Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. Június 4., csütörtök Csak egyetlen év volt... Kitartó értékvesztés- és ami mögötte van Megszűnik A kormány, miként azt az 1975 évi társadalombiztosítási törvény előírja, s miként azt egy márciusi parlamenti hatá­rozat is kérte, előterjesztette, s ezen a héten a Tisztelt Ház megszavazta az idei nyugdíj- korrekciót. Az országnak mintegy 10 milliárd forintjába kerül ez a korrekció, s sejtjük azt is, hogy az érintettek nem lesznek, nem is lehetnek elégedettek vele, mivel az infláció pontos számokkal kimutathatóan jár a nyugdíjemelések előtt. Az idősebb magyarok rela­tív elszegényedése folyatódik. Ezt a törvény előterjesztői is így látták, s felhívták a figyel­met ezen belül még egy, jel­legzetes tendenciára: a nyug­díjak relatív értékvesztése a régi nyugdíjasoknál a legna­gyobb. Egyébként ezért vál­toztatott a kormány azon a ko­rábbi gyakorlaton, hogy a nyugdíjakat lényegében ugyanazzal a fix összeggel növelték. Most a kormánynak a Parlament elé terjesztett ja­vaslatában a 200 forintos mi­nimális emelés mellett 8 kate­góriára osztották a nyugdíja­sokat aszerint, hogy ki hány év szolgálati idő után és me­lyik évben került nyugállo­mányba. Ezen az alapon azok, akiknek szolgálati ideje nem haladja meg a húsz évet, mindössze 3 százalékos eme­lésre számíthatnak, s legfel­jebb 6 százalékra a 25-29 éves szolgálati idővel rendel­kezők. Különleges, 18 száza­lékos emelést jasvasoltak azoknak, akik 1978-ban vagy annál korábban mentek nyug­díjba, s több mint 40 év(!) szolgálati idővel rendelkez­nek. A nyugdíjkorrekciók valósá­gos értékét csak úgy tudjuk felbecsülni, ha megfigyeljük, hogyan viszonyultak egymás­hoz a fogyasztói árak, a fize­tések és a nyugdíjak. Megtette ezt a Népjóléti Minisztérium is, s ha a törvényjavaslathoz mel­lékelt statisztika pontos, akkor a nyugdíjak értékcsökkenésé­nek meglehetősen következe­tes és tartós tendenciája fi­gyelhető meg, csaknem füg­getlenül attól, hogy a szociális érzékenységére büszke párt­állam vagy az új kormány haj­totta-e végre őket. A statiszti­kából ugyanis kiderül, hogy egyetlen olyan év volt, amikor a nyugdíjemelések mértéke a hátrány? meghaladta az áremelkedé­sek mértékét. Ez 1980-ban fordult elő utoljára, amikor a ma már szerénynek tetsző 9,2 százalékos áremelkedés 9,4 százalékos nyugdíjemeléssel párosult. Megfigyelhető, hogy 1987-ig volt némi igyekezet a lépéstartásra. A viszonyszám az infláció és a nyugdíjemelés között 92 és 77 között volt ezekben az években. A fordu­lat éve: 1988. Ebben az évben az árak már 15,7 százalékkal, a bérek csak 9,8 százalékkal, a nyugdíjak 9,1 százalékkal emelkedtek. Az infláció és a nyugdíjemelés arányszáma 57.9 százalék volt mindössze. 1989- ben valamelyest emel­kedett az arányszám és 1990- ben elérte az abszolút mélypontot: 28,9 százalékos fogyasztói árnövekedés mel­lett 15,3 százalékos nyugdíj- emelés volt. Az arányszám: 52.9 százalék. A tavalyi évre vonatkozóan csak előzetes számítások vannak. Aki akar, bízhat benne, hogy megfordul a tendencia. Tavaly a 35 százalékos inflá­cióhoz 24,5 százalék nyugdíj- emelés párosult, ami 70,5 százaléknak felel meg, s semmiképp sem tükrözi a kormányzatnak vagy a tör­vényhozásnak az elszántsá­gát az idősebb korosztályok további elszegényedésének megakadályozására. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk az 1992. évi tervet, láthatjuk, hogy a januári 13 százalékos és a fent ismerte­tett szeptember 1 -jén hatályba lépő nyugdíjkorrekció 6,5 szá­zalékos kihatása együttesen az arányok javulásának ten­denciáját viszi tovább. Itt per­sze csak tervezett fogyasztói árnövekedésről beszélhetünk, mely 23 százalék, s ehhez kell viszonyítani az összesen 19,5 százalékos nyugdíjkorrekciót. Az arányszám így 84,8 száza­lék lesz, 1984 óta a legmaga­sabb. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a tervezett nyugdíjkor­rekció pontosan azonos mér­tékű a várható (ugyancsak 19,5 százalékos) átlagkere­set-emelkedéssel, akkor el­mondható: a nyugdíjasok az idén nem szenvedtek hátrányt a kereső rétegekhez képest, s ez már valami. Rékássy Zoltán A KAPOSVÁRI EGYESÜLET AJÁNLJA... Program a nyári hónapokra A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének programaján­latából, a megyeszékhely nyugdíjasainak szánt nyári és őszi „kínálatból” ragadtunk ki néhányat, „ízelítőül”. Június 13-án és 14-én Ka- posfüreden rendezik meg a nyugdíjasok Ki mit tud?-ját. Az Életet az éveknek-vetélkedőt mindkét napon délelőtt 10 órá­tól tartják a füredi művelődési házban. A klubnapokat csütörtökön­ként rendezik Kaposváron a megyei szakszervezeti szék­ház 62-tes termében, délután fél négytől hat óráig. Az össze­jövetelre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Nyáron és ősszel több kirándulást is szervez tagjainak a kaposvári egyesület. Közös utazást ter­veznek például Fonyódra és a Balaton-felvidékre. Július vé­gén vagy augusztus első he­tében Szekszárdon a mező- gazdasági kombinátban a bio­termesztés szakmai eredmé­nyeiről szereznének tapaszta­latokat; a kirándulást autó­busszal tervezik. Máriacéllbe kétnapos utat szerveznek ok­tóberben. Országos kézimunka-ver­senyre lehet jelentkezni az egyesület központjában (Ka­posvár, Fő u. 37-39., Ill.em. 312-es szoba). A résztvevők kötéssel, horgolással, hím­zéssel, szövéssel, fafaragás­sal nevezhetnek. A kézimun­kákból szeptember 15-30 kö­zött megyei kiállítást rendez­nek. Nyári ügyelet A nyári' hónapokban sem szünetel az ügyelet a Nyugdí­jasok Kaposvári Egyesületé­nél. Hétfőtől péntekig délelőtt háromnegyed 8-tól háromne­gyed 12-ig várják az érdeklő­dőket az egyesület irodájá­ban: Kaposvár, Fő u. 37-39. Ill.em. (Telefon: 15-122, 119-es mellék.) Adóköteles segély A segélyezett anyagi körül­ményei döntik el, hogy a szak- szervezet által nyújtott szociá­lis segély után (a temetési se­gély kivételével) kell-e adót fi­zetnie. A mérlegelés feladata a kifizetőé. Az erről szóló tör­vény az Idén április 15-től ér­vényes. A Biblia rekordja Nyújtózkodva sem érik el... Emelkedő árak nyomában A nyugdíjas a tejboltosnál ismét utánaszámolásra kényszerült. No, nem azért, mintha arra gondolt volna, hogy a boltos éppen az ő ro­vására tévedett — nem, ez eszébe sem jutott, régóta itt vásárol, a gyanú árnyéka sem vetődhet a fiatalem­berre. Inkább elhitte azt, amit az összeg nagyságával kapcsolatos kétkedésére mondott: — A hót elején megint emelkedtek az árak, sajnos, így többe kerülnek ezek a cikkek is... A műanyag sza­tyorban — ez is a tejboltostól való — két pohár tejföl, két kocka túró, egy zacskó 2,8-as tej, egy rozskenyér. A fizetett összeg meghaladja a 180 forintot. A közelben maszek tejkl- mórő működik, a bolt előtt rendszeres a sorbanállás. Kimért házi tejet, tejfölt, túrót adnak itt. A 2,8-as tej né­hány forinttal olcsóbb, mint az élelmiszerboltban, de mi lesz, ha a tulaj is igazít az árain, hogy közelebb kerül­jön a szövetkezeti vagy ál­lami bolt áraihoz?! Tehetné, hiszen — for­galma a tanú rá — még úgy is olcsóbb az ő áruja, és ke­lendőbb is: a város távoli ré­széről Is ide buszoznak üve­gekkel, flakonokkal, ballo­nokkal. Megéri, főként a kedvez­ményes bérlettel vagy In­gyen utazó nyugdíjasok ta­karíthatnak meg jó néhány forintot. S ha a maszek Is ki­cseréli árcéduláit és azután ő is többet kór? A nyugdíjas aligha képes követni nyugdí­jával ezt az ár-rohanást, s előbb-utóbb lemarad. Vajon akkor észreveszik majd? Akad tán végre valaki, aki — amúgy istenigazából, jól ér­zékelhetően — segít rajta? (hernesz) 1978 nyelvre fordították le eddig a Bibliát, A kontinensek között Afrika vezet: ott 566 nyelven olvashatják az embe­rek. Ázsiában 490, Ameriká­ban 411, a Csendes-óceán térségében 322 nyelvre fordí­tották le a Szentírást, 758-ra pedig az Újszövetséget. Koleszterin­mentes tészta Koleszterinmentes száraz- tésztát is árusítanak Kaposvá­ron a nyugdíjasok boltjábarí (Szent Imre u. 14.). Az egye sülét idős, beteg tagjainak rég kívánsága teljesült a közel­múltban az egészségük meg­óvását célzó választékbőví­téssel. Dohányzás és hízás Általában miért soványab­bak a dohányzó emberek, mint a nem dohányzók? És többnyire miért híznak meg, ha abbahagyják a dohány­zást? Egy lausanne-i (Svájc) egyetemi kutatócsoport sze­rint a dohányzók szervezete több zsírt éget el, mint a nem dohányzóké, vagyis ők több energiát használnak el, mint az ugyanannyit dolgozó, de nem dohányzó társaik. Akik naponta egy csomag cigaret­tát szívnak el, naponta mint­egy 10 százalékkal, azaz 830 kilojoule-lal (200 kcal-lal) több energiát fogyasztanak. Ha ez a megfigyelés helyes és álta­lános érvényű, érthető, hogy a dohányosok — szokásukkal felhagyva, azonos étrenddel — 10 kilót is magukra szed­hetnek. A kutatók szerint — de ez a föltevés még szintén megerősítésre vár — a nikotin a szimpatikus idegrendszeren át hat az anyagcserére. Technika a rokkantakért A modern technika egyre újabb, a rokkantak használa­tára szánt eszközök kifejlesz­tésén fáradozik. Az amerikai Georgia állam egyetemén zsebszámológép nagyságú készüléket fejlesztettek ki, amelybe 112 különböző köz­lendőt lehet beprogramozni, ilyeneket például, hogy „kö­szönöm”, aztán „éhes va­gyok”, de sokkal összetettebb közleményeket is. A készülék a beszédzava­rokkal küzdőknek nyújthat majd értékes segítséget, kivált a szélütötteknek, akik agyvér­zésük után nem tudnak be­szélni, de esetleg írni sem. Morze-jelekkel lehet lehívni a kívánt közleményt és megje­leníteni a kicsiny képernyőn. Betűről betűre le is lehet be­tűzni azokat a közlendőket, amelyeket előzőleg nem prog­ramoztak be a készülékbe. Égi á\óás(Fotó: Kovács Tibor) Nagyi és a szépasszony A z idős hölgy már évekkel ez­előtt megmondta, hogy a fia ezzel a „szép nővel” nem lesz boldog. De beszélhettek is neki! Meghallgatta ugyan anyja véleményét, aztán mégis egyedül döntött. Mert mit tud egy anya? Sze­retni a fiát! A fiatalasszony szerint: önzőn és féltékenyen... A szép fiatalasszony büszke volt a hódítására. Jó állás, tűrhető anya­giak, reprezentálási lehetőség, és főleg utazások... Irigyelte őt min­denki. Pukkadjanak meg a barát­nők! No és persze a régi gavallérok is. Talán eszébe se jutott, hogy ezt a kevésbé szép, idősebb urat szeretni is lehetne. Egy anya megérzi az ilyet... A fiát mintha elvakította volna a szerelem. Megvolt az esküvő. A jó­kívánságok után állófogadás követ­kezett, mert ez illett a képbe, aztán, mint a mesében: irány Velence! Ta­lán még boldogok is voltak egy ideig, s úgy nézett ki, hogy minden rendben van körülöttük. Az asz- szonyka otthagyta az állását, mert már nem volt szüksége azokra a fo­rintokra, amiket addig keresett — a férje bőségesen gondoskodott róla. Aztán jöttek a szürke hétközna­pok. Mégsem kísérhette el a férjét minden üzleti útjára... És még va­lami következett, aminek igazán nem örült: terhes lett! Az idősödő férj, ezután, ha lehet, még jobban kényeztette, s a mama sem követte már állandóan árgus tekintetével — mindenki örült, csak a fiatalasszony nem. Féltette az alakját és rettegett a lekötöttségtől... Alaposan kihasználta a környeze­tét. Istenem, áldott állapotban van — nyugtatgatta a férj a saját éde­sanyját. Igen, igen — válaszolt hal­kan a mama. 0 ne tudná, aki négy gyermeket szült? És ő is kényez­tette a menyét... A gyermekáldással talán megjön a szerelem is — nyug­tatgatta magát. Aztán megszületett az unoka. Fiú lett a drága, imádta mindenki. A nagymama akkor volt a legboldo­gabb, ha véletlenül rábízták. Olyan­kor a fia vonásait kereste rajta, és az elhunyt férjéét, s amilyen egy nagymama, meg is találta. Az idő múlásával mind többször rábízták a gyermek nevelését. Vál­lalta, de dohogott magában: egy asszony maradjon a gyermeke mel­lett és ne utazzon egyre s másra... Ha meg a fiatalasszony otthon ma­radt, az volt a baj, mert akkor sem tartózkodott otthon: unatkozott, tár­saságot keresett és talált is magá­nak... És megjött az igazi szerelem is az asszonyka életében! Előbb még küzdött ellene, s a mama, bár nem szerette a menyét, megsajnálta. De aggódott a fiáért is: hogyan viseli el házassága felbomlását?! És mi lesz az unokával?! Válás után az anyának ítélt gyer­mek többet volt a nagymamánál, mint azt valaha is remélte. Békés volt a megegyezés, a szülők nem veszekedtek a gyerek előtt, nem állí­tották választás elé, és megmaradt neki a nagymama is, aki éppen most szedegette az első eperszemeket, mert azok csak a kis unokát illetik... A kicsit nem viselte meg a válás. Mindenki a kedvét keresi azóta is, de nem egymást túllicitálva. Boldo­gan futkároz a nagymama kertjé­ben, nem sejtve, hogy nem ez az igazi világ... A nagymami néha vádolja magát. Talán, ha azonnal elfogadja a szép menyét, s barátnőt, nem pedig el­lenséget lát benne... A többi gyer­mekénél már nem követi el ezt a hi­bát, fogadkozik, mert azóta gyakran hallotta: „Ki milyen virágot szakít, olyant szagol.” Báli Györgyné

Next

/
Oldalképek
Tartalom