Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-23 / 121. szám

1992. május 23., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Törvények kellenek... „Európa átaludta a hulladékok környezeti hatásának problémáját” Vásárcsarnok épült Tab on Megnyitó június 2-án (Fotó: Sebők Dezső) (Folytatás az 1. oldalról) Frank Dezső, a Somogy Megyei Önkormányzati Hiva­tal környezetvédelmi főmér­nöke a rendezvény céljaként kiemelte: fontos a környezet és a gazdaság összehango­lása. Elemezni kell hogyan ju­tottak el például Németor­szágban a korszerű technoló­giák alkalmazásához, s fi­gyelni kell az esetleges zsák­utcákra is. Várható, hogy Magyarországon a gazdaság fellendülésével a hulladék mennyisége megsokszorozó­dik. Időben kell ezek feldolgo­zásán, újrahasznosításán gondolkodni. Klaus Marbach elmondta, hogy Ludwigsburg körzetében 450 ezer ember él, a megyei önkormányzat fele­lős a szemét elhelyezéséért, kivéve a veszélyes hulladéko­kat. 1989-től egy kft foglalko­zik a hulladékok elhelyezésé­nek problémájával régiójuk­ban. Az eltüzelés egy idő után már nem megoldás, meg kel­lett szervezni a legkisebb fal­vakban is a hulladékszállítást. Ma egyetlen szeméttelep mű­ködik megyéjükben, a többi hulladékot felhasználják. Magyarországon a vállala­tok pénz hiányában nem tud­nak mélyrehatóan foglalkozni a kérdéssel. A német társaság vezetője elmondta: náluk az áruk ára tartalmazza az újra­feldolgozás költségeit, s a gyártók hasznosítják újra. A magas hulladékszállítási költ­ségek is erre ösztönzik a cé­geket. A lakosság is szelek­tálja a háztartási hulladékot, s a tárolóba csak „földké­reg-azonos” anyagok kerül­nek, amelyek biztosan nem környezetszennyezőek. „Ha az ember rosszul kezdi el be­gombolni a mellényt, az már jól nem sikerülhet” — mondta, utalva arra, hogy a hulladékok sorsára kezdettől fogva fi­gyelni kell, külön figyelmet fordítva a talajvíz védelmére. Heinz Rommel vállalkozó az építési törmelékek újra­hasznosításával foglalkozott előadásában, kitérve az olaj­szennyeződések problémá­jára is. A Somogyi Hírlap kérdé se így hangzott: mit tar­tana Marbach úr a legelső lé­pésnek a környezetvédelem terén a vállalatok szempontjá­ból? A világhírű cégek ugyanis nem engedhetik meg maguk­nak, hogy környezetszeny- nyező üzemeket működtes­senek. E problémát Magyar- országon felületesen kezelik. A társaság vezetője elmondta: törvények kellenek, mert kü­lönben azok, akik betartják a környezetvédelmi szemponto­kat, hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint akik nem, hi­szen az újrahasznosítás költ­séges. Ezeket a problémákat, sajnos átaludta Európa... T. K. Tabon tegnap délelőtt volt a vásárcsarnok műszaki át­adása. így várható a június 2-i megnyitás. Az önkormányzat lakossági kezdeményezésre határozta el tavaly a vásár- csarnok és piac megépítését. Decemberben rendelték meg a korábbi bútorüzlet átalakítá­sát vásárcsarnokká a Vörös­marty utcában. A gamesz a munkálatokat január elején kezdte meg. Elkészült a ható­sági húsbolt, a hurka-kolbász- sütő, valamint a tej- és tej­termékárusító üzlet. Kialakítot­ták az állategészségügyi vizs­gálóhelyiséget. Tizennégy asztalt helyeztek el a baromfi, a zöldség-gyümölcs, a virág, a palánta árusítására. A bejárat előtti fedett területen további 100 négyzetméter áll az ős­termelők részére. A gamesz megfelelő körül­ményekről gondoskodott a vásárcsarnok mellett a ve­gyes- és iparcikkpiac részére. Az önkormányzat a vásár- csarnok átadása után minden valószínűség szerint felszá­molja az alkalmi árusítás lehe­tőségét a városban. (Krutek) Milka csoki és Vidal Sassoon Ki mit lop? Több az önkiszolgáló boltokban elkövetett lopás. Bevett módszer: nyitott táskával járkál valaki a gon­dolák között, egyet rak a táskába, egyet a kosárba. Ha nem tudja iga­zolni számlával, hogy már kifizette az árut, az esetet jegyzőkönyvezik és feljelentést tesznek ellene. — Nem az igazán rászorulók lopnak az üzletekben — mondja dr. Papp An­tal jogász a polgármesteri hivatal sza­bálysértési csoportvezetője. — Nem