Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-28 / 125. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. május 28., csütörtök Mire jó a nyugdíjasrétegek „összeugrasztása”? Somogyiak az emelésekről és a szociális törvényről Vágott baromfi a nyugdíjasok boltjából A Nyugdíjas Szervezetek Somogy Megyei Szövetségének huszonhat tagszervezetében mintegy 21 ezer nyugdíjas található. Az utóbbi hetekben — egyesületi vagy klubkeretek között — ezek az idős emberek fórumokon vitatták meg a napi probklémákat, életük ügyes-bajos dolgait. Beszélgettek az idei nyugdíjemelésekről, az ezekkel kapcsolatos országgyűlési döntésekről, a készülő szociális törvényről. A fórumokon elhangzottakat, a témával összefüggő főbb tapasztalatokat a múlt héten megvitatta a megyei szövetség elnöksége és választmánya. Az így született állásfoglalásról Kovács Lajos, a szövetség elnöke tájékoztatott, aki számos, erről a témáról rendezett nyugdíjasfórum előadója, vitavezetője volt az elmúlt időszakban. — A két testület tagjai a maguk területéről hoztak példákat, mondtak véleményt, s így állt össze az állásfoglalás a nyugdíjak idei emeléséről és a szociális törvényről. Úgy véljük, hogy az országos szövetség, illetve a kamara is talál benne hasznosításra érdemes megállapításokat... — Kifogásoltuk például, hogy az országgyűlés által elfogadott társadalombiztosítási törvény a korábbi parlamenti határozattal szemben nem tartalmaz állami garanciát, nem tűz ki konkrét határidőt a társadalombiztosítás vagyonhoz juttatására, a régi nyugdíjak értékvesztésének korrekciójára, az özvegyi nyugdíjak korszerűsítésére. így aztán arra sincs lehetőség, hogy az ezekre vonatkozó intézkedések társadalmi ellenőrzésére sor kerüljön. Az évenként kétszeri — március 1-jei és szeptember 1 -jei — nyugdíjemelés arra kényszeríti a nyugdíjasokat, hogy ők előlegezzék meg az első negyedévi infláció költségterheit! — Ismeretes, hogy az erre az évre bejelentett 19,5 százalékos nyugdíjemelés két részletben történik, ez azonban évi átlagban ténylegesen csak 15,2 százalékot jelent... Az erre előirányzott 50 milliárd forintból 11 milliárdot a régi nyugdíjak korrekciójára használnak fel, ahelyett, hogy ezt az állami költségvetésből fedeznék. Tiltakozunk az ellen, hogy a szolidaritás elvét a nyugdíjasok egy bizonyos körére szűkíti le a kormány! Amit az egyiknek ad, azt a másiktól veszi el, így szembe állítja egymással a nyugdíjasok különböző rétegeit! A régi nyugdíjak korrekcióját — ez jogos igénye az idős embereknek — az állami költségvetésnek kellene fedeznie... — Korrigálni kellene az özvegyi és a rokkantsági éllátások ellentmondásos szabályait. Szövetségünk követeli: hogy ahogyan a kormány a vámokat és az adókat behajtja, úgy intézkedjen a társadalombiztosítás 70 milliárdos járulék-kintlévőségének a behajtásáról is! A privatizációs bevételekből pedig juttasson megfelelő vagyont a társadalombiztosításnak, hogy biztonságosan működhessen és elláthassa betegbiztosítási és nyugdíjbiztosítási feladatait. — Ami a szociális törvényt illeti, attól elsősorban azt várjuk, hogy érvényt szerezzen alkotmányunknak, s abban is annak a pontnak, amelyik kimondja: „az állampolgároknak joguk van a szociális biztonsághoz öregség, betegség, rokkantság, özvegység és az önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén." Garantálja a törvény a létbiztonságot, olyan szociális védelmet akarunk, amely alkalmas a piacgazdaság negatív hatásainak ellensúlyozására. Azt is ettől a törvénytől várjuk, hogy kimondja: az állami költségvetés nyújtson fedezetet a minimális szociális szint biztosítására. A megélhetésszint alatt élő személyeknek és családoknak a megalázó segélykérések helyett normatív támogatásra van szükségük, a vállalati szociálpolitikának meg arra, hogy törvény biztosítsa a feltételeit, ösztönzési és támogatási rendszereit, úgy, ahogyan ezt a jóléti államokban teszik. — Azt is várjuk a szociális törvénytől, hogy rövid távon is sürgős intézkedésekkel kezelje a kialakult szociális krízist. A szociálisan rászorulók ne kerüljenek rosszabb helyzetbe, mint amilyenben jelenleg vannak, s a gyerekek és idősek szociális gyógyüdülése is szerepeljen a támogatások között. Kapjanak több állami támogatást az önkormányzatok ahhoz, hogy a szociális ellátás feladataival is képesek legyenek megbirkózni. Legyen a szociális ellátás egyik formája az alapvető élelmiszerek beszerzéséhez a kedvezményes utalvány, amelyet a megélhetési szint alatt élő családok és egyedülállók kapnának. Szeretnénk, ha az állam támogatná szociális lakások építését, és azt, ha az Európai Szociális Charta ide vonatkozó cikkelyei helyet kapnának a mi szociális törvényünkben — mondta a somogyi nyugdíjasszövetség állásfoglalását ismertetve Kovács Lajos megyei elnök. H. F. Újabb fontos élelmiszerrel bővült a választék a közelmúltban a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének a Szent Imre utcában levő boltjában: friss, vágott baromfit kínálnak hetente egyszer — szerdán, az üzlet nyitvatartási idejében — az egyesület tagjainak, lényegesen olcsóbban, mint amennyiért máshol hozzájutnának. Az árut — szerződés alapján — Marosi Vince mosflósi kistermelőtől kapja a nyugdíjasok boltja. Hetente száz-száztíz darabot adnak el — szinte órák alatt — a keresett háziszárnyasokból a kaposvári üzletben. Egyesületből szövetséget „Továbbszolgálók” figyelmébe Ki kérheti a nyugdíj újbóli megállapítását? hoztak létre a vesebetegek: megalakították a Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetségét. Legfontosabb céljuknak azt tartják, hogy minden rájúniustól lép életbe a szociális intézményekben. Az ön- kormányzatok 50 százalékkal eltérhetnek a megemelt díjtól, vagyis a legalacsoszorulót gondozásba vegyenek és optimális időben kezdjék meg a művesekeze- lést, illetve rövidüljön a veseátültetésre való várakozás ideje. nyabb saját jogú nyugdíj összegétől — ennyivel csökkenthetik vagy növelhetik a jövő hónaptól érvényes változtatás során. Manapság sokan rákényszerülnek arra, hogy nyugdíjazásuk után is dolgozzanak. Hosszabb ideig tartó munka- vállalás esetén adott a lehetőség a nyugdíj újbóli megállapítására, de élni csak akkor érdemes vele, ha az új átlagkereset lényegesen magasabb a nyugdíjazás előttinél. Ha az illető nyugdíjának szüneteltetése mellett dolgozott, akkor nyugdíjasként szerzett szolgálati éveit hozzáadják a nyugdíjazás előtti munkaviszonyban töltött évekhez, s így az átlagkereset magasabb százaléka szerint kapja majd az új nyugdíjat. Ezt a változatot azoknak érdemes választaniuk, akiknek a nyugdíjazáskor 42 évnél jóval kevesebb szolgálati évük volt, s ezért nem kaphatták meg az átlagkereset legmagasabb arányát, a 75 százalékot. Ha a „rádolgozás” idején is rendszeresen kapta valaki a nyugdíjat, akkor a szolgálati évek száma nem változtatható, de új — az előzőnél feltehetően magasabb — átlag- kereset szerinti nyugdíj megállapítása kérhető. Ennek azonban az a feltétele, hogy nyugdíjasként legalább 36 hónapot kell munkaviszonyban tölteni. Érdemes megjegyezni, hogy az így módosított nyugdíj ősz- szegét nem a jelenlegi, hanem az eredeti nyugdíj megállapításakor érvényben volt szabályok szerint számolják. A 36 havi kereset meghatározásakor teljes havi keresetnek tekintik azt a bért is, amelyet az illető abban a hónapban kapott, amelyben az egész hónapban biztosítva volt ugyan, de nem minden nap dolgozott. A társadalombiztosítási törvény idei módosítása szigorította a nyugdíj újbóli megállapításának feltételeit. Az 1992. február 29-ét követően elért kereseteket ugyanis csak akkor veszik figyelembe, ha a nyugdíjas megfizette utána a 6 százalék nyugdíjjárulékot. Ismeretes, hogy ez év február végéig a kereseteket terhelő 10 százalék nyugdíjjárulékból, amely az egészségbiztosítás járulékakként is szolgált, a nyugdíjastól 5 százalékot vont le a munkáltató. A rendeletmódosítás március elsejével kettéválasztotta a 10 százalékot; 4 megy egészségbiztosításra, 6 pedig nyugdíjbiztosításra. A nyugdíj mellett dolgozó keresetéből csak a 4 százalék egészség- biztosítási járulékot vonják le. Ha tehát az újbóli megállapítást kéri, az 1992. február 29-ét követő keresete után pótlólag be kell fizetnie a 6 százalék nyugdíjjárulékot. így viszont már nem biztos, hogy érdemes kérni a módosítást. Az 1992. március 1-e előtti keresetekre ez a szabály nem vonatkozik — azok után semmiféle pótlólagos járulékot nem kell fizetni. Szathmári Gábor Térítésmentesen mintegy másfélmillió beteg kap ma gyógyszert Magyarországon. Az ingyenorvosság azokat illeti meg, akik közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal rendelkeznek — köztük vannak például a rendszeres szociális segélyben részesülők és az I. és II. kategóriába tartozó rokkantnyugdíjasok is. A Jóléti Szolgálat Alapítványnak — melye 1991. decemberében hoztál- létre — ma már 12 helyi ala pítványa működik, és segít vissza nem térítendő pénzügy támogatással a legkiszolgálta tottabbak életesélyeit. A; időskorúak és nyugdíjasok i: jelentkezhetnek az alapítvá nyok idei pályázataira. A mozgás- korlátozottak közlekedési kedvezményein a jogosultságot az OTF Or vosszakértői Intézet I. és I fokon eljáró bizottságai állapíl ják meg. Somogybán az els fok címe: Kaposvár, Petőfi te 4., illetve Siófok, Semmelwei u. 2. A másodfokon eljáró b zottság címe: Pécs, Munkács M.u. 19, illetve meghatározó napokon Kaposvár, Petőfi te 4. Kaposváron az első fok Hit tékessége Somogyra, Siófc kon Siófokra és a déli Balt ton-partra terjed ki. Csaknem negyvenezer volt nyugati hadifogoly ké eddig nyugdíjemelést az O szágos Kárrendezési és Ká pótlási Hivataltól. Az igénye elbírálása tart; aki az ide szeptember 30-ig eljuttatja ki relmét a hivatalnak és igény jogosnak ítélik meg, 1992. ái rilis 1-jétől visszamenőleg* sen jár a nyugdíjemelés. Ipartestületi segítség Új, díjmentes szolgáltatást nyújt nyugdíjas tagjainak a Kecskemét és Vidéke Általános Ipartestület: egészségügyi és szociális jogsegélyszolgálatot hozott létre azzal a céllal, hogy felkarolja a rászoruló idős kisiparosokat. A megyeszékhelyen és környékén lakó nyugdíjas tagjaik csaknem egynegyede él a létminimum alatt... Az egykori mesterek közül többszázan a nyugdíjuk tetemes részét kénytelenek orvosságra költeni, s idegenkednek attól — szégyellnék is —, hogy az önkormányzatokhoz forduljanak szociális segélyért. Az ipartestület rendszeres szolgáltatása viszont sokféle módon hozzájárul ahhoz, hogy a szociális védőháló az idős iparosokra is kiterjedjen: a jogsegélyszolgálat a lehetőségeket ismertető tanácsadáson túl kérvényez, ügyeket intéz a rászorulók helyett, esetenként — az érintettek konkrét helyzetének ismeretében — szociális célzatú nyugdíjemelésért folyamodik. A megalapozott és szakszerű közreműködés eredménye igen kedvező, a szolgálatot felkereső nyugdíjas kisiparosok szociális gondjain eddig sikerült enyhíteni. A térítési díjak emelése Három testvér (Pereli Zsuzsa gobelinje) Megszavazták: a kárpótlási jegyek életjáradékra válthatók!
