Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. július 2., csütörtök RÉSZLETEKBEN FIZETIK A VIZET Csicsó kicsi pénze SZABÁLYOS BALHOROG A SIOTOURNAK Elvek és gyakorlat Magyarosi György az ide­genforgalmi hivatalnak az érintett időszakban elsőszámú vezetője volt. Arra kértük: mondja el véleményét. — Tausin Károly, a volt ügyvezető igazgató elmondá­sával ellentétben a klub 1989-ben volt utoljára veszte­séges, a későbbi években nyereséget termelt. Akkor még valódi kulturális missziót töltött be az intézmény, nem degradálódott éjszakai szóra­kozóhellyé. A felvállalt szerepe, vala­mint a rendkívül költséges téli nyitvatartás okozta a veszte­séget. Ennek elkerülése érde­kében egyre több részszolgál­tatást adtunk bérbe, ami által a klub nyereségessé vált. Sajnos azt is érzékeltük, hogy az egyes bérlők rövid­távú üzleti érdeke nem talál­kozik a Siótour és a klub ven­dégeinek hosszabb távú ér­dekeivel. A színvonal megőr­zése érdekében úgy ítéltük meg, hogy indokolt az egysé­ges irányítás, s érdekeltségi rendszer bevezetése. Ezért alapítottuk január 1-jével a Party Club-ot. Előtte megkérdezték a bér­lőket, hogy hajlandóak e elfo­gadni feltételeket. Melyek vol­tak ezek? — A Siótour a Klub haszná­latát mellékszolgáltatási díj fe­jében átengedi. Három üzleti év nyereségének meghatáro­zott mértékét a műszaki szín­vonal fejlesztésére fordítják az alapítók. A kft felszámolását jelenti, ha eladósodik, ha nem fizeti pontosan a mellékszolgálta­tási díjat, vagy éves gazdál­kodása veszteségessé válik. E mellett fontosa alapelvként határoztuk meg, hogy a kft-t minimális alaptőkével hozzuk létre, hogy esetleges meg­szüntetése ne jelentsen külö­nös megrázkódtatást. Ezeket az alapelveket a bérlők közül a KMR Hóidig fogadta el. A szindikátusi szerződés és a társasági szerződés kellő gondossággal és alaposság­gal készült, pontosan megha­tározza az alapítók jogait, és kötelességeit. Ezek teljesítése esetén a klub ma is magas színvonalon működhetne a létrehozott kft keretei között. A problémát alapvetően a KMR Holdig, mint alapító felelőtlen magatartása okozta azzal, hogy az év elején természet­szerűen jelentkező többletkia­dásokat — vállalásával ellen­tétében nem — finanszírozta. A szerződés elhúzódása miatt a Siótour vállalta, hogy már­cius 31-ig fizeti a Party Club kft számláit, akik április elején az átmeneti segítséget visz- szautalják a hivatalnak. Innen­től kezdve azonban a KMR Holdig igazgatója halogató taktikát követett. Június 23-án kelt levelében Magyarosi György a követke­zőket írta Barabás Miklós ügyvezető elnöknek: ...Belát­hatja, hogy súlyos szerző­désszegő magatartása miatt az Ön cégébe és személy szerint az Ónbe vetett bizal­mam megrendült... Önöknek átmenetileg 6 millió Ft-tal kell finanszíroznia tartozásokat ... Ez ügyben Ön ez elmúlt idő­szakban semmit sem tett, sőt most levelében tiltakozását fe­jezi a miatt, hogy én a Siótour részéről 200 ezer Ft kifizeté­sét engedélyeztem, hogy le­gyen miből a dolgozók egy ré­szének májusi bérét rendezni. Ezt megalapozatlan pénzügyi támogatásnak minősíti... Le­velében kioktat, hogy „a dön- tésseket egyhangúlag kellene hozni”. Elmondtam, hogy ezeknek akadálya az, hogy Ön, mint alapító a legalapve­tőbb vállalási kötelezettségé­nek sem tett eleget. Ezért ér­dekeink különváltak: az enyém az, hogy ez a hatalmas vagyon legalább a kiindulás­kor tervezett hozadékot bizto­sítsa, Önnek pedig, hogy