Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-05 / 105. szám
2 SOMOGY HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. május 5., kedd Jubilál az Országgyűlés Fegyverek Kubának Oroszország továbbra is szállít fegyvereket Kubának — állítja hírszerzőkre hivatkozva a Newsweek című amerikai lap. Teszi annak ellenére, hogy az új orosz vezetés közölte: beszünteti Fidel Castro katonai támogatását. Szerencsétlenség Az indiai Szrinagarban ösz- szeomlott egy kétemeletes ház. Becslések szerint a szerencsétlenségnél legalább hatvanan veszítették életüket és mintegy nyolcvanan megsebesültek. Az omlás oka egyelőre ismeretlen. Elfogták a maffiavezért Elfogták a 67 esztendős Filippo Rimit, a szicíliai maffia egyik történelmi családjának fejét. A kábítószer kereskedelem és emberölés miatt 1988 óta körözött maffiavezér Al- camóban került kézre. Nincs szivárgás Nem volt radioaktív gázszí- várgás a múlt hét végén a koz- luduji atomerőmű 6-os számú reaktorában — jelentette ki cáfolatul a bolgár országos elektromos művek vezetője a 24 óra című szófiai napilapnak adott nyilatkozatában. Sohin Szöulban Szöulba utazott Alexandr Sohin orosz miniszterelnök-helyettes. A Dél-Korea által korábban még a Szovjetuniónak megígért, 3 milliárd dolláros hitelcsomag folyósításának felújítását szeretné elérni. (Folytatás az 1. oldalról) Napirend előtt kért szót Török Ferenc (SZDSZ). Szóvá tette, hogy az interpellációk tárgyalásának sorozatos elhalasztásával — így a lakásgazdálkodási törvénnyel kapcsolatos interpellációja ügyében —, késedelmes bizottsági felülvizsgálatával némelyek folyamatosan megakadályozzák, hogy a parlament eleget tegyen legfontosabb feladatának, a kormány ellenőrzésének. Czoma László elmondta, hogy a keszthelyi Helikon-ünnepségen 1500 középiskolás vett részt. A független képviselő a 175 éves hagyomány megőrzésére, folytatására szólított fel. A Ház ezután ügyrendi kérdésekben döntött. Sürgősséggel tárgyalják a rendőrségről szóló törvény tervezetét, s a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását célzó indítványt kivételes és sürgős eljárással tárgyalják meg. A tegnap délutáni érdemi munka a frekvenciatörvény általános vitájával kezdődött. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter szerint a hullámhosszak nemzeti kincsünket jelentik korlátozottságuk miatt, éppen ezért ésszerűen kell velük gazdálkodni, s nagyon fontos az elosztás pontos szabályozása. Az éterben ugyanis a rádiókon, tévéken kívül a honvédség, a rendőrség, a segélyhívás, a rádió-, a CB-telefon stb is helyet kér. A frekvenciatörvény hiánya eddig sok politikai érdekkonfliktust okozott. Ez a vitában is tükröződött. Sok kritika hangzott el a pártok vezérszónokainak felszólalásaiban. A Fidesz volt azonban az egyetlen, amely azt szorgalmazta, hogy adják vissza a törvény- tervezetet átdolgozásra. A vitában tisztázódott az a félreértés, hogy a rádió és a tévé műsorának szórásával majd a médiatörvény foglalkozik. A képviselők ezután a lágymányosi Duna-híddal és a kapcsolódó úthálózattal foglalkoztak, majd pedig áttértek az útalapról szóló törvénytervezet részletes vitájára. A bizottságok előadói elfogadásra ajánlották a törvényjavaslatot, hangsúlyozva, hogy az üzemanyag árába beépített útalap felhasználása javít az úthálózaton. Ezt a pénzt ugyanis másra nem használhatják fel. A környezetvédelmi bizottság ülésén az is szóba került, hogy szükség lenne egy nemzeti közlekedési alapra a vasút és a víziút növekvő jelentősége miatt. Mindenki egyetértett a kerékpárutak gyorsabb kiépítésével. A T. Ház ezután a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról tárgyalt. A módosító indítványukat szorgalmazók között volt a somogyi Németh Béla (FKGP-35-ök) is. A képviselők folytatták az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásának részletes vitáját. Alkotmányellenes cenzúra Kolozsváron A Romániai Emberi Jogokat Védelmező Liga és a romániai Helsinki Bizottság nyilatkozatban tiltakozott hétfőn amiatt, hogy Kolozsvár polgármestere elrendelte a konferenciák és egyéb nyilvános jellegű rendezvények előzetes cenzúráját. A nyilatkozat rámutat, hogy a rendelkezés kirívóan sérti az alkotmányt, és arra kéri a kormányt, a parlamentet és Kolozs megye prefektusát, haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket a törvényesség helyreállítására. Gheorghe Funar, a februári helyhatósági választásokon a Vatra Romaneasca pártjának, a Románok Nemzeti Egységpárjának színeiben megválasztott polgármester április 28-án elrendelte, hogy valamennyi, a városban tartandó konferenciát, szimpoziont és egyéb nyilvános jellegű rendezvényt legalább három nappal előre be kell jelenteni a polgármesteri hivatalban, feltüntetve a szervezőket, a rendezvény célját, helyét, időtartamát, s mellékelve a résztvevők listáját is. Gheorghe Funar, mint ismeretes, hadjáratott indított a magyar, illetve kétnyelvű cég- és névtáblák ellen is. Megfakult az Adria Gyöngye? Gyilkosságok Algériában Dubrovnik komor tavasza Ismét megöltek egy rendőrt ismeretlen merénylők Algériában, egy másik terrorista csoport pedig súlyosan megsebesített egy csendőrt. A kormány kíméletlen harcot hirdet a terrorista csoportok ellen, s elsősorban a véglegesen feloszlatott Iszlám Udvfrontot, a FIS-t vádolja. KÉRDŐJELEK Ez (is) Amerika? A szomorú — és sajnos távolról sem végleges — mérleg nagyjából elkészült: félszáznyi halottat követeltek az elmúlt napok faji zavargásai az Egyesült Államokban, kétezer fölött jár a sebesültek száma, tízezer épület égett le. „Los An- gelestől sztyeppetűzként terjedt tovább a tombolás, az erőszak az ország több más nagyvárosára” — használta e szemléletes hasonlatot egy német lap, s csak remélni lehet, hogy a rendkívüli állapot kihirdetése, komolyabb rendfenntartó erők bevetése után a nyugalom immár tartósan fennmarad. Csupán faji zavargásokról lenne szó? Kétségtelen, hogy a vihar fekete-fehér ellentétből (egy fekete bőrűt ütlegelő fehér rendőrök bírósági felmentéséből) robbant ki, ám úgy látszik, valójában, több, egymással összefonódó ügyről beszélhetünk. Bűnözési kérdés? így látják azok, akik szerint a konkrét esetet az alvilág elszabaduló erői lovagolták meg. Szociális konfliktus?— vélik mások, akik a mélyebb összefüggésekre utalnak, arra hogy az amerikai életszínvonal általános emelkedése mögött ma is mély társadalmi szakadékok húzódnak. Vagy mégiscsak a faji ellentétek domináltak volna? S azoknak lenne igazuk, akik az 50-es évek heves polgárjogi összecsapásaira emlékeznek? Valószínűleg mindegyik vélemény igazolható, valamennyi tényező szerepet játszott az indulatok szinte megmagyarázhatatlan gyorsaságú elhara- pódzásában. Ám Washingtonban most nem annyira az okokon, mint inkább a következményeken gondolkoznak, azon, milyen kihatása lehet a Los Angeles-i krízisnek az idei választásokra. Mert a sztyeppe- (vagy stílusosan) préritűz elfojtása nem jelent egyet a drámai eseményeket kiváltó problémák megszűnésével. Szegő Gábor Mihail Gorbacsov Fultonba megy Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő egyesült álla- mok-beli körútja során ellátogat Fultonba, a Westminster College-be is, ahol annak idején Winston Churchill híres beszédét mondta „a vasfüggöny legördüléséről” - közölték hivatalosan. „El vagyunk ragadtatva tőle, hogy Gorbacsov elnök elismeri a Westminster College történelmi és szimbolikus jelentőségét, azét a helyét, ahol 1946-ban Churchill úr felhívta a világ figyelmét a hidegháborúra” - jelentette ki J. Harvey Saunders, az egyetem elnöke. Gorbacsov — a tervek szerint — beszédet mond az „Áttörés” (Breakthrough) szobornál, annál a tíz méter hosszú emlékműnél, amelyet az egykori berlini fal nyolc szakaszából állítottak össze. A volt szovjet államfőt amerikai útja során a San Fran- cisco-i Gorbacsov Alapítvány látja vendégül. UJ SZERVEZET MAGYARORSZAGI KÉPVISELETTEL Európa Dialógus — a nyílt eszmecserék fóruma Jókai Mór még Raguzának hívta ezt a csodás várost, kultúrák metszőpontját, a természet és az ember közös remekét, aminek múltidéző utcáin gyakori a magyar szó is. Máskor ilyenkor már befutottak a tarka turistacsapatok első előőrsei. Most nem jön senki és biztos, hogy Dubrovnik történetének talán legkomorabb tavaszát ugyanilyen komor nyár követi: az Adria Gyöngyén ezúttal nem lesz szezon. És ami a meggyötört város lakóinak a legjobban fáj, nemcsak üdülők nem jönnek, de újságírók sem. A dubrovnikiak úgy érzik, hogy Isten, Európa, Amerika és a világsajtó „leírta” őket; mindenki napirendre tért afelett, hogy az Adria Gyöngye óhatatlanul szo- rongó-szürkére fakul; nincs se jelene, se jövője. „Elég volna egyetlen amerikai anyahajó -demonstratív megjelenése ahhoz, hogy életünk megkeserítői elhagyják térségünket. De a mi öblünk nem az az Öböl, Dubrovnik nem Kuvait" — mondja egy elkeseredett polgár a hamburgi Die Welt riporterének. A világ mintha valóban elfeledkezett volna Dubrovnikről. Beérte azzal a hírrel, hogy a harcok elültek, de arról nem esik szó, hogy az ostromállapot folytatódik. A környező magaslatokról a jugoszláv szövetségi hadsereg katonái, valamint a szerb és montenegrói szabadcsapatok továbbra is kedvükre lövik az óvárost és egy-egy sortűz pillanatok alatt elnépteleníti a patinás főutcát, a Stradunt. A város hovatartozását etnikai alapon Belgrád sem vitathatja, a lakosság kilencvenöt(l) százaléka horvát. Ez azonban semmit nem változtat azon a geopolitikai tényen, hogy Zágráb minden szempontból messze van és hogy meglehetősen világos a várost sakkban tartó fegyveresek „stratégiai célja”: kiszakítani az Adria Gyöngyét Horvátország testéből, s előbb afféle „szabad várossá” tenni, majd fokozatosan szerb fennhatóság alá vonni. Hiúnak bizonyult az a remény is, hogy az ENSZ-kato- nák érkezése véget vet az ostromállapotnak. Mivel ez nem vitatott terület, itt nem lesznek kéksisakosok, a néhány ENSZ-megfigyelő pedig aligha zavarja azokat a katonákat, akik például a repülőtér, Konavle Tál térségében lerombolták a házak negyven és kifosztották a megmaradt épületek nyolcvan százalékát. Elpusztították az Óváros számos pótolhatatlan műkincsét, tönkretették a turistaváros számára életet jelentő infrastruktúrát, beleértve persze magát a repteret is, ahová ilyenkor már kezdtek érkezni a menetrendszerű és charter-járatok, de most temetői csend veszi körül. A szállodák egy része romos, az épekben menekültek húzzák meg magukat. A szemét elszállítása hónapok óta megoldatlan, a hulladékot a lakosok jobb híján az eddig kristálytiszta tengerbe dobják. Mi lesz veled, Dubrovnik? Ferenczy Europress Új szervezet alakult április 29-én Németországban „Európa Dialógus” néven Josef von Ferenczy, a Müchhenben élő, nemzetközi hírű médiamenedzser kezdeményezésére. Az egyesület székhelye Bonn lesz. A szervezet megalapításának ösztönzői közé tartozik többek között Willy Brandt, az SDP tiszteletbeli elnöke és Hans Daniels, Bonn CDU párti főpolgármestere. Az egyesület programját irányító kuratórium széles körű: máris készségét fejezte ki a közreműködésre több szövetségi miniszter: dr. Norbert Blüm, dr. Klaus Kinkel és dr. Theo Waigel, Björn Engholm tartományi miniszterelnök. Támogatásáról biztosította az alakuló szervezetet valamennyi fontos német politikai párt. Az „Európa Dialógus” gondolatának hívei abból a tényből indulnak ki, hogy Európa az elmúlt néhány évben alapvetően megváltozott, ami azt is jelenti, hogy kontinensünkön még nem alakultak ki az új, sokpólusú világ működésének formái. Többek között él a régi nacionalizmus, etnikai konfliktusok sorozata fenyeget, s feszültségek forrása lehet a különböző nemzetiségek és a társadalom perifériájára szorult rétegek súlyos helyzete. Ez megköveteli az új értelemben vett Nyugat és Kelet meghatározó politikai erőitől, hogy igyekezzenek kedvező irányba befolyásolni az európai folyamatokat. Törekedjenek együtt arra, hogy földrészünkön demokratikus, társadalmilag és szociálisan felelős, szabad és a lehetőség szerint egységes Európa bontakozzék ki. Az „Európa Dialógus” szervezet arra törekszik, hogy ebben a helyzetben folyamatosan egy asztal mellé ségeinek kiválóságait, s fórumot teremtsen a nyílt eszmecserékre a kontinens legégetőbb problémáiról. Ezek a kisebbségek jogaitól a közép-európai környezetvédelmi válsághelyzeten és a gazdasági fejlődés kulcskérdésein át a katonai biztonsági garanciák témaköréig terjednek. „Az európai gondolkodásnak helyet kell biztosítani a fejekben és a szívekben egyaránt” — ez intézményünk tevékenységének alfája és ómegája. Képviseleteink működnek majd Ausztriában, Jugoszláviában, Spanyolországban, Magyarországon, Oroszországban és más európai országokban is. Reméljük, hogy a gazdaság számára is tudunk új kapcsolatokat teremteni” — jelentette ki a szervezetről adott nyilatkozatában Josef von Ferenczy, aki reálisnak látja egy újfajta európai föderáció megteremtését, amely a régiók földrészeként működik. Áz alapítók az új egyesület történelmi előzményének tekintik a Bécsben 1985-ben, ugyancsak von Ferenczy által megszervezett, „Az ellentétek párbeszéde” címmel tartott rendezvényt, amely magyar, osztrák és német részvétellel a keletnyugati dialógus emlékezetes, sorsfordító eseményének bizonyult. Az „Európai Dialógus” már 1992- ben két nemzetközi rendezvénnyel kívánja megkezdeni működését, azzal a szándékkal, hogy koncepciókkal szolgáljon a gazdaság, a pénzügyek, a tudomány, a kultúra és a biztonságpolitika területén az európai föderalizmus kialakulásához. 1993- tól folyamatosan évi két-három „európai pódiumot” kívánnak szervezni a földrész legégetőbb problémáiról. Ferenczy-Europress ültesse Európa különböző térPostabank és Takarékpénztár Rt Sas Club Hotel (5423) Tisztelettel meghívjuk A PANNON-MARATHON '92 díjkiosztó ünnepségére és az azt követő jótékonysági bálra 1992. május 9.19 óra Kaposvár, MTESZ Székház, Bajcsy-Zs. u. 1/c {_ Jegyek a helyszínen, az Orfeumban válthatók
