől augusztus második feléig tart. A legfon­tosabb, hogy a nyári nappalok lényegesen hosszabbak, mint nálunk. A félsziget délebbi részein is csaknem 20 órán át van lá­tóhatár — de sajnos elég gyakran a felhők felett is — a Nap. Különösen Svédország­ban és Norvégia nyugati part­vidékén gyakori az eső. A hosszú nappalok és az alkal­manként tartósabb derült idő­szakok alatt a hőmérséklet néha meglepően magasra emelkedik. Egyes napokon akár 30-35 fok is előfordulhat. Időjárási szempontból semmi akadálya, egyéb szempontokból pedig remek úticél a kontinens északi része, de egyaránt fel kell készülni a borongós, esős és a napos, meleg idősza­kokra is. Vendégváró Bugacpuszta Dimbes-dombos rónaság az erdők karéjában Kecsekemét város egykori pusztája, Bugac ma messze földön ismert idegenforgalmi látványosság. Bugacpuszta nevét hallva csak az képzel maga elé végeláthatatlan sík­ságot, aki még nem járt itt. Ez a vidék más, mint a délibábos Hortobágy. Dimbes-dombos, laza felszínű, kisebb-nagyobb kifúvásokkal tarkított legelő. Facsoportok, erdőfoltok látha­tók végig a pusztára vezető úton, a lovasbemutatók szín­helyét pedig lombos erdők ka­réja övezi. A Kiskunsági Nemzeti Park gondozásában lévő táj értékei mellett az őshonos, régen szi- lajon tenyésztett állatok látvá­nya ragadja meg az ide érke­zőket: a villás szarvú magyar szürke szarvasmarha, a csa­vart szarvú rackajuh, a vad­disznóra emlékeztető manga­licasertés és a nevezetes ma­gyar félvér lovakból álló mé­nes. Pusztaötöst, lovasbermuta- tót sokfelé látni már az Alföl­dön. Aki mélyebben meg akarja ismerni ezt a tájat, an­nak érdemes erre több időt ál­dozni. Szállást találhat az üdü­lés céljára épített, környe­zetbe illő parasztházakban, vagy épp a lóistálló fölött kia­lakított motelben. A tanyasi üdülést választókat nyugalom veszi körül. A tanyaudvarokon gémeskút, kemence és ga­lambdúc, a nádtetős épüle­tekben rusztikus bútorok. Mindezekkel jól megfér az összkomfort is. Reggel tü­csökzenére kel az ember és az ébredő puszta látványa tá­rul a szeme elé. Esténként a pusztát sötétzöld szegélyként veszi körül az erdő, amely al­konyaikor még szebb, mint nappal. A puszta életének központja volt régen és az ma is a Bu­gaci csárda. Ide érkeznek lo­vaskocsikon a turistacsopor­tok a bemutató után. Citera- zene, barackpálinka és gaszt­ronómiai különlegességek vár­ják a vendégeket. A csárda vezetője, Tóth József különö­sen büszke az itteni gulyásle­vesre, de keménytarhonyát is olyat főznek, hogy még a dié­tára fogott nyugati turisták se tudnak ellenállni a mesterien összeérlelt ízeknek. Egyesül az itt készült ételekben a pász­torok hagyományos tudása és a mai konyhaművészet sza­kértelme. Bugacpuszta kapuja ma is az egykori gazda, Kecskemét. Itt, az ódon városházán érde­mes a látogatást kezdeni, majd harminc kilométeres utazás déli irányba, s a láto­gató máris ott találja magát a természeti értékekben bővel­kedő alföldi táj kellős közepén. Ellátogatott ide néhány éve, férje oldalán Lady Diana is. Manapság több errefelé a kül­földi turista, mint a hazai ven­dég. Pedig felfedezésre érdemes a bugaci puszta. Nemcsak