Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-21 / 119. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. május 21., csütörtök Május 21 -e a magyar honvédelem napja Tömeghadsereg helyett minőségit Preininger Ambrus vezérőrnagy: A nagyobb erővel szemben is megvédjük az országot Fotó: Csobod Péter KÉPVISELET 17 MEGYÉBEN Változó világban, változó módszerrel (Folytatás az 1. oldalról) — Valójában mennyire ütőképes ma a hadseregünk? — A honvédség képes megvédeni az ország területét és függetlenségét. Sokszor elhangzott, hogy a magyar hadsereg védekezésre és támadásra egyaránt képtelen. Azt a feladatot, amelyet a magyar kormány és Országgyűlés a hadsereg elé állított, meg tudjuk oldani, annak ellenére, hogy fegyvereink nagy része korszerűtlen. Ám ezek is használhatók, védelmi harcot ezekkel is meg lehet vívni, sőt korlátozott méretű támadásra is alkalmasak. Ez a gyakorlatok, a kiképzés során nap nap után tapasztalható. A klasszikus harcászati elvek szerint a támadó félnek legalább háromszoros erőfölényben kell lennie ahhoz, hogy célját elérje, a védelem állásait el tudja foglalni. Ha megvizsgáljuk a környező országok haderejét: bár mindenhol nagyobb az élő erő és jobb a technikai fölszereltség, de nincs meg a klasszikus hármas arány. Kalandorok mindig voltak, lesznek is. Előfordulhat ilyen kalandorpolitika, de a magyar hadsereg rendelkezik az ország függetlenségének megvédéséhez szükséges erővel. Hadseregünk megbízható védelmet ad az országnak. — A katonai pályának régen rangja volt, ezek az idők azonban már-már feledésbe merülnek. Hogyan látja, visszaállítható-e a tiszti hivatás presztízse? — Híres katonáink voltak, akik a szabadságharc leverése után más országok hadseregében is megállták a helyüket. Hadvezérek és egyszerű katonák, akik dicsőséget hoztak hazánknak. A tiszti pálya is vonzó volt, anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Ám az aranyat is minél több fémmel ötvözik, annál gyengébb minőségű lesz. Minden értékes dolog, amit felhígítanak, veszít az értékéből. Amikor az ötvenes években a nagy „tömeghadsereget” kialakították, akkor nem a szakmai fölkészültség, hanem a politikai megbízhatóság volt a fő szempont. Abban az időben kezdte elveszíteni a tiszti pálya azt a megbecsülést, amelyet évszázadokkal előbb kivívott. A szakmához nem értő és hiányos általános műveltségű emberek kerültek pozíciókba, akár alegységek, akár magasabb csapattestek vezetésébe. Sokukból hathónapos gyorstalpaló tanfolyam után ezred- és hadosztályparancsnokokat faragtak. A mai tisztek a katonai főiskola elvégzése mellett polgári szakképesítést is kapnak. Mérnökök, tanárok és katonatisztek egyben, akik a civil életben is bárhol megállnák a helyüket. Intelligensek, jól fölkészültek. Csak egy a gondunk: kevesen vannak. Anyagi megbecsülés hiányában ez a pálya nem válhat vonzóvá. — Milyen feladatok várnak a magyar honvédségre az új védelmi alapelvek kidolgozásában? — Hazánk függetlenségét kell védelmeznünk, ám a hadsereg ebben csak utolsó eszköz lehet. A honvédség szerepéről és jelentőségéről az elmúlt években éles viták robbantak ki. Néhány honatya még a rakétaállásokat is visz- szaállítaná, míg mások — éppen egy kaposvári képviselő — a honvédség puszta létét is fölöslegesnek tartja. Véleményem szerint senki nem szégyen ítheti meg az országot annyira, hogy idegen csapatok ki-be járkáljanak. Nagyon remélem, hogy „élesben” soha nem lesz ránk szüksége a hazának, és továbbra is csak „fölösleges kölöncök” maradunk. Mégis minden eshetőségre föl kell készülnünk. — A NATO-hoz való csatlakozás is szóba került a parlamentben. Mi a véleménye erről? — Akik ezt javasolták, azt hiszem inkább politikai szempontból, mintsem katonailag gondolták végig az álláspontjukat. Véleményem szerint ugyanis a Varsói Szerződés hadseregei közül egyik sem illik a NATO kötelékébe. Olyan kölcsönös katonadiplomáciai kapcsolatokban kell gondolkodni, amelyek a tapasztalat- cserék révén az ország javát szolgálják. Barna Zsolt Az Innovációs Centrum (Park) Rt neve nem ismeretlen Somogybán. Sok gazdálkodó pénzügyi, kereskedelmi, tőzsdei ügyletében vett részt a miskolci székhelyű, ma már vállalat-birodalomnak is nevezhető cég kaposvári képviselete az elmúlt három évben, létrehozását követően. A 147 millió forintos alaptőkével induló részvénytársaság alig több mint négy év alatt 35 milliárdos pénzügyi forgalmat bonyolított le kétmilliárd forint nettó árbevétel mellett. Az alapvető cél az volt — ahogy mondta ezt egy nyilatkozatában dr. Csornai Zoltán elnök-vezérigazgató —, hogy az új technológiák kifejlesztését, terjesztését egy nyereségesen működő vállalat segítse hazánkban. A cél ma sem változott, csupán átalakuló világunk módosuló követelményeihez igazodott. Eleinte a fő a számítástechnika forgalmazása volt, de foglalkozott a részvénytársaság külkereskedelemmel, export-import igények lebonyolításával, lízingeléssel. — A szerkezetváltás elősegítésére több mód van — jegyezte meg Lelovics Ferenc, a kaposvári képviselet megbízott vezetője. — Cégünk úgy ítélte meg, hogy a technológiai innováció helyett a mai körülmények között nagyobb szükség van a gazdasági innovációra. — Mit ért ezalatt? — Azt, hogy cégünk fő tevékenysége a kereskedőházi, a pénzintézeti szolgáltatások irányába tolódott el. Vagyis a gazdasági változásokhoz folyamatosan igyekszünk alkalmazkodni. Foglalkozunk például váltó-, hitel-, banki ügyletek intézésével, segítjük a különböző üzleti, kereskedelmi kapcsolatok létrehozását. Cégünknek van vagyonkezelési, privatizációs igazgatósága, így részt vállalhatunk a most folyó privatizációs folyamatban. — Lényegében sajátos szellemi, gazdasági eszközökkel igyekeznek hozzájárulni az átalakuláshoz, a stbilizáció- hoz. — De nemcsak szellemiekkel, hanem például kereskedéssel is. Hongkongtól Amerikáig, és persze valamennyi környező országgal, összesen harminchattal, kereskedünk. — Hány cég, vállalat vagy gazdálkodó vette igénybe szolgáltatásaikat? — Nehéz erre pontos adatot mondani. Rendszeresen legalább nyolcszáz-ezer céggel van kapcsolatunk az eseti, az alkalmi ügyleteken kívül. A részvénytársaság nemcsak Somogybán, Kaposváron van jelen, ma már tizenhét megyében van képviselete, így gyakorlatilag az egész országra kiterjed tevékenysége. V. M. Az ezredik Opel Astra A General Motors Hungary szentgotthárdi gyárában elkészült az ezredik Opel Astra személygépkocsi. Mint emlékezetes, az első hazai Opel az idén március 13-án gördült le a szerelőszalagról. Azóta fokozatosan gyorsuló tempóban szerelik össze a kocsikat. Ma ugyan még csak 32 autó készül naponta, de július végén már 64. Megkezdték a kocsi Caravan, azaz a kombi változatának gyártását is. NEM HALASTÓ ÉS NEM IS FÜRDŐKÁD A BALATON Megkezdték az angolna elektromos halászatát A BHG szerint: Nincsenek angolnapusztulásra mutató jelek, a halhullás természetes — Feloldották a halászati tilalmat (Folytatás az 1. oldalról) A tények: május 14-én Siófok polgármestere levelet írt a miniszterelnöknek. „Kérjük Önt, hogy intézkedjen, mielőtt híre megy a vésznek, hiszen még a szezon előtt állunk, s ha minden vendég lemondja balatoni nyaralását, akkor az egyetlen ágazat is hiánnyal zárja az évet”... Ugyanezen a napon Varga Gábor, az FM-hivatal munkatársa és Szakái Tamás, a Balatoni Halgazdaság termelési igazgatója az MTA Tihanyi Limnológiai Kutatóintézetének munkatársaival bejárást tartott a tó nyugati medencéjében. Az egész területet átfésülve a nyílt vizen 2 döglött angolnát, a parton pedig 5 angolna- és 5 keszegtetemet találtak. Figyelő jarorok A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság állandóan járőrözteti embereit; egy hét alatt összesen 40 kilogramm elpusztult halat találtak (ebben a súlyban volt egy 18 kilós busa is). Kadácsi Tamás, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségről azt a tájékoztatást adta, hogy az utóbbi héten az egész Balaton területén körülbelül 40 angolnát és ugyanennyi más haltetemet észleltek naponta. Baranya Károly őrnagy, Siófok polgárvédelmi parancsnoka 16 halhullát jelentett, míg a Zala-torok és Fonyód közötti parti sávban 15 angolna, 22 keszeg és néhány darab egyéb tetem árválkodik. Nos, a szakemberek szerint a minden évben megszokott szórványos halhullásról van szó csupán, amit természetesnek lehet minősíteni. A jelentős sajtóvisszhang pedig annak „köszönhető”, hogy a tavalyi, katasztrofális mértékű pusztulás után az idén reflektorfénybe került a jelenség. Biológiai szűrő Sokan halastónak, mások pedig fürdőkádnak tekintik nemzeti kincsünket. A múlt évről: ekkor szűnt meg egy csapásra a karsztvíz-kiemelés a Balatonra támaszkodó hegyekben, pedig a kristálytiszta víztömeg addig évente 6 centiméterrel emelte a tó szintjét. Arról még nem publikáltak, hogy a Kis-Balatonon már tavaly és az idén is tömeges a kárászpusztulás. A rendszernek mint a nagy tó biológiai szűrőjének kellene működnie, de erre nem képes. A beruházás alig egyharmada készült el, s hogy miképp funkcionál, arról hadd idézzek egy jegyzőkönyvből, mely Keszthelyen, a Vízügyi Igazgatóság kis-balatoni üzemmérnökségén készült: „a jelenlegi halpusztulás vízminőségi okokra vezethető vissza... vízcsere 1991 októbere óta nem volt... szintje 60 centiméterrel alacsonyabb a kívántnál... a víz büdös, rothadásra emlékeztető szagú, időnként 4-5 centiméter vastagságban nagyobb területeket felszakadt alga borít el... a víz oxigénháztartása felborult... a lehalászott, de még élő halat a hatósági állatorvos intézkedése szerint kizárólag megsemmisítésre lehet elszállítani...” A Balatonból kifogott angolnát azonban jó étvággyal eszik a belgák, németek, olaszok; a halak élve, erőben, egészségben érkeznek a fogyasztóhoz, aki a csemegéért többet fizet az idén, mint korábban. Baráth István optimista — mint mondta, az angolnák már aklimatizálódhattak — tájékoztatott arról: milyen akciótervet dolgoztak ki annak érdekében, hogy minél több „veszélyeztetett” halat tudjanak kifogni a tóból. — Az angolnát csak akkor lehet megfogni, ha mozog — mondta. — Ehhez 10—12 fokos vízhőmérséklet, borús égbolt, viharos északi szél szükségeltetik. Nagyon fontos, hogy jól időzítsük a Sió-zsilip nyitását. Áz utóbbi három esztendővel ellentétben az idén sikerült; a csapda eddig több mint 110 tonna angolnát fogott. Eddig 160 tonna A vizet nem lehet állandóan ereszteni, erre legközelebb majd valamikor ősszel kerülhet sor. A Győri Halászati Termelőszövetkezettől megrendeltünk egy munkát: a Fertő-tavi tapasztalatok alapján a Zalán és annak torkolatánál 150 varsát helyeztek el — a kisszerszámos angolnafogás eddig egyáltalán nem volt gyakorlat a Balatonon. Most csaknem 27 tonnát fogtak varsával. — Két elektromos nagyháló használatát engedélyezték a vállalatnak korábban — folytatta a miniszteri biztos. — Az idén a korlátozást feloldották: márciustól négy hajó dolgozott a parttól távoli vizeken. Ma éjféltől hat hajóval Két újabb motorost átalakítottunk, így a 21-én nulla órakor feloldott halászati tilalom már hat halászhajót talál a nyílt vizen. Eddig összesen 160 tonna (16 vagon) angolnát fogtak ki a tóból (négy és fél hónap alatt), míg korábban egész esztendőben csak 5-7 vagonnyit. Ami fontos lehet: tavaly az ivarérett, vándorlásra felkészült példányok pusztultak el, s a most fogott halak java is ilyen. — A pusztulás persze nem zárható ki, de ennek valószínűsége kicsi, s erre mutató jelek nincsenek — mondta Baráth István. — Egyébként még március közepén kértük, hogy az angolnák szelektív halászatát az általános tilalmi időben is engedélyezzék számunkra, de a törvény előírása alól nem mentesítettek bennünket. Szerettük volna a tó vízállását 99-ről 94 centiméternyire csökkenteni, így tovább működhetett volna a Sió zsilipjénél az angplna- csapda. Nem járultak hozzá... Előttem levelek tucatjai; a dátumok még márciusiak, áprilisiak. Bizonyos hát, hogy a Balatoni Halgazgaság volt kezdeményezője a probléma megoldásának. Baráth István ezt mondta: „Nem akartuk a vészharangot félreverni, mert egyrészt nem biztos, hogy idén is lesz nagymértékű halhullás, másrészt a harsogó szalagcímek elriaszthatják a vendégeket a Balaton-partról. 400 halász kontra 22 ezer horgász Nekünk mindössze 400 dolgozónl« van, míg a tó mellett naponta 22 ezei horgász ül; nem is csodálkozom hát hogy a véleményalkotásban a politi kusok hová, ki mögé állnak. Mi csal- azt szeretnénk, hogy hagyjanak bennünket nyugodtan dolgozni; nerr a Balaton kirablásával foglalatosko dunk. Örülnék egy értekezletnek hogy szakértelme, jogosultsága alap ján ki-ki milyen feladatot vállal ma gára, hogy együtt tegyünk a közö: cél érdekében.” Környezetidegen faj Az angolna a Balatonban környe zetidegen faj, de nem tavaly volt a: első tömeges halpusztulás 1965-ben például 500 tonna hal dög lőtt meg. Mindez 27 esztendeje tör tént, s okainak jó részén még ma i vitatkoznak. Czene Attifc
