Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám

2 SOMOGY HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1992. április 4., szombat POLITIKAI KISLEXIKON „Az e frank atyja9’: Pierre Beregovoy Francois Mitterrand francia elnök — úgy hírlik — abban reménykedik, hogy most kine­vezett új miniszterelnöke, a 67 éves Pierre Beregovoy szinte mindenben az ellentéte előd­jének. Edith Cresson — a tá­vozó „első miniszter” — nő volt (ki hitte volna, hogy éppen a franciáknál nem húz -ki egy évet sem egy szépasszony); utóda, visszatérve a hagyo­mányokhoz, férfi. A Szocia­lista Párt gyenge választási eredményei miatt leköszö­nésre kényszerült előd jólszi- tuált polgári család lányaként apácaiskolát végzett, doktori cím birtokában kormányozott; Beregovoy viszont szegény bevádorlók fiaként nevelke­dett, s már 16 éves korában acélmaróként dolgozott, politi­kai karrierjét pedig magasabb iskolák elvégzése nélkül, au­todidaktaként futotta be. Beregovoj ma Franciaor­szág egyik legelismertebb közgazdasági szakpolitikusa. Madame Cresson-nal szem­ben a fő vád, hogy „tönkretette a frankot”, ingoványba vezette a francia gazdaságot, s ezzel bizonytalanná tette a hosszú évek óta kormányzó Mitter­rand és a szocialisták helyze­tét. Beregovoytól pedig min­denekelőtt azt várják, hogy „az erős frank atyjaként” helyreál­lítja a pénz szilárdáságát, s immár miniszterelnökként foly­tatja, amit 1988-tól gazdasági csúcsminiszterként végzett: minden lehetséges eszközzel biztosítja, hogy Franciaország negyedik helyét a világgazda­ságban senki se veszélyez­tethesse, a Közös Piac és a pozíciói érdekében „hara­póssá" vált Amerika együtt sem. Származása alapján „a franciák ukránjaként” szerepel a köztudatban, amihez a pári­zsi sajtó most, kinevezése után, nem titkolt iróniával azt is hozzáteszi: Beregovoy ki­nevezése „Mitterrand nyitása Kelet felé". A valóság, hogy az új miniszterelnök személyé­nek megválasztása az államfő nyitása a francia közvélemény felé, amelyet — ez minden ko­rábbinál egyértelműbbé vált a helyi választásoknak a szocia­listák számára katasztrofális eredményei ismeretében — nem lesz könnyű kormánypár­tibbá formálni a jövőre esedé­kes parlamenti választásokig. De ha valaki, akkor Berego­voy az, aki képes lehet a cso­dára. Ritka teljesítmény: több mint fél évszázad alatt egyet­len posztját sem kellett felad­nia saját hibájából. Sikeres szakszervezeti vezetőként kapott mind nagyobb szere­peket a Szocialista Pártban, s már Mitterrand személyes jó­barátjaként lett 1981-ben az Elysee-palota főtitkára, az ál­lamfő „szürke eminenciása”. 1984-ben kapott először gaz­dasági és pénzügyminiszter­ként megbízást az infláció megfékezésére. Neki tulajdo­nítják, hogy Franciaországban az infláció mértéke — Cres­son sorozatos balfogásai elle­nére — ma alacsonyabb, mint a nagy vetélytársnál, Német­országban. Most szavazatokat kell gyűj­tenie a francia társadalom baloldaláról: ezért első számú programpontja a munkanélkü­liség csökkentése. Takarékos gazdálkodást, gazdasági fel­lendülést, Franciaország belső és külső biztonságának megerősítését, a Közös Piac további építését és gondo­sabb környezetvédelmet is zászlajára tűzött. Magánéletét pedig — a biciklizést, a kerin­gőzést és a mozibajárást — bizonytalan időre újból elha­lasztja. Pierre Beregovoy ki­nevezését a francia tőzsde az árfolyamok emelkedésével üdvözölte. Kocsis Tamás Április 8.: csődpremier (Folytatás az 1. oldalról) — A csőd fogalma egészen mást jelent a köznyelvben, mint a gazdasági terminológi­ában — pontosította dr. Bárt- fai Béla helyettes államtitkár. — A gazdasági életben a csőd nem jelent automatikus fel­számolást, sőt eredménye­ként a vállalkozások egy része pénzügyileg megerősödve állhat vissza a versenybe. A csődtörvény ugyanis 90 napos fizetési moratóriumot ad a vál­lalkozásoknak, s ennyi idő alatt meg lehet egyezni a hite­lezőkkel. — A törvény betűje szerint bírósági végzésre van szük­ség a csődeljárás megindulá­sához. Van-e elég szakembe­rük a bíróságoknak a várha­tóan nagy forgalom lebonyolí­tásához? — A csődeljárás elindítása­kor csak néhány formalitást kell vizsgálnia a bíróságnak, várhatóan nagyobb terhelés­rea 90 nap letelte után kell számítani, de addigra igyek­szünk felkészülni erre is. — A jelenleg fizetésképte­len vállalkozások többsége az államnak — az APEH-nek, a vámhivatalnak, a Tb-nek — tartozik. Az az előírás, hogy a csődeljárás alatt álló vállalko­zások bankszámlájáról csak az ő tudtukkal lehet pénz lee­melni, igaz az állami hitele­zőkre is? — A törvény előtt mindenki egyenlő. De azt nem állítom, hogy április 8-a előtt nem fo­gunk mindent megtenni kintle­vőségeink behajtására. — Ez vajon megoldja majd a sorban állás gondját is? — Hosszú távon biztosan. Bár bizonyára nagyon sok csődeljárás alá vont vállalko­zás másoknál maga is követe­léssel áll majd elő, ezért ma még szinte beláthatatlan az a folyamat, ami a jövő hét köze­pén elindul. (somfai) Kérdőjelek Kinek vagyunk partner? „A kialakulóban lévő német Európához" sorolja néhány más országgal együtt Magyaroszágot a francia Le Figaro. Ha ez igaz, miért célozgatnak Bonnban ismételten arra, hogy a Kö­zép-európai Kezdeményezés első számú nyertesei az ola­szok lennének? De akkor miért érzik úgy Rómában, hogy a visegrádi hár­mak egy sajátosan zárt szabadkereskedelmi integrációra tö­rekednek, ami mindenki másra hátrányos lehetne? Ha tényleg a hármak szorosabb összefogása készül, miért hallani a szomszédainktól, hogy mi szeretnénk őket „lekörözni” Auszt­riában és a Közös Piacban? S ha ennyire igyekszünk Nyu- gat-Európába, akkor miért mondogatják ott, hogy könnyű az amerikaiaknak? S ha nekik valóban könnyű, akkor miért em­legetnek a tengerentúl velünk kapcsolatban „hagyományos német centrizmust”? Amivel ez a kör lezárult. A másik pedig? Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács brüsszeli ülése kapcsán is emlegették magyar részről, hogy támogatnák a NATO békefenntartó szerepének érvényesülé­sét a megújult helsinki folyamatban. Abban ugyanis mi is ott vagyunk. De miért nem akar megnyílni a NATO védőernyő? Miért bizonytalan még mindig, hogy a Nyugat-európai Unió­nak van-e egyáltalán saját ernyője, amit kinyithat? S lesznek-e valaha kék sisakjai az immár 51 országból álló EBEÉ-nek, amelyben az is kérdéses, melyik nap ki kivel partner és kivel áll hadilábon? Hogy ez zavaró? A magyar külpolitikát — logikusan — álta­lános partnerkeresés jellemzi, nyugati prioritással. De azért azt is tudni kell: ki tekint minket partnernek? Kocsis Tamás Orosz-ukrán maffia Prágában Kelet-európai gazdaság A kelet-európai országok mezőgazdasági termelésében a piacgazdaságra való áttérés kezdete óta bekövetkezett visszaesés okait vizsgálja a bécsi Gazdasági Összehason­lító Tanulmányok Intézete (WIIW). Tanulmányában arra a megállapításra jutott, hogy míg Magyarország, Csehszlo­vákia és Lengyelország tuda­tosan, az állami támogatások drasztikus leépítésével szá­molják fel a fölösleget, Romá­nia, Bulgária és a FÁK gyakor­latilag agrárpolitika nélkül ma­rad, és képtelen megállítani termelésük szabadesését. Tavaly egyedül Magyarország tudott növekedést fölmutatni mezőgazdasági termelésében (6 százalék). Prágába befészkelték ma­gukat a volt Szovjetunióból ér­kezett gengszterbandák, s kegyetlen módszerekkel kísér­lik meg a főváros alvilága föl­ötti ellenőrzés megszerzését- jelenti az AFP francia hírügy­nökség. Egy fiatal oroszt, aki a volt szovjet hadsereg jelvé­nyeivel, sisakjaival és egyen­ruháival kereskedett, több pisztolylövéssel meggyilkoltak Prága turisták látogatta belvá­rosában, a Károly-híd mel­lett... Egy ukránt, aki hasonló mesterséget űzött, húsz kés­szúrással életveszélyesen megsebesítettek.- S ez csak a kezdet - mondotta Josef Kutek rendőr­főnök. - Az oroszok már átvet­ték Prága két fontos helyszí­nén, az Óvárosban és Praha-Holesovice vásárcsar­nok környékén a szervezett bűnözés irányítását. Ahhoz, hogy a cseh főváros utcáin szovjet eredetű katonai „emlékeket” vagy pezsgőt és kaviárt árusíthassanak, az orosz és az ukrán csempé­szeknek jelentkezniük kell honfitársaiknak Prágában be­rendezkedett szervezeteinél. A maffiavezetők állapítják meg az egységárakat is: 20 dollárt egy acélsisakért, 30-40 dollárt egy matrjoskáért (Gor- bacsovot vagy Jelcint ábrá­zoló fababák), 100-150 dollárt a volt szovjet légierő kronomé­teréért. A 110 grammos kaviár 10-12 dollárba kerül... Egy prágai rendőrtiszt sze­rint a volt Szovjetunió külön­böző köztársaságaiból érke­zett maffia több száz főből áll, s köztük az afganisztáni há­ború veteránjai is szerepel­nek. Hihetetlenül brutálisak, szemükben az emberélet fa­batkát sem ér - mondta. Az orosz „keresztapák” nagy dollárősszegekkel ren­delkeznek, és bandáik jobban felszereltek a rendőrségnél. A prágai rendőrség létszáma egyébként is több százzal ki­sebb a kívánatosnál. A hét elején egy tucat fiatal oroszt, aki föltehetőleg vetély- társával történő leszámolás végett érkezett Csehor­szágba, kihallgatott a rendőr­ség, miután leszálltak a moszkva-prágai vonatról. A kihallgatás után azonban sza­badon kellett őket bocsátani. Lehetetlen gyorsan megállapí­tani valódi személyazonossá­gukat. A Független Államok Kö­zösségének hatóságai általá­ban három hónap után vála­szolnak a megkeresésekre - panaszkodott a rendőrtiszt. - S ami még rosszabb: nem en­gedik át a határokon azokat a személyeket, akiket útiokmá­nyok híján vissza akarunk to- löncolni.., (Az AFP alapján) AZ „AFRIKAI GORBACSOV” NAGY JÁTSZMÁJA Tarka lesz-e a fehér bástya? Politikai póker is létezik. De Klerk, akit egy régi, elavult rendszer lebontásában ját­szott szerepe miatt afrikai Gorbacsovnak nevez a világ­sajtó, a minap mindent egyet­len lapra tett fel. Mindent elve­szíthetett volna, ehelyett nyert, legalábbis egyelőre. A Dél-afrikai Köztársaság el­nöke pontosan ötvenhatodik születésnapján ajándékozta meg magát ezzel a győze­lemmel. Az akadály, amit az elnök sikerrel vett, a történelemben ritkán tapasztalható erőpróba volt: egy, a lakosság mindösz- sze tizenhárom százalékát je­lentő, de minden kulcspozíciót a kezében tartó kisebbséget kérdezett meg vezetője arról, hajlandó-e lemondani egyedu­ralmáról annak fejében, hogy biztosítják számára a túlélés jogát. Az ország 1910-ben sza­kadt el Angliától. Azóta a libe­ralizmusra inkább hajlamos angolszász etnikum háttérbe szorult és a világ egyik leg­gazdagabb államát azok a bú­rok kormányozzák, akik a csa­tamezőn valaha vesztettek Anglia ellen, de a politikai küzdelmet később ők nyerték meg. Nos — már a neve is árul­kodik — Frederik Willem De Klerk „fajtiszta” búr család sarja, akinek már az apja, sőt, a nagyapja is a búr felsőbb­rendűség jegyében politizált. Ettől, Krüger apó szekértá- bor-pszichózisának örökségé­től kellett elszakadnia a sike­res ügyvédnek, aki 1972-beh, az apartheid zászlaját lobog­tató Nemzeti Párt színeiben lépett porondra és 1978-tól kü­lönböző miniszteri bársony­székeken ült kőkemény apart­heid-politikusok (Vorster és Botha) kabinetjében. A transvaali kisvárosból, Potchefstroomból érkezett búr jogász, egykor a szélsősége­sen fajvédő Nemzeti Diákszö­vetség egyik vezére, Gorba- csovhoz hasonlóan sokáig együtt haladt a múlt rezzenet- lenségét képviselő nagyfőnö­kökkel, enélkül nem juthatott volna a hatalom csúcsára. Mi­kor 1989-ben nevelési minisz­terként pártelnök, majd ál­lamfő lett, még kevesen sejtet­ték, hogy egy korszak véget ért. Amikor nagy bátorsággal és szívós aprómunkával kezdte leépíteni Afrika utolsó fehér bástyáját, a búr „őrjön­gök” azonnal ellene fordultak. Ez volt a minapi fehér népsza­vazás tétje: De Klerk megkér­dezte fajtársait, folytathatja-e, amit elkezdett és azok igent mondtak neki. Nem a Mandela által meg­célzott fekete hatalomátvé­telre, hanem az elnök által szorgalmazott, a helyi körül­ményekből következő hata­lom-megosztásra. Arra, hogy a fekete kontinens utolsó fe­hér bástyája a jövőben tarka legyen. Mert különben ez a bástya sem fehér, sem fekete nem lenne, hanem vörös. A vértől. Ezt a „színválasztékot” értet­ték meg azok, akik megadták a folytatás lehetőségét az el­nöknek. Ferenczy Europress /■......................---------....................................................N ■ ■ I / s | I . Az Impulse Kft. I mintaboltjába \ / /m széles választékban \ / / / érkeztek: \ ■ / \ ■ I O Olasz női tavaszi cipők 1190 Ft — 1350 Ft ^ j j O Olasz női vászon-és \ I i bőrszandálok 1390 Ft — 2360 Ft ^ | |l VÁRJUK Í ■\ KEDVES /■ ■ \ VÁSÁRLÓINKAT! J ■ \ / ■ \ Cím: Kaposvár, Fő u. 7. (TOTÓ-LOTTÓ mellett)/ \ / ■ \ Nyitva: 8.30—12.30 ' X 13.30—17.30 / ! "x ^ ■ % \ (216700/a) . / *-> V............................ j

Next

/
Oldalképek
Tartalom