Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-07 / 83. szám
1992. április 7., kedd 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS, EGÉSZSÉGÜGY Volt, akit huszonötször hoztak vissza az életbe Beszélgetés dr. Mágel Ferenc kardiológus főorvossal — Azt mondják, van kis hazugság, van nagy hazugság és van statisztika. Ez utóbbi szerint a szív- és érrendszeri betegségeket tekintve hazánk „dobogós" helyezett. Ön szerint igaz ez? S ha igen, ebben mekkora szerepe van a társadalmi és szociális feszültségeknek? —- Sajnos igaz, ám a türelmetlenség és a pánikhangulat ennyire nem Indokolt. Munka- nélküliség eddig is volt, de a múltban fizettek érte. Most megjelent az iga 2i munkanélküliség, ám konfliktushelyzet, melyet az erőfeszítések és a lehetőségek közötti szakadék okozott, mindig volt. Az emberi normák talajtalanná váltak, sokan szinte mesterségesen fokozzák a pszichés letargiát. Talán a világban sehol nem kell annyit dolgozni valamicske eredményért, mint Magyarországon. — Ez igaz, de az említett dobogós helyezésünk nem „újkeletű"... — Igaz, manapság egy szívbetegnek fel kell tenni a kérdést: van-e munkája? Ha nincs, ez lehet oka a szívinfarktusnak, ám nem kizárólagosan. — Mi a leggyakoribb ok? — Az egészségtelen életmód. Nem mozognak, a kiskertet kapirgálják szinte eszelősen, a tévé előtt megisszák a két üveg sört és kész a nap. Nincs aktív kikapcsolódás. Nézze meg egyszer a Dese- dán: a büfé körül lát néhány embert, kétszáz méterrel odébb az erdőben senkit! — A táplálkozási szokásaink sem tükrözik az egészséges életmódhoz tartozót... — Sokat eszünk és rosszul: nehéz kosztokat pukkadásig. És még valami: a dohányzás akkora rizikófaktort jelent, hogy bűn! A hozzánk került szívbetegek 90 százaléka dohányzik!... — Melyik nem és korosztály a legveszélyeztetettebb? — A 35-45 éves férfiak, akik alkotóerejük teljében vannak. Szerencsére az elmúlt évben egyetlen ilyen korú betegünket vesztettük el: háromszor „halt meg”, és hiába élesztettük újra, hiába kapta meg a rögoldó kezelést. Később kiderült, hogy két infarktust hordott egy hónapja. — Úgy tudom, ez fájdalommal jár... — Nem mindig, van, hogy csak indokolatlan fáradtságot érez. Ezt nevezzük mi „néma” infarktusnak. — A szívbetegségeket tekintve megyénk hogy áll az országos átlaghoz viszonyítva? — Azt gondolom: rosszul. (Fotó: Gyertyás László) Nehéz az összehasonlítás, mert megyénkként más az egészségügyi kultúra. A nagyműtéttel egyenrangú rögoldó kezelés csak akkor hatékony, ha az infarktus után maximum hat órával történik. Van olyan betegünk, akit huszonötször élesztettünk újra, s a kezelés sikeres volt. — Hányán várnak Somogybán szívműtétre? — A vonzáskörzetünkben talán ötvenen, akik a belgyógyászati kezelésre nem reagáltak, s életminőségükön lényegesen javít a műtét. — Amíg valaki „eljut” a szív- infarktushoz, nyilván vannak fokozatok... — Az infarktust megelőző állapot a koszorúér görcs és a magas vérnyomás. Okozati és fokozati kapcsolódás van közöttük. — S a manapság annyit hangoztatott megelőzés? — Az emberek miért jönnének hozzánk, ha nem fáj? A megelőzésre az egészségügy nincs felkészülve; a betegek a gyógyszert sokkal szívesebben fogadják, mint az életmódjuk megváltoztatására vonatkozó tanácsot. — Amikor szívbetegségekről van szó, poénnak nincs helye, nem is ilyen szándékkal kérdezem: főorvos úr, a maga szíve sose fáj?... — De igen. Néhány évvel ezelőtt húsz kilométereket sétáltam Professzorral, a kutyámmal. Ő „meghalt", nekem egyre kevesebb az időm a ki- kapcsolódásra és egyre többet kell dolgoznom. Tehát fáj... Tamási Rita Egészségügyi világnap A szívdobogás egészségünk ritmusa A szív- és érrendszeri megbetegedések világszerte vezető helyen állnak a lakosság egészségromlási statisztikájában. A mai egészségügyi világnap alkalmából az Egészségügyi Világszervezet, a WHO főtitkára, dr. Hiroshi Nakajima üzenetében ezt fogalmazta meg: A szívdobogás egészségünk ritmusa. Üzenete szerint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése a legfontosabb ahhoz, hogy 2000-re a föld lakossága megszabaduljon tőle. Az egészséges életmód bonyolult, összetett és egyénileg alakítható. A helyes táplálkozás, a rendszeres testedzés, a sportolás és a nikotinmentes életmód elérhető mindenki számára. A fiatalok ösztönös sajátja a testedzés, a sportolás, ezt sokszor játéknak is tekintik. Hazánk 3527 általános iskolájának az egynegyede nem rendelkezik semmilyen tornatermi célra használható helyiséggel. Ötvenhat iskolának van tanuszodája, ez az adat azt mutatja, hogy az iskolák 1,6 százalékban tanulhatnak úszni a diákok. Mint Monspart Sarolta, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet életmódprogramjának kidolgozója rámutatott: a megoldás a természetben rejlik: a legegészségesebb és és legcsodálatosabb sportstadion a természet. Nézzük a statisztikai adatokat. Az 1989/90-es statisztika alapján 171 általános iskolájában 38 566 diák tanult. Hatvanhárom iskolában nem volt tornaterem. Az idei egészségügyi világnap aligha segít azon, hogy Somogy a legelmaradottabb megye a tornatermi célú helyiségek szűkösségében. Mit is üzent Monspart Sarolta a világnap alkalmából? Érdemes rá odafigyelni nemcsak azért, mert iskoláinkban kevés a tornaterem, hanem azért is, mert valóban, a természetnél nincs csodálatosabb stadion. Sem a városban, sem a falun. És ha nem szűkítjük le az egészséges életmód alakítását a testnevelésórákra, a tornatermekre, akkor a szabadidő hasznos — és egészséges — eltöltésére is van javaslatunk: keljenek életre ifjúsági mozgalmak, amelyek a turisztika, a tömegsport, az egészséges életmód alakításának szervezőivé válhatnak. Horányi Barna ISTEN, ŐRIZD MEG HORVÁTORSZÁGOT Imádkozás a hazáért, a békéért Zsoltáros fotó- és festménykiállítás nyílt a Somogy Megyei Önkormányzat első emeleti galériájában Keiter Ivan festőművész és Keiter Vlatko fényképész munkáiból Imádkozás a hazáért, a békéért címmel. Megrendítő dokumentumok a horvátországi háborúról. Vukovár és Eszék szinte teljes megsemmisülése tárul elénk. Keiter Ivan festőművész Vivaldi Négy évszak című hegedűverseny-sorozatának ihlető varázsával is megajándékozza a nézőt, amikor a csendes patakokkal szelt tájat, a Duna-vidéket, a régi Drávát jeleníti meg akva- relljein. Képein a tavasz a reménykedést fejezi ki, a tél az emlékezésé, az ősz pompás színei az elmúlást idézik. A kigyulladt ház, istálló, a lerombolt templom festői megjelenítését a zsoltáridézetek egészítik ki. „Körülvettek most minket mentünkben, szemeiket ránk szegezik, hogy földre terítsenek.” — szól a téli képciklus bevezetője. „Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongat- tatom, elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem” — olvassuk a megrázó idézeteket, miközben a festmények és a képek napjaink megrázó eseményeit tárják elénk. Lerombolt épületek, köztük templomok. És zokog a harang fájdalmasan — adta ak- varellképe címéül Kieter Iván. A látvány is magáért beszél. A romok között az épen maradt harangot mintha a szél cibálná — hogy ne feledjük: a harangok az áldozatokért szólnak. A pusztítás démona nem jelenik meg sem a festményeken, sem a fényképeken, de a romok mögül szinte leskelődik — érezzük. Egy kislány és a baba: festői megjelenítése szinte szimbolikus értelmű. A fényképész Kieter Vlatko Az autóvezető meghalt című képe nemcsak dokumentum, hanem figyelmeztetés is: mi történik, ha elszabadul a pokol. (Horányi) Róma első embere Van-e rohanó korunkban olvasói igény az antikvitásra? Erre a kérdésre sok olvasót nyilván meglepő igennel kell válaszolnunk. Az utóbbi hónapok egyik legnagyobb könyvsikere Collen McCullough Róma első embere című vaskos történelmi regénye. A siker első záloga maga az alkotó személye. Collen McCullough a Tövismadarakkal vált világhírűvé, de nyilvánvalóan a Róma első embere is befutja (már el is kezdte!) a maga sikerívét. (Meglepő egyébként, hogy alig egy évvel a New York-i megjelenés után a magyar könyvpiacon is üdvözölhetjük.) A Róma első embere történelmi regény — de jóval több annál. Az író minden sorából árad a magabiztosság. Nem, nem a nagyképűség. Évek szorgos kutatómunkájával jutott el odáig, hogy töviről hegyire ismeri az ókori Róma történetét (is). És az már művészi nagyságának foka, ahogy elénk varázsolja. A tér és az idő eltűnik. Együtt élünk, együtt lélegzünk a kötet szereplőivel. Ilyen szuggesztív megjelenítésre csak a legnagyobb alkotók képesek. A Róma első embere Marius (i.e. 156-86) és Sulla (i.e. 138-78) korát idézi föl. Nem egész életpályájukat követi nyomon, csak mintegy tíz év (i.e. 110-100) forrongó történetét. Hogyan válik a kezdetben két jóbarát, Marius és Sulla halálos ellenséggé? És ez a tíz év Róma egész történetének is egyik meghatározó időszaka volt... Az író sokat merített Plu- tarkhosz híres „Párhuzamos életrajzok”-jából. Plutarkhosz szerint Marius márványszobra „jól mutatja durva és keserű jellemét, mert a hagyomány szerint ilyen volt.” Ez a márványszobor azonban nemcsak Plutarkhosznál él. Cullen McCullough regényében is lelép talapzatáról. Szinte előttünk áll a szenvedélyesen vitázó Marius, ahogy a szenátus elpuhult tagjait ostorozza. Ahogy földet követel a légióinak. Azokon a területeken, ahonnan Rómát a legnagyobb veszély fenyegeti. Ám az „összeírt atyák” patriciusgőg- gel ragaszkodnak jogaikhoz, s a szenátus vezetői Mariust — sikerei ellenére — felkapaszkodott bugrisnak tartják. Az író egyik legnagyobb érdeme, hogy a tárgyalt tíz év a sűrített történelmi események mellett Marius (és Sulla!) összetett személyiségét a maga teljességében képes elénk tárni. Kétségtelen, hogy Gaius Marius az ókori Róma egyik legszínesebb egyénisége volt. Hétszeri (!) konzulsága páratlan addig az örök város történetében. Miként hadi sikerei is. Először Jugurtha numid király leverése. Majd Boiorixnak és germán kimbereinek megállítása Észak-ltáliában. A germán törzsek. A barbárok. Róma leendő sírásói. Tömegüknél most csak szervezetlenségük nagyobb. És ez Róma szerencséje. Mindez azonban nem kisebbíti Marius hadvezéri értékeit. Történelmi freskókra kívánkozó jelentekben hömpölyögnek el előttünk óriási lovaikon a félig állatbőrökbe, félig páncélba burkolózó germánok. S velük szemben ott állnak a légiók szilárd hadrendjei... És Sulla? Kezdetben (látszólag!) Marius lelkes híve. Jóbarátja és alvezére. Akiben Marius föltétel nélkül megbízik, mert nem tudja, hogy „Sulla természeténél fogva haragtartó és bosszúálló volt, de szigorúságát alárendelte indulatainak". Akit gyermekkorától fogva vonzott a vér, a kegyetlenség látványa. S kéRómai összetett oszlopfo sőbb, ha érdeke úgy kívánta, gondolkodás nélkül ölt. Még saját hozzátartozóit is... A germánok fölött aratott győzelem meghozta Marius számára a „Róma első embere” címet. Sokan Róma harmadik megalapítójaként istenítik. De megindul a patríciusok ellentámadása is — Sül- Iával az élen. Mi minden van még a regényben. A római hétköznapok színes, eleven kavalkádja a Suburában, az örök város szegénynegyedében. A szenátuson belüli hatalmi harcok, a vetélytársak kölcsönös pocskondiázása. A barátok levelezésének gazdag áradata. A líraian megformált nőalakok közül is kiemelkedik Julia, Gaius Marius felesége. A regénybeli tíz év Rómának és Mariusnak egyaránt fénykora. Az arisztokrácia ellentámadása azonban már jelzi a nagy hadvezér háttérbe szorítását. Ám neve századok múltán is fogalom volt Róma történetében. Ahogy a költő írja: „Rettentő az oroszlán odva, ha elhagyatott is...” Dr. Sipos Csaba