Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-28 / 125. szám

1992. május 28., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI „NYERTESEK” Egymilliárd 278 millió gazdára lelt Támogatják a kaposvári Táncsics gimnázium tornatermének építését, felújítják a kadarkúti és a somogyvári diákotthont 3300 LEVÉLRE VÁRNAK VÁLASZT Kistermelői tiltakozás Újabb negyedévre exportengedély — Kimagasló nemzetközi elismerés (Folytatás az 1. oldalról) Fejlesztésnek, bővítésnek tekintettek a pályázat elbírálói minden olyan elképzelést, amely valamilyen módon több diák elhelyezését igyekszik megoldani, s lehet pénzt kérni a már meglevő épületek felújí­tására, tatarozására is. Összesen 275 pályázatot nyújtottak be az önkormány­zatok, ezek közül 106 nem fe­lelt meg a támogatási feltéte­leknek vagy nem a megfelelő célra kívánták a pénzt fordí­tani. Voltak, akik útépítéshez, csatornázáshoz, szociális in­tézeti helyek bővítéséhez kér­tek volna támogatást, ezt ter­mészetesen a törvény alapján nem tudták elfogadni. Egymilliárd 278 millió forin­tot osztottak ki, s ebből a hi­ányzó középiskolai tornater­mek 40 százaléka felépíthető; igaz, ehhez a helyi önkor­mányzatoknak még mintegy 2,6 milliárd forintot kell pótol­niuk a saját költségvetésük­ből. Az alap- és középfokú kol­légiumok közül 87 felújítására s mintegy 1600 új hely létesí­tésére jut ebből, ha a teljes beruházáshoz szükséges mintegy 6 milliárd forintot hoz­záteszik a költségvetési tá­mogatáshoz. Az Országgyűlés döntése alapján Somogy megyében a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium 32 millió forintba kerülő tornaterméhez 12,8 mil­lióval járul hozzá a költségve­tés. Az alap- és középfokú is­kolai kollégiumi program kere­tében a balatonboglári közép­iskolai kollégium 50 millió fo­rintos beruházási költségéből 10 milliót magára vállalt az ál­lam. Az igali alapfokú kollé­gium 7,9 milliós tervéhez 1,75 millió támogatást ítéltek meg. A kadarkúti diákotthon felújí­tása 6 millióba kerül, az állami támogatás 2 millió forint. A kaposvári Közlekedési Szak­középiskola kollégiuma 31,7 millióba kerül, ehhez 8,2 millió forint támogatásra számíthat­nak. A marcali Szakképző Is­kola diákotthonának'felújítása 24,2 millió forint, ehhez 4,6 millió támogatás jut, míg a nagyatádi Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskola kol­légiumának költségvetése 8 millió forint, s ehhez 2 millióval járulnak hozzá. A siófoki 523. Számú Ipari Szakmunkás­képző Intézet diákotthona 13 millió forintba kerül, ehhez 6,5 millió a támogatás. A Somogy megyei önkor­mányzat egy kollégiumnak otthont adó kastélyépület fel­újításához— amely 17,7 milli­óba kerül — 4,65 milliós tá­mogatást, a somogyvári diák­otthon 9,5 milliós felújításához pedig 2 millió forint támogatást kap. K. T. (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap délelőtt 40 kister­melő kereste fel a húskombi­nátot azzal a szándékkal, hogy kinyilatkoztassák a fel­ajánlott egyezség elfogadha­tatlanságát. 7 pontban indo­kolták elhatározásukat, ennek írásbeli dokumentumát az igazgató távollétében Farkas Judit gazdasági igazgatóhe­lyettes vette át. Schmidt R. Ottó igazgató az exportenge­délyt negyedévre megadó ál­latorvosi szemle után reagált a beadványra. A beadvány negyedik pont­ját — „Ezért mi, kárt szenve­dett kistermelők felszólítjuk önöket, hogy teremtsék meg annak a lehetőségét, hogy bennünket a legrövidebb időn belül (a pénzünk után járó napi kamatokkal együtt) sür­gősen kártalanítsanak” — az igazgató a kiküldött levél miatt furcsállta. Hiszen ajánlatuk éppen erre szólt, kivéve a napi kamatokat, kilátásába he­lyezve legalább a tőkekövete­lés megtérülését. Erre kötelezi a csődtörvény — az egyez­ségre jutás lehetőségével — a vállalatot. Beadványuk hatodik pont­jában a kistermelők ezt írták: „Úgy érezzük, hogy az Önök által felkínált megoldási mó­don csak a húskombinát érde­keit képviselik, s bennünket, kistermelőket olyan megol­dásra akar kényszeríteni, amely csak újabb kárunkat okozná.” Schmidt R. Ottó úgy vélekedett, hogy ajánlatuk há­rom lehetősége pontosan a kistermelők érdekeinek vé­delmét szolgálja, hiszen az adósságállományból a legki­sebb rész az övék. A valós kárt — mint mondta — az esetleges egyezség elmara­dása okozza, hiszen mint ajánlatukban is leírták, akkor a termelők közül senki sem jut­hat pénzéhez. A megye kis­termelőit képviselő gadányi, nágocsi, somogysárdi, zicsi, balatonszabadi, somodori, porrogszentkirályi sertéstartók aláírásukkal is hitelesítették beadványukat, s ennek egy példányát képviselőjük eljut­tatja dr. Gergácz Elemér föld­művelésügyi miniszternek. A tegnapi eseményekhez tartozik még, hogy újabb há­rom hónapra megkapta az ex­portengedélyt az — állatorvosi szemlét követően — a Kapos­vári Húskombinát. A Nemzet­közi Marketingintézet tagjai — tekintélyes amerikai és euró­pai szakemberek — úgy dön­töttek, hogy a kaposvári válla­latnak ítélik a Nemzetközi Mi­nőségi Gyémántcsillagot, amelyet Mexikóvárosban ad­nak át. A vállalat jelenlegi helyzetét talán nem, de a ter­mékét díjazzák. Mészáros Tamás A tudomány és gyakorlat kapcsolata Több lenne a nyereség ha... Negyedik alkalommal ren­dezték meg tegnap a Pannon Agrártudományi Egyetem ka- oosvári karán a nyúltenyész- :ési tudományos napot. Horn 3éter rektor megnyitójában demelte: egyre nehezedő gazdasági körülményeink kö­rött figyelemre méltó az az ál- fozat, amelyet a szakma kép­viselői hoztak; ez is bizonyí- éka annak, hogy van jövője a íisállattenyésztésnek. Az idei rendezvény beve- :ető előadását J. Fris Jensen, i koppenhágai állatorvostu- iományi egyetem tanszékve- :ető tanára tartotta a dániai lyúltenyésztés legújabb kísér­eteiről. Jensen professzor, aki i baromfitenyésztők világ- zervezete európai szekciójá- lak vezetője, jól ismert a ka- osvári karon. Tavaly a PATE líszdoktorává választották. A hazai kutatások eredmé- yeit bemutató előadások gyaránt foglalkoztak az állat- gészségügy, a tartás és ta- armányozás kérdéseivel, il- itve a leggazdaságosabb legoldásokat mutatták be. Nagy figyelem kísérte zendrő Zsoltnak és munka­társainak kísérletét, melyet az a tény indokolt, hogy egy átla­gos hazai vágóhídon 10 millió forinttal több nyereség kép­ződne, ha a felvásárolt nyúl vágási kihozatala csak egy százalékkal javulna. A vágó­hidak és kereskedők számára nem közömbös, hogy a felvá­sárolt élő nyúlból mennyi és milyen minőségű vágott árut lehet kitermelni, illetve eladni. A tenyésztőknek pedig alap­vető érdekük, hogy a lehető legjobb hústermelő képes­ségű tenyészettel rendelkez­zenek. A más állatfajokon szerzett kedvező tapasztala­tok alapján indították el a nyúlnemesítés keretében a komputer tomográfra alkal­mazott tenyészkiválasztást. A vizsgálati módszer alkalmas a vágóérték becslésére, ezáltal új utat nyit a tenyésztés to­vábbi gyakorlatában. A tudományos nap részve­vői az idén is kézhez kapták az elhangzott előadások, kí­sérletek írásos anyagát. A ha­zai nyúltenyésztés szakembe­rei ezzel is gyarapíthatták nem éppen gazdagnak mondható szakirodalmukat. M. T. Tornacsarnokot avattak Siófokon 48,5 millió forintos költségvetéssel épült fel Siófok Kiüti vá- jsrészében a rendkívül impozáns 700 négyzetméteres torna- sarnok, s ezt tegnap adta át a sportolásra kész diákseregnek lolnár Árpád polgármester. A 3. számú általános iskola új lé- isítményét szeptemberben kezdték tervezni és építeni. Min­en munkát helybeli szakemberek végeztek. Iskolapadban ültek a jegyzők Fölkészülés a számvitel ellenőrzésére Nyolcszáz önkormányzati vezetőt, pénzügyi ügyintézőt, önkormányzati in­tézményvezetőt készített fel a BM So­mogy Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálata az új számviteli rendre ebben a hónapban. Először 687 pénzügyi ügyintéző vett részt kétszer egyhetes tanfolyamon huszon­négy csoportban, majd száz jegyző há­romszor egyhetes felkészítőn. Közben ti­zenkilenc önkormányzati intézményve­zető két napig ismerkedett a gazdálkodás rá vonatkozó legfontosabb tudnivalóival. — A tavaly elfogadott számviteli tör­vény alapján teljesen új a számviteli rend az önkormányzatoknál és intézményeinél január elseje óta — mondta dr. Várfalvi István, a Tákisz vezetője. — Nagy feladat a fölkészülés erre, hiszen az új önkor­mányzati rendszer miatt sok helyen kez­dők és kevés gyakorlattal rendelkezők a munkatársak. Országosan az államház­tartási és közigazgatási információs szol­gálat vállalta a fölkészítést. Nagyon érde­kes, hogy az ügyintézők tanfolyamán né­hány jegyző is részt vett, sőt polgármes­ter is elvégezte. A kétszer egyhetes föl­készítés gyakorlati jellegű volt. A rövid elméleti oktatás után példákat oldottak meg a pénzügyi munkatársak. A tanfo­lyam elvégzéséről szóló igazolás kiadá­sához meg kellett oldaniuk egy házi fel­adatot is. Több jegyző, körjegyző kérte, hogy a Tákisz tartson fölkészítést a veze­tőknek, elsősorban a jegyzőknek is. — Miért volt szükség erre? — Az önkormányzati választások után alapvetően megváltozott a jegyzők fel­adata a volt vb-titkárhoz képest. Az utób­biak az igazgatásért feleltek, a jegyzők azonban a teljes hivatali tevékenységért, így a pénzügyi munkákért is felelnek, sőt a számviteli rendért elsősorban őket te­szik felelőssé. Természetesen eltért az ügyintézők és a jegyzők fölkészítése. Nem gondoltunk arra, hogy a jegyzők megtanuljanak könyvelni. Elsősorban azokat az ismereteket próbáltuk átadni, amelyek a döntésekhez és az ellenőr­zéshez szükségesek. Nagyon sok a vál­tozás az adózásban, a társadalombiztosí­tásban, elég ha a saját gépkocsi hivatali célra való használatát említem. Erről a jegyzőknél még bővebben volt szó, hi­szen a változások pontos ismerete nélkül nem lehet dönteni. Nem véletlen, hogy a jegyzők tanfo­lyamán néhány polgármester is részt vett. Lajos Géza Freiburg élénk, nyüzsgő délnémet egyetemi város; má­jusban négyévente ismétlődő kiállításnak adott helyet. Ezen Magyarországról a Kapos- plast vett részt. Az Interbrossa ’92 elneve­zésű rendezvény a kefeipar legnagyobb nemzetközi talál­kozója, ahova elmennek az alapanyag-, a késztermék- és a hátteret kiszolgáló gépgyár­tók jelentős képviselői. A ka­posvári cég ízléses standdal állt az érdeklődők rendelkezé­sére, ahova a 3 nap alatt megállás nélkül jöttek a már meglévő és a potenciális ve­vők, megnézve milyen újdon­ságokat kínálnak a magyarok. A kiállítás céljai részben az újabb törekvések bemutatása, részben az üzleti kapcsolatok elősegítése, hiszen itt együtt jelenik meg gyártó és vevő. A Kaposplast kefeipari ter­mékei nemzetközi összeha­sonlításban jól megállják a he­lyüket, eddig is voltak vevői az exportpiacokról, de ez nem je­lenti azt, hogy nem kell újabb lehetőségeket keresni. Ez az alkalom arra volt jó, hogy meg­ismerjék a vevők igényeit, ho­gyan állnak a minőséggel és az árakkal összevetve ezeket a versenytársakkal. Levonható a következtetés, hogy az áru eladható további tudatos fejlesztő és piaci munkával. Komlóssy Ilona ígéretes vásár

Next

/
Oldalképek
Tartalom