a fő- szezoni bevételek felett sza­badon rendelkezzék — de a költségeket viselje más. Ezért nem tudunk egyetlen témában sem közös nevezőre jutni. — A tarthatatlan helyzetet a Siótour Rt igazgatósági ülése elé terjesztettem, ahol egy­hangúlag a kft felszámolását határoztak el — mondta Ma­gyarosi György. — A radikális intézkedés sok kellemetlenséggel jár; a vendégek keresik kedvelt szó­rakozóhelyüket, a dolgozók pedig sajnos megkapták mun­kakönyvüket. A klubot szeret­nénk rövid időn belül bérbe­adni korrekt, tőkeerős vállal­kozónak. Czene Attila Kovács Sándor, a fiatal so- mogycsicsói postás minden nap találkozik a falu lakóival: ő a polgármester is. A Csurgó környéki kis község 230 lakója tavaly négy és fél millió forint­ból gazdálkodott: az idén sem sokkal többől. Intézményeket nem kell fenntartaniuk, az óvodások és az iskolások is Csurgóra járnak. Volt egy általános iskola, ahol alsó tagozat működött. Az épület most polgármesteri hivatal, ott tartják a falugyűlé­seket. A templom melletti könyvtár egyházi épület volt: július elsejétől visszaadták tu­lajdonosának, s a könyvtár a hivatalban kap helyet. A falu lakosságának nagy része nyugdíjas. A fiatalok közül so­kan Csurgón építkeztek. Mun­kaalkalom is csak a városban van; néhányan az áfésznél dolgoznak, mások a faüzem­nél, a termelőszövetkezetben, a tehenészetben. Milyen terveket szőhet egy ilyen kis település? — Minden község első fel­adata az — mondta Kovács Sándor —, hogy egészséges ivóvize legyen. Csicsó főutcájának csak egyik oldalán van vízvezeték: közkifolyók vannak a faluban. Céltámogatásra pályáztak, de későn adták be a terveket. A vízvezeték csövének átmérője nem bírja el mind a két utcaol­dalt. Valamennyi pénzük van a vezetéképítésre, jövőre is­mét benyújtják a pályázatot. Járdákat kellene építeni, a pénzt azonban a vízveze­ték-építésre kell tartalékol­niuk. A legutóbbi falugyűlésen ki­derült: a lakosság nagy része nem tud hozzájárulni a veze­téképítéshez. Portánként 15 ezer forintba kerülne a bekö­tés, de a hatezer forintos nyugdíjból élő idős emberek­nek ez gondot okoz. Ezért a bevezetéshez szükséges pénzt öt éven keresztül havi részletekben kell csak befi­zetni. Adót nem vetettek ki; akkora földterülete nincs Csi- csón senkinek... T. K.-4 Százezret egy húszasért Kevesen tudták, hogy Pál napja is hozhat szerencsét. Az a balatonlellei fiatalember aki 8 óra húsz perckor vett egy 20 forintos sorsjegyet Balatonboglár postapavilonjában már tudja ezt. Amikor „megfejtette” a Szerencse Kft sorsjegyét, nem akart hinni a szemének: százezer forinttal lett gazda­gabb. Az önmagát megnevezni nem akaró szerencsés nyertesről Fonyó József hírlapárus annyit árult el, hogy ba­latonlellei, aki nemrégiben szerelt le a honvédségtől. (L) Településeink arca Sokszínű Somogy építé­szeti arca, s az építészeti vi­lágnap alkalmából érdemes sorra venni a fejlődés állomá­sait. Az 100 éves történelmet, a román, gót, reneszánsz, majd barokk klasszicista, vé­gül a századforduló idején a romantika, az eklektika és a szecesszió építészeti stílusok emlékét 560 műemlék épüle­tünk őrzi. Nagy számban lel­hetők fel Somogybán közép­kori emlékek. A legnevezete­sebb talán az 1091-ben alapí­tott bencés apátság, de szá­mos román és gótikus stílusú templom — mint Kőröshe­gyen, Telekiben, Szenyéren vagy Buzsákon — őrzi a XI- - XV. század emlékét. Vakolatdíszes falvak Messze földön híres búcsú­járóhely az andocsi ferences templom Fekete Madonnája; gazdag ruhagyűjteményét is sokan megcsodálják. Övenhat műemék-kasté- lyunk a XVIII—XX. században épült; nagy részük kis- és kö­zépnemesi kúria. A védett lis­tán nem szereplők száma is megközelíti a százötvenet. Falvaink arcát a zömében XIX. és XX. században épült lakóházak határozzák meg. A szerencsésebbek — távol a főutaktól — a somogyi dom­bok és erdők között megbújva nagy számban őrizték meg vakolatdíszes házaikat, ha­gyományos településszerke­zetüket. Tengőd, Somogydö- röcske, Kercseliget, Kisbajom vagy Somogyszentpál ha­gyományőrzése kiemelkedő értékű. Városainkban csak igen kis számban vannak vé­dett épületek, hiszen fejlődé­süket legtöbb esetben a XIX. század végi ipari fejlődés, a vasútvonal megépítése és a századfordulóra jellemző élénk kereskedelem határozta meg. Ebben az évszázadban épültek az emeletes városi bérházak, a rangos biztosító és takarékpénztár épületek, állomások, gimnáziumok, bí­róságok, szállodák és egyéb középületek. A Balaton-parti településekre sajátos arculat, üdülőhelyi karakter jellemző. Szinte mindegyiken van a századforduló építészetére jellemző villaépület értékes, megőrzendő emlékek, még akkor is, ha nagy számuk mi­att nem szerepelnek a műem­lék jegyzéken. A helyi önkor­mányzatok egyik fontos fel­adata volt az építészeti érté­kek helyi védelmi szabályren­deletének kidolgozása. Saj­nos, más megyék jóval meg­előztek bennünket. Az ötve­nes, hatvanas évekből vi­szonylag kevés épület maradt. Ezek jellemzője, hogy ke­vésbé vették figyelembe kör­nyezetüket, attól eltérő, ahhoz nem illeszkedően épültek. Az elmúlt negyven évben átépül­tek falvaink is: főként sátorte­tős kockaházakkal. A tervező felelőssége A tervező építészek felelős­sége: ismerjék fel a környezet értékeit, és igazodjanak hozzá. Ha nincs ilyen érték, akkor nekik kell újat létrehozni alkotásukkal! Az építészeti (Fotó: Gyertyás László) minőség fejlődésében a fordu­lat a 70-es évek második fel­ében kkövetkezett be So­mogybán is; és lassú, de fel­felé ívelő napjainkig. Az építte­tők igényesek lettek, az építő­anyag-kínálat bővült. Egymás után írták ki a helyi tanácsok és a főhatóságok az építészeti pályázatokat, és a nyolcvanas évek elejétől sikerrel rendez­ték meg az Év lakóháza nívó­díj pályázatot is a családi há­zak tervezői és építtetői kö­zött. A somogyi építészek ezeken a pályázatokon általá­ban sikerrel szerepeltek, nem egy esetben országos első díj­jal. Az elmúlt két évtizedben átépítették a bogiári, a siófoki, a fonyódi, a barcsi városköz­pontokat, s ezek már az építé­szeti minőség pozitív változá­sait hordozzák magukon, és zömében helyi tervezők mun­kájának eredménye. A nyolc­vanas évek legjelentősebb építészeti stílusa a poszt-mo­dern és az organikus építé­szet. A poszt-modern stílusra legismertebb példa talán a kaposvári Zárda utcai magas­tetős panelházsor, melynél a tervezők a panel „emberbarát” és „környezetbe illeszkedés” tulajdonságát igyekeztek iga­zolni. Az organikus építészet jegyében született alkotások a környezethez illeszkednek. A természetes anyagok haszná­latával a funkció, a tömeg és homlokzat szerves egysége a cél. Somogybán számos kö-. zépület épült így: a somogy- sámsoni faluház, a fonyódi gimnházium, a siófoki evangé- likuks templom, Kaposváron pedig több foghíjbeépítés. Óvni, vigyázni Sikerrel szerepeltek a so­mogyi építészek 1991-ben a velencei biennálén, ahol a magyarországi organikus épí­tészet legjelentősebb művelői mutatkoztak be. E stílus je­gyében készült a sevillai vi­lágkiállítás magyar pavilonja is: a Makovecz Imre által ter­vezett, már világszerte ismert épületet a somogyi építők épí­tették. Sokszínű tehát megyénk építészeti arculatának képe. Az építészeti világnap alkal­mából ezzel a rövid áttekin­téssel köszöntjük a megyénk­ben élő és alkotó építészeket, bízva abban, hogy továbbra is szíwel-lélekkel Somogy falvai és városai minőségi átformá­lásán fáradoznak, igazi szak­mai elkötelezettséggel válnak tanácsadójává az építtetők­nek, a vállalkozóknak, a helyi önkormányzatoknak. Külö­nösképpen elvárjuk tőlük, hogy óvják és vigyázzák mindazt, ami jellegzetes és somogyi, ami megkülönböztet bennünket másoktól, és hogy a hagyományőrző fejlesztés jegyében munkálkodjanak mindannyiunk örömére... L,pnnczné dr. Szabó Tünde megyei főépítész Egy forinttal megint drágább a benzin A benzin világpiaci árának emelkedése miatt a Shell Inte- rág július 3-án, pénteken 0 órától ugyancsak felemeli a benzin árát egy forinttal. ­Tegnap óta a Magyar Olaj-, és Gázipari Részvénytársa­ság (MÓL Rt) benzinkútjainál egy forinttal drágább a benzin. Ennek megfelelően a 92-es oktánszámú 67, a 98-as ok­tánszámú benzin 70 forintban kerül literenként. A 95-ös ólommentes benzin fogyasztói ára 68 forint literenként. Nem változott a gázolaj, illetőleg a háztartási tüzelőolaj ára. Jelenleg 240 dollárba kerül tonnánként a motorbenzin a világpiacon. Csökkenés a nyári szezon miatt nem vár­ható a közeli hetekben, sőt az árak további emelkedése is elképzelhető. 200 ezer forint a telefonkár Letépett kagylók, szétvert készülékek, összetört a bú­rák jelzik a telefonrongálók útját. A távközlési üzem Somogybán félszáz, külön perselyes acélbúrás készü­léket helyezett el. A kapos­vári fülkékben még ebben az évben szeretnének a Bala- ton-parton jól bevált Tell- cor-készülékeket felszerelni az erőszakos rongálások meggátolására. Ebben az évben egyébként több mint kétszázezer forint kárt okoz­tak a vandálok a készülé­kekben, beleszámítva a per­selyek tartalmát is. Duna­szövetség Nyolc magyar Duna-menti város megalakította a Dél-du­nántúli Regionális Gazdasági Kamara közreműködésével a Duna-menti Kikötővárosok Szövetségét. Új helyen a kaposvári Liga Július elsejétől a szakszer­vezeti vagyon végleges meg­osztásáig a szakszervezetek megyei székházában az első - emeleten kapott helyet a Liga megyei szövetsége és kapos­vári szervezete. Károlyi Menyhért a Liga megyei szövetségének ügyvi­vője mondta: — Addig, amíg a szakszervezeti Vagyont Ideig­lenesen Kezelő Szervezet (VIKSZ) igazgatótanácsa nem alakítja ki a közös működtetés jogi, szervezeti és pénzügyi feltételeit a költségeket az MSZOSZ szövetségi taná­csának határozatában elfoga­dott költségfelosztás szerint térítjük meg. Az MSZOSZ megyei képviseletével kötött megállapodás eleget tesz a VIKSZ igazgatótanácsa hatá­rozatának, amely szerint az országos szakszervezeti szö­vetségek regionális szerveze­teinek működési feltételeit — legalább minimális szinten — biztosítani kell. Az országos szövetségek regionális szer­veződései a szakszervezeti megyei székházban kapjanak megfelelő elhelyezést. — Örülünk annak, hogy most már valóban megfelelő körülmények között dolgozha­tunk tagjaink érdekében — mondta költözködés közben az ügyvivő. (lej)

Next

/
Oldalképek
Tartalom