Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-23 / 121. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1992. május 23., szombat DÖNTÉSKÉPES GAZDÁLKODÓKAT A „nagymama-íz” hoz sikert Az Alpok-Adria Munkaközösség csurgói rendezvényén nemzetközi tanácskozást tartottak a gazda- és gazdaasz- szonyképzés tapasztalatairól. A fórum „házigazdája” a közismert Bálint gazda — azaz Bálint György nyugdíjas főiskolai tanár — voit, aki ezúttal nem „fortélyos fogásokról” nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak, hanem mint a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület elnöke. — Az egyesület nevében viseli a képzés célját. Mikor és mi indokolta, hogy hazánkban létrejöjjön egy ilyen egyesület? — Az egyesület három éve alakult, és mi azzal a határozott szándékkal láttunk hozzá ehhez a munkához, hogy itt a rendszerváltozásnak nemcsak a politikában, a gazdaságban, a társadalomban, hanem a szakoktatásban is be kell következnie. S az idő minket igazolt! Mert valóban egyre fontosabbá válik a gazdaképzés, ami persze más, mint az iskolai szakemberképzés. Az állampárt idején a szakoktatási intézményeknek, az alsó- fokúaktól a felsőfokúakig, az volt a feladatuk, hogy olyan szakembert képezzenek, aki a maga területén megfelelő széles ismeretekkel rendelkezik, de ugyanakkor az alá- és fölérendeltség helyzetében mentesítették attól, hogy döntéseket hozzon. A piacgazdaság viszonyai között azonban olyan gazdálkodókra van szükség, akiknek megfelelő a szakmai ismeretük és gazdasági céljaik elérése érdekében önállóan tudnak dönteni. A két oktatási forma ebben különbözik lényegesen egymástól. Az egyesületünk ezt az oktatási formát kívánja szolgálni részben a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a kertészetben, részben a gazdaasszonyképzésben. A gazdaasszonyoknak most éppen olyan széleskörűek a feladataik, mint amilyenek a mi nagyanyáinknak, dédanyáinknak voltak. — Három éve kezdtek. Hol tart ma Magyarországon a gazdaképzés? — Talán nem veszik személyeskedésnek, de én két év óta harcolok a Televízió vezetőivel azért, hogy adjanak helyet, lehetőséget egy ilyen képzési formának. Most végre sikerült. Minden héten vasárnap, ebéd után, amikor az ember jóllakott és a jószág még nem éhes, van egy félórás adás, amelyben közöljük az éppen aktuális ismeret- anyagot. Ez megjelenik néhány szaklapban is, de bármelyik lapnak szívesen bocsátjuk a rendelkezésére. — Hány helyen indult be szervezetten a képzés az or- szában? — Ezt nehezen tudnám megmondani, mert természetesen nemcsak mi foglalkozunk vele. Az egyesületünk területén tíz iskolában vannak konzultációs központok. Ez azt jelenti, hogy a részvevők havonta egy napra összejönnek, konzultálnak, választ kapnak kérdéseikre. Bár ezt az esztendőt amolyan próbafutamnak tekintjük, az év végén lesz vizsga; nagyon szép oklevelet kapnak és méltók lesznek a szép ezüstkalászos-gazda jelvény viselésére. Ennek szeretnénk visz- szaadni a régi társadalmi tekintélyét. — Legutóbb a gazdakörök Kaposváron tartott országos konferenciáján a Pannon Egyetem kaposvári kara tett egy ajánlatot, hogy megszervezné több szinten a gazdaképzést. Egyesületük hogyan ítéli meg ezt a kezdeményezést? — Nekem az a véleményem, az országút olyan széles, hogy nagyon sok oktatási forma elfér rajta. Nekünk semmiféle monopolizáló szándékunk nincsen, és örülünk minden kezdeményezésnek; annak is, ha például a tévében elhangzottakat mások is hasznosítják: népfőiskolák, TIT-szervezetek, egyszóval bárki. Abban a tíz iskolában viszont bizonyos metodikai, didaktikai elveket szeretnénk alkalmazni. — Mondana valamit ezekről az elvekről? — Az egyik az, hogy szeretnénk rászoktatni az embereket arra, hogy a termények (Foto: Gyertyás László) minőségére sokkal jobban ügyeljenek. A minőséget csupa nagybetűvel kell írni! Eddig mi mindig mennyiséget próbáltunk termelni. Ahhoz viszont, hogy terméket értékesíthessünk, kivált igényes piacokon, minőség kell. Ehhez kapcsolódik a környezetvédelem. Olyan módszereket próbálunk terjeszteni, amelyek a talajt, a levegőt, az élővizeket nem szennyezik. Az is fontos pillére az ismeretanyagnak, hogy ne maradjon a végtermékben olyan szermaradvány, amely az emberi egészségre káros. Fontos, hogy rávezessük az embereket arra is: bizonyosan más lesz a gazdálkodás formája. Jósolni nehéz, hogy milyen lesz, de hogy más lesz, az biztos! Valószínű, hogy a modern magyar családi birtok egy specializált, néhány termék előállítására szakosodott üzem lesz. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a gazdálkodók piac- orientáltak legyenek. Én is öreg gazda vagyok, és a termelés lehetőségeiből indulok ki — pedig ez ma már téves dolog. A piac lehetőségeiből kell kiindulni! Amikor valaki vállalkozásba kezd, nem azt kell vizsgálni, hogy mit tud előállítani, hanem azt, hogy mit lehet gazdaságosan eladni. Ide kapcsolódik a magyar mezőgazdaságnak az a gyenge pontja is, hogy nyers termékeket adott el, ahelyett, hogy feldolgozta volna. Ezért a tárolásnak, a tartósításnak, a feldolgozásnak sokkal nagyobb jelentőséget szeretnénk tulajdonítani. És itt már kapcsolódik a témához a gazdaasszonyképzés, mert a „nagymama-ízekkel" sikert lehet elérni külföldi piacokon. — Mit jelent az egyesület, a magyar gazdaképzés számára az Alpok-Adria közösség gazdaképzőinek tapasztalatcseréje? — Én azt hiszem, nagyon sokat. Egyrészt egymástól nagyon sokat tudunk tanulni, másrészt egymásnak piacokat is tudunk teremteni. Ez oda-vissza nagy lehetőség, és nagyon jó volt a rendezők gondolata, hogy ezt a térséget ilyen szempontból is igyekeztek közelebb hozni. — Köszönöm a beszélgetést. Vörös Márta ...porrá leszünk Magánkrematórium Ságvár határában Életünkhöz szorosan kapcsolódik a halál. Még akkor is, ha nem jut eszünkbe lépten-nyomon, csak akkor, ha valaki, hozzánk közel álló távozik az élők sorából. Ez így van jól, az azonban már nincs rendjén, hogy halálesetkor a gyászunk mellett meg kell birkóznunk az ilyenkor szokásos tortúrával is, amely mostanában már csillagászati összegekre rúg. A halál nemcsak tény, életünk része, hanem üzlet is, mégpedig nem is rossz. Az elmúláshoz kapcsolódó üzletre — mint annyi másra — a rendszerváltáskor derült csak igazán fény. Akkor, amikor a vállalkozói szférából né- hányan épp ezt a területet célozták meg, s az addigi állami monopólium megkezdte harcát a „maszekok” ellen. Azóta jó néhány magán-temetkezési cég alakult. De olyan vállalkozás, amely ezekben a napokban kezdi meg működését Ságvár és Siófok közt, nincs több az országban. Sőt... A koszorúalaptól a krematóriumig — Ez lesz a világ harmadik, magánkézben működő krematóriuma — mondja Varga István, a tulajdonos cégvezető. — Svéd tervek alapján, svéd berendezésekkel működik, de nem vegyesvállalat lesz. Nem partnert kerestem, hanem vásárlóként jelentkeztem a svédországi cégnél. Ők mondták, hogy egy van az USA-ban, egy Ausztráliában, s ez lesz a harmadik. — Hogyan jut eszébe valakinek krematóriumot építeni? Szándékosan nem használom a számomra finomabban hangzó „hamvasztó” szót, hisz a bejáratra is így írták: ökumenikus krematórium. — így mindenki érti, még a külföldiek is. Amióta épül, naponta megállnak, fényképeznek, s kérdezik, mi lesz ez. Most elolvashatják a táblán. Szóval: régóta dolgozom már a „szakmában”. Mint koszorú- alap-készítő kezdtem, később pedig szemfedeleket gyártottam. Rövid idő után rájöttem, milyen nyereséggel dolgoznak a temetkezési vállalatok, s ehhez képest milyen a szolgáltatás színvonala. Már akkor, 1988 végén szerettem volna nyitni egy temetkezési irodát, de ez lehetetlennek látszott. Később mégis elkészült az irodánk Siófokon. De még nem működik, mert már akkor elhatároztam, hogy építek egy hámvasztót. — Minek az alapján vágott bele? Felmérte az igényeket? — Természetesen. Az országban jelenleg három működik: egy Szegeden, egy másik Debrecenben, és egy igen rossz állapotban levő Budapesten. A Dunántúlon nincs... Akinek hamvasztják a halottját, gyakorlatilag kétszer temeti el; olyan sokáig tart, mire a búcsúztatóra sor kerülhet. Ez pedig nagyon rossz; csak az tudja, aki már átesett ilyenen. Az igény pedig egyre nagyobb a hamvasztás iránt, mert olcsóbb, praktikusabb, egyszerűbb, mint a hagyományos temetés. Nem akarom számokkal untatni: kiszámoltam, megéri. Ősi szertartás — modern technika Biztosan megéri, jóllehet ránézésre is látszik, hogy nagyon sok pénzt fektetett bele Varga István. Már a belépéskor automatikusan nyílik ki a kapu a kocsi előtt. Miután számítógéppel nyilvántartásba veszik, hűtőbe kerül a halott, s számítógép vezérli majd a kemencét is, amelyet távirányítással is be lehet indítani és ki lehet kapcsolni. A távvezérlő a tulajdonosnál van, s mire a hamvasztómesterek megkezdik a munkát, már minden indulásra kész. A hamvasztó mellett működik szerint a hamvait vizbe szór ták vagy egyszerűen csal széthintették a szélbe. Errr nálunk is lesz lehetőség Nemsokára üzemel itt eg; szökőkút, amelyre az urna rá kapcsolható, s a vízsugár ; hamvakat szétszórja itt a kéri ben. Ez is, mint az égés hamvasztó, az igények figye lembe vételével készül. Vál lalkozás. Biztos sokan monc ják most magukban, nincs a a nyereség, amiért ilyen vá lalkozásba fognának. A halá lal és a temetéssel való fogls latoskodást sok helyen má munkára alkalmatlan embere végezték. Ha azonban mec nézik majd a ságvári harr vasztót, sőt turisták előtt i nyitva lesz — meglátják: ezt i lehet tisztán, minden ellené' zéstől mentesen működtetn szakértelemmel, figyelmesei Hisz ha belegondolunk, a hí Iái az élethez szorosan hozzi tartozik. Porból lettünk, porr leszünk. Varga Ott (Foto: Csobod Peter) majd egy teljesen felszerelt boncterem is; az orvos mindent megtalál ott, amire szűk-' sége lehet. Az összehangoltság és a modern technika teszi lehetővé, hogy a Pax hamvasztó a bejelentéstől számított harminc órán belül — a szállítással együtt — átadja a hamvakat a hozzátartozóknak. — Mit szóltak a környéken ehhez a hamvasztóhoz? — Igyekeztünk olyan helyet választani, ahol senkit sem zavarunk: két település között, az erdő mellett. Azt hiszem, jól döntöttünk. Egyébként itt nem keletkezik füst... A számítógép minden adatot tárol; ezek az avatatlanok számára természetesen hozzáférhetetlenek. Az egész rendszert ipari tévélánc is összeköti, s egy vezérlőteremből az egész folyamat szemmel tartható. Aki nem hátulról, vagyis a műszaki rész felől lép be az intézménybe, henem a főkapun át érkezik az előcsarnokba, azt hihetné, hogy elegáns szállodába tévedt. Szökőkút és kegyeleti fal Márványburkolat, neobarokk bútorok, tökéletes elegancia. Csak az egyik „oldalhajóban" álló urna és körülötte a gyertyatartók emlékeztetnek az elmúlásra. Ide érkeznek a hozzátartozók, s itt vehetik át a hamvakat. 37 féle urna közül választhatják ki legjobban tetszőt, s kívánságra már ott beszenteltethetik, és a kerítés falában kialakított kegyeleti fal egyik urnatartójában el is búcsúztathatják. A Pax hamvasztóbán különleges kívánságok teljesítésére is felkészültek. — Olvastunk esetekről, hogy az elhunyt végakarata A gazdaképzésről dr. Bálint Györggyel
