Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-11 / 110. szám

1992. május 11., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Csalóka várakozások Csődök és új vállalkozások Befektetési szótár A-tól Z-ig Tőzsde: nyilvános, köz­pontosított és szervezett piac. Létezik árutőzsde és értéktőzsde, ez utóbbi faj­tái: devizatőzsde és érték­papírtőzsde Magyarorszá­gon jogi személy, önkor­mányzattal rendelkezik nem nyereségorientált, de bevételeiből tartja fenn magát. Üzletet csak tőzs­deügynökön keresztül lehet kötni. A tőzsdei kereskede­lemben részt vevő áruknak vagy értékpapíroknak nem kell jelen lenniük, mivel az egyes áruk heyettesíthe- tők, illetve egymással ki­cserélhetek. Az eladni és vásárolni szándékozók árelképzeléseit a tőzsdei üzletkötők próbálják a pia­con érvényesíteni. Tőzsdeidő: a tőzsde nyit­vatartási ideje. Tőzsdei jegyzés: érték­papírok árfolyamának megállapítása. Tőzsdei megbízás: ügy­fél által adott megbízás bi­zonyos értékpapír-ügyletek lebonyolítására. A megbí­zás lehet árkorlátos, árkor­lát nélküli vagy stop-meg­bízás. Az első: felső határt ír elő a vételre és alsót az eladásra; akkor kell végre­hajtani, ha ilyen vagy ennél kedvezőbb ár mellett bo­nyolítható le az ügylet. Az árkorlát nélküli megbízás­nál az adott napi legkedve­zőbb áron kell az ügyletet lebonyolítani („bestens”). A stop-megbízás a vételre ír elő alsó határt, az eladásra felsőt, célja a további előny­telen helyzet megelőzése. Ultimé: a hónap utolsó tőzsdenapja. Üzleti jelentés: a mérleg­ből és az eredményelszá­molásból álló éves zár­számadás szóbeli kiegészí­tése, amelyet minden rt évenkénf közread. Változó kamatozású köt­vény: a kötvény kibocsátá­sakor a kötvény névleges kamatát nem rögzítik, ha­nem azt határozzák meg hogy milyen mutatóhoz kö­tik annak változását (pl. a pénzpiaci kamatlábhoz). Vinkulált névre szóló részvény: olyan névre szóló részvény, amelyet csak a kibocsátó társaság engedé­lyével lehet átruházni. Záró árfolyam: a folyama­tos jegyzésű értékpapír tőzsdenap végi árfolyama. Ferenczy Europress 1992-ről sokféle előrejel­zés, jóslat látott napvilágot. Tavaly év végén sokan azt várták, hogy ez az év a „csődök éve” lesz. Már el­múlt a bűvös április 8-ika, az öncsődök bejelentésének határideje és korántsem in­dult olyan sok csődeljárás, mint amennyit vártak. Ma újabb várakozást emleget­nek: inkább csak a felszá­molások mennyisége sza­porodik, amire már a múlt évi több száz felszámolási eljárás megindítása is utalt. Ez a várakozás reális, de azt is figyelembe kell venni, hogy a bíróságok szakem­ber-gondjai és jelentős túlter­helése miatt ez a folyamat aligha tud gyorsan lezajlani. Egyébként az eljárás az érvé­nyes előírások szerint is több hónapos, hiszen a hitelezők számára kiköt egy igény-beje­lentési időszakot, a bíróságok pedig a beérkezések sorrend­jében sorolnak, így valószínű­síthető, hogy az idén megindí­tott felszámolások nagy része áthúzódik majd és csak a kö­vetkező évben zárul le. Meg kell jegyezni, hogy ezeknek az eljárásoknak az anyagi következményei lé­nyegesen súlyosabbak, mint az öncsődöké, tehát a felszá­molások elburjánzása igazán nem tartozik a kívánatos fo­lyamatok közé. Az évindulás adatai azon­Tavaly összesen 218 állami vállalat átalakulását hagyta jóvá az Állami Vagyonügy­nökség 345,07 milliárd forint könyvszerinti értéken. Az év végén további 307 vállalat át­alakulása volt folyamatban, és az elkövetkező két év alatt az ÁVÜ szándékai szerint a mintegy 1600 állami cégből majd 1000 eladása még hátra van. Valószínűleg ezek az alap információk késztették a Pri- vinfo című kéthetenkénti meg­jelenésű folyóirat kiadóit arra, hogy nekikezdjenek vállalko­zásuknak. A két magánszemély, aki­nek a fejében megfogant a lap kiadásának ötlete, gazdasági újságíróként felmérte, hogy hiányoznak a piacról azok a kiadványok, amelyek - altiéi­ban nemcsak ezt jelezték, ha­nem azt is,hogy az új vállalko­zások továbbra is szaporod­nak, ha nem is olyan mérték­ben, mint az év végi hajrában tapasztalható volt. A tavaly decemberi cégindítási csúcs részben áthúzódott januárra, aminek az volt az oka, hogy az 1992. január 31-ig bejegy­zett új cégek még részesülhet­tek a tavaly érvényes adóked­vezményekben. Ennek hatá­sára 1992. januárban csak­nem ugyanannyi — 4000 — új jogi személyiségű gazdasági társaságot regisztráltak, mint 1991 decemberében. Termé­szetes, hogy ez a folyamat lassult februárra, de még az új feltételek között is további 1561 új cég kezdte meg a mű­ködését. Figyelemre roéltó, hogy ezek között csupán 69 olyan új egység volt, amely korábban működő cégből vált ki, vagy annak átalakulása kapcsán jött létre. Az új cégek többsége, mintegy 600, ke­reskedelmi, közúti járművek vagy közszükségleti cikkek ja­vításával foglalkozik. Meglepő, hogy 1992. febru­árban mindössze 70 cég szűnt meg, közülük 41 átalakult, a korábbitól eltérő gazdasági formát vett fel és csak 5 céget számoltak fel, 24 pedig jog­utód nélkül szűnt meg. Ezek között is voltak olyanok, ame­lyek tulajdonosai egy, vagy több más vállalkozásban ér­dekeltek, tehát tevékenységü­lett hogy összegyűjtve tájé­koztatnak az aktuális privati­zációs hírekről - összefoglal­ják az eddigi folyamat ered­ményeit, különös tekintettel a levonható gyakorlati tapaszta­latokra. A Privonfo erre vállal­kozik. A pontos tájékoztatást az is elősegíti majd, hogy a kiad­vány az Állami Vagyonügy­nökség, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakmai támogatását élvezi. A cég egyik alapítója el­mondta: komoly érdeklődésre számítanak, és ezt már az előzetes információk is meg­erősíteni látszanak. Tudják, hogy kiadványuk segítségére lehet a kis- és nagybefekte­tőknek a döntéshozatalban, s mindenkinek, aki jó befekte­tési lehetőséget lát a magyar­ket más keretek között folytat­ják. Folytatódott az a korábbi tendencia is, hogy a legtöbb új vállalkozás kft formájában működött. Számuk februárban 1480-nal növekedett, mintegy 86 százalékuk 20 főnél keve­sebbet foglalkoztató kisvállal­kozás. A részvénytársaságok száma elsősorban a feldolgo­zóiparban és a kereskede­lemben nőtt, ezek többsége 20 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó egység. 1992. február végén már 1198 Rt működött az országban. Új tendencia: február végén az oktatás területén már 299, az egészségügy és a szociális ellátások körében 326 kft volt bejegyezve. Minden jel arra mutat, hogy ezek az adatok az év során tovább növekednek majd, hi­szen a magán üzemeltetésű óvodák, oktatási intézmények iránti igények szaporodnak, és van egy olyan réteg, amely egészségének megóvása (vagy éppen visszanyerése) érdekében anyagi áldozatot is hajlandó vállalni. Divatba jöttek a természet- gyógyászok is, akik részben egyéni vállalkozóként, rész­ben kft-be tömörülve működ­nek. 1992 nemcsak a csődök és felszámolások, hanem várha­tóan az újjáalakulások és az új gazdálkodási formák éve is lesz. Nyitrai Ferencné országi állami vagyon privati­zálásában. A fokozódó érdek­lődés tehát nemcsak a külföldi befektetőknél jelentkezik majd, véli a Privinfo felelős szerkesztője, hanem a ma­gyar polgárok egyre széle­sedő körénél is. Az összegyűjtött informáci­ókkal és elemzésekkel azon­ban nemcsak a befektetőket kívánják segíteni, hanem a privatizálásra kerülő cégek menedzsmentjét, valamint a velük kapcsolatban álló közve­títő cégeket is abban, hogy megtalálják a vállalat számára legmegfelelőbb pénzügyi vagy szakmai befektetőt. A lap nem olcsó, előfizetése egy évre 20 ezer forintba ke­rül, de ez többszörösen meg­térülhet a befektetőknek. P. P. Amit a vállalkozónak tudni kell EZ A PRIVINFO TŐZSDÉKALAUZ MMllWWraMwreHrailllfflltlffllllmlralWIIIIMUIIUIIlTO AZ „INDEX” Szaklapokban, az újságok tőzsdei rovatában gyakran használják a hét, vagy egy hosszabb időszak alakulásá­nak jellemzésére a tőzsdein­dexet, illetve annak változá­sát. Az egyik hetet például így jellemezték: „míg az ezt meg­előző héten a tőzsdeindex enyhe gyengülési — azaz csökkenési — irányzatot mu­tatott, addig a tárgyhéten az irányzat enyhén emelkedő volt”. Néhány szaklap grafiku­san is ábrázolja a tőzsdeindex alakulását, sőt bemutatja an­nak átlagát 30-, 100, 200 na­pos időszakban. Ez azonban nem helyettesíti az egyes ér­tékpapírok árfolyamalakulá­sának leírását. Kinek és mire jó tehát a tőzsdeindex? Ha hasonlattal élnék, azt ír­nám: a tőzsdeindex egy szá­madat, annak növekedése il­letve csökkenése olyasvalami, mint a gépkocsi irányjelzője, idegen szóval indexe. Megmu­tatja, merre megy a tőzsde „kocsija”, jobbra, azaz átvitt ér­telemben felfelé, vagy balra, azaz lefelé. Ugyanazt a sze­repet tölti be az értékpapírpia­con, mint a napi árfolyam: mi­nősíti az egyes értékpapíro­kat, illetve azokon keresztül az értékpapírokat kibocsátó válla­latokat. Jelzést ad arról, hogy a befektetők hogyan ítélik meg a magyarországi befektetési lehetőségeket bizonyos napo­kon, meghatározott időszakok alatt. Ez egyben ítéletet jelent a gazdasági tevékenységekről és a kilátások alakulásáról. A tőzsdeindex tehát a részvé­nyek átlagos, irányzatszerű árfolyammozgását fejezi ki egyetlen számsorban! A so­rokból megrajzolható az irányzat — a trend. A tőzsdén pedig a trend a lelke minden­nek. Az index az egyedi befekte­tőknek elsősorban a tőzsde hangulatát és annak változá­sait mutatja meg. Ám az in­vesztálni kívánókat a piac egésze csak annyira érdekli, mint a Carmen nézőjét a do­hánygyár díszlete. Ő arra kí­váncsi, hogy mi történt az ál­tala már kiválasztott és meg­vett, vagy kiszemelt értékpapí­rokkal, a saját értékpapírtár­cája, portfoliója árfolyamával. Ha úgy tetszik, két kosár rész­vényt hasonlít össze: egy át­lagos összetételűt és a saját­ját. Az átlagossal nem kell fá­radnia, azt kifejezi az index, a tényleges saját portfolióját pe­dig könnyen kiszámíthatja. S akár a totószelvény kiértéke­lésekor, a tényleges ered­ményt összehasonlítja saját tippjével. Ez az értékelés nemcsak a befektető múltbéli döntései­nek értékeléseinél segít, ha­nem a portfolió átalakításánál is. Hiszen a vásárlási, illetve eladási szándékok kialakítá­sakor az egyes papírokat az átlaghoz, majd ezután egymáshoz lehet hasonlítani. Bácskai Tamás Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Közérdekű A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara Regionális turiz­mus-marketing címmel sze­mináriumot szervez Pécsen az Osztrák Szövetségi Ka­mara idegenforgalmi szekció­jának támogatásával június 17-e és 19-e között. További információ és jelentkezési lap a somogyi kamaránál. A privatizáció során különö­sen szükség lehet a magyar jogszabályok idegen nyelvű kiadványára. Három nyelven (magyar, angol, némert) eddig a számviteli törvény és a nemzetközi vagyonjogi megál­lapodások jelent meg. Előké­születben a gazdasági társa­ságokról szóló törvény, a ke­reskedelmi képviseletek 1992-es adózási szabályai, a vám- és devizajogszabályok, valamint az adózási szabályok gyűjteménye. Részletesebb információ a kamaránál. Export-import Osztrák cég fakéreg-brikettáló berendezést (prés és szárító) ajánl. Német cég tejport vásárolna élelmiszeripari felhasználásra. Német cég nagy mennyi­ségben vásárolna szilvát, őszi- és kajszibarackot, körtét, almát. Orosz cég gyümölcsből glu- kozszirup előállításához be­rendezést keres. Használt gé­pet is vásárolna és készter­mékkel fizetne. Amerikai cég megvásárolna vagy alapítana olyan céget, amely hidraulikus berendezé­sek, szelepek, szivattyúkhoz való forgácsolt alkatrészek gyártásával foglalkozna USA- piacokon való értékesítésé­hez. CNC vezérlésű forgácsoló­gépekkel, 20-25 képzett szakemberrel rendelkező cég ajánlatát várja. Portugál cég különböző szardíniafajtákat kínál megvé­telre. Bolgár cég megvételre ajánl fehér és színes fali és padló­csempéket leszállított áron. Lengyel kapcsolatok Lengyel cég gyártókat keres, illetve vásárolna tengerjáró motorcsónakjaihoz használt sűrített levegővel töltött palac­kokat. Egy másik cég sört, bort, alkohol tartalmú üdítőket venne. Tojás, szalámi, csirke és egyéb élelmiszerek iránt ér­deklődik egy cég. Fagyasz­tott felezett birkát és mar­hát, valamint csirkét venne készpénzért vagy barter útján egy cég. Magyar borért feldolgozott tengeri halat kínál egy másik. Az ajánlatokról, a lehetősé­gekről részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara Kaposvár, Bajcsy zs. u. 1/c. Tel:82/16-244. Kisosz-kapcsolatkereső Szlovén árubemutató üzletkötésekkel A Kereskedők Somogy Me­gyei Szervezete az érdekvé­delem mellett más formában is segíteni szeretné tagjait. Kapcsolatai révén külföldi gyártó és kereskedő cégektől gyűjt ajánlatokat, ugyanakkor közvetíti ezeket viszont is. Legutóbb már személyesen is találkozhattak a somogyi ke­reskedők egy szlovén céggel, amely jónéhány termék kizáró­lagos forgalmazója. Hajdinák József, a Kisosz elnöke el­mondta: már a kapcsolatfelvé­telnél felajánlották, hogy szí­vesen bemutatkoznának So­mogybán. — Természetesen azonnal igent mondtunk, és roham­munkával sikerült összehoz­nunk a találkozót a balaton- széplaki üdülőnkben. Volt ér­telme, hiszen már kötöttek üz­leteket. Igaz, még egy kicsit rugalmasabbá kell tenniük a szállítási határidőket, valamint a mennyiséget, hiszen kiske­reskedőkről lévén szó, senki sem tud tízezres tételben vá­sárolni. Reméljük, ezzel a bemutatóval elkezdődött egy folyamat. A Pika (Pont) nevű cég há­rom éve alakult a szlovén Kranj városban. Ez a főváros­hoz, Ljubljanához alig néhány kilométerre van. Nagykeres­kedelmi cég, elsősorban pa­pír, iskolaszer a profilja. Ma­gyarországon most jártak elő­ször, s alkoholfélékkel, vala­mint olcsó és jó minőségű für­dőruhákkal érkeztek. — Most ennek jön a sze­zonja — mondta Joze Urbane, a cég igazgatója. Igyekeztünk olcsók lenni az első magyar bemutatónkon. Meglehetősen vegyesnek látszik a kínála­tunk, de kevés idő állt rendel­kezésünkre. Igazából nem is eladni akarunk a kiskereske­dőknek, hanem partnert kere­sünk, akivel nagy tételben tudnánk kereskedni. A legjobb az lenne, ha sikerülne ve­gyesvállalatot alakítanunk. Va­lószínű nem jöttünk hiába. — Milyen az üzleti élet Szlovéniában? — Kockázatos. A volt Jugo­szlávia tagköztársaságaival ál­lunk szorosabb kapcsolatban, így egyre nehezebb üzletet kötni. A szállítás egyáltalán nem biztonságos. Alaposan fel kell készülni egy-egy üz­letre, s ez drágítja az árakat. — Milyen lehetőségeik van­nak külföldön? — Mivel Szlovénia gazda­ságilag a legfejlettebb a volt tagköztársaságok közül, ve­lünk szívesebben kötnek üzle­teket külföldön is. Terjesz­kedni szeretnénk, elsőként ta­lán éppen Magyarországon, hiszen a lehetőségek korlátla­nok. V. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom