Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-05 / 132. szám

1992. június 5., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Csak a tavalyinál rosszabb ne legyen Vízen az idegenforgalomról Kamarai idegenforgalmi megbeszélés a Füred katamaránon (Folytatás az 1. oldalról) A vendéglátó szekcióban a vállalkozók kilátásaival, a pri­vatizáció időszerű kérdései­vel, az árakkal, a kínálattal foglalkoztak. Többen kiemel­ték, hogy az árak szinte min­den területen magasak, s ez nem mindig jár együtt a nyúj­tott szolgáltatások színvona­lával. A Balaton mentén sok­kal nagyobbak az ellentmon­dások, mint az ország más térségében. A Balaton északi és déli partján a két nagy idegenfor­galmi cég a Hungarhotels és a Pannónia privatizálta csak­nem valamennyi egységét. Az eladási és a bérleti összegek ugyancsak magasak. Az új tu­lajdonosok kénytelenek olyan magas árat szabni, amit csak a külföldiek vagy a jómódú hazai vendégek tudnak megfi­zetni. A szállodai szekcióban már a közelgő világkiállításról is az épülő új szállodákról is szó esett. A legjobb lehetőségek is ki­használatlanul maradnak, ha nincs megfelelő propaganda, ha hiányos a szervezés. E té­makörrel is külön szekció ülé­sen foglalkoztak. Felhívták a figyelmet arra, hogy Lengyel- országot, de főleg Ukrajnát, Oroszországot nagyon is cél­szerű lenne bevonni a kölcsö­nös turizmusba. Szóba került a szekciókban és a plenáris üléseken is, hogy a múlt évi angolnapusz­tulás negatívan hat a tó vonz­erejére. Mindezt a külföldi konkurencia úgy használja ki, hogy igyekszik elriasztani ál­lampolgárait a magyarországi, főleg a balatoni üdüléstől. Végül — mint elhangzott — mindenki elégedett lenne a Balatonnál is másutt is, ha az ágazat elérné a múlt évi eredményt. Az év elején az előzetes helyfoglalások bizta­tóak voltak, de azóta sok le­mondás volt. Sajnos, az adó­zási szigorítások miatt halódik a fizetővendéglátás, s a falusi turizmus sem lendült be iga­zán, pedig nagy fantáziát lát­nak benne a szakemberek. A szakmai szövetség a szolgáltatások szívonalának növelése mellett az idegen- forgalom kis és nagy vállalko­zóit is türelemre inti. Azt kéri, hogy ne egyszerre akarjanak sokat keresni, mert ez a ma­gatartás hamar visszaüt. (Cseresznyék) Somogyi milliomosok A LEGIDŐSEBB EGY HETVENÉVES HÖLGY — NEM HÁTRÁNY A JOGI VÉGZETTSÉG Az, hogy valaki milliomos, nem a jövedelmé­től, hanem a vagyonától függ. így egy három­szobás saját lakásban szerény körülmények között élő tulajdonos is milliomos. Sőt, az a vál­lalkozó, akinek az elmúlt esztendőben csak 120 ezer forint volt a jövedelme, de árukészlete négymillióra rúgott, szintén ide soroltatik. Akadnak olyanok is, akiknek a jövedelme a munkahelyén meghaladja a milliós határt, és ehhez semmilyen más jövedelem nem társul. Ök szintén ehhez a réteghez tartoznak, de kü­lön adóbevallást nem csinálnak, helyettük a munkáltató számol el. Nem tudható tehát, hogy a megyében tulajdonképpen hány milliomos van. Somogybán a múlt évben 42 ezer, az idén 54 ezer volt az önadózók száma. Az 1991-es jövedelmeket figyelembe véve, az önadózók 6 ezreléke vallott be 1 millió forintnál nagyobb jö­vedelmet. Ez kétszerese a múlt évinek — tud­tuk meg Antal Attilától, az Apéh megyei igazga­tóságának igazgatóhelyettesétől. Az önadózó milliomosok egyharmada a vál­lalkozók közül kerül ki. A többi a munkavi­szonyból származó jövedelme mellett más for­rásból — másodállás, jogdíj, ingatlanbérbea­dás, stb. — tesz szert millión feletti jövede­lemre. A tíz legnagyobb jövedelmű közül nyolc vállalkozó. Kik „viszik még a prímet”? A mene­dzserek, a vállalatvezetők, az intézményigaz­gatók, de van közöttük focista és képzőművész is. Nem hátrány a jogi végzettség. A somogyi orvosok közül mindössze kettőnek (!) volt ma­gasabb a jövedelme egymilliónál. Olyan eset is előfordult, hogy a férjnek és a feleségnek is egymillió forint felett volt az adóalapja. Az önadózó milliomosok egyhatoda nő, ezek közül a legidősebb egy 70 esztendős asszony. A legfiatalabb egy 26 éves hölgy. A húsztagú „élbolyban” két és fél millió fölöttiek találhatók. A legmagasabb bevallott összeg több mint 6,5 millió forint volt. Az önadózó milliomosoknak hatvan száza­léka Kaposváron, húsz százaléka a Bala- ton-parton, tíz százaléka a Dráva-mentén él. A maradék tíz százalék Somogy különböző pont­jain oszlik szét. Vannak közöttük budapesti lakhelyűek, akik a megyében végzik tevékenységüket. (Lőrincz) ÉRDEKTELENSÉGBE FULLADT PÁLYÁZAT Támad az atka Megyeszerte erős az atka­fertőzés a szőlőültetvények­ben. A gyümölcsösökben, őszibarackosokban liszthar- mat-kártételt tapasztaltak a szakemberek, míg a meggye­sekben a moniliafertőzés kö­vetkeztében száradnak a haj­tásvégek, az ágak. Apadó állatállomány A nagyüzemi állattartó tele­pek férőhely-kihasználtsága tovább romlott Somogybán. A nagymértékű állatkivágások miatt a szarvasmarha-férőhe­lyek telítettsége 72. 65 száza­lékos a sertésférőhelyek ki­használtsága és csupán 37 a juhoké. < Jó termés ígérkezik A szőlővirágzás a tavalyi­hoz hasonló, jó termést ígér megyénkben. A tároló és fel­dolgozó kapacitás hiánya okozta, gondok megelőzésére nyújt lehetőséget az Agrárpi­aci Rendtartást Koordináló Bi­zottság pályázata. Eszerint mód nyílik az eladatlan bor­készletekből borpárlat készí­tésére. Esőstatisztika Somogyszilban tegnapra virradóan bőséges,27,4 milli­méter eső áztatta a szomjazó táblákat, míg Siófokon zivatar kíséretében a májusi összes mért csapadék fele hullott, 10,17 milliméter. Kaposváron 9,6 milliméter csapadék hul­lott, míg Barcs térségéhez to­vábbra sem kegyes az időjá­rás, hiszen mindössze 2,8 mil­liméter eső hullott. (Folytatás az 1. oldalról) Kétségtelen, hogy az angolna tetemek undort keltőek, de em­ber egészségére a fonalféreg semmiféle ártalmat nem jelent. Ennek ellenére egy esetleges angolna-vész esetén nagyon szervezetten, körültekintően kell az elhullott tetemek összesze- dését megszervezni. A Balaton Alapítvány ez évben írta ki első ízben a természet- és környe­zetvédelmi célú fejlesztésekhez pályázatát. A szakértők a pá­lyaműveket elbírálták és a mai ülésen terjesztették ki a Kurató­rium elé. A Kuratórium a kiírásnak megfelelően kizárólag a non profit körbe tartozó fejlesztések bírálatával foglalkozott és ezek­hez nyújtott támogatást. Sajná­latosan állapította meg a Bala­ton Alapítvány Kuratóriuma, hogy a „Tiszta Virágos Balato­nért” mozgalomra kiírt jelentős pályadíj ellenére mindösszesen 6 Balaton-parti Önkormányzat nyújtott be pályázatot, ezért az érdektelenségre való tekintettel a pályázati felhívást a Kurató­rium visszavonta és ez évben nem ad ki díjakat. Május közepén kezdtek meg a Zöldért kaposvári telepe a korai káposzta felvásárlását, forgalmazását. Eddig három vagonnal vettek át belőle. E mellett jelentős a forgalmuk szamócából és megkezdték a meggy felvásárlását is. Fotó: Kovács Tibor Megegyeztek a hitelezőkkel Nem lesz felszámolás a textilművekben (Folytatás az 1. oldalról) A megmaradó tartozásokat különböző ütemezésben kell visszafizetni. Ebben az évben 260 millió forintot, a követke­zőben 700 milliót, 1994-ben pedig 600 millió forintot. A visszafizetést a hitelezők ellenőrzik és negyedéven­ként el kell számolni a teljesí­téséről. — Fő hitelezőink: a MHB, az Apeh és a vámőrség na­gyon pozitívan álltak a meg­egyezéshez — mondta Bó- dosi Tamás főmérnök. — A szerződés előírja a részvény- társasági formává való átala­kulási kötelezettséget és eb­ben 300 millió forint tőkével — ez a tartozásunk egy része volt — a MHB is részt vesz. Ennek értelmében egy átala­kulási folyamat kezdődik a vál­lalatnál, aminek a félév végére le kell zajlani. A Masterfit részvényesei el­sősorban az Állami Vagyon­ügynökség, a Magyar Hitel­bank és az önkormányzat lesz. Óriási lehetőség a rész­vénytársasági forma, mert eb­ből idővel kiemelhetők, meg­vásárolhatók lesznek egyes gyárak. A kaposvári gyár megvásárlása iránt már ko­rábban is volt külföldi érdeklő­dés. A Masterfil vállalatnál közös gazdálkodás folyt, speciális belső elszámolási formákkal. Az átalakulás során a gyára­kat alkalmassá kell tenni az önálló gazdálkodásra, meg kell határozni az egyes gyárak vagyonát, szét kell bontani a közös tartozásokat. Fontos feladat lesz egy olyan pénzügyi-kereskedelmi szakembergárda kialakítása, amilyen eddig csak a köz­pontban volt. A főmérnök szerint opti­mizmusra ad okot, hogy a hite­lezők is úgy látják: a vállalat gazdaságossá tehető, termé­kei eladhatók. Ezt támasztja alá a rendelések folyamatos növekedése. Gond, hogy nem tudnak annyi szakképzett em­bert felvenni, amennyi kellene a rendelések teljesítéséhez. A miskolci gyárban képzett ipari tanulókat kellett elhozni Ka­posvárra dolgozni. Autóbusz- szál szállítják be a dolgozókat Böhönye és Marcali környéké­ről. A lányotthonban is tudná­nak elhelyezni szakképzett fonónőket. Az export bővíté­séhez szükséges lenne több dolgozóra. Bekapcsolódik külkereske­delmünkbe a kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkező Hungarotex. Közvetlenül ex­portálják termékeiket Olaszor­szágba, Németországba, Hol­landiába és az Egyesült Álla­mokba. S. P. G. Helyi népszavazás június 13-án Daránypuszta önálló akar lenni Daránypuszta a somi ön- kormányzathoz tartozó kiste- epülés. Hatvanegyen élnek tt, választásra pedig negy- /enketten jogosultak. A puszta lakói elhatározták: el­válnak Somtól, saját önkor- nányzattal önálló községgé tlakulnak. Ennek érdekében 30 aláírással levelet juttattak ;l a somi polgármesterhez. Dr. Léhmann Györgyné iágvár, Som, Nyim önkor- nányzatának körjegyzője: — A somi képviselő-testület neglepődött az aláírásgyűjtő akció elindításán. Az önkor­mányzati törvény alapján vi­szont támogatnunk kell a la­kók kívánságát, ezért helyi népszavazást tűztünk ki. A da- ránypusztaiak önállósodási kérelmüket azzal indokolták, hogy a település földrajzi adottsága kedvező, ez megte­remtheti az önállósodás fölté­teleit. Önálló ipari üzemük is ad munkát. Vonzó lehet az is, hogy a kormány kétmillió forint támogatást nyújt minden köz­ségnek. A helyi népszavazás június 13-án lesz. Ha a több­ség úgy akarja, hogy Darány­puszta önálló község legyen, akkor nincs akadálya ennek. Ha ez bekövetkezik, fölmérik majd, hogy miként lehet a Som községgel közös vagyont megosztani, mekkora területe lesz a majdani községnek és mi lesz az elnevezése. Ez azért is érdekes, mert a me­gyében már van egy Darány nevű község. Somogybán még nem volt arra példa, hogy egy ilyen kis lélekszámú tele­pülés önálló községi rangot kérjen. (Krutek) Önkormányza ti támogatás Ságváron 200 ezer forint „kölcsönt” kapott a református egyház A ságvári önkormányzat képviselő-testülete a közel­múltban tárgyalta a reformá­tus egyház által visszaigényelt ingatlan ügyét. Mint dr. Léh­mann Györgyné körjegyző elmondta, az egyház dunán­túli egyházkerülete Ságváron április 1-jén nyújtotta be írás­ban kérelmét, amelyben visz- szaigényelte a volt egyházi in­gatlan tulajdonjogát. Az épü­letben jelenleg a Ságvár- Som-Nyim önkormányzatok óvodája működik. A tárgyalás során az egy­ház hozzájárult ahhoz, hogy továbbra is önkormányzati óvodaként működjön az ingat­lanon levő gyermekintéz­mény, viszont bérleti díjra tar­tottak igényt. — A három önkormányzat a jelenleg érvényes törvény alapján ezzel nem értett egyet — tájékoztatott a körjegyző. — A volt egyházi ingatlan ugyanis csak akkor adható vissza, ha azon az egyház működni is kíván. Ebben az esetben viszont csak bérleti díj igényléséről volt szó... A tárgyalássorozat ered­ményeként az ingatlan értékét hárommillió forintban állapí­totta meg az egyház és a há­rom önkormányzat. Az igényeit négyszázezer forint előleg fizetéséhez vi­szont a somi és a nyimi ön- kormányzat nem járult hozzá. A ságvári önkormányzat kétszázezer forint vissza­fizetendő támogatást szava­zott meg az egyház kisegíté­sére. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom