Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

1992. június 1., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Háziorvosok telj esítménybérben Az egészségügyi reform egyik alaplépéseként ez évben megkezdődött a háziorvosi rendszer kialakítása, vele pár­huzamosan pedig a szabad orvosválasztás. Az új rend­szerben az orvosok jövedelme teljesítményüktől, vagyis el­sősorban az általuk ellátott betegek számától függ. E jövedelemalakulás alap­elveit fekteti le a társadalom- biztosítás egészségügyi fi­nanszírozásáról szóló kor­mányrendelet, amely május 22-én lépett hatályba. A Ma­gyar Közlönyben közzétett jogszabályról a két illetékes, a Népjóléti Minisztérium és az Országos Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság képviselői tájékoztatták az újságírókat. A teljesítményarányos fi­nanszírozás lényege: a házi­orvos havonta — a fizetése mellett — plusz jövedelmet kap. Ennek összegét több té­nyező befolyásolja. így az ellá­tott betegek száma, életkoruk, az orvos szakvizsgája, felké­szültsége, valamint az ellá­tandó terület jellege — mondta Botos József az OTF főigazgatója. Mindezek alap­ján az adott háziorvos ponto­kat gyűjhet, amit azután a tár­sadalombiztosítás jövedelem formájában folyósít. Egy pont 20 forintot ér, a legtöbbet (3,5 pont) a három év alatti kisgye­rekekért, illetve a 60 éven fel­üliekért (2,5 pont) kap az or­vos. A 3-18 év közöttiek 2, a 18- 35 évesek 1, a 35-60 év kö­zöttiek pedig 1,5 pontöt jelen­tenek az orvos számára. Az így kapott értékeket a szakké­pesítés és a gyakorlati idő emeli még minimum 1, maxi­mum 1,4-es szorzóval. A terü­leti adottságokat figyelembe- véve, havonta 2000 forintot kap a városban, 3000-et a községben, 3500-at a csatolt községben és 4500-at a ta­nyás településen dolgozó há­ziorvos. Mindezen felül a doktorok­nak plusz jövedelmet jelent a nem hozzájuk bejelenkezett beteg eseti ellátása, ezért ne­gyedévenként fizet a társada­lombiztosítás. Az előzetes számítások szerint — mutatott rá Pulay Gyula a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára — az ily módon meghatározott kifize­tésekkel havonta átlagosan 40-60 százalékkal lesz ma­gasabb a háziorvosok jöve­delme. Hasonlóképpen nőni fog a praxisban dolgozó többi alkalmazott keresete is, mert a kalkulált összeg a rendelet szerint nem csupán magát a háziorvost, hanem a teljes praxist (orvos, szakdolgozók, kisegítők) illeti meg. Az ősz- szeg belső elosztásáról és felhasználásának módjáról ugyanakkor maguknak az adott körzetben dolgozóknak kell dönteniük, erre vonatko­zóan nincs a rendeletben meghatározott előírás. Mivel azonban a bérként való felhasználásnál a számí­tott összegből TB-járulékot és adót vonnak le, célszerű lega­lább egy részét dologi kiadá­sokra felhasználni — véleke­dett Perényi László az OTF munkatársa. Az eddigi rendszeres jöve­delem folyósításával párhu­zamos teljesítményarányos fi­nanszírozás csak átmeneti jel­legű, előreláthatólag ez év vé­géig szól. Jövőre a tárca az említett elvek meghagyása mellett másfajta finanszírozásra kí­ván áttérni — mondta Fejér Miklós minisztériumi főosz­tályvezető. Bár csupán fél évről van szó, a program előkészítése, az adminisztráció, az informá­ciós program kidolgozása óri­ási többletköltséget jelentett a társadalombiztosításnak. Amint azt Botos József fői­gazgató elmondta: mindez már eddig 800 millió forintot emésztett fel az amúgy sem gazdag TB-kasszából. A minisztériumi rendelkezés a bonyolult adminisztráció mi­att azonban nem csak a tár­sadalombiztosítást, de az ön- kormányzatokat és az orvo­sokat is jelentősen megter­heli — vélekedett Perényi László. Sir Georg Solti, azaz Solti György mosolyogva veszi át 30. Grammy-díját, Bach: Mise-minorban című lemezfelvételét Az első lakótelepi óvoda huszonöt éves Jockey otthona gazdát cserél Elárverezik a Dallas-farmot A Honvéd utcai volt az első lakótelepi óvoda Kaposváron; a napokban ünnepelte fennál­lásának 25. évfordulóját. Bíró Gyuláné óvodavezető arról beszélt; két kezük mun­kájával építették föl ezt az óvodát. Nem számított, kinek mi a képzettsége, az óvónők és családtagjaik is betonoz­tak, takarítottak, fát ültettek. Sürgetett az idő, várták a nyi­tást a szülők, várták — talán kicsit félve — a gyerekek is. Hol van már azóta ez a fé­lelem! Gyerekek százait ne­velték föl, sokan ma is vissza­járnak, sőt gyerekeiket is ide ratják be. — Van egy házaspár — mondja az óvodavezető —, már akkor szerelmesek voltak egymásba, mikor itt egy cso­portba jártak. Most hozzánk Íratták a gyereküket is. Hogy mi az oka ennek a népszerűségnek? Talán az, hogy leguggolnak a gyerek­hez, és szemmagasságban beszélnek vele. Talán, hogy ez nemcsak munkahely, ahol letelik a munkaidő... A gyerekekkel játszani kell — vallják. Rá kell csodálkoz­tak őket mindenre, hogy fo­gékonnyá váljanak. Legyen itt csupa kis festőművész, szob­rász, építész stb... Színvonalas szakmai mun­kát végeztek mindig. Az óvoda megyei bázisintézmény volt, hetente jöttek ide a megye óvónői tanulmányozni a mun­kájukat. Az 1971-es óvodai nevelési program összes kí­sérlete innét indult. Modellek voltak a gyerekeknek, a hall­gatóknak — mivel a gyakorlati óvónőképzés is itt folyt —, és a kollégák számára is. Amikor a 25. évforduló al­kalmából összegyűltek a gye­rekek és egykori gyerekek, a szülők és az egykori dolgozók, s közösen fát ültettek, az újabb sikeres 25 év reményé­ben tették. N. L. Southfork eladó. A világhírű texasi farm — ahoi a filmsorozat szerint az Ewing család élt — kalapács alá került. Az árverés szervezője a Progressive Aucti­ons Inc. 2000 brosúrát küldött szét, de a licitá­lás zártkörű lesz. — Ilyen nagyságú üzletnél nem várok 20-nál több komoly érdeklődőt — mondotta Tray Trammel, az árverező társaság igazgatója. — Mielőtt bárki beléphetne a farmra, már a kapu­nál hitellevelet kell felmutatnia, amely szerint rendelkezik a felajánlandó összeg tíz százalé­kával. A legtöbb vásárolni szándékozó filmforga­tásra és konferenciákra kívánja bérbe adni. De minden tizedik potenciális vevő egyszerűen csak ott akar élni, úgy mint J. R. Nem J. R. Ewing, hanem J. R. Duncan. Duncan építette a házat 1970-ben. A farmon gabonát és gyapotot termeltek, és állattenyész­tést is folytattak egészen 1978-ig, amikor is Lo- rimar, a Productions társaság vezetője kopog­tatott az ajtón. Mindenki tudja, mi történt az­után. A Dallas című tv-sorozat forgatása 1978. áp­rilis 2-án kezdődött. A sorozat 1980-tól 1984-ig óriási sikert aratott az Egyesült Államokban. A belső felvételeket Hollywoodban forgatták, de a külső felvételek a farmon készültek, amíg Duncan ott lakott. Duncan 1984-ben eladta South!örköt, s azóta turista attrakcióként szerepelt, egészen 1990-ig. Akkor egy 8,2 millió dolláros kölcsönt a tulaj­donostársaság nem tudott visszafizetni, és csődöt kényszerült jelenteni. Ezért aztán most a farmot és a közben létesített Dallas Múzeu­mot eladják a legtöbbet ígérőnek. Jockey, Bobby, Jock és Ellie otthona néhány nap múlva gazdát cserél. Nagykövet voltam Egyiptomban A nagykövet baklövése „1948 óta tapasz­talatból tudom, ■ hogy mindkét fél gyekszik javítani pozícióján, nielőtt a tűzszünet valóban íatályos lesz” — emlékezik 'issza Abba Eban. — „Ez a íagyomány most Izrael javára izólt.” A helyzetet bonyolította, logy Szíria nem fogadta el a űzszünetet. Ekkor már négy írszág vezetése küzdött ennmaradásáért. Szadat és tszad sorsa nyilván attól füg- lött, mi történik a hadszínté- en. Az izraeli kormány tudta, i háború után számot kell ad­ta arról, hogyan érhette fel- észületlenül a támadás. A tűzszünet tudatos izraeli negsértése szokatlan lépésre észtette Szadatot. Felhívás­ai fordult a két nagyhatalom- oz, és hatásos, szükség ese- §n fegyveres beavatkozásu­kat kérte. Ebben a bonyolult helyzetben az Egyesült Álla­mok egyes katonai egységeire nukleáris riadókészültséget rendeltek el. Ezt az amerikai elnök csak a Biztonsági Tanács újabb ha­tározata után oldotta fel, amely más ENSZ-erőknek a térségbe küldéséről intézke­dett. Október 29-én, amikor az izraeli csapatok a Kairó-Szuez úton a 101. kilométerkőnél áll­tak, elhallgattak a fegyverek. Akkor már Kairóban tartóz­kodott Vlagyimir Kuznyecov, volt szovjet diplomata, a Leg­felsőbb Tanács helyettes el­nöke. Bár látogatását szigo­rúan titokban tartották, a „ba­ráti” nagyköveteknek alkalmuk volt találkozni vele. Mondani­valójának summázata: A Biz­tonsági Tanács szovjet-ame­rikai kezdeményezésre elfo­gadott határozata azonnali tárgyalásokra szólított fel. Az azokon alkalmazandó straté­gia és taktika kidolgozásánál figyelembe veendő pozitív té­nyezők: 1. Az arab hadsere­gek megállták helyüket a harcban, helyzetük gyökere­sen különbözik az 1967-estől. 2. Az arab országok helyzete politikailag is jelentősen javult 1967-hez viszonyítva, most egyenlő félként ülhetnek a tárgyalóasztalhoz. 3. A koráb­binál lényegesen kedvezőb­ben alakult Nyugat-Európa és Japán álláspontja. Több nyu­gat-európai ország, így a Né­met Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia, Franciaor­szág rossz néven vette, hogy az Egyesült Államok velük való konzultálás nélkül rendelt el nukleáris riadót. Negatív tényezők: 1. Az iz­raeliek hat év óta következe­tesen elutasítják a Biztonsági Tanács 242-es határozatát, amelynek értelmében vissza kellene vonulniuk az 1967-ben megszállt területekről. 2. Az egyiptomi vezetést továbbra is aggasztja a harmadik hadse­reg helyzete. Ennek megoldá­sát szolgálják többek között Izmail Fahmi washingtoni tár­gyalásai is. Amikor Kuznyecov elbú­csúzott, a szovjet nagykövet meghívott bennünket vacso­rára. Rég nem láttam ilyen de­rűs hangulatban. Szokásos zárkózottsága is feloldódott, elmondta „kis afférját” Izmail Fahmival, aki Zajjat külügymi­niszter New York-i tartózko­dása alatt vezette a miniszté­riumot. Aznap, amikor Koszigin el­utazott Kairóból, felhívta a nagykövetet Fahmi, s arra kérte, keresse fel a külügymi­nisztériumban. Vinogradov megkérdezte, miről van szó. Fahmi csak ennyit válaszolt: fontos ügy. A nagykövet arra hivatkozott, pihenésre van szüksége, de beküldi a minisz­tériumba helyettesét, r Jä mar amo|yan diplomáciai pengeváltás volt. Fahmi vála­sza: akkor telefonon mondja el, miről van szó. Tájékoztat­ták, hogy az ellenségeskedé­sek megkezdése óta nem fut­nak be szovjet hajók az ale­xandriai kikötőbe, így a har­coló alakulatok számára nincs biztosítva az utánpótlás. A nagykövet meglehetősen in­gerülten válaszolt. Az esemé­nyek miatt az alexandriai ki­kötő zárva van külföldi hajók előtt. Ez természetesen nem akadályozta meg a Szovjetu­niót abban, hogy megfelelő utánpótlást biztosítson a har­coló egyiptomi alakulatoknak. Nem lepi meg, hogy erről a külügyminiszter nem tud, mert ez nem tartozik a kompetenci­ájába. Azonnal találkozót kért Szadattól. Az elnök megnyug­tatta: „A külügyminisztérium­nak Önhöz semmi köze, Ön velem áll kapcsolatban. Ezt majd tisztázom Fahmival.” A nagykövet, amint hazaér­kezett, felhívatta Fahmit. A külügyminisztériumban már nem találták, a lakásán azt vá­laszolták, hogy alszik. Vinog­radov fölkeltette, s csak annyit mondott neki: — Most jövök az elnök úrtól, Fahmi. Közöl­tem vele, hogy Ön hazug. A vonal másik végéről csak ennyi hallatszott: Óóóóh..., s Fahmi letette a kagylót. A vacsora másnapján a rá­dió híreiből tudtuk meg, hogy Fahmi Szadat üzenetével még külügyminiszter-helyettesként érkezett Washingtonba, de már mint külügyminiszter ke­reste fel Nixont. A kinevezés a szovjet nagykövetet is meg­lephette. Mit volt mit tenni, amikor Fahmi hazatért Was­hingtonból, Vinogradov vacso­rát adott tiszteletére. Amikor külügyi szolgálatba léptem, azt a tanácsot kap­tam: „Diplomata csak utasí­tásra nevethet vagy sértődhet meg”. A szovjet nagykövet esete bizonyítja, mennyire megszívlelendő ez a tanács. Az ügyből hamarosan a Szov­jetunió külügyminisztériuma is levonta a megfelelő tanulsá­got. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom