Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-29 / 101. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP 1992. április 29., szerda 15 KÉRDÉS, 15 VÁLASZ A legújabb vámrendelkezésekről Hivatalosan 1867 márciusában alakult meg az első önálló magyar vámőrség. Az akkori fináncok ősei is így figyelték, hogy mi történik a piacokon és a határokon. Az ország kapuit — végre — tágra nyitottuk. 1991-ben több mint 102 millióan „léptek be és ki” határainkon. Mindenki azt szeretné — teljes joggal —, hogy ezeken a kapukon minél gyorsabb legyen a forgalom, de közös érdekünk, hogy a fegyver-, a heroincsempészeket, mindazokat, akik az utazást nem a világ megismerésére, hanem a jogtalan haszonszerzésre használják fel, megfékezzék. Európához akarunk közeledni, ezt tükrözik a vámszabályok is. Az alapelv világos, védeni és segíteni a tisztességes embereket, megfékezni a szélhámosokat. Személyes tárgyak 1. A külföldre utazók közül sokan nem tudják, hogy milyen mennyiségű árut vihetnek magukkal egyedi engedély nélkül. A törvény szerint a külföldre utazók engedély nélkül vihetik magukkal a személyes használatukra szóló tárgyakat, feltéve, ha azok — figyelembe véve az utazás célját és időtartamát is — a szokásos mennyiséget nem haladhatja meg. Mi számít személyes használati hominak? — Személyes használatra szóló tárgyak azok a ruhaneműk, amelyekre az utasnak külföldön tartózkodása alatt indokoltan szüksége lehet. A ruhaneműn kívül útiholminak minősülő tárgyként kivihető a saját ékszer, 2 db fényképezőgép 10 tekercs filmmel, 1 db látcső, 1 db hordozható zenegép, 1 db hordozható lemezjátszó 10 db lemezzel, 1 db hordozható rádióvevő berendezés, 1 db hordozható írógép, 1 db hordozható televíziókészülék, 1 db gyermekkocsi, 1 db sátor és egyéb kempingfelszerelés, 1 db kerékpár, 1 db 5 és fél méternél nem hosszabb kajak vagy kenu, 2 pár síléc, 2 db teniszütő és más hasonló cikk, 2 db sport- fegyver 100-100 db lőszerrel, 1 db hordozható videomagnetofon és felvevőkamera. Ezenkívül a külföldre utazó 16 éven felüli belföldiek engedély nélkül vihetnek magukkal 400 db cigarettát vagy szivarból 50 db-ot vagy dohányból 200 grammot, bort korlátozás nélkül, égetett szeszes italból 2 litert és a dohánygyártmányon illetve a szeszes italon felül 5 kg elkészített belföldi élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut (beleértve a húskonzervet is), továbbá 200-200 gramm kávét és kakaót. Nyers hús az ország területéről nem vihető ki! A fentiekben ismertetett útiholmin kívül a belföldiek engedély nélkül vihetnek magukkal 3000 forint belföldi fogyasztói árat meg nem haladó, szokásos mennyiségű ajándéktárgyat. Ezen értékkeret terhére vihető ki ajándék címén élelmiszer — kivéve a belföldi előállítású bort és szeszes italt — ha összértékük a 3000 forintot nem haladja meg. Nem vihető ki azonban a 3000 forintos keret terhére kávé, tea, kakaó, déligyümölcs, importból származó ital, fűszer, mű- és természetes bél, gyógyszer, babápolási termék, valamint szén és egyéb háztartási tüzelőanyag. Élő állat, állati eredetű élelmiszer, félkész- és késztermék — az útiélelem kivételével — csak állat-egészségügyi ellenőrzés után vihető ki, illetve hozható be az ország területére. Nyers hús és házilag készített hentesáru, valamint tejtermék utasforgalomban nem hozható be és nem vihető ki. Díszítés céljára szolgáló vágott virág, növényi rész, csokor, koszorú és füzér utasforgalomban az útiholminak megfelelő mennyiségben növény-egészségügyi vizsgálat nélkül vihető ki és hozható be Magyarország területére. Fontos azonban tudni, hogy cserepes virág, illetve földlabdában lévő növény nem vihető ki és nem hozható be az ország területére. Utazó kincsek 2 3 2. Mi a helyzet a gyógyszerekkel vagy bizonyos gyógyászati készítményekkel? — Gyógyszer külföldre ajándék címén engedély nélkül nem vihető ki. Kivihetik ellenben az utasok azokat a gyógyszereket, melyek számukra nélkülözhetetlenek, a kezelőorvos által igazolt mennyiségben. A Béres-csepp elnevezésű roborálószerből, továbbá a Bánfy és a Patientia nevű hajszeszből 6-6 üveg vihető ki egyedi devizahatósági engedély nélkül. 3. Kivihetök-e engedély nélkül az értékes, tartós használati cikkek, értékesebb ajándéktárgyak? A kiviteli engedély nélkül kiszállítható árukon kívül is kivihetők Magyarországról ajándéknak szánt cikkek és egyéb vagyontárgyak, ehhez azonban a Magyar Nemzeti Bank kiviteli engedélye szükséges. A kiviteli engedély megadása iránti kérelmet a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságainál lehet előterejeszteni az erre a célra rendszeresítet nyomtatvány kitöltésével. Ha az engedély nélkül kiszállítható tárgyak között jelentősebb értékű vagy külföldi eredetű személyes használati cikk is van (pl. videokamera, ékszer, bunda stb.), a vámmentes visz- szahozatal érdekében ajánlatos azokat a kiutazáskor az erre a célra szolgáló Kiviteli nyilatkozaton feltüntetni és kilépéskor a határ- vámhivatalnál kérni a kivitel igazolását. A Kiviteli nyilatkozat csak a kivitt áru vámmentes visszahozatalához használható fel, egyéb célra igazolásul nem szolgál. Múzeális, kulturális értékű tárgyakat, illetve régiségeket csak abban az esetben szabad külföldre szállítani, ha az ellen az illetékes — országos gyűjtőkörű múzeumnak nincs kifogása. Múzeális tárgyak külföldre viteléhez szükséges engedély kiadására az alábbi intézmények jogosultak: — a Magyar Nemzeti Galéria a hazai és a külföldi eredetű képzőművészeti alkotások tekintetében. — az Országos Széchenyi Könyvtár a könyvek és külföldi eredetű nyomtatványok, zeneművek és kéziratok tekintetében, — az Iparművészeti Múzeum az iparművészeti alotások, valamint kelet-ázsiai erdetű műtárgy esetében, — a Néprajzi Múzeum népművészeti és néprajzi tárgy esetében, — A fentiekben nem említett műtárgy és kulturális értékű tárgy tekintetében pedig a jellege szerinti országos gyűjtőkörű múzeum. Amennyiben a múzeális vagy kulturális értékű tárgy értéke a 3000 forintot meghaladja, a külföldre szállításhoz az említett intézmények bizonylatán vagy engedélyén kívül a Magyar Nemzeti Bank hozzájárulása is szükséges. Mennyi az annyi? 4. Ma már a magyar turistákra sem jellemző, hogy üres zsebbel vágnak a világnak. Mennyi pénzt szabad magukkal vinni? Szabad-e forintot külföldre vinni? Belföldi utasforgalomban devizahatósági engedély nélkül személyenként 2000 forintot — 500 forintnál nem nagyobb címletekben — vihetnek magukkal külföldre, kivéve a nemesfémből készült pénzérmét. 500 forintnál nagyobb címletű belföldi pénzt azonban az együtt utazók sem vihetnek magukkal. Határszéli forgalomban alkalmanként és személyenként 50 forint vihető ki, de a kivitt belföldi fizetőeszköz havi összege nem haladhatja meg a 200 forintot. Amennyiben a kiutazó magyar állampolgárnak a kivihető 2000 forintnál esetleg nagyobb összegre lenne szüksége a hazautazáskor, úgy lehetősége van arra, hogy kiutazása előtt — az OTP fióknál 100, 200 és 500 forintos címletekben — forintcsekket váltson. A forintcsekk devizahatósági engedély nélkül kivihető külföldre és a visszatéréskor bármelyik hazai beváltóhelyen forintra váltható. A belföldiek engedély nélkül vihetik magukkal külföldre a személyenként engedély nélkül birtokban tartható 5000 forintnak megfelelő olyan külföldi pénzt, melyet a Magyar Nemzeti Bank jegyez. A Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett külföldi fizetőeszközök korlátozás nélkül birtokban tarthatók és külföldre kivihetők. Engedély nélkül vihető továbbá külföldre a saját, a feleség, a gyermek vagy a szülő nevére kiállított és a külföldi többletértékadó (Mehrawertsteuer). visszagiénylésére jogosító bizonylat. Darab, kiló, liter... 5. Mi az az árumennyiség, amely utasvagy ajándékforgalomban nem minősül kereskedelmi jellegűnek? És mi történik, ha tüllépik a keretet? Az utasforgalomban behozott áruk alapvetően a saját, illetve a családi szükségletek kielégítésére szolgálnak, így nem lehetnek kereskedelmi mennyiségűek. — gépkocsi vagy lakóautó, tehergépkocsi vagy autóbusz családonként 1 db/év szeszes itall liter égetett szeszes ital és 3 liter bor, valamint 5 liter sör, dohánygyártmány 500 db szivarka vagy 100 db szivar vagy 500 gramm dohány. Kávé, tea, kakaó és valamennyi fűszer és keveréke 1—1 kg, építőanyag, épületberendezési és felszerelési tárgy a felhasználási célnak megfelelő mennyiségben. Egyéb áruk 500 Ft egyedi értékig fajtánként 10 db 2000 Ft egyedi értékig fajtánként 5 db,5000 Ft egyedi értékig fajtánként 2 db, 5000 Ft egyedi érték felett 1 db A fajtánként megjelölés alatt az egyes áruk szokásos mértékegységét, kiskereskedelmi kiszerelés szerinti mennyiségét kell érteni (például db, liter, pár tucat, készlet, doboz, zsák, ballon). A mennyiségi keret túllépése miatt nem vámkezelhető vámárukat a vámhivatal visszatartja. A visszatartott vámárukat az utasnak jogában áll külföldre visszaszállítani, feltéve, ha ahhoz a Magyar Nemzeti Bank hozzájárul. Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank a visszatartott áruk külföldre történő kiszállításához nem járul hozzá, azokat az utasnak fel kell ajánlania állami vállalat újtán történő értékesítésre. A felajánlott áruk értékesítéséből befolyt összeg 50 százaléka vám címén kerül elszámolásra, a fennmaradó összeg pedig — az áfa és egyéb köztartozás, valamint költség levonás után — a felajánlót illeti meg. Itt kell külön kiemelnünk, hogy az emberi fogyasztásra alkalmatlan tiszta szesz utasforgalomban nem hozható be, nem vihető ki és az ország területén nem szállítható át! Az ilyen szeszgyári termék külföldre vagy belföldre visszaivhető, vámáruként az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlható. Vámmentesen hozhatnak be a 16 éven felüli utasok saját használatukra utiholmiként: 250 db szivarkát vagy 50 db szivart vagy 250 gramm dohányt vagy ezen termékek 250 grammig terjedő összeállítását, 2 liter bort, 1 liter égetett szeszesitalt, 1/4 liter kölnivizet és kis mennyiségű parfümöt. 6. Az utóbbi évek nagy „vívmánya” volt a zöld és a piros folyosó bevezetése. A szigorodó vámellenőrzések miatt nem lesz-e puszta formaság a zöld folyosó léte? Az utas belépéskor szóban vagy írásban kérheti az általa behozott vámáruk vámkezelését. Szóban kérheti azoknak az áruknak a vámkezelését naponta egyszer — amelyek nem minősülnek kereskedelmi mennyiségüeknek és — egyedi vagy összértékük személyenként az 5000 forintot nem haladhatja meg (14 éven aluli utas esetében ez az értékhatár 1000 forint.) Részletes írásbeli árunyilatkozattal kell kérni az utasnak a vámkezelést, ha: — az általa behozott áruk egyedi vagy ösz- szértéke az 5000 forintot (14 éven aluli utas esetében az 1000 forintot) meghaladja, — a behozott áruk kereskedelmi mennyisé- güek, — az utas — az utiholmi mennyiségén felül — szeszesitalt, dohányféleséget vagy kávét hoz magával, — a vámkezeléshez valamely államigazgatási szerv engedélye szükséges, — az utasnak feladott poggyásza van (ezek számát fel kell tüntetni a Vámáru- és valutanyilatkozat megfelelő rovatában.) A határforgalom meggyorsítása érdekében a zöld folyosó igénybevétele szóbeli árunyilatkozat-adásnak minősül, míg a piros folyosót azok az utasok vegyék igénybe, akik írásbeli árunyilatkozat kiállítására kötelezettek. Az utasok az okmányokat már a határállomásra történő megérkezés előtt töltsék ki és készítsék elő, ezzel is gyorsítva a forgalom lebonyolítását. Értéknyilatkozat 7. A határon behozott áruk vámértékét nettó áruk alapján határozza meg a hatóság. Hogyan számítják ki ezt az árut? A vámkiszabás alapját a vámárunak a külföldön kifizetett, illetve felszámított és a külföldi jog szerint levonható vagy visszatéríthető adó levonása után fennmaradó külföldi árból (nettó ár) kiindulva állapítja meg a vámhivatal olymódon, hogy azt a vámkezelés napján érvényes valuta eladási árfolyamon számítja át forintra. A vámáru vételárát számlával kell igazolni, amennyiben azonban ez valamely oknál fogva nem áll rendelkezésre, a Vámáru- és va- lutnyilatkozatot tett értéknyilatkozat is elfogadható. A vámhivatal nem köteles a számlában vagy az értéknyilatkozatban feltüntetett vételárat (vámértéket) elfogadni, ha az nem felel meg a vámáru szokásos külföldi vételárának. Ilyen esetben a vám alapját a vámhivatal a nemzetközi rendelkezések szerint állapítja meg. Egységesen 15 százalékos vámtétellel kerülnek vámkezelésre az utasok által behozott vagy általuk külföldön feladott 5000 forint egyedi értéket meg nem haladó vámáruk, a szeszesital, a dohánytermék és a kávé kivételével. A szeszesital, a dohánytermék és a kávé, valamint az olyan vámáru után, amelynek egyedi értéke az 5000 forintot meghaladja, a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeinek alkalmazásával kerül kiszabásra a vám. A külföldről behozott áruk után vámkezelési díjat kell fizetni. Ennek mértéke utas- és ajándékforgalomban 2 százalékos, de a 2000 forintot nem haladhatja meg. Nem kell vámkezelési díjat fizetni azoknak az áruknak a vámkezelése során, amelyek nem a kereskedelmi vámtarifa vámtételeinek alkalmazásával vámkezeltek. Az utasforgalomban behozott vámáruk után forgalmi adót is kell fizetni, amelynek mértéke 25 százalék, alapja pedig a vámalap, a vám és vámkezelési díj és a fogyasztási adó együttes összege. Nem kell áfát fizetni az utasforgalmi kedvezmény terhére vámfizetés nékül kiadott áruk után. (Folytatása 11. oldalon) Amit nyert a „Rév Shopingban”, elveszti a vámon ' (Szabó Rita rajza)
