Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-03 / 130. szám

1992. június 3., szerda 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Egy lézerlemezen 35 ezer kép Szoftver a gyógyításban — Olcsón, forintért (Folytatás az 1. oldalról) S hogy mik az előnyei bor­sosabb áru külhoni rokonaival szemben, és mit is tud ez a szoftver, arról dr. Pászthy György, a CT igazgatója és Kövér György matematikus­gépészmérnök adtak bővebb felvilágosítást. Leletek számítógépre — Másfél évvel ezelőtt, amikor elkezdtünk dolgozni a komputer-tomográffal, elgon­dolkoztunk, hogy nem le­hetne-e a betegenkénti félórás vizsgálati időt valamiképpen lerövidíteni, és ezáltal mind több beteget megvizsgálni — mondta a kezdetekről dr. Pászthy György. — A képek elkészítése tizenöt percet vesz igénybe, a továbbiakban az értékelésük az, ami újabb negyedóra. A fejlesztés lé­nyege az, hogy a betegek lele­teit személyi számítógépre visszük föl, és az eddig diag­nosztizálással eltöltött idő alatt újabb vizsgálatot végzünk el. Mindez egyszerűbb és gazda­ságosabb. A lemezre rögzített adatok alapján pedig személyi számítógéppel a kezelőorvo­sok diagnosztizálnak. E szoftver, melynek kifej­lesztésében Kövér György mellett dr. Berényi Ervin és dr. Bógner Péter kutatóorvosok vettek részt, a gyorsaság és gazdaságosság mellett még egy — és nem az utolsó — előnyt jelent, mivel a betegek­ről nem kell minden esetben röntgenfelvételt készíteni; az adatok digitálisan tárolhatók. A komputer tomográf és a ka­posvári, a mosdósi, a nagy­atádi, valamint a dombóvári kórházak között néhány hó­napja már gyakorlattá vált, hogy a CT munkatársai elké­szítik a felvételt, majd a beteg egy floppy disk-kel tér vissza a kezelés helyszínére. Ahol az­tán részletesen elemezhetők a képek. A CT tárgyalójában Kövér György demonstrálta számunkra a szoftver lehető­ségeit, a monitoron kódokkal ellátott betegek képanyaga je­lent meg, amelyek avatott szemeknek a diagnózishoz szükségeseket tartalmazzák. Kimeríthetetlen lehetőségek — A szoftver a rögzített digi­tális információk elemzéséhez rengeteg lehetőséget nyújt — mutatja a gyakorlatban Kövér György. — Egyebek mellett a kívánt részletek a kellő mér­tékben nagyíthatók, árnyala­taik meghatározhatók, külön­böző metszetek konstruálha­tok a tárolt információkból. Ezen szolgáltatások har- minc-negyvenszer gyorsab­ban végeztethetők el, mint a tomográfiái. A szoftver nem elhanyagol­ható előnye az sem, hogy se­gítségével az egyetemeken meg lehet indítani a CT-diag- nosztikai oktatást, mert egyébként a fiatal radiológu­sok nem jutnak a berende­zéshez az állandó telítettség miatt. A végső cél, amely a fej­lett nyugati országok egész­ségügyi céljaival megegyező, hogy a kórházakban nem kell röntgenfilmeket tárolni, mert az archiválás végett az meg­lehetősen nehézkes eljárás. Archiválás floppyra A CT-PC „ismer” egy sok tekintetben kedvező archivá­lási módszert is, amelyhez csupán egy lézer-disk egység szükséges. Egy ilyen lézerle­mezre ezer ember harmincöt- ezer képe fér rá; öt lemezen tárolni lehet a megyei kórház egy év alatt vizsgált összes betegének képanyagát. A rendszerhez csatolt nyomta­tóval pedig másodpercek alatt készíthető papírkép. Ezek da­rabja a 150 forintos röntgen­lemezzel szemben csupán 3- 5 forintba kerül. (Fotó: Király J. Béla) Végül, mint dr. Pászthy György mondotta: ez a kép- feldolgozó és archiváló mód­szer nem ismeretlen a tudo­mány e területén. Nyugati cé­gek évek óta foglalkoznak a gyártásával: a szoftvert és a hardvert drágán, devizáért jut­tatva az igénylőknek. A Ka­posváron megalkotott rend­szer ugyanezt tudja olcsón, fo­rintért. Balassa Tamás Érdekszövetség a műveltségért A népfőiskolák országos érdekszövetségévé alakult át a Budai Vigadóban tartott ötö­dik közgyűlésén az 1988-ban megalakult Magyar Népfőisko­lái Társaság. A társaság a II. világháború után újjáalakult nagy múltú magyar népfőiskolái mozga­lom megindítója volt. Ez a kö­zösségi szabadművelődési tevékenység ma több száz te­lepülésen pótolhatatlan sze­repet játszik olyan társadalmi rétegek bevonásában, ame­lyeket az iskola nem ér el, s olyan információkat, tájékozta­tást ad, ami a rendes közokta­tás keretei között nem hozzá­férhető. A népfőiskola a sza­bad párbeszéd szellemi műhe­lye, tagszervezetei körében megtalálhatók a katolikus, pro­testáns, a paraszti, a szocia­lista, a szakszervezeti, az et­nikai csoportok és más népfő­iskolái szervezetek. Az érdekszövetség határo­zottabban szeretne fellépni a művelődés autonómiája, sza­badsága és az állami támoga­tás érdekében, s szorosabban kíván együttműködni legfon­tosabb partnerével, az önkor­mányzatokkal. A társaság titkárságának tá­jékoztatója szerint a művelő­dési tárcával folytatott kétéves egyezkedés eredményeként az információs irodájuk sze­rény, de elismerést jelentő támogatásában részesül. A 130 tagszervezet érdek- képviseletét választmány látja el, amelynek felét a népfőisko­lái tagszervezetek egy-egy képviselője teszi ki. A 72 tagú új testületben egyötöd-egy­ötöd képviseletet kaptak a magánszemély tagok és a népfőiskolái közösségek cso­portjai, míg a nem népfőiskolái társult szervezetek tíz száza­lékban képviseltethetik magu­kat a választmányban. A szö­vetségnek politikai pártok nem lehetnek tagjai. A társaság elnökévé újra Benda Kálmán történész aka­démikust választották meg. A Berlini Opera új fózene- igazgatója Az ötvennyolc éves spanyol karmester, Rafael Frühbeck de Burgos lett a Bismarckst­rasse nagyhírű intzményének, a Berlini Német Operának új főzene-igazgatója. Szerző­dése öt évadra szól és 1997 nyarán jár le. Az 1992- 1993-as évadban kezdi meg működését. Frühbeck de Burgos 1991. óta a Bécsi Filharmonikusok vezető karnagya és ezt a tisztségét a jövőben is meg­tartja. Tudni vélik továbbá, hogy szándékában áll a város keleti részében levő Berlini Rádió szimfonikus zenekará­val is szerződést kötni. A Bismarckstrassén 1990. óta nem volt betöltve a főzene­igazgatói állás. Az előző főzeneigazgató, Jesus Lopez Cobos utódául kiszemelt Giuseppe Sinopoli olasz karmester ugyanis az utolsó pillanatban össze­különbözött Götz Friedrich főintendánssal és visszalé­pett. Német kórus Törökkoppányban Misével egybekötött első áldozáson mutatkozott be a törökkoppányi római katolikus templomban a Wiesloch-Bai- ertal német vegyeskar vasár­nap délelőtt. Nyelvtanári továbbképzés A nyáron öt idegen nyelvből tizenhárom féle nyelvtanári továbbképző tanfolyamot hir­detett meg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. An­golból, németből speciális to­vábbképzésre jelentkezhetnek azok az óvónők, akik az óvo­dai program keretében már rendszeresen tartanak nyelvi foglalkozásokat. Naptárözön A Képzőművészeti Kiadó megrendelésére megkezdték már az 1993. évi naptárak nyomdai előállítását. Újdon­ságnak számít a népviseleti kalendárium, amely több tá­jegység — köztük somogyi — hagyományait mutatja be. EB^B Nagykövet voltam Egyiptomban Az olaj — fegyver A hetvenes évek elején az Egye- ■ sült Államok op­timista volt. Az 1969-ben kine­vezett bizottság, amely az ak­kori munkaügyi miniszter, a Reagan-kormány későbbi külügyminisztere, George F. Schultz vezetésével az olaj­import ellenőrzésére kapott megbízást, 400 oldalas jelen­tésében azt jövendölte, hogy az USA olajimportja, amely a hatvanas évek végén a szük­séglet mintegy 20 százaléka /olt, 1980-ban 27 százalékra emelkedik, s a következő évti­zedekben nem kell jelentős áremelkedéssel számolni. Valójában a hetvenes évek /égén az Egyesült Államok slajszükségletének már több mint a felét fedezte importból, s a világpiaci ár egy évtized alatt több mint a tízszeresére amelkedett. A nem minden­napi tévedésért igazságtalan lenne csupán az akkori mun­kaügyi minisztert hibáztatni. Az olajembargó ugyanolyan váratlanul érte az Egyesült Ál­lamokat, mint az októberi há­ború. Ki hitte volna, hogy Szaud-Arábia, az USA kö­zel-keleti legmegbízhatóbb szövetségese csatlakozik hozzá? Hogyan történhetett? Kairói vélemény szerint Fej- szal király mindent elkövetett, hogy rávegye az amerikaiakat közel-keleti politikájuk megvál­toztatására, de hiába. Mint az arab világ vallási vezetője nem mondhat le Jeruzsálem­ről, az arabok szent városáról, s nem vonhatja ki magát az arab nacionalizmus hatása alól. Más vélemény szerint — s ez az elsőnek nem mond fel­tétlenül ellent — Fejszal tudja, ha az Arab Nyugaton nincs nyugalom, akkor Keleten sem lehet érvényesíteni Szaud-Arábia befolyását az Öböl térségében, még ke­vésbé az arab világ más ré­szein. Különösen aggasztja, hogy az izraeliek eljutottak a Csatorna nyugati partjára, mert megkérdőjelezi a kon­zervatív politika jövőjét. Szaud-Arábia nélkül sem­miképen nem lehetett volna megszervezni az olajembar­gót. S hogy ez sikerült, abban a már többször emlegetett He- ikal ^ némi érdemet vindikál mfejának. 1973 tavaszán mint az AI Ahram főszerkesztője a laphoz tartozó Stratégiai Tu­dományok Központja részére tanulmányt rendelt dr. Musz- tafa Khalil volt iparügyi minisz­tertől az energiaválságról s annak kihatásáról az arab vi­lágra. A tanulmányt Heikal el­küldte Szadatnak. Október 6-án dr. Szajed Maréi meg­kérte Khalilt, készítsen javas­latot arról, hogyan lehetne a háborúban az olajat mint fegyvert használni. Áz anyag másnapra elkészült, s 8-án Maréi és Khalil már úton volt Szaud-Arábiába. Fejszal király elfogadta egyiptomi látogatóinak azt az érvelését: meg kell akadá­lyozni, hogy az Egyesült Álla­mok, Nyugat-Európa és Japán közös frontot alkosson, s ezért szükséges kijelenteni, hogy fo­lyamatosan biztosítják a szállí­tást Nyugat-Európába és Ja­pánba, ha ezek az országok nem tesznek semmit az ara­bok ellen. Ugyanakkor figyel­meztetni kell őket, hogyha ár­tanak az arab érdekeknek, akkor velük szemben is érvé­nyesítik az embargót. Az egyiptomi küldöttség tárgyalásai után az arab olaj­miniszterek találkoztak Kuva- itban, s gyors egymásutánban három döntést hoztak. Októ­ber 16-án 70 százalékkal emelték az olaj árát, 18-án kö­zölték, hogy 5 százalékkal csökkentik termelésüket (Szaud-Arábia 10 százalékos csökkenést határozott el), ok­tóber 20-án, válaszul arra, hogy Nixon 2,2 milliárd dollár jóváhagyását kérte a kong­resszustól az Izraelnek szánt katonai utánpótlás fedezé­sére, kimondták a teljes plaj- embargót az Egyesült Álla­mokra, s azt később kiterjesz­tették az amerikaiak közel-ke­leti politikáját mindenben tá­mogató Hollandiára. Kétségtelen, hogy az ola­jembargóval való fenyegetés befolyásolta a nyugat-európai megnyilatkozásokat, s ez nem kis bosszúságot okozott az Egyesült Államoknak. A helyzet tragikomikuma: a tilalom sújtotta országok szükségletét a világkereske­delem az embargó-politikában részt nem vevő országokból származó olajjal pótolta. A fej­lett tőkés országok megfizet­ték a magas árakat, a nemré­giben leértékelt dollár árfo­lyama emelkedett, hiszen az olajvilágban változatlanul ez volt az egyetlen fizetőeszköz. Az olajkonszernek profitja soha nem látott mértékben nőtt, de Egyiptomban szük­ségintézkedéseket léptettek életbe. A kairói repülőtéren polgári gépek vesztegeltek, köztük Malév-gépek is, mert nem kaptak üzemanyagot. Az ellátás a British Petroleum fel­adata lett volna, de a kairói repülőtéren a BP-kiréndeltség nem adott minden légitársa­ságnak benzint. Magyarázat: az olajem­bargó. A valódi ok: a British Petroleum elődje, az Anglo-Persian Oil Company, a brit-holland tulajdonban lévő Royal-Dutch Shell és az ame­rikai Standard Oil of New Jer­sey hozta létre 1928-ban a Nemzetközi Olajkartellt a skó­ciai Achacarryban aláírt egyezménnyel, amelynek egyik pontja kimondja, hogy a „Három Nagy” kisegíti egy­mást a piacokon akár a fölös­legek átvételével, akár a szükséges mennyiség szállí­tásával. Mert az olaj nemcsak a termelők kezében lehet fegyver, hanem a „Három Nagyiból a „Hét Nővér”-re növekedett Nemzetközi Olaj­kartell kezében is. így történt, hogy az olajembargó elsősor­ban nem azokat sújtotta, aki­ket megcélzott. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom