Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-10 / 162. szám

1992. július 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Fejezetek Somogy néprajzából Élő múlt Útépítés, iskolabővítés Szilban Mintegy 800 méter hosz- szan szilárd burkolatot kap a Martinovics utca Somogy- szilban. A kivitelezési költ­sége 1,2 millió forint. Új tan­teremmel bővítik az iskolát, s a cserépkályháról áttérnek a központi fűtésre. Ez a be­ruházás 2,5 millióba kerül. Telnek a kempingek Az elmúlt hétvégén sok tu­rista érkezett Németországból a Balatonra. Ők azonban fő­képpen az északi vidékekről látogatnak hazánkba. A „csúcs” a hónap közepére várható, amikor a déli bajoror- szágban is megkezdődik a szünidő. Egyelőre a Mahart hajójáratain is akad még hely bőven. Megkezdték az aratást 700 hektáron megkezdték a búza aratását a szentgálos- kéri Béke mgtsz-ben. Az őszi árpa betakarításával már vé­geztek, az 510 hektáros terü­leten hektáronként 59 mázsa termett. A vetőmagnak terve­zett borsóból 80 hektáron 41 mázsát takarítottak be. Szennyvíz­gondok Az elmúlt öt évben érzékel­hetően nem javult Somogybán a közcsatornahálózat. Az új lakások alig több mint egy- harmadát kapcsolhatták rá a közcsatorna-hálózatra. Leg­rosszabb a helyzet Fonyódon, ahol a 152 új lakásból csak 37-nél lehetett megoldani a csatornás szennyvízelveze­tést. Gázcseretelep Gadácson Gázcseretelep és a hozzá vezető út építésébe fogtak Gadácson. Eddig a szomszéd faluban tudták csak cserélni a palackokat, s a fuvardíj meg­emelte a csereköltségeket. Ezért volt szükség a 300 ezer forintos beruházás elkezdé­sére. (Tudósítónktól) A százezernél is több kö­tetes nagyatádi városi könyvtár igazgatója, Turbók Károly a lakossági könyvköl­csönzés mellett a helyi és környékbeli igényeknek is megfelelve telefax- és gyorsmásoló-szolgáltatást vezetett be. Ez utóbbihoz a berendezést a Soros-alapít­vány révén szerezték meg. Hangos könyvtár áll a vakok és gyengénlátók rendelke­zésére, akik kölcsönözhetik is az anyagokat. A könyvek több mint fele szakkönyv: komoly segítséget tudnak adni a továbbtanulóknak és a szakmai önképzésben résztvevőknek. Folytatnak célirányos szakkutatásokat is. A könyvtár tagja a Könyv­tári és Informatikai Kamara A nyári szezonra elkészült a Somogy Megyei Múzeum­ban a táj néprajzi örökségét bemutató, új állandó kiállí­tás, amelyet a későbbiekben bővítenék. A bemutató a Rippl-Rónai Múzeum nép­rajzi gyűjteményének .legbe­csesebb tárgyait, a pásztoré­let emlékeit, a kézműves kis­iparosok termékeit, a pa­raszti hétköznapi és ünnepi viseletét mutatja be. A tár­gyak legnagyobb része a XIX. századból és az 50-es évekből valók. A Somogy népművészetét reprezentáló kiállítást a mai népi iparművészek bemuta­tója egészíti ki. A megyei múzeum nép­rajzosai, restaurátorai min­dent megtettek annak érde­kében, hogy a raktárak mé­lyéből elővarázsolják a leg­féltettebb kincseket, ame­lyek eleink életéről beszél­nek. Az állattartás tárgyi em­lékei között megismerkedhe­tünk a napjainkra divatossá vált, lakásdíszként is hasz­nált kolompokkal, billogok­A Pélpusztai Állami Gazda­ság daránypusztai üzemét (ipari ágazatát) az állami gaz­daságok átalakulási, decentra­lizációs programjába illően szervezték kft-vé, majd a pri­vatizáció után, természetes személyek tulajdonából álló önálló jogi személyiségű vál­lalkozássá alakult át. o — Az 1991. január 1-vel lét­rejött kft-nk folytatta a korábbi tevékenységét — tájékoztatott dr. Váradi Zoltán ügyvezető igazgató. — Vegyipari és kozmetikai nagyvállalatok ré­szére állítunk elő alapanyago­kat, ugyanis ezzel a hazánk­ban hiánycikknek számító vegyipari bedolgozó, háttér­országos hálózatának. Ebbe kapcsolódva a városi funk­ciók ellátása