Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-29 / 152. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1992. június 29., hétfő Ramos, a győztes Manila: Fidel Ramos, a Fülöp-szigetek megválasztott elnöke amint elhagyja a Malaca- nang-palotát, ahol a még hivatalban lévő Corazon Aquino elnökasszonnyal folytatott tárgyalásokat. Ufo-nyomok az árpatáblában? Enyingen a tanyaközpontba vezető út oldalán levő tavaszi árpában a székesfehérvárihoz hasonló kört fedezett fel szombaton Pajor Lajos éjszakai gépészeti ügyeletes. A nyolc méter átmérőjű körben „szabályosan” jobbról balra dőlt meg az árpa. Ettől mintegy 150 méterre találtak egy három méter oldal- hosszúságú egyenlőoldalú háromszöget is. Enyingen, illetve Balatonbozsokon ebben az időben állítólag különleges fényjeleket láttak. A jelenséggel „közelebbi kapcsolatban” állók azt ígérték, hogy hamarosan élőben is megjelennek a gabonakörök rajzolói. Az Aranybulla Mezőgazdasági Rt tűzvédelmi felügyelője szerint újabban is születtek kisebb-nagyobb körök a gabonatáblákban. Egyre nagyobb gondot okoz: hogyan lehet távol tartani a kíváncsiskodókat a terméstől... (Atlantic) Belgrádi tüntetés Mitterrand Szarajevóban Vasárnap délben megérkezett Szarajevóba Francois Mitterrand francia elnök, hogy utazásával elősegítse a boszniai rendezést, s a szarajevói lakosok szenvedéseinek enyhítését. A boszniai fővárosban rögtön megkezdte tanácskozását Alija Izetbegovic elnökkel. Tárgyalt az ENSZ szarajevói illetékeseivel, s azt tervezi, hogy felkeresi Szarajevó harcok sújtotta körzeteit is. Látogatása időpontjában Szarajevóban megszűntek a harcok, van több olyan jelentés, amely szerint Radovan Karadzic boszniai szerb vezető már visszavonta a tüzérséget a környező hegyekből. Több mint százezer tüntető vonult fel vasárnap Belgrád központjában az ellenzék felhívására, követelve Slobodan Milosevic szerb elnök lemondását, s ezzel a vérontás beszüntetését, Szerbia nemzetközi elszigeteltségének feloldását. A megmozduláson, a szövetségi parlament előtti nagygyűlésen részt vett Kara- gyorgyevics Sándor trónörökös is. Halálos helycsere Szombaton este háromnegyed nyolckor egy magyar autóbusz Steinberg és Unterwald között tíz méteres szakadékba zuhant. Az Olaszországból visszatérő busz 38 utasa közül ketten életüket vesztették, két súlyos sérült még nincs túl az életveszélyen. A szemtanúk szerint a balesetet az okozta, hogy a két sofőr menetközben akart váltani, elvesztették uralmukat a jármű felett, amely a szakadékba zuhant... DEMOKRATIKUS LELKIISMERET Az Európa Tanács Ferenczy kezdeményezése A magyar származású müncheni médiamenedzser, Josef von Ferenczy kezdeményezte, hogy Magyarországon „Hadsereg és társadalom” mottóval fórum jöjjön létre. A fórum katonák, politikusok, gazdasági szakemberek és újságírók intézményesített összefogását, párbeszédét jelentené annak érdekében, hogy a magyar lakosságon belül megerősödjön az új magyar hadsereg megítélésével kapcsolatos konszenzus. Josef von Ferenczy javaslatát közölte a hét végi müncheni Bundeswehi^bá- lon jelen levő magyar honvédelmi miniszterrel, Für Lajossal is — olvasható a Welt am Sonntagban. Harcok a Dnyeszternél Az utóbbi napok leghevesebb összecsapása volt tegnap a Dnyeszter menti frontvonal teljes hosszában. A harcok annak ellenére lángoltak fel, hogy Chi- sinauba megérkezett az ENSZ tényfeltáró küldöttsége. Az orosz rádió szerint a dubosszári vízierőmű közelében zajló ösz- szecsapásoknak az elmúlt 24 órában legkevesebb 20 halálos áldozata volt. Maffiaellenes tüntetés Hajókkal és különvonatokkal érkeztek