Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-30 / 153. szám

1992. június 30., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS, EGÉSZSÉGÜGY 5 Kalózhaj ó-adó a Balatonon „A Rádió Juventus nemcsak nevében fiatalság, hanem ön­maga olyan fiatal, hogy még járni sem tud. ” Regös István, a Juventus Rádió ügyvezető igazgatója mondta ezt a 810 méte­res középhullámon márciusban újraéledt Siófokról sugárzó rá­dióadóról. Bonni biennálé Június második felében Bonnban „Új darabok Európá­ból” mottóval bemutatott csaknem kéttucat mű — 1991-92 színházi évadjának sikerdarabjai Moszkvában, Szófiában, Lille-ben és Barce­lonában — egy dologban megegyezik: nem látvány­színházat kínáltak, hanem megfigyeléseket a mindenna­pokból, helyenként realizmust, helyenként abszurdot, de mindenek előtt kitűnő színé­szeket. Emlősök enciklopédiája Megjelent a Grzimek Emlő­sök enciklopédiája sorozat első kötete. A hat részesre tervezett, csaknem háromezer színes és fekete-fehér illuszt­rációt tartalmazó sorozatból évente két kötet lát napvilágot. A sorozat az emlősök erede­tével, fejlődéstörténetével, anatómiájával és élettani sajá­tosságaival foglalkozik. Élő Buddha Egy nyolcéves tibeti kisfiú lett az első élő Buddha, aki megkapta a kínai kommunista k«rmány hivatalos hozzájáru­lását. A tibeti buddhista vallás tanítása szerint az élő Buddha olyan személy, aki elég szent ahhoz, hogy halála után a Nir­vánába kerüljön. Jackson Bukarestben A müncheni olimpiai stadion gyepén hetvenezer imádó uj­jongott, amint Michael Jack­son, a popvilág megasztárja vasárnap éjszaka megkezdte koncertjét. Az örökifjúvá mu­tált 33 éves Jackson három tucat európai városban lép színpadra, Kelet-Európábán csak Bukarestben. Hogy a lelkes stáb tagjai je­lentős eseménynek érezték, hogy, rádiójuk három hónapja folyamatosan sugározza műso­rát, arra is utal, hogy fennmara­dásuk egyelőre bizonytalan. Ezen az sem változtat, hogy adásaik kétmillió hallgatóhoz jutnak el főként a Dunántúlon. A lendületes fiatalos hangvétel, a közvetlenség és információk frissessége vonzó, ám ennél több — sok pénz — is kell egy adó működéséhez. Mert a rá­diózás nagyon drága, kivált ha valaki nem az állami költségve­tésből, hanem vállalkozáskép­pen csinálja azt. Márpedig a Ju­ventus teljes egészében ma­gánkézben van túlnyomórészt az East-News Channel Kft tulaj­donában. Alapvetően a hirdetési bevételekből kell megélniük. Addig azonban, amíg az adó szélesebb körben ismertté válik s így kecsegtetőbb lesz a hir­dető cégek számára törékeny a bevételek és kiadások egyensú­lya. A tehetséges stáb rokon­szenves törekvései majd csak újabb „három hónapok” után kamatoznak, addig azonban életben kell tartani a vállalko­zást, s ez embert próbáló fel­adat. Elhatározták, hogy a párt- politikai villongásokat nem en­gedik be az adásba. Politika- mentes rádiózás persze nem lé­tezik, kivált ha egy adó híreket is mond s nyomon követi a vétel­körzet — ez esetben főként a Dunántúl és a Balatonpart — közéletének eseményeit. Mind­ezt azonban lehet úgy tenni, hogy az információk csupán ér­tékükön, s ne valamennyi párt érdekszűrőjén át méressenek meg. Hallgatócsalogató ötletek­ben és tervekben nem szűköl­ködnek. Ezek közül az egyik legérdekesebb a rövidesen in­duló „kalózhajó-adójuk lesz", mely folyamatosan járja majd a balatoni kikötőket és első kézből sugároz helyi információkat, s végez szolgáltatásokat. Félreér­tés ne essék, csak a hajó lesz „kalóz”, az adó rendelkezik en­gedéllyel. Figyelemreméltó, hogy meg kívánják szervezni a Westel rádiótelefonnal rendel­kezők immár több tízezres tábo­rát. így óriási tudósítóhálózatra tesznek szert, hiszen bármely rádiótelefon-tulajdonos másod­perceken belül adásba kerülhet jelzésével, információjával. A Juventus jólinformáltságára példa az is, hogy egy a rendőr­ségi riasztó rendszerhez kap­csolódó „csipogót” szereltek föl a siófoki stúdióban is, így bármi­lyen bűnügyről vagy balesetről, jóformán a történések pillanatá­ban tudnak beszámolni. A rend­őrség részéről ez a segítség nem csupán egy gesztus volt, hanem jól felfogott érdek is, hi­szen a Juventus adásában el­hangzó „forró nyomos” körözési hírek már eddig is jó néhányszor hoztak eredményt. . Se szeri, se száma a már el­kezdődött és rövidesen induló műsorsorozatoknak... Aki többre kiváncsi, keresse meg a középhullámon a 810 métert. B. F. Hat háziorvosi körzet Nagyatádon Uj ügyeleti rendszer A nagyatádi képviselő-testü­let megtárgyalta az egész­ségügyi alapellátás új rend­szerét. Varga Vince polgár- mester tájékoztatójában el­mondta, hogy az önkormány­zati törvény kötelező fe­ladatává teszi az egészség- ügyi alapellátás megfelelő szintű biztosítását. Már az előkészítéskor célul tűzték azoknak a körülményeknek a megteremtését, amelyek alap­ján az atádi háziorvosok meg tudnak felelni a feladatuknak. Ennek érdekében szükséges a rendelési idő e feladatokhoz való igazítása, valamint az ügyeleti rendszer átalakítása. Ezután a gyermekorvosok is adnak ügyeleti szolgálatot. A bevezetést és a további üzemelést az önkormányzat a kórház-rendelőintézeten ke­resztül oldja meg. Az eredeti­leg tervezett öt körzet az egyenlőtlen létszámeloszlás miatt kevés, egy hatodik meg­szervezése is indokolt. Erre nincs pénzügyi fedezet. Ha a társadalombiztosítás nem ad pénzt, akkor az önkormányzat pótolja ki az összeget. A testü­let elfogadott egy általános fi­nanszírozási szerződést, va­lamint egy megállapodást Ta- rany és Bolhás községek há­ziorvosi körzeteinek működte­tésére, intézményfenntartó társulások finanszírozására. A város a kialakult jó partner- kapcsolatot a továbbiakban is fenn kívánja tartani e körze­tekkel. Egyidejűleg a háziorvosokat a képviselő-testület munkálta­tói hatáskörébe utalták. (Német) DÉL-DUNÁNTÚL NÉPI ÉPÍTÉSZETE Somogyi füstöskonyhák, Balaton-parti pincék Szép kiállítású fotókkal, rajzokkal gazdagon illuszt­rált kötet került ki a Borsodi Nyomdából. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Mú­zeum és a pécsi Janus Pan­nonius Múzeum közös kiad­ványában a múlt évben Pécsváradon rendezett, a nemzeti, népi építészeti ré­giókat bemutató-elemző konferencia anyaga kapott helyet. A magyar néprajzku­tatók, építészek, levéltáro­sok, régészek, történészek mellett szerb, horvát és szlovén szakemberek is be­számolnak kutatási ered­ményeikről. A Cseri Miklós szerkesz­tette Dél-Dunántúl népi építé­szete című tanulmánygyűjte­mény kaposvári szerző mun­kájával indul. Magyar Kálmán az Árpád-kori és a középkori somogyi lakóházakat vizs­gálja. Már elöljáróban meg­jegyzi: a Somogybán előkerült és feltárt Árpád- és középkori lakóházakat, illetve azok ma­radványait élénk vita kísérte. A szerző részletesen beszá­mol a segesdi, a babócsai, a kaposvári, 61-es úti, a kapós- mérői, a bodrog-bűi, a so- mogyvári, a háncs-béndeki, a balatonszentgyörgyi, a pusz- taberényi és a fonyódi feltárá­sokról. Megállapítja: a somo­gyi lakóház-építkezés is a tár­sadalmi és az úgynevezett osztályviszonyok „fejlettségé­től” függött. A feltárt temetők is azt tükrözték, hogy a 14-16. században Somogybán egy módosabb, egységes paraszti réteg alakult ki. Ilyenformán a szőlő- és gyümölcstermesz­téssel, földműveléssel, állat- tenyésztéssel és viszonylago­san fejlett iparűzéssel foglal­kozó somogyi középkori pa­raszti lakosság fejlettebb la­káskultúrával is rendelkezett. Barabás Jenő a népi építé­szeti régiókról ír, Zentai Tünde a dél-dunántúli lakóház fejlő­déséről, K. Csilléry Klára a népi építészet stíluskorszakai­ról értekezik. A „felnémet” és a „pannon” ház vidékére Hoff­mann Tamás kalauzolja el az olvasót. Berzence, Drávasz- tára lakóházai is megeleve­nednek dolgozatában. Tarján Gábor a 18-19. századi dél-dunántúli népi építkezés fáziskülönbségeit firtatja. Cse- rénfa, Kadarkút, Vörs, Szenna, Somogyhárságy, Szülök, Kisbárapáti, Somogy- viszló jellegzetes, zsúpfedelű parasztházaiba kukkantha­tunk be, meggyőződve arról, hogy az építési technika vál­tozásával módosult a házak alaprajzi elrendezése is. Kse- nija Markovié a szláv lakáskul­túra folytonosságát vizsgálja. Ehhez kapcsolódik Beszédes Valéria tanulmánya a jugosz­láviai népi építészetkutatás dél-alföldi vonatkozásairól. Megismerkedhetünk a horvát­országi háztípusokkal, és arról is olvashatunk, mi­ként vezették el a füstöt a Vajdaságban. Sok érdekességet tartogat H. Csukás Györgyi, a Szent­endrei Szabadtéri Múzeum néprajzosának dolgozata, amely a mernyei uradalom 18-19. századi épületeiről mesél, gazdag illusztrációs Kiskorpádi talpasház anyaggal. Knézy Judit azt ku­tatta, a táji különbségek mi­ként érzékelhetők a somogyi építkezésben. A szerző az 1696-1860 közötti időszakot tette nagyító alá. Kerecsényi Edit a dél-zalai tüzelőberen­dezésekbe feledkezik; szá­mos füstöskonyhát, „csikós- porheltet” és szenes kályhát bemutatva. A népi cserép­kályhák középkori motívumai­ról Sabján Tibor ír. Az olvasó szinte „dúskál” az élvezetes munkákban. Ilyen L. Imre Mária tanulmánya is. A szerzővel a pécsi egyházme­gyei kápolnaépítészet kincsei közé pillanthatunk be. L.Szabó Tünde, Somogy me­gye főépítésze a Balaton déli partjára, hosszú sétára invitál bennünket, hogy megismer­kedjünk a szőlőhegyek hangu­latával, a még mindig álló pin­cék és a présházak világával. Móró Mária Anna baranyi malmokról, Zarko Spanicek az otoki szárazmalomról ír. A kö­tet zárótanulmányában Ba­lassa M. Iván tollából a ma­gyar népi építkezés termino­lógiájáról olvashatunk. A Dél-Dunántúl népi építé­szete című, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az MTA pécsi akadémiai bizott­sága, a Somogy megyei köz­gyűlés, a TIT Baranya megyei szervezete, valamint a Pan­nónia Sörgyár támogatásával megjelent könyv nemcsak a szakemberek, valamennyiünk körében népszerű lehet élve­zetes tanulmányaival. Lőrincz Sándor Az Akropoliszt mikrobák falják Az Akropoliszról készített festmények Athénban jelentős színváltozásokat mu­tatnak — a vöröstől a piszkos szürkéig, a feketétől a fehérig. De a kövek mélyén lévő kis élőlények nemcsak színváltozá­sokat okoznak, hanem pusztulással is fenyegetik múltunknak ezt a csodálatos emlékét. — A tudósok a színváltozásokat kü­lönböző okokra vezetik vissza. A kőzet felszínén lévő zuzmókat és algákat el­pusztíthatja a légszennyeződés, de le­hetséges, hogy az atmoszféra maga­sabb rétegeiben az ózonlebomlás kö­vetkeztében erősödő ibolyántúli sugarak hatása kényszeríti a kövek mélyebb ré­tegeibe az erre érzékeny mikroorganiz­musokat. A tudósok, akiket felkértek az Akropolisz megmentésére, 20 mintát vettek a beteg és egészséges részek­ből. Ezek bizonyítják, hogy az építmény tele van élőlényekkel. A márvány felszí­nén vagy az alatt 2-40 mm mélyen, a kőben számtalan alga, baktérium, su­gár- és egyéb gomba, zuzmó és más szervezet él. A fehér fedőréteg alatt fi­nom pórusok és repedések, sőt akár üregek is vannak, amelyek sűrűn lakot­tak. Ha az esővíz bizonyos mélységben összegyűlik, a gyors párolgás ellenére is ott marad. Ezt a mikrobák által előállított, sok vizet megkötő cukoranyagok teszik lehetővé. Az így keletkezett nyálka rendkívül nagy nyomó- és tolóerőt képes kifejteni — laboratóriumi vizsgálatok so­rán 3000 atmoszférát mértek. A pépes anyagban a víz megkötődik és életet adó anyagként sokáig megmarad a márványban. A mikroorganizmusok az­után anyagcsere-termékeiket a kőzet­ben adják le. Főleg szerves savakról van szó, amelyek a márványt feloldják. A mikroorganizmusok növekedési nyo­mása, duzzadóképessége és aktív mozgása pedig addig málasztja a köve­ket, míg végre vastag lemezek törnek le belőlük, finom homokká aprózódnak vagy pedig vékony kalciumkarbonát- és foszfátréteggel vonódnak be. Vagyis pusztul az Akropolisz, mert fel­falják a mikrobák. A betegség ismert — a gyógyítás módját még keresik. Reméljük, hogy nem késnek el vele. Ferenczy Europress Orvosi rendelő épül Mosdóson Az utóbb napokban bőven adódott beszédtémájuk a mosdósiaknak. Egyszer az borzolta föl a kedélyeket, hogy második világháborús gráná­tot találtak a faluban, szeren­csére a tűzszerészek vizsgá­lata nyomán kiderült róla, hogy nem éles. Az épülő új orvosi rendelő is mind gyak­rabban szóba kerül, hiszen a gyönyörű, modern épületet nemsokára — várhatóan a nyár végén — átadják. A kü­lönválással orvosi körzetként is önálló lett Mosdós. Szükség volt tehát az orvosi ellátás föl­tételeinek mielőbbi megterem­tésére. A rendelő az épület he­lyiségein a polgármesteri hiva­tallal osztozik. A mosdósiak között beszéd­témaként szerepelhetett még az új ravatalozó is, amelynek megépítése mintegy 200 ezer forintjába kerül majd a falu­nak, valamint azok az elképze­lések, amelyekkel az önkor­mányzat segíteni igyekszik a fiataloknak a lakáshoz jutás­ban. A lakástámogatást épí­tési illetve lakásvásárlási köl­csönnel gondolják, s az elkép­zeléseik között szerepel épí­tési telkek kialakítása is. En­nek költsége legalább 10 mil­lió forint lenne. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom