Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

1992. április 29., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Somogyiak nélkül Diákszínjátszó napok Csurgón Tizenharmadik alkalommal rendezik meg az idén az Orszá­gos Csokonai Diákszínjátszó napokat. Mintegy húsz színját­szó csoport lép fel a csurgói Csokonai Művelődési Központ­ban április 30 és május 3-a kö­zött a várhatóan népes közön­ség és a szakmai zsűri előtt. A reggeltől késő éjszakába nyúló előadások szüneteiben Máger Ágnes Csokonai grafiká­inak Meller-kastélybeli kiállítását és Lelkes András festőművész munkáit tekinthetik meg az ér­deklődők. Emellett a feszti­vál-szigeten kirakodóvásár is lesz, és alkalmi postahivatal is működik színjátszónapos em­lékbélyegzővel. Nagy, de kellemetlen megle­petés, hogy idén nincs somogyi résztvevője a csurgói diákszín­játszó napoknak. Az egykori „nagyok”, a kaposvári Táncsics diákszínpad, vagy a siófoki Perczel Mór gimnázium színját­szói nem indultak az idén, azt a három csapatot pedig, amely Somogyból indult,— a kaposvári kabarészinpad. barcsi illetve a somogysárdi színjátszók —-az előzsűri nem tartotta érdemes­nek a fesztiválon való bemutat­kozásra. Hol van hát a somogyi diákszínjátszás? N. L. A tánc világnapjára Alkotókat és táncművészeket, a tánc szerel­meseit, mindenkit köszöntök, aki a tánc sok­színű világához tartozik. Mindazokat, akik a szívükön viselik a magyar táncművészet ügyét, értő közönségként figyelik táncéletünket és ma a tánc világnapját ünnepük. A gyarló és fenséges találkozása, a test és a lélek harmóniája: a tánc. Az önnön korlátáit le­győző ember, aki képes naponta megújulni: a táncos. Ezen eszményi törekvések szenvedé­lyes találkozása hozza létre a táncművészetet, amely a legmagasztosabb gondolatokat, ér­zelmeket tudja tolmácsolni népektől, nyelvek­től, kifejezési formáktól függetlenül. Ma, amikor oly nagy szükségünk van a szív és a lélek harmóniájára, ma, amikor a korlátáit legyőző ember képes megújulni, gondoljunk a természeti népek művészetében a mágia sze­repére. A harci tánc, a vadásztánc, a termé­kenységi ünnepek táncai nemcsak az ember érzelmeit'fejezték ki, nemcsak mozgásigényét elégítették ki, de e táncokkal befolyásolni kí­vánta a sorsát eldöntő szellemeket. A „varázs­lat” el is érte célját, mert a szertartásban részt vett embereket megváltoztatta: hitet, erőt, és bizalmat adott nekik. Legyen a művészet az eszményi törekvések találkozása, segítsen meghatározni helyünket a világban, és ha elvesztettük volna, megtalálni hitünket, erőnket. Szenvedélyesen kell hinnünk a művészet varázsában, mert a sorsunkat be­folyásoló szellemek bennünk vannak. Dózsa Imre Kossuth-díjas, kiváló művész (Fotó: Kovács Tibor) Állami mecanatúrát Szabadúszó színészek Az ifjúság jövője, • •• n • * + a jovo ifjúsága A mostani társadalmi, gaz­dasági helyzet nem alkalmas arra, hogy hosszú távon meg­éljen az országban annyi színház, amennyi jelenleg működik. Ezért a jövőben nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a mun­kanélküli, illetve a szabadúszó színészek érdekeinek védel­mére. Valós veszélyként fe­nyeget ugyanis, hogy a szín­házak — azért, hogy mente­süljenek az igen magas társa­dalombiztosítási -hozzájárulás fizetésének kötelezettségétől —, inkább kislétszámú társu­lattal működnek majd, és többségükben fellépti-díjas művészeket alkalmaznak — hangzott el a Színházi Dolgo­zók Szakszervezetének köz­gyűlésén. Kováts Béla, a szabadfog­lalkozású színészek érdeké­Tízezer forintot jövedelme­zett egy gondos padlástakarí­tás a sziráki Jónás családnak. Jónás József fuvaros a hono­ráriumot most vette át a Nóg- rád Megyei Levéltár igazgató­jától. A fiatalember nemrégiben vásárolt a faluban egy öreg parasztházat, amelyben régen a posta volt, majd egy család lakott benne. Jónásék beköl­tözéskor alaposan végigtaka­rították a házat, nem hagyták ki a padlást sem — szeren­csére. A tető alatt ugyanis va­lóságos kis házi levéltárra bukkantak, összesen 184 régi dokumentumra, zömmel a környékbeli nemesi családok peres irataira. A leletet bevit­ték a Kastély Szálló házna­gyának, ahonnan az a levél­árba került. A legrégebbről keltezett pa­piros egy 1751-es latin nyelvű ben szót emelve rámutatott: a szabadúszó művészek nem tudják kifizetni a társadalom- biztosítási járulékként megha­tározott igen magas összeget, most ez jelenti számukra a legnagyobb problémát. A 2600 tagot tömörítő Szín­házi Dolgozók Szakszerveze­tének küldöttközgyűlése által elfogadott állásfoglalás olyan állami mecenatúra kialakítását sürgeti, amely „garantálja a művészi alkotómunka sza­badságát és autonómiáját, ösztönzi a művészi tehetség és alkotókészség kibontako­zását.” Elkerülhetetlennek tart­ják, hogy a kormány és a par­lament elvesse végre a „ma­radványelv” alkalmazását, és — megreformálva pénzügyi politikáját — a kultúra céljaira jelentősebb összeget fordít­son a nemzeti jövedelemből. okmány, tartalma még megfej­tésre vár. Az iratok közt van Fráter Pál bírósági folyamod­ványa, amelyhez vagyonleltárt is csatoltak. A Gáspár-család családfája oly ágas-bogas, hogy cérnával összevarrt két ív papirosra fért csak rá. Elő­került a Bucsányi-család le­származási lapja is, amelynek hátoldalán egy Eledelek száma című, feltehetően 150 éves étlap olvasható, rajta sis tésztával, spikelt nyúllal, ká­poszta karmenádlival és egyéb korabeli csemegékkel. A még ma sem sárguló papi­rosok nagy részén családi cí­mert ábrázoló, szép viaszpe­csétek láthatók. A szirákiak úgy tudják, hogy a parasztházban valaha egy Gáspár János nevű ügyvéd lakott, s a hajdani jogtudor házi archívuma került most elő. FOLYTATÓDOTT FENYVESEN A NEVELŐK TANÁCSKOZÁSA A Magyar Gyermek- és Ifjú­ságvédelmi Kamara elnöksége által szervezett és a Népjóléti Minisztérium Család-, Gyermek- és Ifjúságpolitikai Főosztálya támogatását élvező nevelők or­szágos tanácskozásának részt­vevői tegnap kezdték meg ösz- szejövetelük második napját Ba- latonfenyvesen. A program sze­rinti első felszólaló dr. Dobos László szakkolégiumi társelnök volt, aki a nevelőotthoni nevelés korszerűsítésének tartalmi és strukturális átalakításának sze­mélyi és tárgyi lehetőségeiről és feltételeiről beszélt. A bentlaká­sos intézmények kapcsolat-- rendszere az önkormányzatok­kal című előadás Endrődi Já- nosné szakkolégiumi társelnök nevéhez fűződött. Kiemelt ér­deklődés kísérte dr. Bemád István, a Miniszterelnöki Hiva­tal kormányfőtanácsosának szavait, aki a Magyar Köztár­saság ifjúságpolitikai koncep­ciójába engedett betekintést. Mint mondotta: a kormány a múlt év első felében, egy par­lamenti vitanap után háromé­ves munkaprogramot állított Az Akadémiai Könyvkiadó harmadszor megrendezett könyvhetére tíz újdonság jele­nik meg mintegy 100 ezer pél­dányban. A könyvhét érdekessége Gratz Gusztáv A dualizmus kora l-ll., és A forradalmak kora című könyveinek reprint kiadása. A természettudomá­nyokkal foglalkozó műveket Baranyai Károly háromkötetes A fizikai gondolkodás iskolája című műve képviseli. Hiányt pótol az Orvosi helyesírási szótár. A Márai Sándor mun­káit bemutató sorozat új köte­tének címe A szegények isko­cák javaslatára fogalmazott meg. A program minden feje­zetének határideje és felelőse van. Az ifjúság szempontjából a következő nagy egységek különböztethetők meg a prog­ramban: az oktatás és iskolai nevelés, a munkapiaci esé­lyek, a családi nevelés segíté­sét irányzó ifjúságvédelem, a gyermek- és ifjúsági korosztá­lyok autonómiája és társa­dalmi beilleszkedése, vala­mint az ifjúságpolitika állami feltételei. Ez az öt egység en­nek a munkaprogramnak lé­nyegében a gerincét jelenti. A program megvalósítása tekin­tetében a Miniszterelnöki Hi­vatal benyomásai igen ve­gyesnek mondhatók; kellemet­len teher például, hogy — bi­zonyos okok miatt — a mai napig nem megoldott az ifjú­sági szervezetek elhelyezése. A másik terület a közoktatási törvény körül kialakult szak­mai és politikai csatározások kérdése, amely az ifjúság bi­zonyos érdekszférákhoz való csatlakozását jelenti, s nem biztos, hogy az ifjúságnak jó. Rendkívül fontos dolog, hogy Iája. A könyvhét egyik legna­gyobb szenzációjának számít Paul Kennedy Á nagyhatal­mak tündöklése és bukása című könyve, amely az 1989- es frankfurti könyvvásár kie­melkedő sikere volt. Az Akadémiai Kiadó a négynapos könyvhétre jelen­tette meg Carl Gustav Jung: Válasz Jób könyvére című munkáját, az Oroszország és a Szovjetunió XX. századi ké­pes történeti kronológiáját, va­lamint a nyolc kötetre tervezett Magyar Néprajz harmadik da­rabját, amely a kézművessé­get mutatja be. a mostani munkapiaci esé­lyekre reagálva az átképzés, kiképzés, továbbképzés rend­szere működjön. Dr. Bemád István kormányfőtanácsos előadása során különösen nagy ellenkezést váltott ki a hallgatóságból, amikor kie­melte: nyugaton már bevett gyakorlat, nálunk is köve­tendő, hogy az életkörülmé­nyek megváltozása következ­tében a keresetlen szakmák művelőit át kell képezni más területekre. Amikor gyermekvédelemről esik szó, meg kell említenünk az ENSZ gyermekvédelmi jo­gainak hazai ratifikálását, ami azt jelenti, hogy Magyaror­szágon ez a jogszabály törvé­nyerőre emelkedett. Fontos e területen a gyermekvédelmi törvény mielőbbi megjele­nése, tisztázása annak az össze-visszaságnak, ami en­nek kapcsán kialakult — mondta dr. Bemád István —, ugyanis a jelenlegi szociálpoli­tika koncepciója nem ad arra válasz, hogy milyen a kapcso­lata a gyermekvédelmi tör­vénytervezettel. További ne­Törökkoppány mintegy hét­száz lelket számláló település a megye határának szélén. A községi közös tanács 1974-ben hozta létre a könyv­tárat. Az 1990 évi helyható­sági választásokig központi könyvtárként működött. Hozzá tartozott Somogyacsa, So- mogydöröcske, Szorosad és Kára is. — Mára szinte egyedül ma­radtunk — mondja kissé letér­ten Lovász Szilvia a könyvtá­ros. — A községi önkormányzat továbbra is fontosnak tartja a hézség, hogy a gyermekvé­delmet a nyolcvanas években a tudományos gondolkozás uralta, és teljesen háttérbe szorult a szakmai gondolko­dás. A gyermekvédelem terü­letén megindult a létező és módosításra szoruló törvé­nyek igazítása az ENSZ gyermekvédelmi törvényéhez. A nevelők országos tanács­kozásán szó esett még tegnap az intézményes gyermek- és ifjúságvédelem fejlesztéséről, a délutáni program szekcióü­léseken zajlott, majd politiku­sok, országgyűlési képviselők részvételével tartottak fóru­mot. Este ökumenikus mise zárta a napot a fenyvesi temp­lomban. Ma a bentlakásos in­tézmények autonómiájáról, a szociális törvény koncepciójá­ról tanácskoznak a résztve­vők. A háromnapos programot dr. Orbán István, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara elnökének — Gondo­latok a szociálpolitika köréből című módszertani kiadványá­val is találkozhattak a nevelők — konferenciát értékelő sza­vai zárták. B. T. művelődést, ezért gondosko­dik az 5-600 kötetes könyvtár működéséről. Igaz, túl sok pénz jelenleg nem jut a bőví­tésre. Sajnos, napilap vagy fo­lyóirat előfizetésére már nem futja... A település lakói közül több mint négyszáz beiratkozott ol­vasót tartottak nyilván. Igaz, az állandó látogatók, a köny­vet igénylők száma 130-150 között van. A gyermekrész­legben szintén sok érdekes könyv várja a kicsiket és a na­gyobbakat. (Krutek) Kincs a padláson össze, amit a különböző tár­Orvosi helyesírási szótár Akadémiai könyvhét Újságra már nem futja Támogatja az önkormányzat a könyvtárat

Next

/
Oldalképek
Tartalom