Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-02 / 103. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. május 2., szombat Új néven: Somogyiak Baráti Köre Az elnök dr. Kovács Ferenc akadémikus Az idén majd hetvenkét és félezer hektáron termelnek Somogybán kukoricát. Az elmúlt hetek időjárása jó feltételeket teremtett a munkák végzéséhez, így a megyében befejezés előtt áll a kukorica vetése. Képünk Kaposmérő határában készült. Fotó: Kovács Tibor Áremelés három lépésben Már az idén drágul a pb-gáz Marad a 25 forint a Kögáz cseretelepein (Tudósítónktól) A Somogyból elszármazottak baráti körének elnöksége lemondott és átalakult ügyvivő testületté. A múlt év decemberétől vállalta a feladatot, hogy az új egyesülési jogról szóló törvénynek megfelelően elkészíti alapszabályzatát és javaslatot tesz az elnökségre, a tisztségviselőkre, valamint a tagságra. A baráti kör a napokban a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium tanácstermében tartotta meg közgyűlését. A leköszönő dr. Szirmai Jenő meleg szeretettel gratulált Fodor Andrásnak, az elnökség tagjának, a költői munkásságáért kapott Kos- suth-díjhoz. Majd Papp János színművész Somogyot idéző verseket mondott el Bertók László, Kerék Imre, Fodor András, Takáts Gyula költőtől. Ezt követően a közgyűlés dr. Takács István előadásában az új alapszabályzat tervezetét vitatta meg és azt módosításokkal egyhangúlag elfogadta. Az alapszabályzat elsősorban az 1989. évi II. törvényre, majd a korábbi működési szabályzat tapasztalataira épült. A felszólalók fontosnak tartották, hogy a szabályzat elsősorban a fő kérdésekre összpontosítson, legyen jó a szervezettség, ne legyen túlszabályozott. A tagsági jogszabályok és kötelezettségek pontosítása is nagy hangsúlyt kapott. A kiemelten foglalkoztak azzal, hogy ki lehet a baráti kör tagjai, ahhoz teljes egyetértés kell, meghatározó a Somogyhoz fűződő kapcsolat, az alapszabályzat elfogadása, ez azonban ne legyen terhes sem a tagságnak, sem a megyében működő önkormányzatoknak. A véleményekből kicsendült az is, hogy a tagság ne legyen lakóhelyhez kötve. Lehessen tagja az egyesületnek bárki, az ország vagy a világ bármely részéről. Ennek megfelelően módosult a korábbi név: Somogyiak Baráti Körére. Nyomatékosan igényelték a tagság fiatalítását, a létszám bővítését. Erre jó alkalmak lehetnének az érettségi találkozók, személyes baráti kapcsolatok. Külön szavaztak a baráti kör elnökére, társelnökeire, az elnökség tagjaira. Elnöknek dr. Kovács Ferenc akadémikust választották meg. Társelnöki tisztséget kapott: dr. Tarján Lászlóné, Biró Gyula, dr. Kanyar József. Elnökségi tag lett: Fodor András, Börcsök Dezső, dr. Kresis Péter, Penke Ferencné, Simon László, dr. Zádor Mihály. A megválasztott új vezetőség megköszönte a régi vezetőség munkáját. Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés alelnöke gratulált az új testületnek. Majd szól arról, hogy a régiók szerepe egész Európában megnövekedett, ez megnövelheti a szülőföld iránti vonzalmat. Ezért is nevezte a baráti kört Somogy „nagykövetségének”. Kellemes programja volt az esetnek a csurgóiak szereplése. Szászfalvy László polgármester és dr. Horváth József tájékoztatta a fiatal város múltjáról, jelenéről és jövőjéről, valamint a 200 éves Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola történetéről a résztvevőknek. Dr. Kovács Ferenc megha- tottan köszönte meg a tagság bizalmát, mint mondta: „Ma a világon az egyik legnagyobb érték a bizalom...” Várják a szülőföld jelentkezését igényeikkel, és felszólította a jelenlevő megyei, városi képviselőket, hogy éljenek azzal a szellemi kapacitással, amelyet a baráti kör jelenthet a szülőföldnek. A Közép-dunántúli Gáz- szolgáltató Vállalat több mint kétszázezer pb-gázt fogyasztó ellátásáról gondoskodik, a hozzátartozó területen (ide számít Somogy is) 591 cseretelep van. A Kögáz 1991-ben 101,5 millió forint veszteséget volt kénytelen elkönyvelni 31 ezer tonna pb-gáz értékesítése után. A kilogrammonkénti veszteség 3,30 forint volt. A vállalati stratégiában viszont az szerepel, hogy a pb-gáz forgalmazását jövedelmezővé kell tenni és fenn kell tartani. Ugyanis a fogyasztók igénylik ezt a tüzelőanyagot. Köztudott, hogy a pb-gáz fogyasztását sok éven át árkiegészítéssel támogatta az állam. Ennek megszüntetését nyereségadó-kedvezmény váltotta fel. A kedvezmények megvonása után az OKGT úgynevezett differenciált belső árak alkalmazásával mérsékelte a gázszolgáltató vállalatok pb-gáz forgalmazás miatti veszteségeit. A rendelet a pb-gázt szabadáras termékké tette. Tehát változtatásra kényszerültek a forgalmazók. A Mól Rt és a gázszolgáltató vállalatok képviselői hosszú tárgyalássorozaton megállapodtak, hogy célszerű a pb-gáz forgalmazásában a világpiaci árhoz alkalmazkodni. Ez a változás azonban egy év alatt elviselhetetlen terheket róna a fogyasztókra. Ezért úgy tervezik, hogy három lépésben érik el a kívánt célt. 1992-ben nagyobb árváltozás lesz. A fennmaradó részt (megosztva) 1993-re, illetve 94-re osztják el. A kép teljességéhez tartozik, hogy a Kögáz a mediterrán és az északi tengeri térség pb-gáz árából számított átlagár alapján veszi a pb-t. Hónapról hónapra követi az ármozgásokat. Sajnos, e gázfajtának nagybani piacán a téli és a nyári ár között nem ritka a 3:1 arányú eltolódás. Ezt a mozgást a Kögáz úgy próbálja követni, hogy továbbra is téli és nyári árat alkalmaz. A cseretelepi kereskedelemben azonban megoldhatatlan a havi árváltoztatás. A fogyasztók tudják, hogy 1992. április 15-én a Kögáz nem csökkentette cseretelepein a pb-gáz fogyasztói árát. Mivel el akarja érni, hogy 1992-ben ne legyen veszteséges a tevékenysége, ezért május 1 -je után sem kerül sor cseretelepein árcsökkentésre, így próbálja megteremteni a fedezetet az év első négy hónapjának veszteségeire. A Kögáz egyébként átalakulás előtt áll. Privatizálásáról már döntött az ÁVÜ. Pályázatot írnak ki a pb-gázt forgalmazó üzemigazgatóság értékesítésére. A privatizációra előre láthatóan a negyedik negyedévben kerül sor. HIÁNY-TALÁNY Ha gondok vannak az állam pénztárcája körül, az bizony azt jelenti, hogy előbb-utóbb, így vagy úgy az állampolgároké is veszélybe kerül. Az állam háztartásáért felelős miniszter mondta, hogy az állami költségvetés hiánya köny- nyen finanszírozható a Vámhivatal és az Adóhivatal kinnlevőségeiből. Nézzük a tényeket. Az állami költségvetési hiány március végén 46-48 milliárd forintot tett ki, azaz több, mint 60 százalékát az egész évre előirányzottnak, és vagy 12 milliárddal meghaladta az IMF-fel is egyeztetett március végi mértéket. A számok sejtetik Összevetésként érdemes felidézni a múlt évi adatokat is. Tavaly, amikor a kormány majd 50 százalékkal túlköltekezett a 78 milliárdos tervhez képest, március végén a hiány még csak 22 milliárdos volt, azaz 28 százaléka az egész évre elfogadottnak. A számok tehát azt sejtetik, hogy a helyzet mind az előirányzotthoz, mind pedig a múlt évi állapotokhoz képest rosszabb; ám az esztendő még hosszú és sok minden történhet. Azzal azonban kevéssé számolhatunk, hogy a tavaly már megerősödött tendenciák megtörnek. Kitartónak látszik a bevételek zsugorodása és az, hogy a kiadások nem tudnak ezzel lépést tartani. Míg január-februárban a költségvetési kifizetések 32,5 százalékkal emelkedtek, a bevételek, 1,8 százalékkal elmaradtak az előző évitől. (S ebben a bevételben már benne van a tervezett 20 milliárd forintos privatizációs bevételnek a fele is.) A bevételi oldalon újfent csak az látható, hogy a lakosság teljesít — bár elmaradva a kormányzati elképzelésektől — a tavalyinál magasabb fogyasztási, illetve személyi jövedelemadó-befizetéseivel. Tátongó szakadék A bevételek és kiadások közt tátongó szakadék a gazdaság változó és változatlan állapotának ellentmondásából következik. Abból, hogy a befizetések alapján képződő termelési és fogyasztási oldalon olyan lényeges elmozdulás következett be, amellyel az újraelosztást vezérlő állami politika nem tudott szinkront teremteni még a támogatások leépítésével sem. Egyébként csak a fogyasztási támogatások csökkentek, a termelési támogatások nőttek. A bevételeket apasztja a külső és belső piac „behorpa- dása", az ebből erededő termeléscsökkenés, a csődök elszaporodása (és a nagy ösz- szeomlások még ezután várhatók), a fogyasztáscsökkenés és a privatizáció, ami által eltitkolhatóbbá válnak a jövedelmek. A termelési oldalon megindult az átalakulás, ez azonban egyelőre még súlyos terheket ró a fogyasztóra. Eközben — az államháztartási reform hiányában — az elosztási oldal változatlan: a minisztériumokhoz és más országos intézményekhez a múlt évihez képest 32,7 százalékkal több pénz áramlott ki. Ezzel tovább tágul a rés az állam bevételei és kiadásai között. Egyebek között azért, mert egyelőre a régi „nagygazdaság" leépülése meghatározóbb az új „kisgazdaság” felépülésénél. Melyik „ujjam”..? Az így keletkező hiány finanszírozására nincsenek jó megoldások, csak rosszak vagy kevésbé rosszak. — Ha az adókat emelik vagy új adókat találnak ki, esetleg új adóalapokat írnak elő (találékony a magyar) — ezt év közben elég nehéz megtenni, de nem lehetetlen —, az visszaveti a vállalkozói kedvet és /vagy növeli az inflációs nyomást. Ugyanez az eredmény, ha csökkentenék az önkormányzati támogatásokat, amivel decentralizálnák az adókivetés kényszerét. — Ha árakat emelnek, ezzel az antiinflációs politikát hiúsítják meg. Emellett a mai áremelés később bumerángként visszaüt: a költségvetési kiadások növekedését eredményezi. — Ha a kiadásokat kezdik faragni, az — reformkoncepció hiányában — komoly gazdasági és társadalmi feszültségekhez vezethet. — Ha a többlet-deficitet a bankszféra vagy a lakosság pénzéből finanszíroztatják (kötvények, kincstárjegyek eladásával), akkor nehezen csökkenthetők a kamatlábak, holott a kamatlábcsökkentést a kormányzat szeretné az inflációs várakozások hűtésére felhasználni. Ez a finanszírozási forma azt is jelenti, hogy jobb sorsra érdemes források lényegében fogyasztásra fordítódnak, s anélkül nő az államháztartás valós adóssága (amit a hitelezőknek tényleg vissza kell fizetni), hogy annak törlesztési alapjai kitermelődnének. Hasonlóan ahhoz, amiként az ország külső eladósodása bekövetkezett. A belső adósság-spirál beindításának gyújtózsinórját tartja a kormány a kezében. — Ha pedig nem állítható elő kellő belső forrás a deficit finanszírozására, akkor külső hitelfelvételekhez kell folyamodni, ami ebben a helyzetben talán a legveszélyesebb. Sürget az idő Természetesen van lehetőség a felsorolt megoldások kombinációjára is. De nem valószínű, hogy a negatív hatások gyorsan semlegesíthetők. Pedig az idő sürget, mert a hiány további felduzzadása kétségbe vonhatja mindazokat az eredményeket, amelyeket a gazdasági átalakulásban eddig — kínnal-keservvel — elértünk és koloncával súlyosan megterhelheti a jövőt. Aligha kétséges, hogy a valódi megoldás a termelés és az elosztás egyidejű államta- lanítása lenne. Ehhez persze koncepció és konszenzus szükséges. Az előbbi Kupa Mihálynál még megvolt, az utóbbi a politikusok dolga lenne. Petschnig Mária Zita HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 11-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Zimány és társközségeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleté 7-13-ig. Városkörnyéki hétvégi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel: 14-024. Mernye; Tel: 1. Nagybajom; Tel: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a., tel: 19. Tab; Kossuth u. 60. Tel: 20-620. Mosdós (tüdőgyógyintézet). Siófok, Semmelweis u. 0. Tel: 10-150. Fogorvos: 7-13-ig. B.földvár (rend.), Tel: 40-113. B.szárszó (rend.), Vikár B. u. 4. Tel: 51-419. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8- 13 óráig, a rendelőkben kifüggesztett helyen. Fonyód (rend.) Tel: 60-050. Marcali, Széchenyi u.'17. Tel: 11-851. Fogászat a kórházban: 8—12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel: 44. Nagyatád (körz. rend.), Koch u. 3. Tel: 11-854. Csurgó (rend.), Baksay u. 7. Tel: 17, 30, Igái (rend.), Tel: 72-053. Andocs (rend.), Tel: 72-053. Barcs (rend.), Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 178. Fogászat: 8-12-ig. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel: 11- 222, nyitva 8-20 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Kaposvár, szolgáltatóház, Tel: 13-440., nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. B.boglár, Dózsa u. 2. Tel: 50-640, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. B.földvár, Petőfi u. 2. Tel: 40-091, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig, B.mária, Vilma u. 5. Tel: 76-051, nyitva hétfőtől csütörtökig 8-12.30-ig, pénteken 8-12-ig, szombaton 8-14-ig. Páratlan héten hétvégi ügyelet. B.szárszó, Fő u. 60. Tel: 40-425, nyitva 8-20 óráig, szombaton 8-14-ig, páros héten hétvégi ügyelet. Barcs, Lenin u. 21-23. Tel: 56., nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Csurgó, Csokonai u. 3. Tel: 17., nyitva 7.30-13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fonyód, Szent I. u. 24. Tel: 61- 322, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali, Rákóczi u. 12. Tel: 10-005., nyitva 7.30— 19.30-ig, szombaton és vasárnap 7.30-19.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Siófok, Fő u. 202. Tel: 10041. Nyitva 8-18-ig. A nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Aranykígyó gyógyszertár, Siófok, Semmelweis u. 1. Tel: 12- 510. Nyitva egész évben 7.30- 13.30-ig, szombaton és vasárnap, munkaszüneti napokon 7.30-13.30-ig. A nyitvatartási időn túl a gyógyszertár ügyeleti szolgálatot lát el. Za- márdi, Kossuth u. 9. Tel: 31- 033, nyitva hétfőtől péntekig 8- 19-ig, szombaton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Tab, Kossuth u. 65. Tel: 20042. Nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerületűn Kovács József, Nagybajom (tel: 54), d Hild József, Szentgáloskér (tel: 2> dr. Balázs Péter, Ráksi (tel: 72- 343), dr. Szekeres Gyula, Kaposvár, Pázmány P. u. 36/a. (tel: 12- 698), dr. Papp Mária, Somogyjád (tel: 27), dr. Kovács Géza, Baté (tel: 76-385). Marcali kerület: & Savanyó József, Böhönye (tel 70), dr. Szűcs Gábor, Buzsák (tel: i3), dr. Benczik Vince, Marcali, Berzsenyi u. 98. (tel: 10-519), dr. Szekér József, B.szentgyörgy, Virág u. 5. (tét: 77—423).Nagyatádi kerület: dr. Janzsó József, Nagyatád, Dózsa u. 11. (tel: 12-853), dr. Sipos Imre, Csokonyvisonta (tel: 41), dr. Kővári Imre, Barcs, Barátság u. 30. (tel: 300), dr. Soós Gyula, Csurgó, Petőfi u. 14. (tel: 260).Siófoki kerület: dr. Lövey László, Balatonszárszó, Ifjúság u. 6. (tel: 40-511), dr. Gaál Antal, Ba- latonlelle, Dobó K. u. 6. (tel: 50- 419), dr. Fazekas Gábor, Andocs (tel: 12), dr. Kiss Pál, Tab, Kossuth u. 44. fszt. 4. (tel: 20-747). Az ügyelet 1-én 8-tól 4-én 8-ig tart. A kaposvári Állatkórházban 2-án, T 0—12-ig tart nyitva.