szombaton Palermóba a tüntetők egész Olaszországból, hogy egy hónappal Giovanni Falcone vizsgálóbíró és kísérete meggyilkolása után hatalmas tüntetésen adjanak hangot tiltakozásuknak a maffia ellen. A szakszervezetek által rendezett maffiaellenes tömeg- megmozduláson legalább 150 ezren vettek részt. Homoszexuálisok demonstrációja Több tízezer homoszexuális és leszbikus tüntető vonult végig szombaton London belvárosán, annak a rendezvénynek a keretében, amelyet szervezői e sajátos életforma „első páneurópai megünnepléseként” hirdettek meg. Szerencse Sevillában El sem tudta képzelni szombaton az egyik magyar turista, hogy a spanyol rendezők miért tartóztatták fel a sevillai Exp bejáratánál. Később kiderü. hogy személyében köszöntötték a világkiállítás 12 milliomodik Iá togatóját. Járdánházy Gábor és felesége egy 50 köbcentiméteres Yamaha moped boldog tulajdonosaként térhet haza. FKGP NAGYVALASZTMANY Európa demokratikus lelkiismerete, — így emlegetik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését, amely 1992. június 29. és július 1. között első esetben tartja kelet-európai országban — Budapesten — nyári tanácskozását. Egyetértés Torgyán Józseffel Az 1949. május 5-én Londonban alapított Európa Tanács kormányközi politikai szervezet, amely jelenleg Európa 27 pluralista demokráciáját tömöríti. Alapításának dátumát, május 5-ét 1964 óta „Európa napjaként” ünnepük. A közép- és kelet-európai országok közül elsőként Magyarország lett az Európa Tanács tagja 1990. november 6-án, majd 1991. február 25-én Csehszlovákia, november 26-án Lengyelország csatlakozott. 1992. május 7-én vonták fel a 27. tagállam, Bulgária zászlaját az Európa Tanács állandó székhelye, a strasbourgi Európa Palota előtt, ahol ott leng a kék alapon 12 arany csillagból álló kört ábrázoló európai zászló is. Közös célok Az Európa Tanács célja, hogy az embereket szorosabban vonja be az európai egyesítési folyamatba, védelmezze és erősítse a pluralista demokráciát és az emberi jogokat; közös megoldásokat dolgozzon ki a társadalom problémáira, segítse elő az európai kulturális identitás tudatosítását és érvényesítését. Hivatalos nyelve a francia és az angol, de munkanyelv a német, az olasz, a spanyol, a holland, a portugál és a török is. Az Európa Tanács működésének két fő fóruma van. A Miniszteri Bizottság a szervezet döntéshozó szerve, amely a 27 tagállam külügyminisztereiből áll. A Parlamenti Közgyűlés a szervezet tanácskozó testületé (1974-ig a neve Tanácskozó Gyűlés volt), az első és ma is legnagyobb képviselőtestület a földrész történetében. A két munkafórum tevékenységét a 900 tagú titkárság szolgálja ki. Évente három ülésszak A Parlamenti Közgyűlés 210 tagját és ugyanannyi póttagját a nemzeti parlamentek választják vagy jelölik ki saját képviselőik közül. A tagállamok 2-18 képviselőt küldenek az ország népességétől függően, és az egyes küldöttségek összetételének tükröznie kell a fő politikai erőket. (Magyar- országot hét tag, illetve póttag képviseli.) így a parlamenti Közgyűlés híven reprezentálja földrészünk politikai arculatát. A közgyűlés megvitatja az időszerű nemzetközi kérdéseket és fontos szerepet játszik a Tanács tevékenységének irányításában. Öt politikai csoportja van: Szocialista Csoport, Európai Néppárt, Európai Demokrata Csoport, Liberális, Demokrata és Reformer Csoport, továbbá az Európai Egyesült Baloldal Csoportja. Egyes képviselők nem tagjai egyik csoportnak sem. A közgyűlés évente három ülésszakot tart •— tavasszal, ősszel és télen — Strasbo- urgban, ezek a plenáris ülések nyilvánosak. Évente egyszer a tagállamok valamelyikében nyári ülésszakot is összehívnak. A közgyűlés saját tagjai közül választ elnököt, aki három éven át tölti be ezt a tisztséget. Egyéves időtartamra 15 — különböző nemzetiségű — alelnököt választanak a képviselők. A jelenlegi elnök 1992. május 4. óta Miguel Angel Martinez spanyol politikus. A közgyűlés választja meg az Európa Tanács főtitkárát, főtitkárhelyettesét, jegyzőjét és az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjait. Az ET jelenlegi főtitkára a francia Catherine Lalumiere asszony. A közgyűlés munkáját fél- száznyi bizottság és albizottság készíti elő különböző kérdésekben, mint például a politikai ügyek, jogi és emberi jogi kérdések, kultúra és oktatás, környezetvédelem, szociális, egészségügyi és családi kérdések, tudomány és technológia, mezőgazdaság, kivándorlás és menekültek, kapcsolat a nemzeti parlamentekkel és a közvéleménnyel. Különleges meghívottak 1989-ben a közép- és kelet-európai demokráciákban működő törvényhozó testületekkel tartandó kapcsolatok megszilárdítása érdekében a közgyűlés létrehozta a különleges meghívotti státust: ezek az országok részt vehetnek a közgyűlés plenáris ülésein és azokon a bizottsági üléseken, amelyekre meghívják őket. Jelenleg nyolc ilyen „különleges meghívott" ország van: Albánia, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Oroszország, Románia és Szlovénia. 1990-ben fogadták el a „Démoszthenész” programot, amelynek célja, hogy segítse a kelet-európai országok alkotmányos, törvényhozási és közigazgatási reformjainak megvalósítását. Az Európa Tanács eddig több mint 140 egyezményt (konvenció) és szerződést fogadott el, amelyeknek többsége a nem tagállamok előtt is nyitva áll. Ezek közül korszakalkotó jelentőségű az Emberi Jogok Európai Konvenciója, amely 1953. szeptember 3-án lépett életbe. Emellett a tanács a tagállamoknak szóló ajánlásokat fogad el, és egész Európára kiterjedő kampányokat szervez többek között a jogvédelem, a biztonság, a média, az ifjúság, az önkormányzatok területén. Budapesten most az 1992. évi, 44. ülésszak második szakaszát (az első május 4-8. között Strasbourgban volt), az Iroda és az Állandó Bizottság nyári ülését, valamint a parlamenti Közgyűlés más bizottságainak tanácskozását tartják. Az előzetes tervek szerint az ülés középpontjában a szervezet kibővítésének távlatai szerepelnek, amiről nemcsak bizottsági, de plenáris vitát is szerveznek. Megvizsgálják majd a kelet-nyugati gazdasági, illetve technológiai, tudományos és mezőgazda- sági együttműködés lehetőségét, valamint a menekültkérdést is. A hivatalos rendezvényeken elhangzik majd az Európai Himnusz, amely a Miniszteri Bizottság 1982-es határozata értelmében Beethoven IX. szinfóniájának örömódája; Herbert von Karajan zenei feldolgozásában. (Folytatás az 1. oldalról) Torgyán József vasárnap is bizalmatlansági indítvánnyal élt önmaga ellen. A jelenlevők azonban három tartózkodás és egy ellenszavazat mellett bizalmukról biztosították a pártelnököt. A nagyválasztmányi gyűlés résztvevői hozzászólásaikban teljes egyetértésüket juttatták kifejezésre Torgyán József politikájával és döntéseivel kapcsolatban. A küldöttek főtitkárnak Gyimóthy Gézát, főtitkárhelyettesnek Fenes Lászlót, Kávássy Sándor és Virág Ferenc mellé új alelnöknek Szabó Sándort, István Józsefet és Bakos Isjvánt választották meg. Ezzel betöltötték Németh Béla és azon három alelnök helyét, akiknek a kizárását a nagyválasztmány is megerősítette. EZT A LAPOT \nem osztják — hanem VESZIK! Naponta 60 ezren fizetnek érte! Ők tudják miért! SOMOGYI HÍRLAP