mellett részt vesznek a rendszer műkö­dőképességének fejleszté­sében, a könyvtári értékek megőrzésében. Ezért (cse­rébe) a kamara vállalja az érdekvédelmet és képvisele­tet. Az igazgató szerint az év­tized második felére a könyvtárat alkalmassá kell tenni arra, hogy alapszolgál­tatását úgy fejlessze, hogy hagyományos anyaga mel­lett képes legyen fogadni a nagy könyvtárak információs bázisaiból áramló kulturális értékeket és azokat időben közvetítse az olvasóknak, szakembereknek. Ezért fej­lesztik tovább technikai be­rendezéseiket. Jelenleg is pályáznak számítógép és kai, amelyekkel a juhokat je­lölték meg. A somogyi pász­torok híresek voltak faragá­saikról is. A vésett, a spa- nyolozott technika mellett felvonul a kiállításon id. Ka- poli Antal domború faragása­inak sok remeke is. A népi hangszerek, a szűrök, kis- bundák mellett, — amelyek kaposvári műhelyekben ké­szültek —, megismerkedhe­tünk a csurgónagymartoni, a törökkoppányi, a karádi, a szénnai, a szuloki és a lakó- csai népviselettel is. A So­mogy múltbéli népművésze­tét bemutató kiállítás az el­múlás gondolatát is feléb­reszti a nézőben: fejfákat láthatunk, megjelennek a fe­hér gyász viseletéi is. Az élő népművészetet Gerbera István fafaragó, Kapitány Júlia keramikus, Lovas Katalin textilkészítő munkái reprezentálják. Tegnap délután nyílt meg a Somogy Megyei Múzeum­ban a Fejezetek Somogy nép­rajzából című új állandó kiállí­tás. ^ szállító státusszal eredmé­nyesen tud működni. Az ipari ágazat a társasággá alaku­lása után, történetének egyik legnagyobb válságát élte át 1991-ben. Ekkor az árbevétej 30 millió forint alá esett. Az elbocsátást csak úgy tudták elkerülni, hogy a Rich­ter Gedeon Vegyészeti Gyár RT megbízásából, új termék gyártásába kezdtek. Mintegy 40 millió forint értékben, saját kivitelezésben megépítettek egy szintetikus gyártósort. Itt szeptemberben kezdték a próbagyártást. © — Új termékünk egy nö- vényvédőszer alapanyag, me­lyet további feldolgozásra a program elnyerésére. Belép­tek egy könyvtári számító- gépes szolgáltató hálózatba, melynek révén a 90-es évek közepére már országhatá­ron kívüli információkat is be tudnak szerezni. A mintegy hétmillió forin­tos költségvetés csupán a könyvtár működtetésére és fenntartására elég. Ezért megragadnak minden lehe­tőséget, hogy különféle pá­lyázatokon eredményesen szerepeljenek. „Nem szabad azonban vállalkozássá fej­leszteni a könyvtárat — mondta az igazgató. — Ez életképtelenséghez vezet­het. Ráadásul törvénysértő is lenne megtenni, hiszen a szabad művelődés mára al­kotmányos joggá vált.” Németh István A gyűjtésben korábban je- lesekedett dr. Knézy Judit, a néprajztudomány kandidátusa nyitotta meg a bemutatót. — A kiállítás tárgyainak na­gyobb részét magunk gyűjtöt­tük. Személyes kapcsolatban álltunk készítőikkel, vagy azokkal, akik utoljára használ­Richter Gedeon Rt részére szállítunk vissza. Cégünk lú­gokkal, savakkal, különböző alkoholokkal és gyantákkal dolgozik. Minden vegyianyag valamilyen formában veszé­lyes, de nálunk biztonságos a technológia, így az itt dolgo­zóknak nem kell félniük. A beruházás révén húsz termelőhely létesítésére nyer­tek pályázatot, s a kft lét­száma ma már hetven. Mint­egy 100 millió forint árbevé­telre számítanak az idén. — A fejlődés jelentős részét teszi ki a német Wacker Che­mie cég igényeinek megdup­lázódása. Részükre tetőcse­rép impregnáló szert gyártunk és szállítunk. A külföldi partner igénybejelentését megdup­lázta, sőt a jövő évi megrende­A már megalakulásakor sem éppen kiemelkedően korszerű üzemnél a helyzet azóta csak romlott, az újabb és újabb termékszerkezet­váltások sem hozták meg a várt sikert. Aztán eljött a fényforrás­gyártás kora. Ezt vélték so­kan annak a bizonyos men­tőkötélnek, ám a hosszú agónia után végül mégis­csak eljött a vég: a gazda­ságtalan fényforrásgyártást, amely a termelés összetéte­lének a legnagyobb részét tette ki, ez év októberében beszüntetik. A nyáreleji ták, viselték azokat, vagy csu­pán családi emlékként őrizték meg. Somogy művészetpár­toló közönsége mindig is igé­nyelte, hogy híressé vált nép­művészetét állandó kiállításon mutassuk be. Most újrá alka­lom nyílott arra, hogy egy méltó tárlaton bemutassuk a lését — bankgaranciával együtt —, várhatóan már júli­usban megadja. Ez stabil ter­melési hátteret biztosít az 1993. évi elképzeléseink vég­rehajtásához. Az eddig vesz­teséggel gyártott Cotinus szájvíz is megújul, és azt ter­vezzük, hogy megindítjuk, a próbaszállítást az Egyesült Ál­lamokba. © — A daránypusztai telepet lassan kinövi a Chemix Kft — mondta az ügyvezető igaz­gató. — Mostanra a befejező stádiumába jutottunk az újabb bázis — a Bábolna Rt tamási BCR üzem —, megvételére irányuló tárgyalásainkkal. Krutek József többhetes kényszerszünet arra enged következtetni, hogy a kaposvári gyár csak kölönc a Generál Elektric nyakán, amelytől szívesen megszabadulna. Tény, hogy Kaposvár nem szerepel a távlati tervekben, mint lé­nyeges terület, ám ez még nem jelent egyet a felszámo­lással, nyugtatják a dolgozó­kat, az rt. vezetői. Még azt is el tudják képzelni, hogy a je­lenleginél több dolgozót fog­lalkoztasson a gyár egy tel­jesen új termékszerkezettel.. Ehhez üzemeltetőt, tőkés­társat keresnek. (Fotó: Király J. Béla) somogyi pásztorélet-pásztor- művészet remekeit — mondta megnyitójában, dr. Knézy Ju­dit. A kiállítást Kapitány Orsolya és Gáli Éva néprajkutatók rendezték. (Horányi) Olcsóbb megoldást keresve Kaposvár közműtulajdont akar A víz- és csatornadíjak emelése óta keresi az ol­csóbb megoldást a kapos­vári önkormányzat. A legú­jabb elképzelések szerint január elsejétől önkormány­zati tulajdonba kerülhet a víz- és csatornamű. A lehe­tőséget törvény biztosítja. Ezzel kíván élni a testület. — A legutóbbi közgyűlés úgy döntött, hogy a vagyoná­tadó bizottságtól kérjük a vá­rosi közművek önkormányzati tulajdonba adását — mondta Szita Károly alpolgármester. — Ez azt jelenti, hogy elsza­kadunk a DRV-től, és ezzel megteremtődik egy új üzemel­tetési forma választásának le­hetősége is. A kormány ígé­rete szerint tulajdonosként mi határozhatjuk meg a víz- és csatornadíjat, nem pedig a minisztérium. Azt is jeleztük, hogy a közmű vagyon üzemel­tetését nem a DRV-vel kíván­juk üzemeltetni. Reméljük, hogy a vagyoná­tadó bizottság rövid időn belül meghozza döntését és ön­kormányzati tulajdonba adja a közműveket. — Az üzemeltetéshez kér­tük a működtető vagyont is. Szivattyúkról és más egyéb berendezésekről van szó. Ké­résünket azzal indokoltuk, hogy a szennyvíztelepet mi építettük, ennek kamatait még mindig fizetjük. Igazságtalan­nak tartanánk, ha a működtető vagyon továbbra is állami tu­lajdonban maradna. Ha ezt a vagyonrészt nem kapjuk meg, a beruházás mintegy 50 millió forintba kerül. Az első tárgya­lási körben nem értünk el eredményt. A DRV a működ­tető vagyont nem akarja ön- kormányzati tulajdonba adni. Mi készek vagyunk arra is, hogy béreljük az eszközöket. De mindenképpen önálló víz- és csatornamű vállalatot aka­runk működtetni — fejezte be a alpolgármester. Számítógéppel az atádi könyvtárban Szakad a mentőkötél? Kialvó fények, beszédes tények Sokan mentőkötélnek hitték a hét év előtti termékszerkezet­váltást a Tungsram kaposvári gyárában, amikor a rádiócső­gyártást a gázkisülésű fényforrások szerelése váltotta föl. Szájvíz és tetőcserép impregnáló A daránypusztai lepárló világcégeknek szállít

Next

/
Oldalképek
Tartalom