Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-15 / 114. szám
1992. május 15., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Díszünnepség a hagyomány szellemében Kétszáz éves a csurgói gimnázium Göncz Árpád: Fel kell ismerni az iskola fontosságát A díszpolgár és a polgár- mester tása azt idézi, hogy korunkban is olyan vállalkozó szellemiségre van szükség, mint ahogy az megtestesült Nagy- váthyban. Az ünnepség után Göncz Árpád megtekintette a csurgói gimnázium híres könyvtárát. A köztársasági elnök szívesen tekintett bele azokba a könyvritkaságokba, amelyeket e falak őriznek. A délutáni órákban tovább folytatódott az ünnepség. Kiállítás nyílt Hadik Magda szobrász, Soltra Elemér festőművész és szobrász, Csurgói Máté Lajos grafikus és Szél Károly festő-grafikus műveiből az öreg gimnáziumban. Este ünnepi hangversenyt adtak a helyi kórusok. A késő esti órákban a csurgóiak és a vendégek fáklyákkal vonultak a hősi emlékműhöz és a csurgói temetőben nyugvó tanárok sírjához. Mindkét helyen elhelyezték az emlékezés koszorúit. Ma délelőtt tudományos tanácskozással folytatódik az ünnepi rendezvénysorozat. Horányi Barna (Folytatás az 1. oldalról) A gimnázium bejáratánál emléktábla hirdeti az alapító, Festetics György gróf nemes nagyságát, vele szemben Csokonai, az iskola névadója. A megkoszorúzott emléktáblák előtt dr. Örkényi János öregdiák idézte fel a két kiemelkedő személyiség szellemi nagyságát, példájuk követését ajánlva. A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium bejárata előtti falon a kétszáz éves évszág, a határok pedig átjárhatók. Forradalmi feladatunk a rohanó világban a hagyományok megőrzése — hangsúlyozta. A hagyományokat, magyarságunkat úgy őrizzük meg, hogy azokat egyesítsük az újjal. Az oktatás stratégiai jelentőségét méltatva elmondta: el kell ismerni az iskola fontosságát. Meg kell győznünk az országot, hogy érdemes erre áldozni. A díszünnepség másik szónoka, dr. Für Lajos honvéforduló tiszteletére emléktáblát avattak. Vivant al gimnázium! — olvastuk a táblán — Éljen a gimnázium! Mintegy ezren hallgatták meg a díszünnepségen Laczó János iskolaigazgató köszöntőjét, aki a református, majd állami gimnázium eleven, élő hagyományait idézte. A díszemelvényen foglalt helyet Göncz Árpád köztársasági elnök, dr. Für Lajos honvédelmi miniszter, dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke, Bellái Zoltán református esperes, dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára és a meghívott öregdiákok néhány képviselője, Göncz Árpád ünnepi beszédében az iskolát fához hasonlította, aminek a gyökere a múltat, friss hajtása a jövőt mutatja. Az öreg iskola parkjában lévő megannyi diák arcának láttán a köztársasági elnök a fiatalság szépségéről, reményéről szólt. — A csurgói gimnázium sokat adott ennek a térségnek, szellemiségének meghatározója volt. Azoknak a nagy múltú iskoláknak a sorába tarozik, mint a pápai, a debre- ;eni, ahol sokat tettek a népi ehetségek fölkarolása érdedében. Az ember autonómiája, amiről ezek a falak is mesélnek, a protestáns szellemiség nagy ajándéka. Ä köztársasági elnök büsz- ;én mondta: a magyar érettségi tétele Csokonai volt. Az a ;öltő, akit a legtöbbre becsül. Csokonai „jövendölését” kikészítve Göncz Árpád arról a (XI. századról beszélt, ame- /ik már nagyon közel van. — Abban az időben a közös Európa része lesz MagyarorKoszorúzás a Nagy- váthy-emlékmünél delmi miniszter ünnepi beszédében diákköri élményeit osztotta meg a hallgatósággal. — Református gimnázium létére a tanulóknak mintegy a fele más vallású volt, de villongás nem volt közöttük. Délvidéki, észak-erdélyi, felvidéki tanulók ültek egymás mellett a padsorokban és élvezték a belső köztársaság minden előnyét. Az iskola toleráns volt, befogadta az értékeket, a szellem szabadságát hirdette. Az ünnepi szónoklatok sorában hangot adott Kálmán AtTanárnő és diáklány tila államtitkár, Bellái Zoltán református esperes annak a szándéknak, hogy a református egyház visszaveszi a gimnáziumot. Az iskola működtetésének közös felelősségét hangsúlyozta dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke. Az öreg tanár, az öregdiákok és a legfiatalabbak adták át egymásnak a szót az iskola történetének jelentős és emlékezetes évfordulóján. Kálmán Attila államtitkár ezután átnyújtotta Oszeszly Miklós özvegyének alapítványát annak a hat diáknak, aki a legtöbbet sajátította el a matematika és a fizika tudományából. A megyei közgyűlés elnöke a Somogyért elismerést adta át a gimnáziumnak. A Soltra Alajos-alapítványt Héjjas Sándor öregdiák vehette át. A csurgói gimnázium alapítását szorgalmazta és támogatta az a Nagyváthy János, akinek most emlékművet állíttatott a város, az iskola. A parkban felállított domborművet Fekete György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára avatta föl. Hadik Magda alkoParkol(gat)unk Nem hullattak örömkönnyeket a kaposvári és az ide látogató autósok, amikor megtudták, hogy a megyei jogú város önkormányzata problémamegoldó képességét fitogtatva fizetővé változtatta a belváros szinte valamennyi parkolóját. A döntés ideologikus magyarázataként akkor az is elhangzott, hogy a megoldással két legyet ütnek egy csapásra. Lesz parkolási lehetőség a megyeszékhely központjában, a bevételek pedig az amúgy is szűkös városi költségvetést gyarapítják. Nem véletlen hát, hogy a polgárok árgus szemekkel figyelik: vajon megéri-e a városnak az autósok zsebében való kotorászás. A jól értesültek viszont máris világgá röpítették a hírt: veszteséges a parkolók üzemeltetése. Míg a fizetőparkolók üresek, a nem fizető parkolóhelyek zsúfoltak. Hogy ki kit szid jobban, annak taglalásától eltekinthetünk. Az adófizetők mindenesetre nem rejtik véka alá véleményüket. Megkérdeztük Hartner Rudolfot, a város- gondnokság vezetőjét: igaz-e a veszteségről szóló hír? Pillanatnyilag azért veszteséges a tevékenység — mondta a városgondnok —, mert a vállalkozás beindítása befektetést igényel. Táblákat kellett elhelyezni és parkolójegyeket nyomtatni. A gazdaságossági számítások szerint az átmeneti veszteséget némi nyereség követi majd. Mint tehát megtudtuk: a város a fizetőparkolók bevételeiből a későbbiekben sem gazdagodik meg, hiszen nem is ez a cél. Az a lényeg, hogy legyen parkolóhely a belvárosban. A cél valóban nem vitatható, kiváltképpen ha nem követel többletkiadást. De hosszú távon csak akkor érdemes követésre, ha kevesek presztizs-örömének nem a sokaság bosz- szúsága az ára. Lengyel János Tájékoztató Tabon Önkormányzatoké lesz a DRV vagyona (Folytatás az 1. oldalról) Pálfi Imre, a DRV termelési főmérnöke ismertette a vállalat átalakulási elképzeléseit. Tájékoztatta a hallgatóságot a vízdíjakról, a nyári várható vízellátásról. Elhangzott, hogy a DRV kezelésében levő vízműveket — a Vagyonügynökség bevonásával — lista alapján már közölték az ön- kormányzatokkal. Tehát ennek ismeretében dönthetnek arról, hogy a vagyont önkormányzati tulajdonba veszik-e vagy állami tulajdonba adják. A tanácskozáson kérdések hangzottak el az átalakulással, a leendő részvénytársasággal . kapcsolatban. Megkérdezték, hogy a kistelepüléseken képződött amortizációs összeget a kistelepülések vízhálózatának fejlesztésére fordítják vagy a pénz esetleg más településen használják Hiányzik a szociális törvény Nem lesz elég a segélykeret Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap például 48 írásbeli kérelem érkezett és 28-an személyesen kértek rendkívüli segélyt. És ez csak egy nap. A közgyűlés döntése alapján az idén rendszeres szociális segélyre 17 millió forintot, rendkívüli szociális segélyre 13 millió 500 ezer forintot, nevelési segélyre 50 millió forintot, rendkívüli nevelési segélyre pedig 8 millió 500 ezer forintot lehet fordítani. — Szinte minden segélyből több volt a tavalyi felhasználás, mint az idei előirányzat. A Népjóléti Minisztérium időnként pályázatot hirdet központi alapból a keret bővítésére, így sikerült több pénzt biztosítani a rászorulóknak. Bíznak benne, hogy az idén is lesz ilyen lehetőség, mert márciusig 34 százalékot költöttek a rendkívüli segélykeretből, és látszik, hogy nem lesz elég a pénz. A rendkívüli szociális segély odaítélésekor meghatározó az egy személyre jutó jövedelem, amely nem haladhatja meg a minimális nyugdíj összegét, 5626 forintot. Az iroda munkatársai környezettanulmányt végeznek a kérelmező lakásán, vizsgálják a vagyoni helyzetét. Megkezdődött az adatok számítógépes feldolgozása, így áttekinthetőbbé és gyorsabbá válik az ügyintézők munkája. Rendszeres nevelési segélyt kaphatnak az olyan anyagi helyzetbe került családok, ahol a gyerekek fejlődése veszélyeztetve van. Az elbírálásnál figyelembe veszik a szülők munkabérén kívül a családi pótlékot, az árvaellátást, a tartásdíjat is. Évente felülvizsgálják a család körülményeit és változás esetén megvonják vagy csökkentik a segélyt. Áz a család, amelyik rendszeres nevelési segélyben részesül, köteles ebből fizetni a gyerekek óvodai és iskolai napközi otthoni térítési díjait. Február végéig 2493 gyerek kapott ilyen segélyt. Ez 293 családnak jelentett pénzt Kaposváron. Tavaly 5500 felnőtt részére adott rendkívüli szociális segélyt az önkormányzat. Az idén, áprilisig már 2586-an kértek. Áz első 4 hónapban 5 és fél millió forintot költöttek a felnőtt lakosság rendkívüli segélyezésére. — Ezekkel a rendkívüli segélyekkel nem oldjuk meg a gondokat — mondja az irodavezető. — Régen meg kellett volna már alkotni a szociális törvényt, hogy alanyi jogon, könyörgés nélkül legyen jogosult a rászoruló a támogatásra. S. P. G.
