Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-25 / 122. szám

1992. május 25., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Vállalkozó munkanélküliek Kétnapos szakmai konfern- ciát rendezett Budapesten a Magyar Kisvállalati Társaság. A felkért hozzászólók vitaindí­tóiból kiderült: a hazai kis- és középvállalkozások száma megegyezik ugyan a nyugati országokéval — az APEH szerint már több mint 300 ez­ren vannak —, azonban mű­ködésük hatékonysága meg sem közelíti azokat! Ennek oka a gazdasági környezet­ben rejlik. Az állami monopóliumok le­bontásának — normális piaci körülmények között — a ki­sebb vállalkozások fellendülé­sét kellene magával hoznia. Ennek ellenére viszont nálunk a pusztuló nagyvállalatok gyakran saját beszállítóikat is csődbe sodorják. Pedig meg­felelő feltételek mellett éppen ezeknek a vállalkozásoknak kellene átvenniük a piacról ki­eső nagyvállalatok szerepét. De ehhez ma még tőkeinjek­cióra, jogi szabályozásra, inf­rastrukturális fejlesztésre volna szükség. Kedvező lé­pés, hogy megjelent a garan­ciabiztosítás. Ez a szervezet a bankok által igényelt biztosí­ték átvállalására szakosodott szerte a világon, megköny- nyítve ezzel a vállalkozók hi­telfelvételét. Sokkal több eredménnyel járna, ha az érdekképviseleti szervezetek csakúgy, mint a vállalkozók, félretennék egy­más közötti ellentéteiket és közösen lépnének fel a szük­séges kormányzati intézkedé­sekért. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a vállalkozások helyzetének alakulása politikai kérdés. Ezért a politikai és gazdasági stabilizáció érde­kében a vállalkozók javára még a pozitív diszkrimináció­tól sem szabad elzárkóznia a kormányzatnak. A konferencián részt vett dr. Mark Weaver professzor, a Nemzetközi Kisvállalati Ta­nács elnöke. Gyors helyzet- felmérés után a következőket mondta: vitathatatlan, hogy Kelet-Európábán Magyaror­szág áll az első helyen a piac- gazdaságra való áttérés ver­senyében. Számos látványos eredmény már van: szépek a kirakatok, jó az áruminőség. Ami sürgős változásra vár: az az infrastruktúra és a befekte­tések védelmének jogi szabá­lyozása. Ezenkívül az amerikai szakember kevésnek tartotta vállalkozóink vezetési, mene­dzselési tudását. Mint el­mondta, az USA-ban a vállal­kozások 80 százaléka a veze­tők hibája miatt megy csődbe. A magas munkanélküliség és az állami deficit tekintetében hazánkat a hét évvel ezelőtti Portugáliához hasonlította. Ezeket a problémákat azon­ban az előző rendszer hagya­tékának tekintette, amelyeket megfelelő intézkedésekkel kezelni lehet. A munkanélkü­liek gyakran éppen a vállalko­zások révén találhatnak kiutat nehéz helyzetükből: vagy al­kalmazottként, vagy úgy, hogy ők maguk válnak vállalkozóvá. A kormánynak képzéssel, átképzéssel támogatnia kell mindkét megoldást. Weaver úr szerint a munkanélküliség érdekében tett erőfeszítések az Egyesült Államokban is ve­gyes eredményeket hoznak, ám az államok kötelessége megadni minden polgára számára az újrakezdés lehe­tőségét. (Domi) Nemrégiben kezdte meg működését a Caraván kft autó- és targoncaszervize. A műhelybe korszerű diagnosztikai be­rendezéseket vásároltak, így hamarosan a zöldkártya kia­dására is jogosultak lesznek. (Fotó: Kovács Tibor) PENZ-TARC A A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg... ? A franchise titkai (1.) Ezúttal a franchise (ejtsd: rencsájz) lényegét boncolgat- uk. Szakértőnk Haraszti Mi­hály, a Magyar Franchise Szövetség alelnöke. — Egy mai magyar vállal- <ozó hogyan kapcsolódhat be 3 magyar franchise üzleti vilá­gába? — Ennek több útja is van. \z első rögtön az, ha önmaga ejleszt ki egy franchise rend- ;zer. Ebben az esetben kell sgy kiváló üzleti ötlet, amely >izonyíthatóan sikeressé te­lető. A sikerességet persze lem elég csak kijelenteni, ha- lem konkrét tényszámokkal is ellenőrizhető gyakorlattal úzonyítani is kell. Miután a 'anchise egy marketing-mód- zer, ezért fejlett marke- ng-technikát és szemléletet fényei. S éppen emiatt az új sndszerek kifejlesztése a jgnehezebb út, hiszen az el- iúlt negyvenegynéhány esz- sndőben nem tehettek szert a lagyar vállalkozók ilyen is­leretekre, gyakorlatra. Már- edig valódi piacgazdasági ímeretek nélkül nem tehető íűködőképessé egy olyan índszer, amelyet másoknak . át kell tudni adni. Ezért azok vállalkozók, akik Magyaror- zágon új franchise rendsze- ?k kidolgozásába fogtak, >bb csapdába is beleeshet- ik. Az egyik: ha valakinek a aját üzlete sikeres, még nem ztos, hogy az sikeresen „ko­bozható” is. Hiszen a fran- aise lényege, hogy ugyan- zoknak a piaci akcióknak a jlönböző helyszíneken ugyanazokat a piaci hatásokat kell kelteniük. És ezt garan­tálni is kell a rendszer átadó­jának! A piac különböző terü­letein szerzett gyakorlati ta­pasztalatok nélkül azonban ez lehetetlen. A licenctulajdo- nosnak ugyanis elemi köte­lessége, hogy a rendszerét életben tartsa, egyetlen egy­ségét se engedje semmilyen körülmények között se tönk­remenni. Ezeknek a rendsze­rekének a magyar félpiaci ke­retek között is meg kell tudni élniük. Egy működőképes Trendszert csak hosszú idő alatt lehet kifejleszteni, tehát nem a jelen viszonyaira kell építeni, hanem a sikeresség általános piaci alapelveire. Fel kell tudni készülni a minden­kor jelenlévő versenyhely­zetre. — Erre hogyan lehet felké­szülni? Hogyan lehet megis­merni az öt-tíz év múlva je­lentkező konkurenseimet? — A velük való versenyre kell felkészülni! Ezért a piac majdhogynem „tudományos" feldolgozására van szükség. Törődni kell olyan dolgokkal is, amelyeket az egyes ma­gánvállalkozások korában előszeretettel elhanyagoltak: az arculat kialakításával, a reklámmal, a minőséggel. De a rendszerben nem elég csak az egyes elemeket magas szinten kifejleszteni, azoknak működőképesen kell össze- állniuk szerves egésszé. Vagyis: mindennek és min­denkinek egy irányba kell húznia. Merth László TOZSDEKALAUZ Hogyan lehet tökéhez jutni? Reális üzleti kockázat Gyakran hallani, hogy tőke­hiány miatt számos jó üzleti elgondolás nem valósulhat meg. Az, ellenkezője is igen sok­szor elhangzik: kül- és belföldi tőkeelhelyezők megfelelő ajánlatok — értsd: üzleti el­gondolások— hiányában nem tudják befektetni a náluk összgyűlt tőkét. Nyilván más ismérvek szerint bírálja el a javaslatokat az üzletember és szigorúbbak szerint a befek­tető, aki saját és mások reábí­zott tőkéjét kockáztatja. Van egy igen objektív mérce: a nagyközönség be­fektetési hajlandósága. A tőke megteremtésének, majd bőví­tésének egyik módja, lehető­sége a részvények kibocsá­tása. Ez a megoldás általában ol­csóbb, mint a hitelfelvétel, de csak a nyilvános részvénytár­saságok számára adott. Az sem megvetendő, hogy a részvénykibocsátók igen szé­les bel- és külföldi körből szá­míthatnak befektetőkre s vá­logathatnak a lebonyolítók kö­zött, hiszen egymással éles versenyben nagyszámú in­tézmény foglalkozik viszony­lag kevés, nyilvános kibocsá­tással, majd a részvények másodlagos forgalmával. A tőzsdei jelenlét számos előnnyel jár. Áz egyik: a válla­latok árfolyamaik közzététele révén nap mint nap szerepel­nek a sajtóban. Ez persze csak akkor reklám, ha az árfo­lyam szilárd, vagy egyenesen emelkedő. A tőzsdei jelenlét másik előnye, hogy e szerve­zett piacok általában csökken­tik a befektetők üzleti kockáza­tát. Ez fokozottan igaz a tőzs­dére. Mind az Értékpapírtör­vény, mind pedig a tőzsde belső szabályai részletes és folyamatos információadási kötelezettséget rónak a társa­ságokra. Ez pedig azt jelenti, hogy a befektető alaposan megismerkedhet az adott vál­lalat helyzetével, s annak vál­tozásaival, a gazdálkodással. A tőzsdére bevezetet részvé­nyek esetén pedig a befektető a saját papírjainak az árfolya­malakulását napról-napra nyomon követheti s így befek­tetéseit állandóan újraértékel­heti. Ami azonban a legfonto­sabb: a tőzsde, amelyen a tel­jes kereslet és kínálat megje­lenik, lehetővé teszi a részvé­nyek reális áron való eladását. Ha a tőzsdén elég nagy a ke­reslet, elég sok a pénz, s meg­felelő a likviditás, akkor a be­fektetések könnyen pénzzé tehetők s más irányba moz­gathatók. Más értékpapírokat, például ingatlant lehet az ér­tékpapírokból származó bevé­telért szerezni. Ezek a tényezők teszik von­zóvá a tőzsdei papírokat a be­fektető számára. S mivel a tőke az utóbbiaktól származik, a tőkefelvevőnek is számolnia kell azzal, hogy melyek a be­fektetők preferenciái. S ezért érdemes vállalni azokat a kö­telezettségeket, amelyeket a törvény és a tőzsde előírnak. Bácskai Tamás Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Külkereskedelmi napok A 11. regionális külkereske­delmi napokat Pécsen rende­zik meg a Hotel Palatínusban május 26-a és 28-a között. Ezen egy időben kerül sorra a Vállalkozás '92 szakvásár, ahol induló vállalkozások mu­tatkoznak be, működő kisvál­lalkozások ismertetik meg új­donságaikat, lehetőség nyílik jogi-, gazdasági tanácsa­dásra, vám- és egyéb szolgál­tatásokra. A program szerint a külke­reskedelmi napokat holnap, kedden dr. Kádár Béla, a NGKM minisztere nyitja meg és előadást tart külkereske­delmünk aktuális kérdéseiről. Előadásokon és konzultáció­kon a három nap során többek között szó lesz az önálló kül­kereskedelmi tevékenység megkezdéséről, a vámjog- szabályok változásairól, az új vállalkozásokhoz igényelhető fontosabb hitelkonstrukciókról, a vegyesvállalatok adózásá­ról, a nemzetközi szállítmá­nyozás helyzetéről. A rendezvény lehetőséget teremt üzleti kapcsolatok te­remtésére is. Piaci lehetőségek Német kereskedelmi válla­lat magyar élelmiszerkonzer- veket vásárolna. A vállalat képviselője a közeljövőben hazánkba látogat, hogy az ajánlattevőkkel felvegye a kapcsolatot. Amerikai cég nagy mennyi­ségben és folyamatosan im­portálna Magyarországról dzsemeket, zseléket, édes és sós kekszet, teasüteményt, cukorkákat. Német vállalat pamut T-in- geket gyártó partnert keres Magyarországon. E célra eset­leg vegyesvállalatot is alapí­tana. Svájci gépgyár speciálgé- peket ajánl. Ezeket a gépeket egyedi darabok megmunkálá­sához lehet felhasználni a kö­vetkező iparágakban: lakatos­ipar, szerelvények, kézi szer­számok, autóipar, elektroni­kus ipar, háztartási gépgyár­tás. Német cég, amely piacfej­lesztései, tanácsadással, for­galmazással, üzletek közvetí­tésével foglalkozik együttmű­ködő magyar partnereket ke­res. A cég elsősorban kozmeti­kumok, italok és állattápok importálásában érdekelt. Svéd cég vásárolna Ma­gyarországról tejport, steril or­vosi gumikesztyűt (Latex), üvegárut, élelmiszert (kon­zerv), papíripari terméket. Holland cég magyarországi partnert keres fiatalok részére készítendő pop-divatú felső- ruházati cikkek gyártásához. Spanyol cég magyarországi exporttevékenységéhez kép­viselőt vagy ügynököt keres. A cég jelentős denim-gyártó és termékeit a jeans-előállítók vi­lágszerte vásárolják. A horvátmagyar barterkap- csolatok lehetőségeinek listá­ját, a horvát ajánlatokat és igényeket a kamaránál lehet megtekinteni. Bolgár cégek ajánlatai Egy szófiai cég számos ter­mék iránt érdeklődik: whiskyt, vodkát, speciális szeszes ita­lokat, dohánytermékeket, mo­torcsónakokat, vitorláscsóna­kokat, személy- és tehergép­kocsikat, illatszereket és koz­metikumokat, sört, kávét, teát, gyufát, öngyújtót, konfekció- és egyéb tömegfogyasztási cikkeket vásárolna. Másik szófiai cég ketchupöt, szárított vargányát kínál, vá­sárolna csokoládétermékeket, gyümölcslevet tetrapack cso­magolásban és kozmetikumo­kat. Sztara zagorai cég cukrot venne földimogyoró ellené­ben. Bolgár cég vegyes vállalat­hoz partnert keres kondenzált tej és tejszín előállításához. Bolgár cég mézet kínál el­adásra 40 kilós dobozokban. Rendezvények, vásárok Regionális turizmus — marke­ting címmel szemináriumot szervez junius 17-19-e között a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara az Osztrák Szövet­ségi Kamara támogatásával Pécsen. A regionális idegenforgalom szervezésében, a turisztiká-, ban érdekeltek május 27-ig je­lentkezhetnek. A dornbirni vásár augusztus 1 -9 között lesz. A Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériumá­nak pályázatát a Mahír nyerte el, a magyar részvevők kiákllí- tásának megszervezését és kivitelezését ők végzik. A részvétel, a jelentkezés rész­leteiről a kamara ad tájékozta­tást. Valamennyi üzleti lehető­ségről, rendezvényről pontos felvilágosítást a Somogyi Ke­reskedelmi és Iparkamara ad, Kaposvár Bajcsy-Zs. u. 1/c. Tel:82/16-244. Lemondott Árva László az MVFA kuratóriumi tagságáról Nem lehet 4,3 milliárd forint sorsáról társadalmi munkában dönteni, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mos­tanra túlélte önmagát — mondotta Árva László, az Országos Kisvállalkozás-fej­lesztési Iroda elnöke. Közölte: úgy érzi, a rutinszerű döntésekhez nincs szükség je­lenlétére. Az alapítvány koordináló irodájának vezetőjétől, Holló Zsuzsától kevés infor­mációt kapott. A kisvállalkozási iroda elnöke úgy véli, a vállalkozások támogatását segítő szer­vezetre szükség van. A kedvezményes hitelek ugyancsak nélkülözhetetlenek, ám ehhez nem alapítványi, hanem rész­vénytársasági formában működő nonpro­fit szerveztet kell .létrehozni. Ez egyéb­ként más országban is gyakorlat — mondta Árva László. A kisvállalkozási irodát az alapítványban Csanádi Ágnes képviseli a jövőben. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­ványt még a Németh-kormány hozta létre, 4 milliárd 236 millió forinttal. Az ala­pítvány célja, hogy szabályozott pénzügyi keretet teremtsen a vállalkozások élénkí­tésére, külföldi pénzforrások bevonására. Főként az induló, különösen a kisebb magánvállalkozások támogatásához, ille­tőleg infrastruktúrájuk kiépítéséhez kíván hozzájárulni az alapítvány. A vagyon ke­zeléséről, a források felhasználásáról az alapítók által megválasztott kuratóriurn dönt. Tagjai sikeres vállalkozók, pénzügyi szakemberek, az alapító érdekképviseleti szervezetek képviselői. Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

Next

/
Oldalképek
Tartalom