Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-19 / 117. szám

2 SOMOGY HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. május 19., kedd Tüntetés Thaiföldön Thaiföldön vasárnap éjféltől rendkívüli állapotot vezettek be. Az intézkedést megelő­zően 200 ezren tüntettek Bangkokban a jelenlegi kor­mány távozását követelve. A lakosság és a hadsereg ösz- szecsapása meg nem erősí­tett hírek szerint legalább 20 emberéletet követelt. „Hazamennek a legények” Kivonják a Nemzeti Gárda egységeit Los Angelesből. Az egységek az április utolsó napjaiban kirobbant súlyos zavargások megfékezéséhez nyújtottak segítséget a helyi rendőrségnek. Atommentes Kazahsztán Kazahsztán arra készül, hogy feladja szándékát és Uk­rajnához és Fehéroroszor­szághoz hasonlóan atommen­tes országgá váljon. Ezt nyi­latkozta Nurszultan Nazarba­jev kazah elnök tegnap, Was­hingtonba utazása előtt. Ukrán-Lengyel együttműködés Tegnap délelőtt kétnapos hivatalos látogatásra Varsóba érkezett Leonyid Kravcsuk uk­rán elnök, akit Lech Walesa ál­lamfő fogadott. A két államfő aláírta a Lengyel Köztársaság és Ukrajna szerződését a jó­szomszédságról, a baráti kap­csolatokról és együttműkö­désről. Ion Iliescu Moldovában Ion Iliescu román államfő Moldovába utazott. A felek bővíteni kívánják a vállalatok közötti közvetlen kapcsolato­kat, aláírnak egy kulturális és egy egészségügyi megállapo­dást. Kiemelt témaként szere­pel a Dnyeszter menti helyzet megvitatása. A Szerencsejáték Rt. tájé­koztatása szerint a május havi Hatoslottó-sorsolás nyerő­számai a következők: 19, 21,31,32, 34, 45, a pótszám: 29 Ausztria lottó nyereményjegyzék A Lottó Unió tájékoztatása szerint a 20. heti Ausztria lottó nyereményjegyzéke a követ­kező: az 1 db 6 találatos szel­vényre 11 millió 011 ezer 430 schillinget, a 10 db 5 találatos pótszámmal egyenként 367 ezer 047 schillinget, a 469 db 5 találatos 11 ezer 739 schil­linget, a 25 610 db 4 találatos 286 schillinget, a 340 675 db 3 találatos 26 schillinget fizet. Telitalálatos Joker szelvény nem volt. Előfizetéses ebéd teljes hétre a Belvárosi étteremben (a volt tisztiklub étterme) napi 63 forintért (X) Klaus Kinkel az új német külügyminiszter Kérdőjelek / Vannak-e még FÁK? Talán dacból minősítette Jelcin „a legeredményesebbnek és leghatékonyabbnak” a Független Államok Közössége leg­utóbbi, taskenti találkozóját? Ott ugyanis a Szovjetunió 15 ál­lamából megmaradt 11 laza szövetségének csupán 6 tagja írta alá a további együttműködésnek a kollektív biztonságra vonatkozó kulcsdokumentumát. Miért lenne siker újabb 5 hi­ányzó aláírás? Válasz helyet inkább csak meditálni lehet a kérdésen. Mit nyert mégis Oroszország? Azt feltétlenül, hogy amo­lyan véd- és dacszövetségben felsorakozott mögötte 5 másik állam, amelyik felvállalta a közös fellépést, ha bármelyiküket bárki részéről külső támadás érné. Az orosz elnök így lega- ább abban bízhat, hogy az akarva-akaratlanul a neo-Jugo- szláviára emlékeztető „mini FÁK” — nem kis érdek- és nézet- különbségei ellenére — katonailag még Moszkva körül tömö­rül. De meddig? S a többiek? A névsor elgondolkoztató. A viszonylag békés Belorusszia és Kirgizia mellett a távolmaradók között van az Oroszországgal mind több kérdésben élésen vitázó Ukrajna, az orosz lakta Dnyeper partvidék miatt háborúzó Moldava és a vérben úszó (s alighanem az Oroszországgal aláíró Ör­ményország miatt nem szerződő) Azerbajdzsán. Léteznek még nélkülük a FÁK? Mit tehet a világ? Még jobban aggódik. S tovább keresi a palackot, amibe visszagyömöszölhetné a Közép-Kelet-Euró- pától a robbanékony Vlagyivosztokig tartó térség nacionaliz­must árasztó szellemét. Kocsis Tamás Tegnap vette át hivatalát Klaus Kinkel, az NSZK új külügyminisztere. Az 56 éves szabaddemokrata poli­tikus az április végén várat­lanul lemondott Hans-Diet- rich Genscher utódaként és „szellemi örököseként” ke­rült a külügyminisztérium élére a kormányzó koalíciós pártok megállapodása ér­telmében. Klaus Kinkel 1936. decem­ber 17-én született a reutlin- geni járásbeli Metzingenben, apja belgyógyász orvos. 1956-ban érettségizett He- chingenben, majd 1960-ig jo­got tanult Tübingenben, Bonnban, majd Kölnben. A kölni egyetemen doktorált 1964-ben, második jogi állam­vizsgáját 1965-ben tette le. 1968-ban a bonni szövetségi belügyminisztériumba került, ahol a közbiztonságért felelős részlegben és a belpolitikai munkacsoportban tevékeny­kedett. Hans-Dietrich Gens­cher 1970-ben személyes re­ferensévé léptette elő, majd 1974-ig a miniszteri hivatal vezetője volt. Amikor 1974 májusában Genscher lett a külügyminiszter, magával vitte felfedezettjét is. Kinkel 1974 májusától három éven át a külügyminisztériumi vezérkart irányította, majd 1977 és 1979 között a minisztérium tervezői stábját vezette, minisztériumi igazgatói rangban. 1979. január 1-jén nem kis meglepetést okozott kineve­zése a Szövetségi Hírszerző Szolgálat elnökévé. Kinkel 1991. január 18-tól igazság­ügyminiszterként szerepet játszott a német-német egye­sülési szerződés kidolgozá­sában. A szabaddemokratákkal ré­góta szimpatizáló Kinkel csak 1991 februárjában csatlako­zott hivatalosan az FDP-hez. Az új német külügyminiszter nős, felesége Ursula Vogel, három lánya és egy fia van. Szabadidejében szívesen te­niszezik— és fátvág. (Folytatás az 1. oldalról) Ezután felolvasta dr. Hor­váth Balázs táviratát. A sportot felügyelő tárcanélküli minisz­ter méltatta a csapat kettős bravúrját. Dr. Gyenesei István meglepetéssel is szolgált. Kö­zölte a vezetőkkel és játéko­sokkal, hogy a megye június­ban egyhetes családi üdülést biztosít a siker részeseinek Balatonföldváron. Erre a me­gye 250 ezer forintot fordít, ezen kívül elengedik a klub­nak a jelengleg még meglévő félmillió forintos hiteltartozá­sát. Végezetül elismerő okle­veleket nyújtott át a kettős győzelem részeseinek. Ezt követően Loczhmayer György Gallov Rezsőnek, az OTSH elnökének gratulációt tartal­mazó levelét olvasta fel, majd Schmidt Pál nagy értékű fel­szereléssel jutalmazta meg a MOB nevében a klubot. Bős-Nagymarosról ma tárgyal az Országgyűlés Dr. Ilkei Csaba: Konszenzusromboló a médiaelnökök elmozdítása — Sikertelen népi kezdeményezés (Folytatás az 1. oldalról) A képviselőkre mindenkép­pen hatott a vita, mert a sza­vazáskor csak a sürgős tár­gyalásra mondtak igent, a ki­vételes eljárás nem kapta meg a kétharmados többséget. Pintér István (FKGP) az aszálysújtotta keleti ország­résznek kért összehangolt se­gítséget. Gergácz Elemér föld­művelésügyi miniszter beje­lentette, hogy a kormány csü­törtökön határoz az anyagi segítségről. Az Országgyűlés többsége úgy döntött, hogy nem tárgyal­ják meg népi kezdeménye­zésként a budapesti Kontyfa utcai iskola tantestületének javaslatát. Több mint ötvenez­ren támogatták aláírásukkal, hogy a T. Ház kétharmados többséggel tárgyalja meg az oktatási törvényt, az aláírások hitelességét azonban nem le­hetett megállapítani. Az al­kotmányügyi bizottság elnöke szerint azonban bármely kép­viselő benyújthatja alkot­mánymódosító javaslatát azonos tartalommal, s akkor az Országgyűlés újra foglal­kozhat ezzel. Csak a műsor minősítsen Somogyi képviselő is szót kért a médiatörvény általános vitájában. Dr. Ilkei Csaba (füg­getlen) bírálta a miniszterel­nök utóbbi intézkedéseit. Azon a véleményen volt, hogy — bár eldurvult a médiumok feletti befolyás megszerzésé­ért folytatott harc — nem lenne helyes, ha a törvény sorsa a barikádokon dőlne el. A képviselő többek között azt mondta: Thomas Jeffer­son, az Egyesült Államok egy­kori elnöke, a függetlenségi nyilatkozat szövegezője 1787-ben le merte írni a kö­vetkező mondatot: Ha nekem kellene eldöntenem, hogy kormányunk legyen-e sajtó nélkül, vagy sajtónk kormány nélkül, habozás nélkül az utóbbit választanám. A miniszterelnök úr viszont másképp döntött. Szíve joga. Általános alelnököt választott ki magának, eleve elvetélt öt­letük is puccskísérlet volt, ami után a tévéelnök, aki saját be­vallása szerint is bizony sok kis szamárságot követett el eleinte, okkal védi foggal-kö­römmel a televízió független­ségét, autonómiáját és párt­semlegességét, és ebben még támogatni is lehet. A képviselő ezután a tör­vényjavaslat legvitatottabb kérdéseiről mondta el a véle­ményét. Vérbeli kétharmados törvényről van szó. A törvény elfogadása előtt konszenzus­romboló volna a rádió- és té­véelnök elmozdítása. A terve­zett határidőkkel és módon csak lassan, két-három év múlva indulhat meg a függet­len kereskedelmi televíziózás. Vétójogot az elnököknek Ez a következő választás előtt csakis a birtokon belül lévő kormánypártoknak ked­vez, megkönnyíti választási kampányukat. Kulcsfontos­ságú a politikai erőviszo­nyokra befolyással lévő kér­dés: Ki adja a rádiózás és te­levíziózás engedélyeit, ki kapja és kitől veszik el. A döntő személy az, aki kinevezi a javak osztogatóját. Az utolsó pillanatban történt egyoldalú változtatás következtében a miniszterelnök addig vétóz­hatja a Rádió- és Televízió-hi­vatal társadalmi tanácsa által kétharmadosra ajánlott pályá­zót, amíg a társadalmi tanács nem talál a miszterelnöknek megfelelő partnert. Akit aztán akkor ment fel, amikor akar. Dr. Ilkei Csaba fontosnak tar­totta azt, hogy a Rádió- és Te- levízó-hivatal viszonylagos autonómiát élvező különleges hatóság vagy államigazgatási szerv legyen. Vétójogot kellene adni a médiumok elnökeinek az alel- nökök kinevezésével szem­ben egyszerűen azért, mert el­lenszélben nem lehet produ­kálni, politikai biztosokkal szakmai csúcsokat döntö­getni. A médiumelnököknek ne legyen munkáltatója a kormány, egy önkényes beso­rolás államtitkári vagy bármely rangba ne alapozhasssa meg a fegyelmi jogkör gyakorlását. Dr. Ilkei Csaba kijelentette, hogy a médiák nem akarnak soha többé elkötelezett szol­gálók lenni, szervilis, vazallus módjára. Sokkal inkább a szakmát és a közönséget akarják szolgálni, az önálló vé­leményalkotás, a kritika szűrő­jét beiktatva. Ebben a munká­ban nem lehet értékmérő a lo­jalitás és a megbízhatóság, csak a tehetség számít és a csak a képernyőre, az adóra kerülő műsor minősít. Eldurvult a harc Eldurvult a harc a tömegek befolyásolásának leghatéko­nyabb fórumaiért, az informá­ciós hatalom megszerzéséért. A társadalom számára talán legmegnyugtatóbb hatpárti és a függetlenekkel való egyezte­tés távolesik a kormánytöbb­ség szándékától. Ez azonban nem mentheti fel a parlamen­tet a fokozottabb ellenőrzés igénye alól. Az általános vitában termé­szetesen ellenkező vélemény is elhangzott, az egyik kis­gazda-képviselő a médiaelnö­kök leváltását szorgalmazta. A T. Ház lezárta a helyi ön- kormányzatok idei kiegészítő céltámogatásáról szóló tör­vényjavaslat vitáját. Tárgyal­tak a képviselők a köztársa­sági elnök tiszteletdíjának rendezéséről. A fiatal demok­raták az elnök illetményének emelését javasolták. A képvi­selők gyorsan végeztek a vámjogot szabályozó törvény- erejű rendelet módosításá­nak részletes vitájával, a hatá­rozathozatalt azonban mára halasztották. Folytatódott a nemzeti gondozásról szóló törvénytervezet általános vi­tája. A Fidesz egyik képvise­lője azt javasolta, hogy ter­jesszék ki a törvény hatályát a sorkatonai szolgálat, illetve az életmentő tevékenység köz­ben megrokkantakra is. Döntött az Alkotmánybíróság: A gyűlöletre uszítás büntetendő Nem alkotmányellenes a Büntető Törvénykönyv közös­ség elleni izgatás tényállásá­nak azon rendelkezése, amely a valamely nép, nemzetiség vagy faj elíeni gyűlöletre uszí­tást rendeli büntetni. Alkotmányellenes viszont az a rendelkezés, amely tiltja a törvényben felsoroltakkal szemben sértő, lealacsonyító kifejezések használatát, ezért ezt a bekezdést az Alkot­mánybíróság - a határozat Magyar Közlönyben való köz­zététele napjával - megsem­misíti. Minderről a tegnapi tel­jes ülésen döntöttek az alkot­mánybírók. A határozat indo­kolása szerint a gyűlöletkeltés visszaélés a véleménynyilvá­nítás szabadságával, így en­nek alkotmányos védelme fel­oldhatatlan ellentmondásban lenne a demokratikus jogál­lamra, az emberi méltóságra, az emberek egyenlőségére, a kisebbségek védelmére vo­natkozó alkotmányos tételek­kel. A határozat rámutat arra, hogy egyrészt a gyűlöletkeltés veszélyessége, másrészt az alkotmányos alapértékek vé­delme szükségszerűvé és in­dokolttá teszi a véleménynyil­vánítás és a sajtószabadság korlátozását. Az Alkotmánybí­róság álláspontja szerint e cselekmények következmé­nyei olyan súlyosak, amelyek a büntetőjog eszközeinek al­kalmazását igénylik az ilyen magatartások tanúsítóival szemben. A gyűlöletre uszítás büntetése megfelel az ará­nyosság követelményének is, mert csak a legveszélyesebb magatartásokra terjed ki. A miniszter is köszöntötte a Somogy SC-t HÍ] Lottó- ----

Next

/
Oldalképek
Tartalom