au­tóval lehet ide eljutni, hanem kerékpáron vagy akár a Kecs­kemétről induló kisvasúton is megközelíthető. Ha kiviszik, vissza is keli hozni A csereautó nem vámköteles, ha... Minden formaság nélkül kiléptethető Belföldi magyar állampol­gárok minden külön enge­dély nélkül kiléphetnek az országból a saját, vagy a családtagjuk tulajdonát ké­pező gépkocsival. Ha valaki a barát vagy a szomszéd gépkocsijával utazik külföldre, akkor nem árt a tulajdonos írásos hoz­zájárulását, megbízását is magához venni, még akkor is, ha a tulajdonosi nyilatko­zatot a szabályozás szerint nem kell írásba foglalni, de egyes európai országok (pl. Olaszország) gyakorlata más és más, ezért célszerű az írásos hozzájárulást az okmányokhoz csatolni. A határnál kilépéskor a ha­tóság ellenőrizheti, hogy a gépkocsi forgalmi engedé­lye, biztosítása érvényes-e. Belföldi forgalmi rendszámú gépkocsi minden formaság nélkül kiléptethető az or­szágból, de ez nem jelenti azt, hogy a járművezetőt nem terheli úgynevezett visszahozatali kötelezettség. Amennybien az utazáshoz használt gépkocsit végleg külföldön szeretnék hagyni, vagy eleve azzal a szándék­kal viszik külföldre, a Magyar Nemzeti Bank devizaható­sági engedélyét előzetesen meg kell szerezni. Ha a gépkocsi megsérül és javításra szorul, a követ­kezőket kell tenni: — A külföldi rendszámú gépkocsit, melyet a sérült magyar rendszámú helyett a javítás idejére a külföldi biz­tosítótársaság a magyar ál­lampolgár rendelkezésére bocsátott, a vámszervek be­hozatali előjegyzésben vám­kezelik. (Azt a tényt, hogy a' külföldi biztosítótársaság bo­csátotta rendelkezésre a gépkocsit, belépéskor iga­zolni kell.) A behozatali előjegyzés olyan vámeljárás, melynél a beérkező vámárut terhelő vámot, áfát, és egyéb költ­ségeket a vámhivatal ugyan kiszabja, de azt csak akkor kell befizetni, ha a gépkocsit a vámhivatal által meghatá­rozott időn belül nem viszik vissza külföldre. Az így be­érkezett gépkocsi 60 napig vehető behozatali előjegy­zésbe. Ez az idő nem hosz- szabbítható meg! — Ha a balesetet szenve­dett gépkocsi már nem javít­ható, a külföldi biztosító által a gépjárműben esett kár megtérítéseként fizetett ösz- szegből vásárolt gépkocsi vámmentes, feltéve, hogy ér­téke a kivitt gépjármű értékét nem haladja meg. Ugyanis a vonatkozó sza­bályozás azt mondja ki: vámmentes az a gépjármű, illetőleg gépjárműalkatrész, amelyet a külföldre ideigle­nesen kivitt és ott a gépjár­műben bekövetkezett kár megtérítéseként a külföldi biztosító a belföldi forgalmi rendszámú gépjármű, vagy annak alkatrésze helyett szolgáltatott. FIGYELEM! 1992. július 14-én hostess-tanfolyamot indítunk Föltétel: min. érettségi. Munkanélküliek is jelentkezhetnek. Érdeklődni: munkanapokon a Hotel Dorottyában 8 órától 16 óráig. SOPHIA Hostess Service (7138) A HÉT MINDEN NAPJÁN VÁRJA VENDÉGEIT AZIGALI TERMÁLFÜRDŐ Szolgáltatásaink: reumatológiai szakrendelés, masszázs, manikür, pedikür, kozmetika, ingyenes vérnyomásmérés. A belépöjegek ára változatlan! Felnőttjegy: 70 Ft. Nyitva tartás: Hétfő 11-19 óráig keddtől vasárnapig 8-19 óráig. (119483)

Next

/
Oldalképek
Tartalom