Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-27 / 151. szám

6 1992. június 27., szombat EMLÉKEK, KÖTŐDÉSEK „A Balaton számomra Magyarország...” A Balaton Füszért Rt na­gyon sokat tett azért, hogy a tópart ellátása európai mércé­vel mérve is színvonalas le­gyen. Dévényi Zoltán az rt vezéri­gazgatója egy sokoldalúan ki­dolgozott rendszer alapján irányította a munkát. Vajon csupán az üzleti meggondolások, vagy a ma­gyar tengerhez fűződő szemé­lyes élményei is közrejátszot­tak abban, hogy kulturált kö­rülmények között vásárolha­tunk az általuk építtetett szu­permarketekben? Pótolhatatlan élmények — Munkakörömnél fogva üzleti érdek köt a Balatonhoz, hiszen a cég működése So­mogy és Zala megyében egyaránt kapcsolódik az ide­genforgalomhoz — válaszolta. A legkedvesebb családi élmé­nyem is ehhez a vidékhez fű­ződik: itt ismertem meg a fe­leségemet, és az ismeretség­ből egy 30 éve tartó csodála­tos házasság lett. Ezek olyan élmények, amelyeket már nem lehet pótolni. Manapság Balatonfenyve- sen pihenünk hétvégén és itt töltjük a kéthetes szabadsá­gunkat is. — Sokan mondják: a Bala­ton mérnem a régi. Hiányzik a nyugalom, a kedélyesség. Ön is így látja? Csöndes volt a tó — Egy 50-60 éves ember mindig vágyik arra, amit 20-30 évesen megélt. Számára az a szép. Akkoriban valóban csöndesebb volt a vidék, hi­szen keveseknek adatott meg az utazás és a nyaralás élmé­nye. Esetleg SZÓT-beutalóval pihentünk, de gépkocsik zaja nem zavart bennünket. — Sokat jár külföldön is. A kinti tájak sorában hová illesz­tené a mi szerény kis tenge­rünket? — A Balaton számomra Magyarországot jelenti. A ten­gerpart már külföld. Itthon mindenben hibát keresünk és találunk is, odakint nem látjuk meg annyira a dolgok hátterét, nem ismerjük az embereket, a véleményeket, ezért ott min­dent nagyon szépnek és jónak látunk. ✓ Arak és kiszolgálás Vannak helyek ahol tökéle­tes az infrastruktúra, a kör­nyezet, a kiszolgálás, de ezt meg kell fizetni. Igaz, ma már a Balaton is drága; a francia Riviéra és a spanyol, a portu­gál tengerpartéval azonosak az árai. Persze ennek is meg­van az előnye. Biztos vagyok abban, ha a gazdaság helyre­áll és a piaci szabályok érvé­nyesülnek, akkor a hiénák is eltűnnek. Nagy kincs a Balaton, meg kell becsülnünk. Ezért is va­gyok alapító-támogatója a két éve létrehozott Balaton Ala­pítványnak. Ennek segítségé­vel talán sikerül javítani a víz minőségét, szebbé tenni a környezetet. Várnai Ágnes Ufó Zamárdiban Nemrég Ufó költözött Za- márdiba — ezen a néven nyílt ugyanis étterem a Bala- ton-parti településen. Valódi 3. és 4. típusú találkozások tör­ténhetnek a földönkívüli lé­nyek képeivel dekorált falak között. Az üzemeltetők jelen­leg tán az ufók étkezési "szo­kásait tanulmányozzák; min­denesetre ígérik, hogy az ét­lapon ufócsemegéket is kínál­nak majd vendégeiknek. 20 millió Vadvirágra A Siótour 1992-ben mintegy 40 millió forintot költött felújí­tásra, karbantartási felada­tokra, s ebbből látszik, hogy je­lentős erőfeszítéseket tesz a minőség megőrzéséért, s an­nak javítása érdekében. A legnagyobb arányú munkála­tokat a balatonszemesi Vadvi­rág nyaralótelepen folytattak, ahol a bungalók felújítására 20 millió forintot költöttek. Mintegy 5 miliő forint értékű fásítási, fűvesítési, virágosí- tási programot valósítottak meg, továbbá játszótér építé­sére is sor került. Új family- center Fenyvesen Balaton, te csodás (?) Dr. Kovács János: Saját balgaságaink sem tesznek jót a rólunk formálódó véleménynek (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Kovács János, az Or­szágos Idegenforgalmi Hivatal elnökhelyettese vállalkozott arra, hogy a Somogyi Hírlap olvasóinak kifejti gondolatait a várható forgalomról, ezen be­lül a még mindig legnagyobb természeti kincsünknek szá­mító Balatonról. Nem azok, akik költenek — Mit mutatnak az eddigi statisztikák, mennyire idegen- forgalmi célpont Magyaror­szág ezen a nyáron? — A határforgalmi adatok azt mutatják, hogy a hozzánk érkező külföldiek száma kö­rülbelül azonos a tavalyinál. És bár az előszezoni tapaszta­latok nem voltak túlságosan kedvezőek, a kereskedelmi szálláshelyek is a múlt évihez hasonló számokat jelentettek a forgalomról. Ami viszont nagyon elgon­dolkoztató: a devizabevételek drasztikusan csökkentek, és ez ellenkezik azzal a céllal, hogy a minőségi turizmus cí­mén a jobb szolgáltatásokért magasabb bevételeket érjünk el. Vagyis jönnek ugyan a tu­risták, de korántsem azok, akik többet tudnának költeni. Magának a szakmának a prognózisa egyébként a ko­rábbinál gyengébb szezont je­lez, érződik, hogy csökken az érdeklődés Magyarország iránt. Saját hibáink Ez egyértelműen összefüg­gésben van a déli szomszé­dunknál dúló háborúval, máris óriási kiesésekről panaszkod­nak a déli megyék idegenfor­galmi és szállodai szakembe­rei, de mindent nem szabad erre fogni. — Ez mit jelent? — Sok tényező hatására veszítettük, veszítjük el ver­senyképességünket. Saját hi­bánk az infrastruktúra elmara­dottsága, a szolgáltatások színvonalának hiánya, a ma­gas árak, tessék kérem ösz- szehasonlítani egy spanyol tengerparti kínálatot a Bala­tonnal! Nem csoda, ha mind nagyobb ívben elkerülnek bennünket. A Balatonnál egyébként az országos átlag­nál még nehezebb a helyzet. Most beszéltem a tópart ve­zető idegenforgalmi szakem­berei közül néhánnyal, na­gyon gyérnek tartják az eddigi vendégjárást. Az, hogy a csúcsszezon körülbelül hat hete alatt esetleg tömegek lesznek a tóparton, nem pó­tolja az eddig kiesett forgal­mat. Mindehhez hozzájárult természetesen, hogy nagyon sok kedvezőtlen cikk jelent meg a külföldi sajtóban a Bala­ton vizének minőségéről, so­kan emlékeznek korábbi ven­dégeink közül a tavaiyi angol­navészre is, a szájpropa­ganda túl sok jót nem mond­hatott a tóparti infrastuktúráról sem. Hiába kértünk fel külföldi szakértőket a tó vizének vizs­gálatára, s hoztuk nyilvános­ságra Nyugat-Európában kedvező véleményüket, csak nagyon szerény változásnak lehetünk tanúi. Ezt egyébként szeretnénk rendszeressé tenni, s felkértük rá a Környe­zetvédelmi Minisztériumot, hogy nemzetközi szervezetek bevonásával folyamatosan kí­sérjék figyelemmel a vízminő­séget, s igenis publikálják kül­földön az adatokat. Aminek vi­szont borzasztóan nagy visz- szatartó hatása lehet az az esetleges újabb angolnapusz­tulás a főszezonban. Ezért kell mindent megtenni, hogy mi­hamarabb eltűnjön a tóból ez az oda nem illő hal. — A korábbi években a ba­latoni idegenforgalom szak­emberei állandóan a hatalmas terhelésre panaszkodtak, hogy nincs mód a szállodák, vendéglők, strandok, utak karbantartására. Most a keve­sebb vendég netán ezt lehe­tővé tenné. — Valóban most kellene be­fektetni a jövő érdekében. A Balaton- eddig jelentős devi­zabevételek forrása volt, ezt meg kell tehát óvnunk. Hama­rosan rendeződnek azok a kérdések is, hogy tulajdon­képpen ki legyen a tó gazdája. Persze ehhez az anyagi hátte­ret is biztosítani kell. Minden­esetre én fontosnak tartom, hogy a tóparti fejlesztésekbe bevonjuk a külföldi tőkét, ter­mészetesen a hazait is, bár az egyáltalán nem titok, hogy ta­valy óta igen sok vendéglős, butikos csukott be, mert nem találta meg a számításait. A versenyben a jók megmarad­nak, aki viszont vágta a ven­déget, ahhoz érthetően nem térnek vissza. Ellenőrzés — Tavaly is nagyon sok pa­nasz volt a csalókra. Milyen teret engednek ajogszabályok a vendégek megkárosítóinak kiszűrésére? — Elkészült az egész ide­genforgalmi szezon ellenőr­zési programja, amely kiemel­ten foglalkozik a Balatonnal. A Fogyasztóvédelmi Főfe­lügyelőség a megyei felügye­lőségek szakembereivel kö­zösen máris megkezdte az el­lenőrzéseket éppen a tavalyi rossz tapasztalatok hatására. Azt be kell vallanunk, hogy a kiszabható pénzbírságok aligha tartják vissza a csaló­kat, de a felügyelők állandó je­lenléte és váratlan akciói talán mégis hatással lesznek a vendéglősökre, büfésekre, bu­tikosokra. Polesz György HAJÓJÁRAT KILITIBE? A Sió-csatornának az összes ingatlan hátat fordít — nem csoda hát, ha környéke az idők során szemétlerakó hellyé alakult. A Balaton „köldökét” azonban — úgy tetszik most — végre sikerül a városképbe illeszteni. Siófok önkormányzata és a Balatoni Vízügyi Kirendeltség terveken töri fejét: mi­képp lehetne a több mint két kilométer hosszúságban (a ta­valy elkészült adó duzzasztóig) tekergő vízfelületet haszno­sítani. Addig is időnként kivágják a hinarast, öblítik a medret. Télen a terület korcsolyapályaként működhetne, ilyentájt, nyáron pedig csónakázótóként — indulhatna például hajójá­rat a város szívéből a kiüti iparcikkpiacra. A még kiforratlan elképzelések szerint a csatorna partját sétány kísérné pihe­nőkkel. Újra megnyitja kapuját Bala- tonfenyvesen a family center szórakoztató központ a lovas­pályánál. Évadnyitó július 5-én lesz, a koncerten Szandi a sztárvendég. Közreműködik Fenyő Miki, Viki — ha esik, 7-én tartják meg a hangver­senyt. Megtudtuk: az idei nyá­ron a szabadtéri színpadon a hazai együttesek legjobbjai lépnek föl. Lesz Pa-dö-dö koncert, Fenyvesre látogat az Edda, a Republic, a Manhat­tan. A sörsátorban a Benko dixilandet hallgathatjuk. KOPÁR ISTVÁN AZ ÚJABB KIHÍVÁS ELŐTT A Salammbo ismét útra kel Kopár István, a Balatonal­mádiban élő tengerész Sa­lammbo nevű vitorlásán nem­régen körülhajózta a Földet. A 63 ezer kilométeres út egy éven át tartott, s közben csak egyszer kötött ki egy ausztrá­liai kikötőben. Kalandos útjáról írt Kihívás címmel útibeszá­molót. A könyvet már vala­mennyi balatoni kikötőben árusítják. Most újabb útra készül. Részt vesz a híressé vált kis vitorlással az Amerika felfede­zése alkalmával megrende­zett nagyszabású nyári vitor­lás emlékversenyen. A Sa­lammbo még a parton van: egy arácsi kis műhelyben, Bruchner József csónak- és hajókészítő mester kis biro­dalmában. — A Salammbót mi készí­tettük fel az egy évig tartó föld- körüli útra, s most az újabb útjára csinosítottuk ki, s egészítettük ki berendezéseit, felszereléseit. A többi között különleges faanyagból — az egyenlítő vidékéről származik — gyártottunk le tartozékokat. Felszereltünk egy új műszerál­lást is, meg még sok mindent. Az utóbbi időben a szombato­kat és vasárnapokat is a nagy utat bejáró vitorlás fedélzetén töltöttük. A balatoni vitorlázás és a tengerjárás nagy szerelmese, Kopár István a 9,5 méter hosszú és nem egészen 3 mé­ter széles vitorlást egy régi ha­jótestből alakította ki az arácsi műhelyben. Útja során sikerrel birkózott meg több emeletnyi magas hullámokkal, trópusi forrósággal, jéggel, hóval, s a legnagyobb ellenséggel a magánnyal. — Olyan viharos övezetei­ben hajóztam át sikeresen az Atlanti-, az Indiai- és a Csen­des-óceánt, ahol nagy hajók­nak is hullámsírja volt — mondja az új megpróbáltatás előtt. Napokon, heteken át már az is nagy élmény volt, ha feltűnt egy bálna vagy egy nagytestű albatroszmadár a látóközeiben. Kopár Istvánban az el­szántság, a vizek, az élővilág végtelen szeretete tartotta a lelket a nagy és veszélyes úton: Meg az itthon maradt közvetlen család, felesége, kislánya, a szülők, a barátok utáni vágyakozás. A közelgő új útjáról mondja: — Szorít az idő. Augusztus 3-án Spanyolországból indul a mezőny. A király adja meg a rajtengedélyt. Előtte két hétig a Salammbót kiállítjuk Geno­vában egy világméretű szak­vásáron. így hamarosan útra kell kelnem. A Salammbo Fla­ubert regényéből való. Az is­mert pun hercegnő leányának nevét kapta a pezsgős keresz­telőn a vitorlás. Jó szelet, sok sikert az újabb merész úton a Salamm- bónak és kapitányának. Cseresznyák István SOMOGY HÍRLAP — BALATONI NYÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom