Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-16 / 115. szám
1992. május 16., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Miért nem kell a föld? Lassan befejeződnek a tavaszi munkák szerte a somogyi határban. A zártkertekben, háztáji földeken a legtöbb helyen két-három hetes előnyt „élveznek” a már kikelt növények. Azon a vidéken, ahol a működő mezőgazdasági üzem egyre nehezebb helyzetben van, a gazdák hangulata is borúsabb. Az idén ugyanis a traktoros már nem szántott estefelé — egy „Adyért”, no meg két sörért —, csak akkor, ha kapott legalább 5 liter gázolajat, mert a szövetkezetnek esetenként arra sem tellett. A bank csak a termelési szerződések megkötése után adott üzemviteli hitelt a gazdaságnak, ebből jócskán megkésve jutott minőségi vetőmagra. Az időjárás viszont sürgetett, arra a kis 2-300 ölnyi földre szinte egy vagyont kellett kiadni a vetőmagért. Késtek az üzemek az ősziekre szánt feltrágyázással is, s a 10-20 kilónyi pétisóért fogfájdítóan kellett a pénztárcába nyúlni. Vegyszer híján bele kell törődni a „kapazin”-ba? Erre meg napszámot fizetni? Ki bírja ezt anyagilag? Megéri-e a kis termés a sok vesződséget? Sok helyütt hírlik már, hogy a betakarításkor előre ki kell majd fizetni a gépi munkákat. Akinek már megvan minden eszköze, az sem jön el többé sógor-komasági alapon. Egyre többen mondják: nem jó ez így! Csinálja csak az akinek ez a szakmája, akinek ez a hivatása! így nem kell a föld, csak vesződség lenne vele. Azok, akiknek ez a szakmájuk, hivatásuk, és már kellően el vannak keserítve? Nos, azoknak ma már kevés egy „pardon”. Mészáros Tamás Kivicses-kavicsos Tornatermet építtet a taszári önkormányzat. Az ötszáz négyzetméteres létesítmény, amelynek pályamérete a nemzetközi szabványnak is megfelel, tizenkétmillió forintba kerül, átadását augusztusban tervezik. Fotó: Kovács Tibor a mi utunk teteje... Amennyire bosszantó, annyira olcsó ________Kupa Mihályt vállalkozónak hívták Mesztegnyőre________ Kispénzű önkormányzatok reményei (Folytatás az 1. oldalról) A program a települési ön- kormányzatok együttműködését, az információáramlást könnyítené meg — számítógépek segítségével. A tájékoztatót követően dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter előadását bevezetve dr. Gyene- sei István, a megyei közgyűlés elnöke szólt arról, hogy az ön- kormányzatok naponta tapasztalják a leginkább pénzügyi vonatkozású feszültségeket. Jelzés értékűnek minősítette, hogy Kupa Mihály a meghívást elfogadta, hiszen önkormányzati fórumon még nem vett részt a pénzügyminiszter. Kupa Mihály előadásában az önkormányzati törvényt gazdasági értelemben a lehető legliberálisabbnak minősítette, mert az megszüntette a régi központi kézivezérléses megyei elosztási rendszert. Az önkormányzatok jelenleg normatív módon jutnak a forrásokhoz. Némely településen azonban évszázados a lemaradás, ezt lehetetlen behozni néhány év alatt. Az infrastruktúra terén is van még mit tenni. A fórumon nem kímélték a pénzügyminisztert: elsősorban egy más stílusú, a vidéken élő emberek támogatását célzó szabályozásról érdeklődtek. Nemes László mesz- tegnyői polgármester pedig egyenesen meghívta Kupa Mihályt, mondván: teljes ellátást biztosítanak neki, de indítson be egy egyéni vállalkozást a faluban úgy, hogy az működjön is. A pénzügyminiszter megjegyezte: ha vállalkozó lenne, a szabályozott keretek között is milliárdos volna. Elhangzott a falusi turizmussal kapcsolatosan: a kistelepülések nem tudnak eleget tenni a pályázatok szigorú kiírásainak. Nem megoldott az információáramlás, gondok vannak a határidők betartása körül is. Megkérdezték, hogy a köz- tisztviselők jogállásáról szóló törvény után számíthatnak-e az államigazgatásban dolgozók fizetésemelésre? A miniszter szerint 1995 után képzelhető el ez. Elhangzott egy javaslat is olyan ellenőrzési rendszer létrehozására, amely nyomon követné az adófizetők pénzének célszerű felhasználását. A miniszter válaszában elmondta: az önkormányzatok ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult, de emellett legjobb lenne, ha az önkormányzatok maguk végeznék a szakmai ellenőrzést. Arra a kérdésre, hogy fejlesztési lehetőség nélkül hosszú távon miként működhetnek az önkormányzatok, a miniszter azt felelte: 2-3 évig valószínűleg marad a jelenlegi állapot, ezután várható változás. Tóth Krisztina Autósok nyár eleji rémálma a kavicsréteg-szórásos útjavítás. A kődarabkák még a munkák után egy héttel is szóródnak össze-vissza, nem kímélve az autófényezést és a szélvédő üvegét sem... Rossz hírt kell közölnünk: az úgynevezett zárórétegezés az idén sem marad el. Még a munkák megkezdése előtt kérdeztük Szabó Tibort, a Kaposvári Közúti Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnökét. — Először is az autósok megértését és segítségét szeretném kérni, hiszen a közlekedők számára sok bosszúságot okoz mindenféle közúti munka. A kavicsszórást azonban még a nálunk fejlettebb országokban is alkalmazzák. — A hátrányait ismerjük, de miért ragaszkodnak ehhez a nem túl népszerű módszerhez? — Ott alkalmazzuk, ahol az út teherbírása még megfelelő. A kavicsréteg megakadályozza a repedezett burkolat további romlását, növeli az érdességet, ezáltal javítja az éjszakai látási viszonyokat és a vízelvezetést. Nem utolsósorban pedig jóval olcsóbb mint a műanyaggal vegyített bitumen-emulziók. — Az autós mindezeket az érveket egészen addig megérti, amíg egy felverődő kő ki nem veri a szélvédőjét. E veszély pedig sok esetben akár húsz kilométeren keresztül is tarthat. — Minden útjavítás akadályozza a forgalmat. A záróréteggel megszórt úttest mellett korlátozó táblákat helyezünk ki. Ha mindenki betartaná a negyven kilométeres sebességkorlátozást, akkor az autóknak nem eshetne baja. A munka kedden kezdődik. A toponári benzinkúttól a Ma- gyaratád utáni hídig szórják meg az utat. Ezt követően május 27-től Somogyaszaló és Mernye között, majd a ba- té-igali utat látják el kellő vastagságú kavicsréteggel. A tervek szerint június 17-ig 260 ezer négyzetméter, azaz körülbelül 45 kilométernyi útra szórnak záróréteget. B. Zs Balatonszentgyörgy is készül a nyárra Balatonszentgyörgy háttérközség, nincs közvetlen kapcsolata a parttal, a part menti zsúfoltsággal. A község lakói azért, ha szerényen is, de igyekeznek kivenni részüket az idegenforgalomból. Vannak olyan házak, ahol szállóvendégeket fogadnak, működik a fizetővendég-szolgálat is, mivel az áthaladó 76-os főút miatt nagy a forgalom. A nyári szezonra itt is készülnek. Bőven vannak terveik is. Mint a község polgármestere, Jáger Ferenc elmondta: figyelmük középpontjában főleg a közterületek szépítése áll. Fűnyírógépet vásároltak, új járdákat építenek, javítják a régieket, erre a célra 2 millió forintot szavazott meg az ön- kormányzat. Nem tartozik a turisztikai felkészüléshez, de az idei nyári munkálatok fontos része az óvoda bővítése, illetve egy iskolai tornaterem építése. Az előbbi beruházás körülbelül 2,3 millió forintba kerül, a tervek már elkészültek, megkötötték a kivitelezési szerződést, a munka még ebben a hónapban elkezdődik. Lényegesnek tartják az iskolai tornatermet is. Eddig az 5 faluból idejáró iskolásoknak nem volt tornatermük, télen a testnevelést a művelődési házban tartották. Az építkezés ugyancsak ősszel fejeződik be, a csurgói kft vállalta el. A művelődési ház előtti útkereszteződésnél sebesség- korlátozó táblát helyeznek el, a legnagyobb megengedett sebesség óránként 50 km lesz. Jó lesz, ha a hegyről le- száguldó autósok óvatosabban vezetnek. Balatonszentgyörgy is csatlakozott a balatonújlaki közös szennyvízderítő építtetőihez, így megoldódik a falu régi gondja. (Metz) Szeretnének tartozni valahová Ladon nem panaszkodnak A néhai Hoyos Miksa gróf egykori kúriája ma százhuszonegy ladi és patosfai gyermek általános iskolai tanulmányainak színhelye. Kis község kis tanulóinak kis iskolája — nagyobb gondok nélkül. Főként erre, a falusi oktatás ínséges időszakának gazdasági nehézségeire irányult érdeklődésem a tavasz egyik nyáridéző meleget hozó napján — miközben a lurkók a kastély előtti zöldbe borult parkban a játékos testnevelés örömeinek hódolnak. Tapasztalatom szerint ugyanis egy kis község önkormányzatának éves költség- vetésében tetemes összeget köt le az iskola és — ahol van — az óvoda fenntartása, és ez nem ritkán okoz megoldhatatlannak tetsző helyzetet — tekintettel az egyéb községi beruházásokra és fejlesztésekre. Lad iskolája, amint ezt Tálas lm: réné igazgatóhelyettestől megtudtam, kedvező körülmények között működik; az önkormányzat jó partner az intézmény alapköltségeinek zökkenő nélküli finanszírozásában. Mi több, gondoskodott az ingyenes tankönyvellátásról is, a pedagógusok munkáját a 13. havi fizetéssel igyekezett honorálni, valamint a rászoruló gyermekeknek rendkívüli szociális segély formájában és a napközis díjak negyven százalékának átvállalásával nyújtott segítséget. A tizennégy tagú tanári kar (beleértve az igazgatókat is) és a 7 tagú technikai személyzet állása biztosnak látszik; senkit nem kellett munkaviszonyától megfosztani. Az itt dolgozó pedagógusokkal meg tudják oldani a teljes szakos ellátottságot; felmenő rendszerben elkezdték a gyermekek németnyelv-oktatását is. Lad 1958-ban felújított iskolaépülete jó állapotúnak mondható: a fűtési időszakot mind anyagilag, mind technikailag „elbírja”. Amikor azt kérdem, hogy: ha feltétlenül panaszkodniuk kellene, miben fogalmaznák meg a panaszt, akkor sincsenek helyi hiányosságok; a probléma országos jelentőségű, a már sokat vitatott oktatási törvénytervezet és az alaptanterv. Ezek állandó vitája okán érzik magukat kicsit a „sehová tartozás időszakában”. Azért nem mondtak le arról, hogy lépést tartsanak a „változatos” idővel, rendszeresen részt vesznek nevelőik a SOPI által meghirdetett továbbképzéseken. Ahogy az igazgatóhelyettes gondolja: így igyekszenek naprakészek lenni. A többi — országos szinten — amúgy is elválik. Aztán bízvást majd ők is tartoznak valahová. Balassa Tamás