a betevő falatért, hanem inkább a „be­tevő italért, cigarettáért”. Van egy ré­teg, amely rendszeresen visszatérő vendég nálunk: akik képtelenek élet- körülményeik rendezésére. Munkanél­külivé lesznek, de a megszokott élet- színvonalukat nem akarják feladni. Ide tartoznak azok, akik Milka csokoládét, vodkát, HB cigarettát dugnak a zse­bükbe. Önmagában nem jellemző, hogy a cigányok lopnak az üzletekben. Van köztük egy-két család, amelyik ráállt erre a tevékenységre. Ebben az évben 122 bolti lopást je­lentettek fel Kaposváron. Általában a vegyes profilú önkiszolgáló üzletekben próbálkoznak szívesen. A Somogy áruházból farmert, cipőt, ruhát akartak fizetés nélkül elvinni. A hirdetéseknek is megvan a hatása: az egyik favorit a Vidal Sassoon sampon. Amióta reklá­mozzák, tízen gondolták, hogy ingyen kipróbálják. Az elkövetett lopások 2000 forintig tartoznak a szabálysérté­sek közé, ezen felül már bírósági ügy lesz belőlük. Van, aki épp 1992 forint értékben lop, de általában 4-500 forint az elemeit cikkek ára. Más típusú lopás az utcai telefonok fosztogatása. A készülékben található piti összegért — mint például az egyik esetben 40 darab ötforintos — ezt több ezer forintos bírságra lehet számítani. Alkalmanként 20 ezer forintra is bün­tethető a lopást elkövető. Autóból ben­zint lopott valaki: 9600 forintos bírsá­got róttak ki rá. Két fiatalember diplo­matatáskát emelt ki egy személygép­kocsiból: fejenként 5 ezer forintjukba került. Aki nem fizeti meg a pénzbírsá­got, annak elzárásra változtatják a büntetését. A bíróságon kívül az oko­zott kárt is meg kell téríteni. Az emberi közömbösség is érdemel néhány szót: van, aki — saját elmon­dása szerint — ha elfogy a pénze a kocsmában, végigpróbálgatja az út­jába eső kocsikat,, melyikből lehetne elemelni valamit. És ezt fényes nap­pal, sok ember szeme láttára... S. P. G. Bevonják a marcaliakat a döntésekbe Gyóta- puszta jó vizet kap Marcali képviselő-testü- lete módosította az 1992. évi költségvetést, döntött a gyótapusztai vízellátásról. A képviselő-testület az 1992. évi költségvetés ösz- szes bevételét és kiadását 1 milliárd 22 millió 90 ezer forintban állapította meg. Az általános költségvetési tartalék 11 millió 704 ezer, a céltartalék 1 millió 500 ezer forint. A bevételek kö­zött található 66 millió 530 ezer forint céltámogatás is. A tervek között szerepel a Noszlopy Gáspár utca köz- világításának korszerűsí­tése, utcafásítási és járda­felújítási program. A hor- vátkúti orvosi rendelő gép­kocsival, mentőautóval ne­hezen megközelíthető, ezért kőszórásos út építé­sét tervezik. A városon ke­resztül menő közúti forgal­mat is szolgálja a nyilvános fülkék elhelyezése. Az idei keretfen felül még egy fülke telepítésére nyílik lehető­ség a Széchenyi utca-Ne- felejcs utca csatlakozásá­nál. Az elfogadott munka­terv többek között tartal­mazza, hogy továbbra is fő feladatnak tekintik az in­tézmények zavartalan mű­ködésének biztosítását. A lakosságot ezután is be vonják a döntésekbe. Gyótapuszta vizének magas nitrát (nitrit) tartalma csecsemőknél megbete­gedést okozhat. A telepü­lés kútjainak vize nem meg­felelő ivásra. Egy új fúrt kút sem jelentene megoldást, elviselhetetlen terhet róna a lakosságra, s nem is adna elegendő vizet. Az itt élő, több mint 100 ember egészségének védelmé­ben, a község üdülőfaluvá fejlődése érdekében kiépí­tik az ivóvízhálózatot. T. K. Osztopáni számoszlopok Vállalkozóként a tsz-ben Telefonfejlesztési program 104 millió forintból Tizenhárom polgármester összefog Az osztopáni termelőszö­vetkezetben Pongrác, az első fagyosszent napján postázták az utóbbi idők legnagyobb „számtanleckéjének” eredmé­nyét: befejezték a vagyonne­vesítést. Szerényi Zoltán el­nök: — Négy év alatt 75 millió fo­rint nyereséget könyvelt el a szövetkezet. Tavaly is 14 mil­iő forint eredménnyel zártunk. Az idén „nullás” tervet készl­etünk: elmaradt ugyanis a <edvezőtlen termőhelyi adott­ságú szövetkezetként évente <apott mintegy 8 millió forint, miközben új adótípusok jöttek. Az idén is a vállalkozói mező- gazdálkodást helyeztük elő- érbe, ezzel is felkészítve tag­ságunkat az átalakulás utáni dőszakra. A tagság ugyanis a valós magántulajdonon alapuló szövekezetben látja a további sredményes működés lehető­ségét. így a nyugdíjasok va- jyona is felértékelődik. Vállalkozásban a szövetke­zettől bérelt földterületen, bé­relt szolgáltatásokkal és egyéni munkával 22 hektáron termesztenek cukorrépát a szepetneki termelőszövetke­zet gesztorságában. A meg­termelt répát szlovéniai feldol­gozóüzemnek szállítják, majd az idén már a cukrot sem hozza vissza; 80 százalékra emelkedett ugyanis a behoza­tali vámja. Jobb ha közvetle­nül a feldolgozótól exportálják a cukrot. Csemegekukoricát 55 hek­táron teremesztenek a nagy­atádi és a zalaegerszegi kon­zervipar részére. A Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát meg­bízásából pedig 50 hektáron hibrid vetőmag-kukorica te­rem. A zöldbab 20 hektár. Ki­sebb területen zöldségfélék és virágok vetőmag-előállításával is foglalkoznak. — Sikeres és jól jövedel­mező lehetőségek ezek, ha jó időjárás lesz és a szorgalom sem marad el — mondta Sze­rényi Zoltán, a három éve már piaci feltételek szerint folyta­tott tevékenységükről. Az el­nök beszámolt arról, hogy az átalakulás során elsősorban az aktív tagokat kívánják mű­ködő vagyontárgyakhoz jut­tatni. A vagyonnevesítés so­rán 20 százalékot osztottak fel az alapításkor bevitt földtulaj­don aranykorona-értéke alap­ján. Más hitelt érdemlő nyilván­tartás ugyanis nem állt rendel­kezésre a bevitt eszközökről, állatokról, vagyontárgyakról. A ledolgozott évek alapján 40 százalékot osztottak fel, a ma­radék 40 százalékot pedig a keresetek, bérek alapján, Vé­leményük szerint így sikerült az aktívak, a nem aktívak kö­zötti 40-60 százalékos opti­mális vagyonarányt megtar­tani. Az átalakulás időpontját még nem tudta kiszámítani az osztopáni vezetés. Most a leg­fontosabb a holnapot megala­pozó eredményes munka. Mészáros Tamás (Folytatás az 1. oldalról) A nemesvidi polgármester elmondta: a Pécsi Távközlési Igazgatóság és a Somogy Megyei Távközlési Üzem szakembereinek segítségével kialakult a fejlesztési elképze­lés, és a pécsiek már a tanul­mánytervet is elkészítették: a progam megvalósítása 104 millió forintba kerül. A Vésén, Nemesviden, Somogyzsitfán és Sávolyon elkészülő alköz­pontokhoz kapcsolt falvakban mintegy 360 telefon beköté­sére lesz lehetőség 1993 vé­géig. A 104 millió forintból a Matáv-61 milliót magára vállal. A 13 önkormányzatnak kel­lene adnia a hiányzó 43 mil­liót. A szegény falvak azonban nem tudnak előteremteni eny- nyi pénzt, még akkor sem, ha a lakosságtól mintegy 40 ezer forint hozzájárulást kérnek. A hiányzó összeget pályázat és egyéb támogatás útján sze­retnék megszerezni. Vannak biztató jelek. Ezekről számolt be Somo­gyi József megemlítve többek között, hogy a megyei közgyű­lésnél kérésük — noha még döntés nincs — nem talált el­utasításra. Jó hírt közölt a marcali országgyűlési képvi­selő, dr. Suchman Tamás a polgármesterekkel levélben. Dr. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter kilátásba helyezett bizonyos anyagi támogatást. A tanács­kozás az üres erszényű em­berek néha gyötrően nehéz, megoldást kereső észmecse- réjének látszott. Szerencsére „kéznél volt” Nagy Gábor, a Pécsi Távközlési Igazgatóság vállalkozási osztályvezetője. és valamennyi elképzelés életrevalóságáról elmondta véleményét, megteremtve a gyors döntés lehetőségét. Végül is — anélkül, hogy biztosak lettek volna benne, hogy máshonnan is kapnak pénzt —, a tizenhármak meg­állapodtak abban, hogy min­denképpen vállalják a telefon- hálózat fejlesztését. Úgy hatá­roztak, hogy hamarosan be­nyújtják a pályázatot, aláírják a szerződést a Pécsi Távköz­lési Igazgatósággal. A kockázatos elhatározás­ban nem kis szerepe volt a bi­zakodásnak. Remélik, ugyanis, hogy a támogatási kérelmük eldöntésénél majd figyelembe veszik azt is, hogy a térség felemelkedése az országnak is érdeke. Szegedi Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom