Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

1992. április 29., szerda SOMOGYI HÍRLAP — JELENÜNK 7 A fejlődés alapja a vállalkozás A megyei közgyűlés négyéves programjában célul tűzte, hogy szociá­lis érzékenységgel kíséri figyelemmel Somogy lakosságának helyzetét. Elhatározta, hogy a rendelkezésre álló eszközeivel csökkenti a feszült­ségeket, ha szükséges, akkor intézkedéseket kezdeményez a kormány­zati szerveknél. Május elseje alkalmából a közgyűlés munkavállalói fó­rumot szervez holnap Kaposváron a mai valóság hiteles megismerése érdekében. Korántsem az ünnepekre jellemző emelkedett hangulatú összejövetelre hívja a munkavállalók, az érdekképviseletek, a törvény­hozók, a végrehajtók, a pártok képviselőit és a sajtó munkatársait. A munkavállalói fórum elnevezése: Jelenünk. Ez a társadalom, Somogy munkavállalóinak egyre szélesebb rétegei számára egyet jelent a napi megélhetésért folytatott, néha kilátástalannak látszó küzdelemmel. Egyre többen tapasztalják megdöbbenve, hogy egyik napról a másikra bárki elveszítheti az állását, munkáját, és nincsen háló, amely megállít­hatná a zuhanást. A fórumot rendező megyei közgyűlés gondolatéb­resztő vitaanyaggal alapozta meg a holnapi eszmecsere kibontakozá­sát. Ebből a háttéranyagból közlünk részleteket. Somogy az ország ötödik legna­gyobb megyéje, ugyanakkor népsű­rűsége a legalacsonyabb. A népes­ség évek óta folyamatosan csökken. Jelenleg a megyében 342 ezren él­nek. A megye demográfiai helyzete kedvezőtlenebb az országos átlag­nál. A lakosság egészségi állapota rossz. Az egészségügyi alapellátás által nyilvántartott betegek száma eléri a népesség 20,4 százalékát. Nagy a veszélyeztetett környezetben élő családok, kiskorúak száma. A je­lentős szociális támogatás ellenére sok családban okoz gondot a napi élelem, a menzaköltség, a tanszerek árának előteremtése. Elszegényedő rétegek Az időskorúak szociális ellátásá­ban Somogy 1990-ig közepesen el­látottnak minősült. Az önkormányza­tok szociális támogatási lehetőségei tovább bővültek, ennek ellenére az ellátási mutatók a múlt évben csak­nem minden területen visszaestek. A nyugdíjasok helyzete ha a korábbi­nál mérsékeltebben is, de tovább romlott. Az infláció, az áremelések hatását a többszöri nyugdíjemelés sem volt képes ellensúlyozni. Újabb rétegek szegényednek el. A fogyasz­tás radikálisan csökkent, szerkezete is kedvezőtlenül alákul. Alapvető — élettani szempontból nélkülözhetet­len — élelmiszerek fogyasztása el­fogadhatatlan szintre süllyedt vissza. Somogy munkaerőpaci helyzetét a munkanélkülivé válók növekvő száma jellemzi. Egy év alatt a mun­kanélküliek száma megnégyszere­ződött. A pályakezdők 6,7 százaléka munkanélküli. Somogy megyében a foglalkoztatottak száma 16 száza­lékkal csökkent. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak bruttó átlagbére 13,8 ezer forint, az átlagkereset 14,5 ezer forint volt a múlt évben. A lakosság pénzbevétele 25 szá­zalékkal haladta meg az előző évit, reálértéke viszont 7,1 százalékkal csökkent. A fogyasztói árak 35 szá­zalékkal nőttek. A növekedésben nagy szerepe volt a fűtés-, a háztar­tási energiaárak átlagos 81 százalé­kos emelkedésének. Az élelmisze­rek árnövekedése 21,9 százalékos volt. A szolgáltatások ára 41,9 szá­zalékkal nőtt. Somogybán a lakáshelyzet nem javult. 1991-ben 194-gyel kevesebb lakásra adtak ki (1112) használatba vételi engedélyt, mint tavaly. A leg­több lakás (968) a lakosság saját erős kivitelezésével épült. Somogy bűnözési szempontból közepesen fertőzött területnek szá­mít, de a 10 ezer lakosra számított bűnözési adatok alapján a 5 legve­szélyesebb megye közé tartozik. A társadalmi beilleszkedési zavarok közül továbbra is magas az öngyil­kosság aránya. A megyében óvatos becslések szerint mintegy 10 ezer súlyos alkoholista él. Az általuk „érin­tett” lakosság száma ennek három-, illetve ötszöröse. Az alkoholizmus társadalmi megítélése elnéző, meg­bocsátó'. Sok esetben hiányzik a csa­ládi és környezeti segítőszándék is. A mentális zavarok, elmebetegségek előfordulása a megyében is növekvő tendenciát mutat. A lakosság 2 szá­zaléka küszködik súlyos mentális be­tegséggel. A neurózisban szenvedők ;aránya a lakosságon belül eléri a 25 százalékot. A drogfogyasztás az utóbbi években váltott ki társadalmi méretű feszültséget. A megye ma még nem minősül kiemelten fertőzött területnek. Újkeletű, de súlyos gond a hajléktalanság, elsősorban a fővá­rosban és a nagyvárosokban fordul elő tömegesen, de a Kaposváron is koncentráltan jelentkezik. Csökkenő termelés 1991-ben a megyében települt — 50 főnél nagyobb létszámú — ipari szervezetek éves termelése 23 szá­zalékkal maradt alatta az 1990. évi­nek. Az ipar valamennyi fő ágazatára — kivéve a vegyipart — ez volt a jel­lemző. A gépipar termelése 29 szá­zalékkal csökkent. Ezen belül a leg­kisebb teljesítményt a műszeripar és a fémtömegcikk-ipar produkálta, csupán a villamosgép- és -készülék- ipar termelése javult (2 %) kismér­tékben. A könnyűiparban átlagosan 33 százalékkal csökkent a teljesít­mény, ezen belül stagnált a bőr-, szőrme- és cipőipar termelése, míg a textiliparé az 1990. évinek a fele volt. Az élelmiszeripar egészében J6 százalékkal termeltek kevesebbet, mint tavaly. A tartósítóipar teljesít­ménye csak 54 százalékos volt, vi­szont a sütőiparé szinten maradt. A kivitelező építőipar 1991. évi termelése igen változatosan alakult. Az I. negyedévi majd 50 százalékos lemaradást sikerült behozni, így éves szinten volumenébenében 1 száza­lékkal többet teljesítettek az 1990. évinél. Az éves össztermelés alakí­tásában a mélyépítőiparnak volt meghatározó szerepe, a 30 százalé­kos többletteljesítményével, míg a magasépítőipar termelése csak a múlt évi 61 százalékát tette ki. Megyénkben az iparba tartozó — 50 főnél többet foglalkoztató — szer­vezetek 1991 átlagában 22,8 ezer munkavállalót foglalkoztattak, 11 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. Az élő munka termelé­kenysége 14 százalékkal romlott 1990-hez képest. A kivitelező építő­ipar éves szinten 4140 munkavállalót foglalkoztatott, 21 százalékkal keve­sebbet, mint 1990-ben, de az élő munka termelékenysége 28 száza­lékkal volt jobb az előző évinél. Megyénkben a jogi személyiségű gazdasági szervezetek (vállalat, kft, rt) száma 1991 végén az iparban és az építőiparban több mint másfélsze­resére nőtt az 1990. évi állapothoz képest. A működési formaválasztás tekintetében legnépszerűbb a korlá­tolt felelősségű társaságok alapítása volt, a kft-k 22 százaléka az iparban, 13 százaléka az építőiparban műkö­dött. Az ipari profikú kft-k közül 40 százalék folytat gépipari tevékeny­séget. A szervezetek számának gya­rapodása — létszám alapján — a közepes (50 fő alatti), illetve a még kisebb méretű szervezetek javára to­lódott el. Túlsúlyban a 20-nál is ke­vesebbet foglalkoztató szervezetek voltak, az iparban működő 171 gaz­dasági szervezet-közül 121 tartozott ebbe a kategóriába. A vállalatok gazdálkodása elsősorban számlave­zető bankjaik hitelezési gyakorlata miatt rendkívül megnehezült, ese­tenként ellehetetlenült. Veszteséges szövetkezetek A mezőgazdasági termelés termé­szeti föltételei 1991-ben kedvezően alakultak. A múlt évben nem a ter­mészeti erőkkel, hanem a közgazda- sági és politikai tényezőkkel küzdöt­tünk. Az általános piacvesztés, az agrárolló további nagymértékű nyí­lása, a restriktiv pénz- és hitelpoli­tika, a szerződéses fegyelem teljes felbomlása, a nagymértékű sorbanál- lás volt a gazdálkodásra jellemző. Az év végi mérlegeredmények nemcsak a megyében, hanem or­szágszerte is kedvezőtlenül alakul­tak. Az előzetes adatok szerint az or­szág 1328 tsz-éből 775 veszteséges. A megye 76 szövetkezetéből 44 veszteséggel zárt, a tíz állami gaz­daság közül 6 veszteséges. Az élelmiszeripari vállalatok közül kritikus a Kaposvári Húskombinát, a tejipari vállalat, a konzervgyár hely­zete. A növénytermelés termelési ered­ményei, az átlagtermések jók voltak. Az értékesítés azonban a belső fo­gyasztás visszesése, a külpiacvesz­tés miatt soha nem látott problémá­kat okozott. Az állattenyésztés min­den területén a temelés visszaesése volt tapasztalható. Az ágazat is a túl­termeléssel, értékesítési gondokkal küzdött. Az erdőgazdálkodás árbevé­tele 50 százalékkal nőtt, 4 százalék­kal kevesebb fakitermelés mellett. Az ipari tevékenység jelentősége visz- szaszorult. Az üzemek pénzgazdálkodása, likviditása egész évben feszültsé­gekkel volt terhes. A bankkamatok csaknem megkétszereződtek, a rö­vidlejáratú hitelállomány 2,3 szoro­sára nőtt. A költségek 9 százalékkal növekedtek. Az ágazatban foglalkoz­tatottak száma az előző évihez ha­sonló ütemben (15 százalékkal) csökkent, a bérszínvonal 13 száza­lékkal nőtt (129 734 Ft/fő/év), még így is elmaradt más ágazatokétól. A költségvetési befizetési kötelezett­ség 73 százalékkal nőtt, míg a kapott támogatás 18 százalékkal csökkent. A végleges kárpótlási törvény alap­ján bejelentett igények rendezése fo­lyamatban van, megkezdődött a kár­pótlási jegyek kiküldése. Az átmeneti törvény előírásai szerint a vagyonfel­osztás elveit a gazdaságokban el­fogadták, az egyes földalapok kijelö­lése csaknem mindenütt megtörtént. Az átalakításban érdekeltek azon dolgoznak, hogy a tulajdonviszonyok rendezése után működőképes va­gyon és működőképes gazdálkodó szervezetek maradjanak. Kevesebb külföldi vendég Somogy kereskedelmi szálláshe­lyein 1991-ben 275 ezer vendég 2,1 millió vendégéjszakát töltött el. Ez az előző évihez viszonyítva a vendégek számánál 29,6 százalékos, a vendé­géjszakák számánál pedig 32,6 szá­zalékos visszaesést jelent. Az átla­gos tartózkodási idő is csökkent 8,2-ről 7,7 éjszakára. Évről évre job­ban nyílik az olló a Magyarországra érkező külföldiek száma és az általuk igénybe vett kereskedelmi szálláshe­lyi forgalom alakulása között. A pri­vátlakás- és szobakiadás a vissza­térő vendégeket elszívja a szervezett forgalomból. A vendégforgalom va­lamennyi szállástípusban visszaesett az előző évhez képest. Változott az idelátogató vendégek száma, összetétele is. A kereske­delmi szálláshelyeken emelkedett a kisszámú görög és japán vendég száma, miközben több tényező együttes hatására (infláció, jugoszláv polgárháború) a többi országból visszaesett a vendégforgalom. Továbbra is Németországból, Hol­landiából és Ausztriából vették igénybe legtöbben a kereskedelmi szálláshelyeket. A belföldi turizmus visszaesése 1991-ben is folytatódott. Múlt évben a megye kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalmából a Balaton-part menti települések a vendégek számát tekintve 86, a ven­dégéjszakákét tekintve pedig 1,8 százalékkal részesedtek. Ezek az arányok alacsonyabbak az előző évinél. Az erős szezonátlag változat­lanul jellemző. A főidény részese­dése a Balaton közvetlen part menti településeinek éves forgalmából 69,5 százalék, az előző évi 66,5 szá­zalékkal szemben. A megye határál­lomásainak forgalma 1991-ben fő­ként a jugoszláv helyzet miatt 77,3 százalékkal visszaesett. A megyében foglalkoztatott aktív keresők száma 144 ezer. A keresők szektoronkénti megoszlása 20 szá­zalék az iparban, 22 százalék a mező- és erdőgazdálkodásban, 11 százalék a kereskedelemben, 28 százalék a nem anyagi ágazatban, 19 százalék egyéb területen dolgo­zik. Meghatározó az élelmiszergaz­daság, mivel a keresők 28 százalé­kát foglalkoztatja. Egyre több munkanélküli A megyében 1992 februárjában a munkanélküliek száma 14 470, az egy évvel korábbinál 9856-tal, 314 százalékkal több. A munkanélküli­ségi ráta februárban 8,3 százalék, az országos átlag körüli. E folyamatok, területileg eltérő ha­tásuk miatt a megyében rendkívül differenciáltan jelentkeznek. A váro­sokban 4-6 százalék között mozog, a községek mutatója lényegesen magasabb. Térségenként a legrosz- szabb a helyzet Tab (18,6 százalék), Marcali (12,4 százalék), Barcs (9,1 százalék), Nagyatád (8,9 százalék) körzetében, de érzékelhető a foglal­koztatási feszültség Csurgó körzeté­ben és a Balaton háttértelepülésein. Ezért a foglalkoztatási alapból ide is támogatást kell nyújtani. Kaposváron és vonzáskörzetéhez tartozó 70 te­lepülésen (kétharmaduk az utóbbi­akban) van a legtöbb munkanélküli, 3511, ez a megyeinek 25 százaléka. A leépítések főleg a bejárókat érintet­ték, ezért a távolabbi településeken a munkanélküliségi ráta 12-15 száza­lék, s ez a körzet 5,9 százalékos át­lagától lényegesen eltér. Összetételüket nézve a nem fizikai munkanélküliek aránya általában 12-18 százalékos (Kaposváron ez 23 százalék) a segéd- és betanított munkások aránya 50-60 százalék. Az utóbbi időben emelkedő tenden­ciát mutat a szakmunkások aránya is, pl. Barcs térségében már eléri a 35 százalékot. A pályakezdők elhe­lyezkedési esélye is romlott az egy évvel ezelőtti 65-ről 1010-re emelke­dett a számuk. A gazdasági élet területén a piac- gazdaságra való áttérés következté­ben rendkívül gyors ütemű átalaku­lások és természetesen új cégalapí­tások voltak. Új cégek, kft-k Somogybán 1990 decembere és 1991 decembere között a jogi sze­mélyiségű gazdálkodó szervek köré­ben jelentős bővülés mutatkozott. Számuk 933-ről 1607-re nőtt. (Ez az országos szervezetszám 3 százalé­kát tette ki.) A legtöbb új szervezet az anyagi ágak közül a kereskedelem területén alakult, számuk csaknem kétszeresére nőtt, bár másfélszere­sét meghaladó szervezetszám-bővü- lést mutatott az ipar és az építőipar is. A kereskedelem privatizálásában a Balaton-parti idegenforgalomnak meghatározó szerepe van. A műkö­dési formaválasztás tekintetében a gazdálkodók körében népszerű volt a korlátolt felelősségű társaságok alapítása. A növekedés mértéke egy év alatt 53 százalék volt. Az átalakulás a szervezeteket nemcsak a gazdálkodási forma, ha­nem a foglalkoztatott létszám nagy­sága szerint is differenciálta. A szer­vezetek számának gyarapodása — létszám alapján — a közepes, illetve a legkisebb mértékű szervezetek ja­vára tolódott el. A magánvállalatok száma dinamikusan emelkedett. Autópálya délen Az 1990-2000-ig terjedő időszakra készített tízéves úthálózat-fejlesztési program tartalmazza az M 7-es au­tópálya megvalósítását. Ennek beru­házási összköltsége (1990-es árszin­ten) 28,6 milliárd forint, Zamárditól az országhatárig. A somogyi szakasz összköltsége tervezetten 16 .milliárd. A nyomvonal tisztázott, a VÁTI és az UVATERV a koncessziós tenderkií­rás előkészítésén dolgozik. Várha­tóan ez év második felében kiírják a tendert. A kivitelezés megkezdésé­nek időpontja 1995. Ezt fontos lenne a világkiállítás megrendezése miatt előrehozni. A déli autópálya 12 megyét érintve az ország déli részén halad át, So­mogy megyei szakasza nagyrészt a Kapos folyó völgyében, a régi római kereskedelmi és hadi út nyomvona­lán. Az autópálya tanulmányterve el­készült, a megvalósítás várhatóan külföldi tőkéből történik, a Déli Autó­pálya Kft szervezésében. A kivitele­zés tervezett időpontja 1993, az au­tópálya remélhetően 1996-ig elké­szül. A két autópálya megvalósítása Somogy részére óriási lehetőségeket teremt, többek között közvetlen be­kapcsolódást a kelet-nyugat közötti közlekedési és kereskedelmi háló­zatba. Kedvező lenne, ha a két autó­pályát összekötő észak-déli autópá­lya Kaposvár és Balatonlelle között épülne meg. Somogy, mint az ország második idegenforgalmi centruma készül az 1996-ban megrendezendő világkiállí­tásra. A leglényegesebb beruházá­sok és rendezvények természetesen a budapesti helyszínen lesznek, eh­hez szeretnénk kapcsolódni kiemel­ten a Balaton térsége, aztán az egész megye bemutatásával, illetve az ezeken a helyszíneken megren­dezendő, az Expo színvonalához méltó eseményekkel, rendezvényso­rozatokkal. Elviekben már kidolgoz­tunk két fő programot, s elkezdtük az összehangolást. Világkiállítási programok A Nagy tavak tartományainak ta­lálkozója az egyik. A Nagy tavak mentén fekvő tartományok részére nyújtanánk bemutatkozási lehetősé­get a Balaton déli partján, illetve a térségben. Somogyország 1100 éve a másik program. Reprezentatív kiál­lításon szeretnénk bemutatni a me­gye történeti fejlődését, táji, földrajzi és természeti adottságait. Ehhez kapcsolódnának a fejlesztési lehető­ségek (mint például a termálprog­ram.) Somogy területfejlesztési és vál­lalkozás-élénkítési programjában meghatározó a Somogy Megyei Vál­lalkozói Központ Alapítvány, illetve a Somogy Megyei Vállalkozói Központ létrehozása. Az alapítvány stratégiai céljai a pi­acgazdaság üzleti formáinak megfe­lelő vállalkozások létrehozására és fejlesztésére terjednek ki. A vállalko­zói központ üzleti terve átfogó elem­zését adja Somogy megye társa­dalmi, gazdasági viszonyainak, üzleti tervében széreplő öt fő program pe­dig az idegenforgalom, a mezőgaz­daság és agráripar, az oktatás, az infrastrukturális és egyéb gazdasági területek fejlesztése. A kistérségek gazdasági fejlődési esélyeit jelentősen megnövelheti a Somogy Megyei Vállalkozói Központ alközponthálózatának kialakítása. Ez valódi lehetőséget teremt Somogy megye valamennyi települése szá­mára a vállalkozásfejlesztő üzleti inf­rastruktúrára, használatára és a vál­lalkozási tevékenység élénkítésére. A térségi alközponthálózat székhe­lyei: Barcs, Balatonföldvár, Marcali, Tab, Nagyatád, Csurgó, Kaposvár. A program megvalósítását nagyban elősegíti, hogy Somogy közgyűlése az 1992. évi költségvetésben a vál­lalkozásfejlesztési program második ütemének megvalósítását 20 millió forinttal támogatja. A vállalkozásfejlesztési alapítvány elindította a fontos gazdaság-fejlesz­tési programok stratégiai kidolgozá­sát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom