Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-06 / 82. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. április 6., hétfő Nincs szükség magánnyomozóra, de... (1) Információ nélkül nem megy Bankot ütött a Hitelbank kaposvári fiókjával Az elmúlt másfél-két évben több tízezer új vállalkozás, részvénytársaság, kft, betéti társaság kezdte meg műkö­dését az országban. Csak az év utolsó hónapjában — az 1992. évi szabályozó változá­sok ismeretében — mintegy 4000 új céget jegyeztek be a fővárosi és a vidéki cégbíró­ságokon. Ezek között sok az olyan kisvállalkozás, amely széles körű partnerkapcsola­tokat kezdett kiépíteni, s ezek további bővítését tervezi. A hagyományos piacgaz­daságokban ilyenkor az az első lépés, hogy informálód­nak a leendő partnerekről, a szállítókról épp úgy, mint az új cég termékeit vagy szolgálta­tásait igénybe vevő üzletfelek­ről. Ezt szolgálják a céginfor­mációk, amelyeket a jól mű­ködő piacgazdaságokban több évtizede szolgáltatásként nyújtanak az erre specializált szervezetek. Az elmúlt évben már 14 cé­ginformációs vállalat működött Magyarországon, köztük né­hány a világszerte ismert nagy cégek leányvállalataként, s azok gyakorlatát átvéve, a ha­zai viszonyokra adaptálták szolgáltatásaikat. A magyar vállalkozások (s e téren nincs különbség a nagy-, a közép- és a kisméretűek között) több­sége nem ismeri ezt a szolgál­tatásfajtát, s ha kap is infor­mációt, azokkal nemigen tud mit kezdeni. A céginformációk legegy­szerűbb változata — esetleg némi kiegészítéssel — a cég­bíróságon bejegyzett adatokat tartalmazza. Ilyen típusú ada­tokat ma már több kiadóválla­lat évenként, kötetekbe gyűjtve jelentet meg, sőt van olyan cég is, amely ennek fon­tosabb adatait számítógépes adathordozón árusítja. Mit lehet megtudni ezekből az információkból? Először is azt, hogy valóban létezik-e a kérdéses cég, s abban a for­mában működik-e, amelyben eredetileg alapították. Ez már önmagában is fontos informá­ció, mert sajnos napjainkban több vállalkozás is ráfizetett már arra, hogy bemutatkozó névjegy alapján kötött szerző­dést fantom cég fantom veze­tőivel, s aztán futhatott a pénze után. Hirdetéseknek sem szabad bedőlni, hiszen postafiókot bárki bérelhet anélkül is, hogy az állítólagos bérlő cége be volna jegyezve a hivatalos cégjegyzékbe. A következő fontos infor­máció: a bejegyzett cég postai címe, telephelye, telefon-, te­lex- és telefaxszáma. Ezek az adatok a közvetlen kapcsolat- tartáshoz elengedhetetlenek. Fantomcég esetében — s ilyennel találkoztunk az Interc- redit Céginformációs Kft gya­korlatában is — előfordulhat, hogy az átadott névjegyen egy létező utca nem létező ház­száma szerepel, vagy olyan valós cím, ahol a cégről soha nem hallottak. A cégbíróságon azonban mind a bejegyzéskori pontos cím, mind annak eset­leges változása megvan, s a céginformációval foglalkozó vállalkozások az alapítási cí­met s annak esetleges válto- záait is kinyomozzák. Igen fontos alapinformáció a bejegyzés időpontjában meglévő törzstőke, iletve an­nak esetleges emeléséről vagy netán csökkentéséről kapott tájékoztatás. Nem mindegy ugyanis, hogy leendő partnerünk mekkora tőkével indult, s az sem, hogy módja volt-e működése közben nö­velni azt. A későbbi kpacso- latnak ez meghatározó eleme lehet. Ha ugyanis növelte partnercégünk a törzstőkéjét, ez azt jelzi, hogy tulajdonosai hosszabb távon gondolkod­nak, s ez adhat némi bizton­ságot a partnerkapcsolatok kiépítésekor is. A cégbejegyzés tartal­mazza a jogi formát, ami ugyan pusztán tájékoztató jel­legű, de már a céginformáció egyszerűbb fajtáiban is szere­pel, mint utalás a cég profil­jára. A mai üzleti világban azonban ez a legkevésbé in­formatív adat, ha csupán a cégbírósági bejegyzésekre támaszkodunk. Általános gyakorlat ugyanis, hogy az új vállakózások, főként ha azo­kat olyan kezdő vállalkozók hozzák létre, akik önálló üzlet­viteli gyakorlattal még nem rendelkeznek, a biztonság kedvéért az új cég tevékeny­ségi körét akár 15-20 féle, egymástól eltérő szakmai te­vékenységre is kiterjesztik. Nem ritka, hogy 1 millió forint törzstőkével induló kft tevé­kenységi felsorolása a cég­közlönyben másfél-két hasá­bot foglal el, s az ipari, a szol­gáltató és a kereskedelmi ágazatok zömét tartalmazza. A leendő partner ezzel aligha tud mit kezdeni. A céginfor­mációs szolgálatok viszont utánajárnak annak, hogy a felsorolt tevékenységi körök közül melyek azok a profilok, amelyeket az adott cég tény­legesen gyakorol, s melyek azok, amelyekre a közeljövő­ben készül fel. Ez az informá­ció fontos lehet a partnerek számára. Kiderülhet belőle, hogy néhány — lehetőleg azonos szakértelmet kívánó — tevékenységfajtát végez-e az adott vállalkozás, vagy szerteágazó szakmai profilú a partner, aki rövid távon gon­dolkodva, abba az üzletbe kap bele, ami éppen adódik, s ami pillanatnyi sikerrel kecseg­tet. Nyitrai Ferencné dr. Öt éves a Magyar Hitel Bank Rt Nagykanizsai Igazga­tósága, amelynek fiókja mű­ködik Kaposváron. A kapos­vári fiók 1989. január 1. óta működik. — Minden fiókunk eredmé­nyesen tevékenykedett tavaly — mondta Lovrencsics Lajos igazgató. — Partnereink száma lényegesen nőtt, a la­kossággal szoros kapcsolatot sikerült kialakítani a deviza- számla vezetés és az érték­papírforgalmazás területén. Mindenki által ismert, hogy az MHB Rt feltételei a legjobbak, ebben a két banktevékeny­ségben. Kaposvári fiókunk te­vékenységét külön is ki kell emelni. Az igazgatóság 2924 számlát vezet. Ebből Kapos­váron van 382. A devizaszám­lák száma a 25000-nél több, Kaposváron ebből 4600-at nyitottak. A Lánchíd értékjegy és a Letéti jegy állománya az igazgatóságon decemberben elérte a 800 millió forintot. Eb­ből 250 millió forint Kaposvá­ron van. — Bartha Árpád a bank el­nöke nemrég azt nyilatkozta, hogy: „Megduplázódott az MHB devizaforgalma. Nemrég Londonban a Magyar Külke­reskedelmi Bankkal azonos szinten minősítettek bennün­ket. Ez egy ilyen nagy múltú és kifejezetten a devizaforga­lomra szakosodott bankkal szemben óriási eredmény.” — A mi adataink alátá­masztják ezt, hiszen több mint kétszerese a mi területünkön, és Kaposváron is a deviza- számlát vezetők száma és be­téti összege. — Mi az a vonzó erő? — Mindig korrektek va­gyunk, és határozottan meg­mondjuk a nemet, még akkor is, ha az adott pillanatban ez a partnernek nem kedvező. A másik; a legjobb kamatokat a devizák és az értékpapírok esetében mi kínáljuk. A har­madik tényező a környezet, a dolgozók viselkedése, és gyorsasága. — Milyen a gépesítés foka a Hitelbankban? — Kaposváron is megtör­tént a deviza, az értékpapír és a számlavezetés teljes gépe­sítése. A gépesítés alapja, hogy igazgatóságunk több mint 700 millió forint árbevételt ért el megfelelő eredménnyel tavaly. A gépesítés azért is fontos, mert a magyar gazda­ság privatizálása azzal jár, hogy a nagy szervezetek több kicsire bomlanak, újak alakul­nak, s ez feltételezi, hogy a bankszámlával rendelkezők száma is lényegesen megnö­vekszik. Megfelelőek a tartalékok ahhoz, hogy 1992-ben ban­kunk eleget tegyen azoknak a kötelezettségeknek, amelyet egy jól működő banktól elvár­nak. A barcsi cigányok fele munkanélküli Fogyó támogatás — Elfelejtett kötelezettségek — Növekvő bűnözés A barcsi cigányok fele mun­kanélküli. Közülük sokan nem kapnak munkanélküli segélyt vagy hamarosan azok közé tartoznak, akiknek munkanél­küli segély helyett már csak az a bizonyos négyezer forint támogatás jár. Ezek a problé­mák és a velük összefüggő szociális gondok szerepeltek a barcsi cigányfórumon, amelyre mintegy félszázan mentek el. Feigli Ferenc pol­gármester tájékoztatójából ki­tűnt: Barcs 1991-ben sikeres évet zárt. Minden remény megvan arra, hogy az idén sem lesz komolyabb zavar, — sőt különösen a szolgáltatás­ban — jelentős fejlesztéssel számol a város. A nyomasztó szociális gondokkal azonban egyre nehezebben birkózik. Pedig jelentős összegeket fordított segélyezésre, mun­kahelyteremtésre, és átvál­lalta a lakáscélú hitelek meg­emelt kamatai ötven százalé­kának törlesztését (a felsoro­lás nem teljes). Aggasztó a bűnözés növekedése is a vá­rosban. Barcson már nincs olyan intézmény, ahová ne törtek volna be. A polgármes­teri hivatalba kétszer is! Köz­ben szinte napról napra emel­kedik a munkanélküliek száma, egyre fogy a segélye­zésre szánt pénz, előfordul­hat, hogy az őszre kimerül a keret. Ez is bizonyítja: a mun­kanélküliség alkalmi segélye­zéssel nem kezelhető. Barcson 1200 cigány él. Dél-somogyi Cigányképvise­lők Szervezete néven itt ala­kult meg a megye első ci­gányszervezete. (Közben több tagszervezet csatlakozott hozzá, és megyeivé vált). — A cigányok egyre több kérdéssel ostromolják a ci­gányszervezetet — jelentette ki Szegedi Tibor, a szervezet elnöke és arra kérte a részt­vevőket tegyék fel itt is azokat. A polgármester egy órás helyzetelemzésben sok min­denre megválaszolt ugyan, mégis egymást követték a kérdések. Ezeknek csak egy része volt sajátosan egyéni, a hivatallal tisztázandó admi­nisztrációs vagy jogi ügy. A többség a szociális gondokról, a kirívó munkanélküliségről, a cigányokat kétszeresen sújtó gazdasági gondokról beszélt. Ha leépítés van, akkor őket küldik el először. Pedig első­sorban ők azok, akik az elmúlt években a biztos munkahely reményében, (tartalékok nél­kül) a kedvezményeket ki­használva vágtak bele lakás­építésbe. Most képtelenek törleszteni a hiteleket, sőt már a szolgáltatások díját sem tud­ják fizetni. Van család, amely­nek bevétele 12 ezer, a tör­lesztőrészlet pedig 11 ezer fo­rint. Még rosszabb a helyzet, ahol a családfenntartók közül senkinek sincs munkahelye: egymás után kapják az OTP és egyéb intézmények fizetési felszólításait. Megoldás azon­ban gyakorlatilag nincs. A felszólalók a nyomornak olyan mélységeiről tudósítot­tak, amelyek valószínű, csak társadalmi összefogással és segítséggel orvosolhatók. A polgármester átérezvén a gondokat részletesen ismer­tette erőfeszítéseiket. Beszá­molt például a napokban tett horvátországi látogatásáról, ahol azt kutatta, hogy a bar­csiak miként vehetnek részt a polgárháborús károk helyre­hozásában. Elmondta: ezer forinttal növelik a megemelt kamatozású lakás- és építési célú hitelek törlesztési támo­gatását. Segítik a munka- hely-teremtő vállalkozásokat. De nem hallgatta el — a cigá­nyok körében tapasztalható — szemlélet- és magatartásbeli problémákat sem, hiszen ezek sok gondot okoznak az ön- kormányzatnak. Ilyenek: so­kan nem fizették a megemelt kamatok törlesztéséből rájuk eső ötven százalékot, közben az önkormányzat rendszere­sen törlesztette az általa vál­lalt másik ötven százalékot. Hozzáfűzte: ez tarthatatlan, hiszen fogy az önkormányzat pénze és nem csökken a tör- lesztenivaló. Kijelentette: ezért nem járulnak hozzá an­nak a családonként mintegy 300 ezer forint lakásépítési (fejlesztési, bővítési) hitelnek a megadásához, amelyet a fó­rumon kértek. Ebben a hely­zetben semmi garancia nincs arra, hogy az újabb terheket a cigányok képesek lesznek vál­lalni, és arra használják majd amire kérték. A város pénzé­vel pedig nem lehet felelőtle­nül bánni. A cigányok nagy része egyet is értett ezzel, mint ahogy elítélte a munkahely közötti finnyás válogatást, amelyre ugyancsak a polgár- mester említett nem éppen szívderítő példát. — Kilátástalan a helyzet, — jegyezte meg valaki a cigány­ság térmérdek gondját hallva. Az első pillanatokban lehet, így van. Ám az önkormányzat és a vele összefogók erőfeszí­tése a cigányszervezet törek­véseit, éppen a kilátástalan- ság felszámolását szolgálják. Szegedi Nándor Nagy a kínálat, ám annál szerényebb a kereslet az Agroker kaposvári telepén. Pedig válasz­tékukban már nagyobb részt kapnak a kis magángazdaságokban is alkalmazható gépek és eszközök. Kérdéses, hogy a képen látható traktorok részt vesznek e majd legalább az őszi munkákban. (Fotó: Király J. Béla) Akiről a szendvicset elnevezték Lord Sandwich nemcsak az angol korona erkölcsi és politikai terén vitatott tengerészeti minisztere volt, hanem az a férfiú is, aki az embereket „megváltotta a meleg étkezéstől”. Április 30-án lesz 200 éve, hogy elhunyt. Nem férhet kétség hozzá, hogy a szendvi­cset a játékszenvedélyéről ismert lordról ne­vezték el. Az volt ugyanis a szokása, hogy végnélküli kártyacsatái idején szakácsával bárányhússal megrakott kenyérszeleteket szolgáltatott fel — azért, hogy egyik keze mindig szabadon maradjon a kártya szá­mára. Amikor aztán 1762-ben egy alkalom­mal 24 óra hosszat nem kelt fel a kártyaasztal mellől, a bárányhússal megrakott kenyérsze­leten rajta ragadt a „Sandwich” elnevezés. Az már csak a véletlen műve, hogy később a hí­res felfedező, James Cook szintén róla ne­vezte el a Hawaii-szigeteket. A legtöbb szendvicset napjainkban érde­kes módon a franciák fogyasztják (nem szá­mítva a hamburgereket) fejenként évente 115 darabot. Egy angol ezzel szemben mindösz- sze 72 darab fehér kenyérrel készült szend­vicset fogyaszt. Párizsban a napokban fényes külsőségek közt emlékeztek meg Lord Sandwich halálá­nak közelgő 200. évfordulójáról. Az ünnep­ség fénypontja a’híres párizsi pék, Lionel Poi- lane üzletében volt, ezer meghívott vendég részvételével. Mesterszakácsok remekmű­veit, a legkülönbözőtt szendvicseket szolgál­ták fel. Megemlékeztek az éhezőkről is: az ünnepség alkalmából kinyomtatott „külön- számban” karikatúra jelent meg: „a kenyér nélküli bangladesi szendvics”, két csontváz­szerű kéz, amint megpróbál elfogni egy le­gyet. A gonoszkodó karikatúra ellensúlyozására az ünnepségen elárverezték Lord Sandwich portréját és a bevételt egy árvaháznak aján­lották föl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom