Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-12 / 138. szám

1992. június 12., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 (Folytatás az 1. oldalról) A verseny elnöksége 9 óra­kor adta a startjelet a négy bi­zottságnak, és elkezdődött a nem mindennapi borkóstolás. Az elnökségben foglalt helyet Szabó György, a Földművelé­sügyi Minisztérium agrárstruk­túra és politikai főosztályának helyettes vezetője, Molnár Olivér, az Országos Borászati Intézet igazgató-helyettese. A megyei földművelésügyi hiva­talt Patcai Lászlóné képvi­selte. Házigazdaként volt jelen az elnökségi asztalnál Nemes Sándor igazgató, a borászati üzem vezetője, dr. Szendrődy 3yőző kertészeti igazgató és Mészáros Lászlóné igazgató. 114 fehérbor mintát osztot- ak el a négy bizottság tagjai között, majd 44 vörösborra kellett leadni a voksokat. Befe­jezésként bírálták a 4 pezsgőt és a 4 Martinit az ítészek. A bírálóbizottságok kérésére az elnökség 9 esetben minősí­tett, és javaslatával segítette az igazságos eredmény el­érését. 4 mintánál a beérke­zett pontszámokat újraértéke­léssel módosítatta, illetve egy másik bizottság értékelését fogadta el végeredményként. Aranyérmes minősítést az a borminta kaphatott, mely a hat tagtól és az elnöktől átlagosan 18,5 pont feletti értéket kapott. Tegnap a szigorú bírálók a dél-balatoni borvidék termé­séből 31 esetben adtak átla­gosan 18,5 pont felett. (Mészáros) NYELV ÉS HAGYOMÁNY Somogy németjei (Folytatás az 1. oldalról) Szórványban élésük meg- ehezíti összefogásukat, a agyományok, a nyelv ápolá- át. Pedig napjainkban éppen zon fáradozik az egyesület, ogy a megyében élő néme- ;k ne a múltban elszenvedett érelmeken rágódjanak, ha­em használják ki azokat a le- etőségeket, amelyeket törté­nelmünk új szakasza kínál ne­kik. Különösen sokat segít Németország. Szinte nincs olyan kulturális kezdeménye­zés, amihez ne kapnának se­gítséget. Példaként említette a nyelv- tanuláshoz kapott könyveket, eszközöket, a testvérvárosi (-községi) kapcsolatokat. Ka­posvárnak, Barcsnak, Kapós­főnek, Göllének már vannak ilyen kapcsolatai, több helyen pedig ezek most vannak kié­pülőben. A legfontosabb feladat a nyelv használatának visszaál­lítása. Erre ösztönözheti a fia­talokat, hogy ma idegen nyelv nélkül nehéz boldogulni. Noha a német nemzetiségi csalá­dokban már kevés fiatal be­széli a német nyelvet, nem szabad feladni a reményt. Azt ajánlotta: mind több fiatal ve­gye igénybe a német családok által felajánlott munkalehető­séget, mert ez nemcsak a nyelv elsajátításához, hanem egy más környezet megisme­réséhez is hozzásegít. (Szegedi) Csöndben Izgalomtól fűtött hetekre emlékszem. Naponta tértünk be a könyvesboltba, hogy valahogy kiszimatoljuk: milyen cseme­gét kínál az ünnepi könyvhét... Ünnepi, valóban ünnepi pillanatok idéződnek fel bennem; ahogy kivirult a sétálóutca, a sok színes sátor mögött alkalmi eladók, diákok kínálták a világ és a honi irodalom kuriózu­mait, egy-egy tudományos vagy képzőművészeti ritkaságot, esetleg bestsellert. Ám ahogyan ez utóbbi műfajt képviselő kötetek és az alkalmi sátőrverők szaporodtak, úgy vesztette el fokozatosan a varázsát a könyvhét is. És nem csupán azért, mert a ponyvairodalom — ha átmenetileg is — de töb­beket vonzott a mozgó árusokhoz, mint a könyvesboltba. Hamvadt a klasszikusok sikere, a boltosok legyeket kerget­hettek napestig, csak ritkán tért be hozzájuk egy sovány pénztárcájú, ám érdeklődő vevő. Egyre kevesebben enged­hettük meg magunknak, hogy megbámuljuk a kirakatot, mert hátha... Hátha nem tudunk ellent állni és akkor megint ugrik a ka­japénz... Be sem tértünk hát, s értelmiségi mivoltunkat,— mint strucc a fejét — "homokkal” takartuk. A gazdagodó pol­gárok még megvettek egy-egy szép kötésű sorozatot mond­ván:" ez éppen megy az antik mahagóni bútorhoz", aztán csönd lett. — Olyan, mint volt, többet sosem lesz — kesergett Szücsné, Szabó Mária a József Attila könyvesbolt vezető helyettese. — A Rivalda meg sem jelent, a Faludy-kötetet egy nappal a könyvhét vége után kaptuk meg. Hol vannak már azok a za­jos, izgalommal, "dugdosással" teli ünnepek! Vége. Mindenki csak a pénzt hajtja, vagy nem telik arra, hogy könyvet ve­gyen. Takács Csaba a 409-es könyvesbolt vezetője mindössze nyolc fajta, összesen 40 darab könyvet kapott az ünnepekre. — Hol van már a sorbanállás, a veszekedés, az ünnepi ruha... — nosztalgiázott. Epilógus... 1992 júniusának "ünnepi" könyvhetén Kaposvá­ron, teljes árán, csöndben elkelt a Körkép és a Rivalda', elfo­gyott Gosztonyi Péter: Magyar honvédek a II. világháború­ban, Kiszely István: Honnan jöttünk, Konrád György: Városa­lapító, Pilinszky János eddig meg nem jelent verseit tartal­mazó kötete és jól fogyott Örkény István Egyperces levelek című könyve. Úgy hírlik, Nádas Péter újabban politikai publicisztikát ír. Várnai Ágnes Munkanélküli diplomások Aggódó agrárértelmiség Magyaregresi falunap (Folytatás az 1. oldalról) Elsősorban a befejeződő államvizs- ákról, azok tapasztalatairól szólt dr. ismányoky Tamás tanszékvezető ^yetemi tanár. — A vizsgabizottságok a hallgatók Ikészültségét, a készített dimploma- unkákat kiválóra minősítették. A hiá- rosságokat sem szabad elhallgatni, váratlan kérdésre adandó válasz sszsége nem megfelelő és meglehe- sen gyér a legfrissebb információk meretanyaga. Ami a legkiemelkedőbb teljesít- ényt jellemezte, arról a tanszékve- itő egyszerűen fogalmazott. Két illgatónak ajánlott azonnali álláslehe- séget a MÜSZI vezérigazgatója, dr. >th Tibor. A többiek elhelyezkedési letőségeiről hivatalos adat híján ak személyes információit osztotta meg a résztvevőkkel dr. Kismányoky Tamás. — El kell felejtenünk a hagyomá­nyos formulát. Míg hat évvel ezelőtt egy végzősre 6,5 állásajánlat jutott, mára jó ha 20 százaléknak van biztos munkahelye. A többiek a bizonytalan ajánlat birtokában várják a mezőgaz­daság átalakulását. Nemcsak a PATE, de semelyik fel­sőoktatási intézmény nem vállalhatja az általa kiképzett szakemberek elhe­lyezését. De átérezvén sorsukat, va­lamint az átalakulás későbbi kénysze­rét, vállalta az átképzést, az utánkép- zést. Dr. Kárpáti László, a szaktaná­csadási, továbbképzési és informatikai központ ügyvezető igazgatója el­mondta, hogy a munkahely nélkül ma­radottak részére agrármenedzser sza­kon szerveztek átképzést. A tanfolya­mon részt vett 27-ből 17-nek adódott azonnal elhelyezkedési lehetősége. Az idén még a növényvédős végzett­ségűeknek szerveznek felsőfokú áru­forgalmi és szaktanácsadói ismere­tekből átképzést, mintegy 560-6000 órás kurzusban. A szaktanácsadói képzés szükségszerűségét a követke­zőképp indokolta az ügyvezető: — A kis- és középvállalkozók piaco­rientált környezetben fognak tény­kedni, a szaktanácsadók segítségét elsősorban a számviteli, könyvviteli, gazdaságszervezés és egyéb admi­nisztratív területen igénylik. A jövőképről ismét dr. Kismányoky Tamás szólt. Kiemelte, hogy a nyelv­tudás, a marketing menedzsment és a számítógépismeret elengedhetetlen a jövő agrárértelmiségének. A Georgi- kon karon egy év műlva már a gazda­ságszervezői agrármérnöki karra is je­lentkezhetnek, a veszprémi vegyipari egyetemmel közösen pedig megindít­ják a környezettudományi szakot. — Hogy mennyire nőtt a kar iránti érdeklődés, mi sem -bizonyítja éke­sebben, hogy tavaly mindössze 80 je­lentkező akadt a 100 beiskolázható helyre, az idén pedig 250 jelölt közül 120-an kezdik meg az első évfolya­mot. A felsőoktatási törvény liberalizmu­sának is köszönhetően sokan felvételi vizsga nélkül jutnak az iskolapadba, nyelvvizsgájuk vagy kiemelkedő tan­tárgyi átlaguk miatt. Magasabb felkészültséggel, több tudással az agrárértelmiség hamaro­san úrrá lesz aggodalmain. Mészáros Tamás A magyaregresi iskola és önkormányzat hagyományte­remtő falunapokat tart. Holnap megjutalmazzák a legjobb ta­nulókat, köszöntik az időseket és szórakoztató műsor adnak. Szombaton kulturprogramok lesznek. Kereskedelmi kapcsolatok Befejeződött a romániai Szi­lágy megye kilenc gazdálko­dójának termékbemutatója Kaposváron. A kétnapos ka­marai rendezvény során a bemutatott áruk iránt élénk ér­deklődés mutatkozott, jelentős üzleti tárgyalások kezdődtek. Előnyös hatásáról meggyőződve nem vagyunk” A Pi-víz csak tiszta Önkéntes vállalkozók kapják NINCS, AKI MEGMŰVELJE A FÖLDET Somogyaracsi „búsuló” Ír. Andrásofszky Barna, a sdósi tüdő- és szívkórház zgató főorvosa az úgyne- :ett Pi-vízzel kapcsolatos sgálatokról tájékoztatta srkesztőségünket.- A Somogy megyei ön- mányzat ajánlására, az 'ági fedezet biztosításával, házunkban felszereltük jusban a Hemotrade által lalmazott vízminőség-ja- i készüléket, amely az nevezett Pi-vizet állítja elő. ekintettel arra, hogy ennek i közömbös, sem pedig a ámokban említett előnyös ásáról meggyőződve nem yunk, a készülék leírása a lészettudományos meg- jozottságú magyarázatok­kal teljes mértékben adós ma­rad, ezért csak önkéntes vál­lalkozókon, ellenőrzés mellett alkalmazzuk ivóvíz céljából a terméket. Fél év után vállaltuk az ár­talmatlansági vélemény kia­dását, ha ennek akadálya nem merül fel. Betegeken humán jellegű tervezett vizsgálatra nem ke­rült sor. Megjegyezzük, hogy az amúgy vasban gazdag és kissé zavaros ivóvizünk a ké­szüléken való átfolyatás után kristálytisztának tetszik, sem­milyen kellemetlen illatot vagy egyéb tulajdonságot nem vesz fel, így dolgozóink körében rö­vid idő alatt meglehetős nép­szerűségre tett szert. Somogyaracs kicsiny tele­pülés Csokonyavisonta és a Dráva között. Az aracsiak leg­többje gazdálkodásból él, ma már sokkal rosszabbul, mint régebben. Horváth Sándor a szántáshoz készült — egyet­len lova segíti a munkában. o — Az emberek téeszcséből téeszcsébe jártak, most oda sem lehet már menni. A falu­ból már csak egyetlen egy ember dolgozik ott. Ezek ta­gok földjei. A zákányi szőlős­gazdáknak van itt kis kukoricá­juk — mutat körbe. — Aki akarna, igényelhetne még föl­det, a téesz adna akármeny- nyit, de nincs, aki megmű­velje. Én is már 65 éves va­gyok, a feleségem 71. Két fiam volt, az egyik meghalt, a két lányom férjhez ment, egy se győzne idejönni. Sanyi bácsi Somogyara- cson született. Meséli, volt idő, amíg még minden a rendes kerékvágásban ment: Aztán elmentek a fiatalok, szana- széjjel. — A városban telepdtek le, megnősültek, onnan nem jöt­tek vissza; az én fiam sem. Hiába mondtam neki, jöjjön haza a földön dolgozni... Fiatal korában volt az apó­sának 20 kataszteri hold föl­dje, azzal foglalkozott. Két lova, két csikó, jószágai is vol­tak, amíg nem jött a téeszesí- tés. — Addig a mezőgazdaság foglalkoztatta a népet. Volt itt mindenféle. Most nincs, aki megművelje a földet. A cigá­nyoknak nem kell... Esznek, isznak, holnapután kölcsön kérnek. © A faluban mindössze három ló van. Az emberek általában a rokonokat hívják, ha segíteni kell. — Egyetlen traktor van a fa­luban. Áz ekét is lóval húz­zuk... Most meg nagyon rosz- szul jártam. Elvitte egy biká­mat és egy tehenemet már több mint fél éve a húskombi­nát, és nem fizették ki. Az em­ber hová folyamodhatna? A Sípos állatorvos, az képvisel bennünket; ő mondta, hogy azt tán sose kapom meg. Hát ez beszéd? 70 ezer forinttal tartoznak. Nemcsak én va­gyok így, hanem sokan. Van, aki kilenc bikát adott le, és egy fillért nem kapott. Nem tudtam már velük mit csinálni, etetni. Volt egy kis üszőborjúm, kény­telen lettem volna levágni. El­vittem Babócsára, kaptam érte 12 ezer forintot. Igen saj­náltam. Ha meghagytam volna, a nyakamon marad. Tejcsarnok Babócsán van, négy tehenet fejnek csak a fa­luban. Átlag 9 forintért veszik át; a tejet autóval szállítják oda. Piszkos dolog ez. Régen csak nekem négy kihajtásom volt; most meg egy lovat tud­tam csak megtartani. A pén­zünk sem ér már semmit. — Hogyan tartjuk a kapcso­latot a világgal? Aki magyar embernek érzi magát, annak van tévéje. Rádiót is hallga­tunk, az ember így tud iga­zodni a helyzethez. A téesz sehogyan nem tudja segíteni a nyugdíjasait. Csoda, hogy el tudnak vetni. © A faluba kétszer jár naponta a busz. — Reggel elmegy a hetes­sel az ember, és csak délután tud visszajönni. Az 20 forint oda is, vissza is. Valamikor 4 forint volt. A vizet most akarják bevezetni, gáz nincs. A vízbe­vezetés is nagy politika volt; kifúrták a kutat, a nép meg nem tud miből fizetni. Ez így nem megy. Minket is agyona­dóztatnak, ebből a kis nyug­díjból meg... Tóth Kriszta Borok a ringben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom