Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP — SPORTMAGAZIN 1992. június 29., hétfő Samaranch nyilatkozata 1996-tól maximálják az olimpiák résztvevőinek számát Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság elnöke a közelgő olimpiai játékok alkalmából interjút adott a profi olimpikonokról, a doppingolásról, a játékok lét­számkorlátozásáról, Barcelo­náról és önmagáról. — Önt gyakran éri támadás amiatt, hogy gyakorlatilag megnyitotta az olimpiát a profi sportolók előtt, illetve azért, mert üzleti alapokra helyezi a sportot. — Ha valaki ilyen befolyá­sos pozíciót foglal el, mint a NOB elnöke, természetes, hogy éles kritikáknak van ki­téve. Ezzel együtt kell élni. Ar­ról van szó, hogy esélyegyen­lőséget kell teremteni min­denki számára. Ma a világ leg­jobb sportolói vehetik fel a küzdelmet egymással az olimpián, míg korábban ez nem így volt. A szocialista or­szágok amatőr sportolói egyáltalán nem voltak amatő­rök, hiszen sokkal profibb mó­don készülhettek fel a verse­nyekre, mint a nyugati orszá­gok hivatásos sportolói. — Önnek igen tetszettek az 1988-as szöuli játékok. Ben Johnson doppingbotránya el­lenére is? — Szomorú nap volt az olimpiák történetében, amikor Ben Johnson doppingvizsgá­lata pozitív eredménnyel zá­rult. Ugyanakkor fontos, törté­nelminek nevezhető dátum is volt egyben: világszerte meg­indította a doppingellenes harcot. — Milyen eredményekről van tudomása? — Sem a tavalyi atlétikai VB-n, sem az idei téli olimpián nem fordult elő doppingügy, mint ahogy nagyon remélem, Barcelonában is tiszta játéko­kat rendezhetünk. — Ez azt jelenti, hogy el­nöksége alatt nem adnak fel­mentést egyetlen doppingoló sportolónak sem? — így van. Szabályos hábo­rút indítottunk a tiltott eszkö­zök használata ellen és úgy gondolom, hogy meg is nyer­jük ezt a háborút. Azoknak az atlétáknak kell segítenünk, akik doppingszerek nélkül edzenek. Végtére is legjobb éveiket áldozzák fel a sport ol­tárán. Az érem másik oldala az, hogy aki doppingol, az csal. Ezt nem engedhetjük meg. ■» — Szülővárosában, Barce­lonában egyelőre az a legna­gyobb probléma, hogy húsze­zer sportoló és kísérő óhajt megjelenni, ugyanakkor az olimpiai falu befogadóképes­sége csak tizenötezer. Mit te­het a NOB? — Az 1996-os atlantai játé­koktól kezdve 10 000 sporto­lóban és 5000 kísérőben ma­ximáljuk a résztvevők létszá­mát. — Hogyan készül a barce­lonai megnyitóra? — Még három olimpián sze­retnék részt venni: Barceloná­ban, 1994-ben Lillehammer- ben és 1996-ban Atlantában. Most egyébként 500 méteres futóedzéseket tartok. Ferenczy Europress Juan Antionio Samaranch, a NOB elnöke az olimpiai lánggal Biztonságban az olimpiai csapat Négyszáz versenyzőt és szakvezetőt érint a kockázatvállalás — Mi számít hivatalos sporteseménynek? — Balesetet, sérülést 48 órán belül jelenteni kell! — Helyszíni jegyzőkönyv felvétele kötelező! Az Állami Biztosító és a Magyar Olimpiai Bizottság ne­vében Kepecs Gábor vezéri­gazgató és Schmitt Pál elnök írta alá a tavaly május 7-én megkötött biztosítási keret- szerződés módosítását, idő- szerűsített változatát. Ezek szerint a biztosítás a kockázatviselés első szaka­szában, az április 13-i aláírás­tól számított, s a kiutazást megelőző nap 24. órájáig ter­jedő, a felkészülésben közvet­lenül részt vevő versenyzők és szakemberek számára a MOB által összeállított lista alapján mintegy 400 sze­mélyre vonatkozik. A második szakaszban a kiutazás alatt a biztosító koc­kázatviselése az olimpiára tör­ténő kiutazás megkezdésétől, a kinntartózkodás teljes időtar­tamára, a hazaérkezésig tart. Ki? Hol? Mikor? Hogyan? Négy éve Szöulban 237 versenyszám szerepel a nyári játékok műsorán. Barceloná­ban 257 számban avatnak bajnokot. Új sportágak (base­ball, tollaslabda) nyertek pol­gárjogot, illetve kerültek újra műsorra (kajakszlalom), s újabb lehetőségek nyílnak a gyengébb nem képviselői előtt. Ám még az egyes spor­tágakon belül, a versenyek le­bonyolítását, kiírását tekintve is több érdekes változás tör­tént. A hazai sportkedvelők körében is figyelemmel kísért sportágak legérdekesebb vál­tozásait gyűjtöttük össze. Asztalitenisz: (Szöulban 4 szám, Barcelonában 4 szám) Szöulban nyolcas csopor­tokban kezdődött a küzdelem. Barcelonában négy-négy já­tékos kezdi a párharcot az egyes csoportokban. A nőknél az egyesben 64 (Szöulban 48), valamint 32 pár (16) in­dulhat. ,Nem játsszák le a döntő melletti további hely­osztó mérkőzéseket, s így két bronzérmet adnak ki. A játék kék asztalokon, sárga labdák­kal folyik, így a nézők jobban követhetik a labdameneteket. Atlétika (42, 43): A 10 kilo­méteres női gyaloglás először szerepel a játékok műsorán. Birkózás (20, 20): A nem­zetközi szövetség 360 ver­senyzőre (180-180 mindkét fogásnemben) korlátozta az indulók számát. Egy ország súlycsoportonként egy ver­senyzőt indíthat. A mérkőzé­sek időtartama 5 perc. A rész­vétel jogát a korábbi hivatalos világversenyeken lehetett megszerezni, az országnak. Cselgáncs (7, 14): A nők a szöuli bemutató után hét ka­tegóriában már teljes jogú résztvevők. A versenyeket két tatamin, párhuzamosan bo­nyolítják le. A Szöulban alkal­mazott egyszeri vigaszággal szemben Barcelonában dupla visszamérkőzéssel rendezik a küzdelmeket. Evezés (14, 14): Újításként C- és Döntőt is rendeznek, azaz a 13-18., valamint a 19- 24. helyeket is eldöntik. A nőknél a kormányos négyes helyett kormányos nélküli né­gyes számot rendeznek. A re­gattát Banyolesben, Barcelo­nától mintegy 130 kilométerre bonyolítják le, az evezősöket a tó mellett kialakított olimpiai faluban helyezik el. Kajak-kenu (12, 16): Az olimpiai játékok történetében Tokió után másodszor rende­zik más pályán a kajak-kenu és evezős küzdelmeket és 1972 után másodszor szere­pelnek műsoron a szlalomver­senyek. Az újfajta automata indítás kiküszöböli a korábbi téves rajtokat, s ezzel felgyor­sul a versenyek lebonyolítása. A szlalom műsorra tűzésével tizenhatra emelkedtek a ver­senyszámok, s a szöuli 350 indulóval szemben 650 részt­vevőre számítanak. Kerékpár (9, 10): Új szám­ként szerepel műsoron a női 3000 méteres egyéni üldöző­verseny, amely a pályaverse­nyek számát szaporítja. Kézilabda (2, 2): 16 játékost és 2 tartalékot lehet nevezni. A csoportmérkőzések 1. he­lyezettjei a csoportok máso­dikjaival kerülnek szembe, s e találkozók győztesei mérkőz­nek a bajnoki címért. Kosárlabda (2, 2): Barcelo­nában az olimpiai játékok tör­ténetében első alkalommal profi játékosok is szerepelhet­nek a tornán. Labdarúgás (1, 1): Csak a 23 éven aluliak, azaz az 1969. augusztus 1 -je után születet­tek játszhatnak. A csapatok­ban hivatásos játékosokat is lehet szerepeltetni. Lovaglás (6, 6): A háromna­pos versenyen (military) és a díjugratásban csak azok in­dulhatnak, akik 1992. decem­ber 13-ig betöltik 18. életévü­ket. A díjlovaglásban 16 év az alsó részvételi korhatár. Ökölvívás (12, 12): A nem­zetközi szövetség korlátozta az egyes súlycsoportokban indítható öklözök életkorát és számát. Ezúttal 17-32 év kö­zöttiek léphetnek szorítóba, míg Szöulban 37 év volt a felső korhatár. A részvételt kontinentális elosztás alapján szabályozták, így 364 öklöző szeerpelhet, s ez 108 ver­senyzővel kevesebb, mint 1988-ban. További újítást je­lent a pontozás korszerűsí­tése, komputerizálása, ami megakadályozza azt, hogy a pontozók a mérkőzés után korrigálják véleményüket. Öttusa (2, 2): Az előírások szerint 66 versenyző indulhat. A Szöul óta bevezetett újítá­sok alapján Barcelonában négynapos lesz a viadal. A ví­vással kezdődik, az úszás és a lövészet a második, a futás a harmadik, a lovaglás pedig a negyedik napon kerül sorra. A vívásban a három percről ket­tőre csökkent az asszók idő­tartama. A lövészetben új, 50x50 cm-es céltáblákat al­kalmaznak, s 182 kör ér ezer pontot, az egyes körök értéke 15 öttusapont. A lovaglás előtt a lovak szemléje nyitott lesz mindenki számára. Röplabda (2, 2): Tizenkét férfi és nyolc női csapat új le­bonyolítási formában vetélke­dik az érmekért és helyezése­kért. A csapatok egy, sőt még két vereség után is dobogóra léphetnek. Két csoportban kezdik a küzdelmeket, majd a negyeddöntő, az elődöntő és a döntő következik. Sportlövészet (13, 13): A Mollett des Valles új lőterét a közelmúltban avatták. A Szö­ulban bevezetett látványosan rendezett döntőket ismétlik, amelyeket a 2000 néző ha­talmas táblákon pontosan fi­gyelemmel kísérhet. Súlyemelés (10, 10): A ko­rábbi 120 másodperc helyett a szólítástól kezdve 90 másod­percen belül el kell kezdeni a gyakorlatot. Világcsúcsot az összetettben, a szakításban és a lökésben 2,5 kilóval lehet javítani. Tenisz (4, 4): A nőknél Szö­ulban az egyesben 48, a pá­rosban 24 kettős nevezhetett. Barcelonában az indulók száma az egyesben 64, a pá­rosok száma 32 lehet a nőknél is. Tollaslabda (-, 4): Mün­chenben, majd utána Szöul­ban bemutató sportágként szerepelt, de Barcelonában a sportág híveinek örömére mű­sorra került. Torna (15,15): Az RSG-ben új pontozási rendszert alkal­maznak. Barcelonában a ko­rábbi 20 versenyzővel szem­ben szerenként csak 12 foly­tathatja a küzdelmet. Úszás (37, 37): A verseny lebonyolításának időtartamát a korábbi nyolc napról hatra csökkentették. Ezzel egyidő- ben a győzelmi eredményhir­detés időtartamát is korlátoz­ták. A vízilabdában nincs lé­nyeges változás. Vitorlázás (8, 10): A regattát a kikötő melletti öbölben az olimpiai falu előtt rendezik, így megszűnik a vitorlások szá­műzetése, hiszen az olimpiai falu lakói is figyelemmel kisér­hetik a versenyeket. A nők két új számban szerrepelhetnek. Vívás (8, 8): Az egyéni ver­senyben új lebonyolítás^ mód­szert alkalmaznak, a selejte­zőben állva maradt 64 vívó küzd tovább. A legjobb 12 egyenes ágon folytathatja, majd a vigaszágról továbbju­tókkal együtt alakul ki a nyol­cas döntő. A zsűrik összetéte­lét számítógéppel jelölik ki. A hitélet Barcelonában Elkészült az Olimpiai Csa­lád részére szóló részletes hi­téleti program is, melyet külön kiadványban foglaltak össze. Az Olimpiai Család tagjait, mint ismeretes, a város és a környék különböző pontjain szállásolják el, ennek követ­keztében szinte megoldhatat­lan feladat, hogy a különböző egyházak, különböző egyházi szertartásaikat valamely köz­ponti helyen rendezhessék meg. Éppen ezért minden számításba jövő egyházi fele­kezet összeállította a saját hi­téleti programját, amelyből a hívők igényeik szerint választ­hatnak. A nyomtatott egyházi programot térképeken is szemléltetik, hogy a hívők az egyes szertartásokat hol és mikor találhatják meg. Könnyítették a maratoni pályát A COOB nemrégiben úgy döntött, hogy „megkegyelmez” a legnagyobb erőfeszítést igénylő atlétikai szám, a mara­toni futás résztvevőinek. Könnyít valamit a táv 38-40 km közötti szakaszán, hogy a kimerüléshez közeledő ver­senyzőknek néhány kilomé­terrel a cél előtt ne kelljen ko­molyabb kaptatón felőrölniük megmaradt energiájukat. A hí­rek szerint ezt a szakaszt ele­gyengetik és egy kis kitérőt is beiktatnak, amely gyönyörű fás, lombos környezetben némi felüdülést is nyújthat a versenyzőknek. Ez a szakasz az olimpia után kellemes, újabb sétaútja lesz a barcelo­nai lakosoknak, illetve a turis­táknak, akik be akarják járni az olimpiai versenyek színhe­lyeit. Tudni kell azt is, hogy a férfi és a női maratoni egyaránt az Olimpiai Stadionon kívül rajtol, de természetesen a célba ér­kezést már a stadion közön­sége közelről élvezheti, ott szakítja majd át a két győztes a célszalagot. Az olimpiai falu csodálatos! — állítják a fran­ciák. A spanyolokkal és az Egye­sült Államok képviselőiből álló küldöttséggel folytatott hár­mas küzdelemből, mi franciák kerültünk ki győztesen — írják a francia lapok annak követ­keztében, hogy az Olimpiai Faluban nekik sikerült a leg­szebb szálláshelyeket meg­szerezniük versneyzőik szá­mára. A tengerre néző szobák és házak minden igényt kielé­gítenek — lelkendezik a fran­cia küldöttség vezetője, Henri Sérandour. Még azt a szelle­mes megjegyzést is megen­gedte magának, hogy : „A szállásunkkal csak egyetlen baj van, de az nagyon nagy gondot okozhat nekünk! Olyan csodálatosan jól érzik majd benne magukat a versenyzők, hogy aligha lesznek hajlandók otthagyni ezt a paradocsomi környezetet a versenyek verí- tékes arénáiért!” A franciák elégedettek a biz­tonsági intézkedésekkel is, felső fokon beszélnek a hír­közlési és szállítási lehetősé­gekről, megfelelőnek tartják a „Club Mediterrannée” nevű ha­jójuk kikötési és horgonyzási körülményeit is. Ellenőrizték az informatikai rendszert A barcelonai szervező bi­zottság a szöuli, olykor nega­tív tapasztalatok alapján kie­melt fontosságúnak tartotta az egész informatikai rendszer zökkenő nélküli működését, benne a számítógépes ered­ményjelző, -továbbító szisz­témát és a telekommunikáció valamennyi legújabb vívmá­nyát. Kilenc hónap leforgása alatt több mint száz alkalom­mal ellenőrizték a berendezé­sek működésének folyama­tosságát a különböző nemzet­közi versenyeken, és noha nem voltak gondok, a bizton­ságos működés majd csak az olimpia alatt vizsgázik, mert akkor hosszasabb és folyama tos, szinte állandó megterhe­lésnek lesznek kitéve a gép berendezések és a gépkeze­lők. A komputerrendszer első sorban az eredményjelzí. szisztémát, a különböző ve senyszínhelyekkel való kap csolattartást, az akkreditácio a szállítás összehangolásé és az Olimpiai Családdal vr . kapcsolattartást foglalja mf: gába. A telekommunikációs bio * a rádió- és a televíziós köz\ títések, a videoberendezésr' és ezek egymás közötti ka; csolatát fogja össze. A harmadik szisztéma — az elektronikus biztonsági rend­szer, mely leolvassa az akk­reditálásokat, zártláncú tv-há- lózatot foglal magába és jém-, valamint más detektorokkal el­lenőrzi az embereket és cso­magjaikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom