Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-11 / 137. szám
1992. június 11., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — VÁLSÁGHELYZET 11 Telefoninterjú Őszi Istvánnal Az embargó szorításában Belgrádi helyzetkép — a hazatérő magyar nagykövet szemével Érezhetö-e, hogy a belgrádi diplomaták a világpolitika legforróbb válsággócában tevékenykednek? — A büntetőintézkedések nyomán a kollégák, az ide akkreditált diplomaták tekintélyes hányada már visszautazott hazájába vagy éppen csomagol. Ilyen világméretű embargót követően ugyanis normális, rendeltetésszerű képviseleti munkára sok lehetőségünk nincs — mondja Őszi István, a Belgrádból ugyancsak hazatérő magyar nagykövet, aki telefoninterjúban számolt be a Ferenczy Europressnek a Biztonsági Tanács Kis-Jugoszlávia elleni szankcióinak belgrádi fogadtatásáról. A szankciók következményei — Ami az ENSZ döntésének itteni visszhangját illeti, egyelőre nehéz pontos képet alkotni. Mi magunk természetesen az úgynevezett közvéleménynek csak egy töredé- <ével érintkezünk, s jobbára személyes benyomásokra, topábbá a hírközlő szervek beszámolóira, tudósításaira vagyunk utalva. A belgrádi utcák szokványos képet mutatnak — ám a felvásárlási láz első csalhatatlan jeleivel, a sorállásokkal már találkozhatunk. Hosszabbodnak a sorok a senzinkutaknál, s az élelmiszerüzletekben főként az ét- slaj, a cukor és a liszt iránt ragy a kereslet. — Az utca embere saját bőén ma még alig-alig érzi a szankciók következményeit. \z persze már sokakban tuda- osodott, hogy külföldi útiterveik valószínűleg csak tervek naradnak, s ha mégis elláto- jatnak a határokon túlra, nem számíthatnak a szívesen látott ■endég korábbi „státusára”. — Ennél jóval direktebben !S fájdalmasabban hatottak a szankciók sportbeli követelményei. A jugoszláv csa- iat kirekesztése a labdarúgó iurópa-bajnokságról a ked- enc sportág óriási szurkoló- áborát hideg zuhanyként érte, nemcsak maguk az élsporto- )k, hanem általában a sport- sarátok nehezen tudnak meg- >arátkozni a gondolattal, hogy jelek szerint Jugoszlávia em lehet ott a barcelonai limpián. Roppant kemény és özérthető üzenet ez, amit enki számára nem kellett de- ódolni. — A kezdődő felvásárlási íz nyomában rendszerint amar beköszöntenek az el- ítási zavarok. Szerbiának zzel már a közeli napokban zámolnia kell? Szerbia önellátó — Egyelőre semmiből nincs iány, s a későbbi fejlemé- yek latolgatásakor feltétlenül gyelembe kell venni, hogy zerbia gyakorlatilag önellátó, 5t — mint nagy élelmiszer- irmelő ország — jelentős ex- ortőrként tartja számon a vi- gpiac. Noha arról nincsenek datok, hogy az év eleje óta lezőgazdasági termékekből ilyen mennyiségeket szállí- 'ttak külföldre, feltételezhető, egy minden fontosabb áruból ■termes tartalékok vannak. S rek nyilván kitarthatnak addig az egy-két hónapig, amíg az új termést betakarítják. Eiiátási gondok a közeljövőben elsősorban importból származó különféle nyersanyagokból, félkésztermékekből fenyegetnek, amelyek létfontosságúak a szerb ipar számára. Viszonylag rövid időn belül hiány jelentkezhet energiahordozókból, hiszen — normális körülmények között —- saját termelésű olajjal csak az ország szükségletének körülbelül egyharmadát tudják fedezni és földgázból is jelentős importra szorulnak. A kritikus termék tehát a kőolaj és a sokféle olajszármazék. Azt azonban nehéz felbecsülni, hogy a várhatóan fellépő hiány negatív hatásait a termelés esetleges csökkentésével, takarékossági és egyéb racionalizálási intézkedésekkel, a fogyasztás visszafogásával hogyan, milyen mértékben lehet fékezni. Kivárás várható — A nemzetközi embargó milyen reagálásra késztetheti a szerb vezetést? — Hosszabb távra szólóan, ezt csak találgatni lehet, s erre felelősséggel senki nem vállalkozhat. Az előttünk álló napokban, s egyáltalán a következő időszakban viszont azt hiszem a kivárás jellemzi majd magatartását. Nyilván a vezetésnek is idő kell ahhoz, hogy megtapasztalja: a valóságban milyen következményekkel járnak az ENSZ 757-es határozatában megfogalmazott szankciók, lehet-e alkalmazkodni — s ha igen, hogyan — a büntetőintézkedések következtében kialakuló helyzethez. — A nemzetközi elszigetelődés milyen kihatással lehet a közhangulatra? — Valószínű, hogy Szerbiában és Montenegróban egyaránt fokozatosan növekedni fog a szélsőségektől elhatárolódó, a tragikus konfliktushelyzet békés megoldását sürgető józan erők tábora. De tudni kell: jelenleg általános, többségi vélemény, hogy a szankciókra a szerbek egyáltalán nem szolgáltak rá, s hogy nem elfogadható az a megoldás, amely — Jugoszlávia széthullása, a jugoszláv köztársaságok egy részének függetlenné válása nyomán — 2,5-3 millió szer- bet kívül rekeszt az ország határain. A Kalosnyikov rémkép — A magyar külpolitika lépéseiről, a magyar kormány megnyilatkozásairól hogyan számolnak be a tömegtájékoztatási eszközök? — Erre, sajnos, egy szóval válaszolhatok: sehogy. A lapokból, a rádióból, a televízióból úgy tetszik, hogy sem a magyar sajtóra, sem a magyar állásfoglalásokra nem figyelnek. Ami voltaképp azt jelenti, hogy hazánkról változatlanul olyan „rémképet” igyekeznek felmutatni, amilyen az ismert Kalasnyikov-ügy idején beépült az itteni politikai propagandába— fejezte be nyilatkozatát Őszi István belgrádi magyar nagykövet. Bajnok Zsolt Szarajevó Idős asszony néhány hetes unokájával a karján, egykori szarajevói otthonának romjai között, miután szerb irregulá- ris erők föld-föld rakétákkal lőtték a boszniai fővárost Bosznia-Hercegovina fővárosának, Szarajevónak már a neve is az oszmánokra utal (a szeráj szó szultánpalotát jelent), akiknek a Dubrovniktől 150 kilométerre keletre, egy völgykatlanban fekvő város aranykorát köszönheti. Az 1435-től 1878-ig tartó török uralom nyomai ma is fellelhetők. Bosznia-Hercegovina az 1878-as Berlini Kongresszus határozata nyomán Auszt- ria-Magyarország védnöksége alá került, majd a Monarchia 1908-ban annektálta a területet. 1914-ben Szarajevóban gyilkolták meg Ferenc Ferdi- nándot, a Monarchia trónörökösét — ez a merénylet szolgált gyújtózsinórul az I. világháború kirobbantásához. A ma mintegy félmillió lakosú város Jugoszlávia széthullásáig olyan központnak számított, ahol a muzulmán többség és a szerb és horvát kisebbség harmonikusan élt együtt. Szarajevóban a II. világháború után a hagyományos iparágak (dohányipar, szőnyegszövés) mellett egyre jobban megtelepült a nehézipar is. Az 1.600 méter magas hegyektől övezett városban 1984-ben rendezték a Téli Olimpiát. Délszláv válság, magyar felszólalás További lépéseket kell tenni a békés megoldásra Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) Vezető Tisztségviselőinek Bizottsága (VTB) hétfőn Helsinkiben megkezdődött tanácsozásán Gyarmati István szorgalmazta, hogy az EBEÉ késedelem nélkül hozzon döntést jelentős létszámú állandó megfigyelőnek Koszovóba és a Vajdaságba küldéséről. A magyar küldöttség vezetője ezzel megismételte Jeszenszky Géza külügyminiszternek az Észak-atlanti Együttműködési Tanács múlt pénteki ülésén tett javaslatát. Gyarmati István a délszláv válságról szólva hangsúlyozta, hogy a VTB lényegesen megváltozott körülmények között folytatja a témával kapcsolatban korábban megkezdett vitát. E változást az ENSZ Biztonsági Tanácsának közelmúltban hozott határozata jelenti, amely a háborúért felelős Szerbia elleni szankciókról döntött. Magyarország — mint a magyar küldöttség vezető rámutatott — teljes mértékben támogatja ezt a határozatot, és úgy látja: az EBEÉ-nek nem szabad e rendszabályoknál megállnia, hanem további lépéseket kell tennie a válság mielőbbi békés megoldása és a fegyveres viszály továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Ez utóbbival kapcsolatban Gyarmati István emlékeztetett arra, hogy az EBEÉ döntései eddig rendre az események mögött kullogtak, s hatástalanok voltak. Felhívta a figyelmet, hogy a válság továbbterjedésének veszélye most is fennáll. A volt Jugoszláviának — mint utalt rá — ma is vannak olyan területei, amelyekre a fegyveres viszály egyelőre még , nem terjedt ki, és az EBEÉ-országok közösségének most — első ízben — lépéseket kell tennie a válság elharapódzásának megelőzésére. „ Külföldieknek tilos a belépés!” A Szerbia ellen életbe léptetett embargó hatásaként Belgrádban konkrét jelei mutatkoznak a külföldiekkel szembeni ellenérzésnek. „Külföldieknek tilos a belépés!” — olvasható Miroszlav Nesztrovics könyvesboltjának bejáratán a városközpontban. „Németek számára nincs benzin” — hangzik egyre gyakrabban a válasz, amikor a „D” felségjelet viselő autós többórás várakozás után végre eljut a kúthoz. Kis-JugoSzláviában ugyanis az emberek többsége Németországot tekinti a Belgrád ellen elrendelt kereskedelmi bojkott egyik szellemi atyjának. NYÁRI PROGNÓZIS A HATÁROKON Kis-Jugoszláviát inkább kerülje! Sok a visszautasított — Mire számít a határőrség? — Szigorúbb ellenőrzés A Kis-Jugoszlávia ellen elrendelt ENSZ szankciókhoz Magyarország is csatlakozott. Zubek János, a BM Határőrség szóvivője arról tájékoztatta az Atlantic Sajtószolgálat tudósítóját, hogy az ENSZ embargót követően nem emelkedett a déli szomszédunkból hozzánk érkezett menekültek száma. A határőrség és a menekültügyi hivatal természetesen felkészült egy újabb hullám fogadására, erre legalábbis az első napokban — nem került sor. Sőt az illetékes szervek azt tapasztalják, hogy az utóbbi időben többen tértek vissza hazájukba az ideiglenesen menedéket kérők közül, mint az azt megelőző időszakban. O A határőrség átfogó intézkedési terve szerint a két ország között a személyforgalmat mindenképpen fenn kell tartani. Ugyanakkor figyelembe kell venni a közelgő nyári csúcsforgalmat, s ezen belül is azt, hogy újra számítanunk kell a Nyugat-Európá- ban dolgozó török vendég- munkások hazafelé, majd két-három hét múltán a vissza irányuló hullámára. A Szerbia és Montenegró ellen bevezetett kereskedelmi embargó miatt a tavaly leginkább igénybe vett Hegyesha- lom-Röszke főútvonal is változhat, és ha másért nem, akkor a benzinellátási gondok miatt a törökök román szakaszon lévő átkelők felé veszik majd az irányt. A magyar határőrség egyébként — akárcsak a délkeletre tartó magyar turistáknak is — nem ajánlja a bizonytalan helyzet miatt a „kis-jugoszláviai” útvonalakat. © Németországban június 15-vel kezdődnek a szabadságolások és ez után már lehet számítani a török vendégmunkások tömeges megjelenésére is. Éppen ezért az intézkedések egy része a magyar-román határszakasz megerősítésére irányul. A határőrség számít arra is, hogy a kereskedelmi embargó következményeként a korábbi áruforgalom, illetve annak egy minimális része mint csempészáru megjelenik a zöldhatáron. A jugoszláviai helyzettől függetlenül is igen nagy nyomás nehezedett Magyarországra olyan külföldiek részéről, aki az országba történő beutazáshoz, az ittartózkodáshoz még a minimális feltételekkel sem rendelkeztek. Köztudott, hogy 1991. október 4-én 00 órától az országba való belépésnél a külföldi állampolgárokat szigorúbban ellenőrzik, ami lényegében azt jelenti, hogy megnézik; rendelkeznek-e az előírt utazási feltételekkel, például van-e legalább 50 dollárnak megfelelő valutájuk, a gépkocsijuk üzemképes-e, van-e annak biztosítása. Zubek János pontos adatokkal szolgál: az intézkedés beveztése óta 1992. június 3-án éjfélig az ország határátkelőhelyein 602 472 személyt utasítottak vissza az említett feltételek hiánya miatt. A határőrség szóvivője egyébként hangsúlyozta, hogy a visszautasítások soha nem személy ellen irányulnak, ezért például, ha valakit költőpénz hiánya miatt küldtek vissza, s egy óra múltán 50 dollárral a zsebében akar az országba beutazni, annak nem lehet akadálya. © Megdöbbentő a visszautasítottak nagy száma, és nagyon elgondolkoztató ennek néhány összetevője. így például az állampolgársági megoszlás. A visszautasítottak 89 százaléka, 536 338 fő román állampolgár volt, viszonylag nagy számban vannak közöttük lengyelek (3,2 százalék), a volt szovjet állampolgárok (2,8 százalék), és a bolgárok (1,8 százalék). A fennmaradó 3,2 százalék pedig 97 ország állampolgáraiból tevődött ösz- sze. A román állampolgárok között sok az újra próbálkozó. Sokan vannak, akik „minden áron” be akarnak jutni az országba. Gyakori az olyan eset, hogy a határállomásról visszaküldött személlyel a határőrizeti szervek néhány óra múltán már a zöldhatáron találkoznak, mint illegális határátlépővel. Hazánk, földrajzi fekvésénél fogva az ember- csempész tevékenység tranzit útvonala, emellett célország is, hiszen az illegálisan érkezők többsége már itt is a hazainál lényegesen jobb életviszonyok közé kerül. Az utóbbi időben tapasztalni lehetett, hogy Románia irányából az embercsempész-szervezetek egyre aktívabban és újabb csatornákat működtetnek. A határőrség tapasztalatai szerint elsősorban kínaiakra, mint alanyokra épülve — bizonyos következményeként a kínai állampolgárokkal szemben bevezetett vízumkényszernek —, Szlovénián keresztül szállítják az emberárut a célterületnek számító nyugat-európai országokba. Halász Kálmán
