Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

1992. június 29., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 A VÁLLALKOZÁS SIKERÉÉRT A piac kockázati tényezői Az elmúlt másfél — két év, minden túlzás nélkül, a vállalkozási boom idő­szaka volt. Havonta 3-4000 új kft, rt vagy bt alakult, több százezerre duz­zadt az egyéni vállalkozók száma. Mindez olyan környezetben jött létre, ahol több generáció nőtt fel a piac fel­tételeinek és működésének ismerete nélkül. A társaságok, s az egyéni vál­lalkozók pedig csak akkor számíthat­nak sikerre, ha ismerik azt a közeget, amelyben működésűket kifejtik, ha számításba veszik lehetőségeiket és korlátáikat. Egy új vállalkozás megjelenése, cégbe­jegyzése, profiljának meghatározása ma viszonylag könnyű feladat. Azonban az indokláshoz ezek csak a szükséges, de még nem elégséges feltételek. A vállal­kozónak alapvetően azt kell elhatároznia, hogy a cégbejegyzéskor közölt és általá­ban igen széles tevékenységi kört felölelő profilból mi az, amivel indulni kíván. Is­mernie kell egyfelől a hazai és a számára valószínűsíthetően hozzáférhető külföldi piacot, e piacok mennyiségi, minőségi és választéki igényeit, másfelől számításba kell vennie azt is, hogy kik a legjelentő­sebb versenytársai a hazai és a megcél­zott külföldi piacokon. Az ilyen típusú piackutatást anyagilag jó helyzetből induló vállalkozók általában szakcégekkel végeztetik el, sokak szá­mára azonban ez az induláskor indokolat­lan költségnek tetszik. Van azonban mód arra is, hogy szakpublikációkból, cég­jegyzékekből vagy számítástechnikai nyilvántartásokból — több kevesebb biz­tonsággal — hozzáférjen az érdeklődő ezekhez az információkhoz, de ezek az ismeretek a szakszerű piackutatást csak részben pótolják. Az említett tényezők közül különösen fontos tudni a piac priori­tásait. Ezen egyfelől azt értem, hogy a hazai és a célzott külföldi vásárló milyen tulajdonságokat részesít előnyben: a magas színvonalú minőséget, a szép külső megjelenést vagy a potenciális fo­gyasztók inkább az olcsó árat méltányol­ják? Célszerű felmérni azt is, hogy a ve­vőkör a következő néhány évben várha­tóan hogyan alakul, mire kell tehát felké­szülnie az induló vállalkozásnak, illetve megfelelő információval a vevők igényei­nek mely részét célszerű erősítenie. Ha exportálni kíván a vállalkozó — és erre ma már mind többen készülnek fel — akkor feltétlenül ismernie kell a külföldi piacra jutás esetleges korlátáit, elsősor­ban az Európai Közösség szabályait, szabványait, követelményeit. Nyitrai Ferencné dr. TOZSDEKALAUZ Tőzsde és privatizáció A privatizáció annyit jelent: az állami vagyon tetemes része nem állami tulajdonba kerül. Azaz: különböző formájú ma­gántulajdonba, egyének, személycsoportok (részvé­nyesek, intézményi tulajdono­sok, társadalom- és nyugdíj- biztosítók) kezébe. Nekik eb­ből a tulajdonból kell megél­niük, s ezért a jó gazda gon­dosságával kezelik azt a va­gyont, amelyet korábban hiva­talnokszellemben irányítottak. 2200 vállalatról van szó, ezek könyv szerinti értéke 1800 mil­liárd forint. Üzleti teljes vagy résztulajdont szerezni több­féle módon lehet. Többek kö­zött egy vállalat részvényei­nek megvásárlása által a tőzsdén, vagy ha az adott részvénnyel nem keresked­nek, a tőzsdén kívüli forga­lomban. Annak ismeretében, hogy egyelőre még igen kevés társaság részvényeit vezették be a tőzsdére, nem lehet azzal számolni, hogy az a privatizá­ció nagyarányú közvetítőjévé válik a közeljövőben. Vessünk csak egy pillantást a privatizá­ció céljaira. Az egyik igen fontos cél az, hogy széles körű tulajdonosi réteg alakuljon ki. Ennek a célnak a részvénytulajdon ki­válóan megfelel, ez a forma a legnagyobb nyilvánossággal jár és senki nem gondolhatja, hogy a zártkörű privatizálás — amely egyébként sokszor az egyedül célravezető forma — valami suskust takar. Márpe­dig a privatizálás körül jó tár­sadalmi közérzetnek kell kia­lakulnia, s ebben mind a szé­les körű tulajdonszerzési lehe­tőség, mind a nyilvánosság nagy szerepet játszik. A nyil­vánosan eladott és végül a tőzsdére is bevezetett részvé­nyek sok tulajdonos kezébe kerülhetnek és ezek a tulajdo­nosok rugalmasan változhat­nak a részvényvételi és -el­adási műveletek során. A részvénytársaságok számára is előnyös ez a társasági forma, mert a tőzsdén olcsób­ban, könnyebben juthatnak az új részvények kibocsátásával pótlólagos tőkéhez. Az árfo­lyamjegyzés a maga állandó nyilvános mérési, értékelési funkciójával pedig teljesít­ménykényszert jelent a társa­ságok menedzserei számára. Ha viszont az árfolyam jól ala­kul, akkor a tőzsdei jegyzés­ben való szereplés és az ezzel kapcsolatos állandó sajtónyil­vánosság jó ingyen reklám a vállalatnak. Van azonban egy másik, egyenértékűen fontos cél is: tőkét és szakértelmet kell bevinni vállalatainkba, hogy pótoljuk az elmaradt modernizációt. Ehhez szak­mai befektetőkre van szük­ség, mégpedig tőkeerős be­fektetőkre, mint amilyen a Tungsram esetében a Gene­ral Electric. Az ilyen zártkörű eladás esetén nem lesz annyi tulajdonosa a vállalatnak, mint a nyilvános eladás nyomán, de a szakértelmen és a tőkén kívül piacot is hoznak. B. T. KFT-K KÉZIKÖNYVÉ A múlt évben megkétsze­reződött a jogi személyi­séggel rendelkező társasá­gok száma, s ezen belül kü­lönösen nőtt a korlátolt fele­lősségű társaságoké. A gyorsan szaporodó társa­ságokat kívánja segíteni a Társas vállalkozók kézi­könyve, amelyet a Verzál Kiadó jelentetett meg. A kézikönyv elmagya­rázza, hogyan lehet kft-t alapítani, hogyan történi^ az egyszemélyes kft-k lét­rehozása, részletesen is­merteti a cégbejegyzés szabályait. Foglalkozik a kft-k adó­zási rendjével, különös fi­gyelmet szentel az egyes adók, adóelőlegek fizeté­sének, illetve kiutalásának. A könyv kitér az adó vissza­igénylésének problémájára is, és arra, milyen adatszol- gáltást kell a kft-knek vé­gezni. Emellett a társasági adó, az általános forgalmi adó, személyi jövedelem- adó témaköréről is szól a könyv, valamint beszámol a munkáltatói teendőkről is. Hatékonyan képvisel a KISOSZ? A KISOSZ kezdeményezé­sére a kezdő vállalkozók (vendéglátók, kisiparosok, ke­reskedők) társadalombiztosí­tási járulék-fizetés alapját né­hány napja csökkentette az országgyűlés. A márciusban három és félszeresére emelt díj ezáltal 4320 forintról közel a felére csökken július elsejé­vel. Ezzel talán meg lehet állí­tani, hogy továbbra is töme­gével adják vissza a vállalko­zói igazolványokat — más­részt a munkanélküliség jó ré­szét is felszippanthatja. A dön­tés azért is fontos, mert a vál­lalkozók fele a Balaton parton kezdőnek minősül. Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Palackozásra alkalmas ás­ványvizet keres beruházó cég, ahová megfelelő vízminőség és mennyiség esetén palac­kozóüzemet létesítene. Izraeli ezüst ékszerek vásá­rolhatók nagy választékban viszonteladók részére is nagykereskedőnél. Július hónaptól kezdődően az EUR 1, és az EUR 2 űrla­pok kaphatók a Somogyi ke­reskedelmi és Ipar Kamará­nál. Export Spanyol paszományárugyár vásárolna kizárólag kézzel gyártott bojtféleségeket, zsi­nórokat stb. dekorációs és di­vat célokra. Svájci cég műanyag fröccs­öntő üzemet keres, amely képes kb. 36 x 80 centiméter nagyságú, 900 gr súlyú, für­dőkádba való műanyag sző­nyegek gyártására. Textíliák, élelmiszerek és dohányáruk kereskedelmével foglalkozó kis svájci cég part­nereket keres Magyarorszá­gon. Amerikai cég, amely a dohányiparral kapcsolatos termékeket importál és for­galmaz, új szállítókat keres szivarvágóra (acél, acél és műanyag), cigarettadobo­zokra ( alumínium, ezüst, mű­anyag, bőr), fadobozokra ( a szivar nedvességtartalmának negőrzésére), szivardobozra. Esetleg ékszerdobozgyártók jelentkezését várja. Holland cég vásárolna Ma­gyarországról textilárut, ruhá­zati cikket, alsóruhákat, cipőt, kristály és porcelánterméket. Malaysiái építőipari és álta­lános mérnöki vállalat impor­tálná a következőket: a./ Urea, specifikáció: Nitro­gén 46 % minimum, Biuret 1 % maximum, Nedvesség 0,5 % maximum, Súlyveszteség 1 % maximum, Granuláció 90 %, 1 mm-től 3,5 mm-ig, Szín­tiszta fehér, Állapot bevont, tiszta, szabadon áramló, ká­ros anyagtól, vagy radioaktivi­tástól mentes, csomagolás nettó 50 kg-os polipropilén zsákokba, belül polietilénnel bevonva. b./ Közönséges szürke ce­ment, BSS 12 az 1978-as szabványnak megfelelően, 5 rétegű 50 kilogrammos zsák­ban. Svájci cég fröccsöntő szer­számokra magyarországi gyártót és szállítót keres. Forgalmazót keres Spanyol palatermelő és for­galmazó vállalat forgalmazót keres termékeinek (tetőfedő pala, padlócsempe) értékesí­téséhez. A kapcsolatfelvétel módjá­ról, az üzleti ajánlatokról a Somogyi Kereskedelmi és Ipar Kamara ad részletes felvi­lágosítást, Kaposvár, Bajcsy-Zs. utca 1/c. Telefon: 82/16-244. Sikeres Fotex-rész — A Budapesti Értéktőzsde forgalma az ala­pítást követő első két évben 30 milliárd forint volt, s ebből mintegy 20 milliárdot jelentett a részvények kereskedelme. A legtöbb üzletet a Fotex Rt papírjaira kötötték. E részvények több mint 6 milliárdos forgalma az elmúlt két év összrészvényforgalmának mintegy 30 száza­lékát adta — tájékoztatott Hardy Ilona, a Buda­pesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatója a tőzsde megnyitásának kétéves évfordulója al­kalmából tartott sajtóbeszélgetésen. Tavaly a tőzsdén lebonyolított forgalom 10,2 milliárd forint volt. Ebből 8,7 milliárd forintot tett ki a részvények azonnali forgalma, 1,2 milliárd forintot ért el az opciós és határidős kötések ér­téke, míg a kötvények forgalma nagyon sze­rény volt, csupán 0,3 milliárd forintra rúgott. Az éves forgalom tavaly 46 százalékkal haladta meg az 1990-es értéket. Jelenleg hét jegyzett és 14 forgalmazott ka­tegóriában lévő papírral kereskednek a tőzs­dén. Ez év első félévében a tőzsdei folyamatok a vártnál kedvezőbben alakultak. Ez nagyrészt a tavalyi év végén bevezetett államkötvények­nek köszönhető. Az azonnali, határidős, illetve opciós üzletek értéke a múlt hét végéig 13,3 milliárd forintot ért el, amely már idáig 30 szá­zalékkal meghaladja az előző év összforgal­mát. A tőzsdére bevezetett kötvények forgalma igen kis értéket ért el, közülük például egy új kötvényre, a Postabank kötvényeire tavaly csupán 1,2 millió forint értékben kötöttek üzle­tet. Hardy Ilona szerint az értéktőzsde vezető­sége nagyon örült az állampapírok megjelené­sének a tőzsdén. Ez azonban azzal járt, hogy az államkötvények piaca szinte agyonnyomta a részvények piacát. Az államkötvények for­galma a tavaly decemberi 260 millió forintról, az idén havonta átlagosan 1,5 milliárd forinttal emelkedett. Az első öt hónapban csupán az ál­lampapírokból mintegy 10 milliárd forint for­galmat bonyolítottak le. Az ügyvezető igazga­tónő szerint hosszú távon ez veszélyes irányba viheti a tőzsdét. A biztos befektetésnek látszó, magas hozamú kincstárjegyekbe és államköt­vényekbe ugyanis szívesebben fektetik pénzü­ket az állampolgárok, semmint vállalati részvé­nyeket vegyenek megtakarított összegeiken. Elmondta: a kötvények piaca is várhatóan új­raéled. A Pick Szalámigyár részvényeit pedig várhatóan az ősz elején vezetik be a tőzsdére. Hitel a vállalkozóknak A magyar hitelezési gyakor­latban általánosan tapasztal­ható „elvi segítség” helyett, gyakorlati segítséget nyújthat a vállalkozásoknak az az egymilliárd forint értékű, elkü­lönített hitelkeret, amely július 1-jétől vehető igénybe, az Iposz Magyar Kézműves Ka­mara és a Budapest Bank megállapodása alapján. A hiteleket 60-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozók és azok az 50 százalék feletti magántu­lajdoni hányaddal rendelkező társasvállalkozások vehetik igénybe, amelyek tagjai az Iposzhoz tartozó ipartestüle­teknek. Egy vállalkozó 100- 400 ezer forint hitelt igényel­het, legfeljebb 6 hónapos lejá­rattal és a mindenkor érvény­ben lévő rövid lejáratú hitel­kamatokkal. A bank a hitel- nyújtáshoz 150 százalékos fedezeti követelményt tá­maszt. Biztosítéknak számít az ország több területén, az ipartestületek mellett már mű­ködő, Bizalom' Garancia egyesületek készfizető kezes­ségvállalása is. A tavalyi gyakorlattal ellen­tétben, az idén csak azok az ipartestületek rendelkeznek javaslattételi joggal a hitelké­relmek banki befogadására, ha az általuk korábban java­solt körben nincs jelentős le­járt hitelállomány. A hitelké­pesség vizsgálatát a bank végzi, és egyszerűsített ügy­menetben hozza meg a hitel­döntést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom