Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-14 / 113. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. május 14., csütörtök Nem segély, s nem is kegy díj... Megbecsült idősek az OTP-nél KLUBOT ALAKÍTOTTAK Az OTP megyei igazgatóságának és kaposvári fiókjának nyugdíjasai szerencséseknek mondhatják magukat: korábbi „kenyéradó gazdájuk" figyelemre méltó erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti volt dolgozóit, a munkában megfáradt idős kollégákat. Januárban több mint harmincán megalakították az OTP-nyugdíjasok klubját. Az alapítók egybehangzóan volt munkatársukat, Horváth Lászlót kérték meg, hogy intézze a klub ügyeit. A közelmúltban részt vettünk a nyugdíjasok egyik klub- rendezvényén. Hírét vették, hogy az egyik volt tisztviselő, Kordován Gyula memoárja az egyik legsikerültebb munka volt az SMK és a levéltár által meghirdetett irodalmi pályázaton. A volt munkatársak kérésére a szerző részleteket olvasott fel a leendő könyvből. Fogságba esésének történetét ragadta ki, olyan sikerrel, hogy hallgatói nem érték be a tervezett egy szakasszal... — A következő klubnapon is folytasd! — biztatta az egyik volt kolléganő. A klubtagok közül többen úttörői voltak Somogybán a természetbarát-mozgalom újjáélesztésének, nem véletlen tehát, hogy ezen az összejövetelen egy szép somogyi kirándulás mellett döntöttek: Cso- konyayisonta-Berzence -Csurgó-Ágneslak lesz egy májusi buszkirándulás útvonala. A buszt „természetesen” az OTP adja, térítés nélkül, az étkezés és a visontai esetleges fürdőzés költségét azonban a résztvevők állják. — „Hivatalosan” harmincötén vagyunk. Sajnos, néhá- nyan — legutóbb például Fehér János és Miskolczi Miklós — örökre itthagytak bennünket... Aztán nem minden nyugdíjas egészsége engedi meg az ilyen utazást, ezért foghíjas ez az összejövetelünk is — mondta Horváth László. A klubtagok elégedetten emlegették, hogy az igazgatóság jóvoltából a nyugdíjasoknak megmaradt a havonta fizetett 800 forint étkezési hozzájárulás. Hat kisnyugdíjas segélyügyeinek az intézését vállalta magára a klubvezetés. A klubnapon nem rejtették véka alá keserveiket, gondjaikat sem. Megértik, mondták, hogy hazánkban ma a fontossági sorrendben nem a nyugdíjasok ügye áll az első helyen, de azért nem lenne szabad elbagatelizálni a panaszaikat ott, ahol döntésre, segítésre hivatottak. A nyugdíj nem segély vagy kegydíj az öregek részére! Mégis így kezelik őket, s ez alól a legtöbb országgyűlési képviselő se kivétel. — Öregszünk, betegek vagyunk. Drága a gyógyszer. (Fotó: Király J. Béla) Hallottuk, hogy Kecskeméten anyagiak híján megszűnik a műveseállomás. Bezzeg a kormányőrség új egyenruhájára, amely a hírek szerint személyenként 70 ezer forintba kerül, van pénze a költségvetésnek — így az egyik hölgy. Véleményével nem maradt magára: Kaposváron, Somogybán, de szerte az egész országban több megértést vár a nyugdíjasok mindjobban elszegényedő, egyre népesebb rétege. Kovács Sándor NEM AZONOS A KORKEDVEZMENNYEL A korengedményes nyugdíjról — Ha nincs rám szükség, küldjenek korengedményes nyugdíjba!— mondják sokan, akiknek bizonytalanná vált a munkahelyük vagy a munkakörük. De ezzel nem mindenki élhet! (Sokan egyenlőségjelet tesznek a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj közé, pedig ez utóbbi az egészségre káros vagy a szervezetet fokozottan igénybevevő munkahelyeken dolgozóknak jár.) A korengedményes nyugdíj nem automatikusan jár, hanem a dolgozó és a munkaadó megállapodásától függ. A munkahelynek vállalnia kell, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig — tehát a kedvezményként adott időre — a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak átutalja a korengedményes nyugdíj összegét, hozzáadva az évenkénti törvényes emeléseket, kiegészítéseket. A munkaadó tehát jelentékeny terhet vállal magára, ezért szükséges a kor- engedményes nyugdíjhoz a vállalat és a dolgozó megállapodása, melyre egyébként egyik fél sem kötelezhető! Az a munkavállaló részesülhet korengedményes nyugdíjban, akinek öt évnél nem hosszabb idő hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez; s ha nő, legább 25, ha férfi, legalább 30 évi bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik. Aki korkedvezményre jogosító szolgálati idővel rendelkezik, az annyi évvel hamarabb kaphat korRovatszerkesztő: Hernesz Ferenc Amikor a postás hiába csenget... Mi történik a nyugdíjjal, ha elutazik a címzett? A hosszabb távollétet be kell jelenteni Késik a kiegészítés „Lassan már nem is tudom, hogy minek élünk mi, öregek” — kesereg levelében özv. Kocsis Gyuláné somogyvári olvasónk. Ő maga rokkant, s ami miatt méltatlankodik: férje 879 napi hadifogság után eddig még egyetlen fillér nyugdíjkiegészítést se látott, noha az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal 1990. július 1-jétől havi 250 forintot, 1991. január 1-jétől pedig havi 500 forintot ítélt meg számára több mint másfél évvel ezelőtt. Ed-* dig csak hatósági bizonyítványt kapott — igaz, abból hármat is küldtek a címére —, választ a levelére, vagy a jelzett kiegészítést azonban nem. „Bízom benne, nem azt várják, hogy meghaljak, bár. már ebben sem vagyok teljesen biztos...” — írja özv. Ko- csisné. A levelet azért tesszük közzé, mert gyanítjuk, hogy nem csak somogyvári olvasónk jár ebben a cipőben... És azért, hogy jelezzük: napjainkban, amikor az országgyűlési képviselők a parlamentben már újabb jogcímeken igényelhető kárpótlásokról tárgyalnak — így volt ez például az április 28-i ülésen is —, még mindig húzódik, késik a korábban megítélt kárpótlások, illetve nyugdíjkiegészítések kifizetése. Kocsisnénál a jogos igényként elismert, de eddig még ki nem fizetett emelés összege ez év áprilisának végéig 9500 forintra rúgott! Csodálkozhatunk-e a kifizetés késlekedése láttán azon, ha olvasónk föltételezi — noha biztosan nem így van —, hogy a halálára spekulálnak, mert akkor megtakaríthatják a neki járó pénzt? Miért kell okot adni ilyen, egyébként megalapozatlan gyanúsításra?! —sz —c Mi legyen a nyugdíjjal, ha a címzett hosszabb-rövidebb időre elutazik: üdülni megy, kórházba kerül, esetleg lakóhelyétől távol, gyermekeinél, rokonainál tolt néhány hónapot? Ha két-három hetes távollétről. van szó, egyszerűen csak meghatalmazást kell adni valakinek (szomszédnak, ismerősnek), hogy átvegye a postástól a pénzt. Nem árt persze előzetesen a postásnak is szólni, már csak azért is, mert tőle lehet a meghatalmazáshoz formanyomtatványt kapni. Hosszabb belföldi távoliét esetén a címváltozást be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak (Bp. 1820), vagy vasutas nyugdíjasok esetében a MÁV Nyugdíjigazgatóságnak (Bp. 1378 Pf. 20.). Mivel a nyugdíjakat előre számfejtik, másfél hónappal az elutazás előtt célszerű bejelenteni a címváltozást. A postahivatalokban kapható erre szolgáló nyomtatvány, de megteszi a sima levél vagy levelezőlap is. A személyesen aláírt bejelentésben közölni kell a nevet, a törzsszámot, az eddigi és az új címet. Arra nem szükséges kitérni, hogy milyen időtartamú lesz a távoliét — viszont a visszaérkezést ugyanúgy hat héttel előbb célszerű jelezni, mint az elutazást. Ha a nyugdíjas hónapokra, esetleg évekre utazik külföldre, erről feltétlenül tájékoztassa írásban a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot. (Eddig csak a kiutazást követő 3 hónapra lehetett utólag, egy összegben megkapni a nyugdíjat, 3 hónapnál hosszabb idejű külföldi tartózkodás esetén csak akkor folyósították a pénzt, ha a Magyarok Világ- szövetsége igazolta, hogy például az illető külföldön élő unokáját tanította magyar nyelvre, s ezért maradt kint 3 hónapnál tovább. Ezeket a megszorításokat eltörölték — a kintlét teljes idejére jár a nyugdíj!) A külföldi tartózkodás idejére járó nyugdíjról háromféle módon lehet rendelkezni. 1. Az érintett kérheti, hogy nyugdíját — visszaérkezéséig — letétként kezeljék. Az így összegyűlt pénzt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a visszaérkezés írásban történő bejelentésétől számított 30 napon belül egy összegben kiutalja. 2. Lehet kérni, hogy a nyugdíj egészét vagy egy részét az OTP-nél vagy a takarékszövetkezetnél vezetett számlára utalják. így a pénz kamatozik, s a bank — megbízás esetén — közben fizetheti a kinttartózkodás ideje alatt esedékes lakásfenntartási, közüzemi és egyéb díjakat. Ilyen esetben a kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a külföldi tartózkodás ideiglenes jellegű, s a közben felmerülő rezsiköltségek fedezésére kéri az érintett az átutalást. 3. Ugyanezeket az indokokat kell megjelölni akkor is, ha a tartósan külföldre utazó nyugdíjas egy általa megha'- talmazott személynek kéri az utalást. A meghatalmazott nemcsak házastárs, élettárs vagy közös háztartásban élő lehet, hanem bárki más. A bejelentésben természetesen közölni kell a meghatalmazott nevét és lakcímét. Aki az első változatot választja, annak megbízását a kinttartózkodás teljes idejére — akár több évre is — érvényesnek tekinti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Aki viszont a második vagy harmadik változat mellett dönt, annak évente meg kell ismételnie igényét, és a levelet, amelyben az átutalást kéri, két tanúval alá kell Íratnia. Szathmári Gábor engedményes nyugdíjat, ahány év korkedvezményre jogosult. Korábban feltétel volt, hogy a dolgozó az adott munkáltatóval — akitől a korengedményes nyugdíjat kéri — legalább öt éve munkaviszonyban álljon. Ezt a megszorítást egy tavalyi kormányrendelet eltörölte. A munkaadó a Foglalkoztatási Alapból 50 százalékos visszatérítést kérhet, ha jelentős létszámleépítést valósít meg (egy intézkedés keretében az előző évi átlagos állományi létszám negyedének vagy legalább 300 dolgozójának mond fel) és az előző évi eredménye nulla vagy negatív volt. A költségek teljes átvállalása kérhető a vállalat jogutód nélküli megszűnése vagy felszámolása esetén. Ha a Foglalkoztatási Alap részben vagy egészben átvállalja a korengedményes nyugdíj finanszírozását, az ilyen nyugdíjas csak korlátozottan vállalhat munkát. ( A többi korengedményesre ilyen korlátozás nem vonatkozik.) Szüneteltetik a nyugdíj folyósítását, ha a korengedmény ideje alatt folytatott kereső tevékenységből származó jövedelme eléri a minimális bér összegét, azaz jelenleg a 8000 forintot. A Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság információja szerint az úgynevezett foglalkoztatáspolitikai korengedmény- nyel nyugdíjban levők száma jelenleg mintegy 54 ezerre tehető. Sz. G. Júliusban emelkedhet — visszamenőlegesen, ez év január 1-jéig — 3-18 százalékkal azoknak a nyugdíja, akik 1988-ban vagy korábban mentek nyugdíjba. Ehhez az kell, hogy a parlament június 5-ig jóváhagyja a kompenzációt. Az emelés 1 millió 650 ezer nyugdíjast érintene. Térítésmentesen juthatnak a helyi vállalatok fürdőibe és ott ingyes fizikoterápiás kezelést kaphatnak az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság gyógybeutaltjai Bükfürdőn, Debrecenben, Gyulán, Zalakaroson és Hévizén (a Postás és a Helikon vendégeinek kivételével). Ehhez azonban a kezelőorvos által felírt jegy szükséges. Egymillió fogyatékos él Magyarországon. Szerei nék, ha a jelenlegi bentlaké sós intézmények helyett csó ládi otthonokban tölthetnék napjaikat és teljes értékű éle-\ tét élhetnének. Ehhez megfelelő támogatású szociális rendszert várnak — példáu közlekedési eszközeik meg vásárlásához... „Lecsúszik” a középosztály, nő az elszegényedés — álla pította meg hatezer bérből é: fizetésből élő család körűimé nyeit vizsgálva a Szakszerve zetek Gazdaság- és Társada lomkutató Intézete. Sok csa Iádnál drasztikus takarékos ság, a fogyasztás 50 százaié kos csökkenése tapaszta1 ható. Enni, vagy nem enni! Ez itt a kérdés! (Szabó)
