Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

1992. április 29., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Rendelet Somogy jelképeiről Gyógyítani a semmiből... A kórház sem tud tb-járulékot fizetni — Sokmilliós „injekcióra” lenne szükség (Folytatás az 1. oldalról) A kaposvári megyeháza nagytermében mindezek előtt rendeletet fogadtak el So­mogy megye jelképeiről és a jelképek használatáról. Esze­rint megyénk hivatalos jelké­pei a címer, a díszzászló, a díszlobogó és a jelvény. Az elnöki vállszalag és az elnöki lánc ügyében nem született döntés. Az előterjesztéstől eltérően azt javasolták, hogy az elnöki vállszalag mellett szerepeljen a rendeletben az elnöki lánc is mégpedig palásttal, illetve kö­pennyel. Ezeket a jelképeket a közgyűlés elnöke meghatáro­zott alkalmakkor viselné. Dr. Gyenesei István, a közgyűlés elnöke azt is kifejtette, hogy a szalag összeköt, a lánc pedig megköt — egyik javaslat sem szerzett többséget. A rendelet szabályozza a jelképek és a címer használati módját. Aki a használatot szabályozó rende­letet megszegi vagy kijátsza, szabálysértést követ el és 10 ezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható. A kórház megváltozott hely­zetéről beszélt szóbeli kiegé­szítőjében dr. Gyócsi János orvos-igazgató. Többek között elmondta: a legutóbbi értéke­lés óta is romlott a helyzet, amelynek a legfőbb oka a fi­nanszírozási rendszer. A kór­ház gazdasági feltételeit a többcsatornás finanszírozás határozza meg, amelyben a működést az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóság biztosítja. A fejlesztések pénzügyi forrását pedig cím­zett- és céltámogatások for­májában az állami és a me­gyei költségvetés juttatja. Az éves költségvetési tárgyalás elmaradt, alulfinanszírozottak az orvos-szakmai programok, az áremelkedések állandósí­tották a pénzügyi feszültséget. Ennek következtében nagy mértékben csökkentek a gyó­gyításhoz szükséges készle­tek. Már-már veszélyeztetik betegellátás biztonságát. A kórház több esetben a tb-járu- lék befizetésének elhalasztá­sára kényszerült. A kórház közel áll a tönk széléhez — így dr. Gyócsi János. Növeli a feszültséget, hogy a működési költségek — a várható 25 százalékos infláció mellett — csak 5 százalék do­logi automatizmussal növelhe­tők. A kórház műszaki állapota és a rekonstrukció komplex jellege miatt indokolt lenne egy hosszú távú fejlesztési program kidolgozása, de eh­hez sincs pénz. A nemrégiben IMS technológiával készült műtéti tömb is sok gondot okozhat. Nincs pénz a gép- járműpark cseréjére, amely lassan a laboratóriumi anya­gok szállításának, a véradás szervezésének, a belső be­teg- és ételszállításnak a megbénulásához vezet. Az igazgató testület megfo­galmazta a legsürgősebb te­endőket, ám a takarékosság­nak is vannak ésszerű keretei. Dr. Gyenesei István vita­összefoglalójában fölhívta a figyelmet arra, hogy a kórház az átlagosnál is súlyosabb nehézségekkel küzd, de ob­jektíve, önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe. A város kö­zepén, pavilonrendszerben épült, így drága a fejlesztés is. Hangsúlyozta, hogy a valóban nehéz helyzet még nem jelent válságot, hiszen az illetékesek urai a helyzetnek. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, hogy szakértői teamot hozza­nak létre a helyzetelemzés folytatására, amelyben részt- vesznek a kórház, a megyei közgyűlés és a megyei hivatal szakemberei. Úgy döntöttek, hogy az elő­terjesztésben szereplő 25 mil­lió forintos gyorssegélyre vo­natkozó — jogosnak tetsző — igényt nem most, hanem a jú­niusi közgyűlésén vitatják meg a megyei közgyűlés költség- vetése teljesítésének ismere­tében. (Lengyel) A horizonton Valami körvonalazódik, mutatkozik. A legfőbb ideje! Az ember felsóhajt és reménykedik. Több mint egy évvel ezelőtt az Amerikai Hitelszövetkeze­tek Világszövetségének (WOCCU) szakértői küldöttsége ta­nulmányokat folytatott hazánkban — többek között Somogy­bán is — arról, hogy miként lehetne létrehozni ezt, a világ 75 országában már bevált szerveződési formát. A kapcsolatfel­vétel, a vizsgálódás mezőgazdasági kezdeményezésre tör­tént, hiszen az agrárágazat az az egyik lényeges terület, amely nem tudja „elviselni” a mai kamatterheket. Vonatkozik ez mind a magán-, mind a szövetkezeti gazdaságokra. A hi­telszövetkezeti forma a kispénzű embereknek nyújt nagy le­hetőséget — annak idején lapunkban is írtunk erről. Aztán vártuk a folytatást. Sokáig „csend” volt, illetve gaz­daságilag, pénzügyileg folytatódott az agrárágazat ellehetet­lenülése. Most a horizonton megjelent valami biztató. A közelmúlt­ban Békéscsabán Raskó György államtitkár arról számolt be, hogy kialakulóban van egy zárt rendszerű, vidéki bankhá­lózat. A Bankfelügyelet, az MNB, az FM és a Takarékszövet­kezetek között előrehaladott tárgyalások folynak, s ha min­dent sikerül tisztázni, és rövidesen — néhány héten belül — egyezség születik, akkor már jövőre megkezdheti működé­sét az a pénzintézeti hálózat, amely az új földtulajdonosok­nak, földbérlőknek, a falusi turizmusba befektetni szándéko­zóknak lényegesen kedvezőbb feltételekkel ad hitelt. Nem hitelszövetkezet ez, — csak valami hasonló. No és persze még jó néhány feltételt kell tisztázni az induláshoz. De tárgyalnak róla! Mert kétségtelen: a magyar mezőgaz­daságban rejlő előnyök csak úgy válhatnak a nemzet javára, ha az ágazat sajátosságait figyelembe veszi a közgazdasági és a pénzügyi intézményrendszer. Valami biztató végre megjelent a horizonton. Vörös Márta 10 lakásra 1103 igény Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) Az 1103 lakásigénylés fele tanácsi bérlakásra szól. Az lyenylő jövedelmi viszonyai alapján állapítják meg, hogy mennyit kell fizetnie: ha az egy személyre jutó kereset meg­haladja a 4500 forintot, s egyéb vagyonnal, ingatlannal rendelkezik, akkor a haszná­latbavételi díj háromszorosát és felemelt lakbért kell fizetni. Ha az egy személyre jutó ke­reset nem éri el a 4500 forin­tos határt, s az illető vagyonta­lan, akkor csak egyszeres használatbavételi díjat kell le­róni. Az igénylők felének, 500-nak nincsen lakása. Al­bérletben vagy a szülőknél laknak, illetve néhányan falu­ról szeretnének beköltözni Kaposvárra. 400-500 régi la­kásigénylés található a kérel­mek között, van 6, sőt 8 éves is. Tanácsi lakás jónéhány éve nem épült már, s most az önkormányzatoknak sincse­nek erre anyagi kondícióik. A 10 kiutalható lakás nagy része — hat darab — egyszobás... Évente készít a polgármes­teri hivatal névjegyzéket, me­lyet 30 napra függesztenek ki. Hogy ki kerül a lista élére, aszerint dől el, hogy milyen régi az igény, mekkora család­ról van szó, az igénylő lakás- körülményeit, jövedelmi vi­szonyait vizsgálják. A kapos­vári közgyűlés népjóléti bizott­ságának tagjai környzetetta- nulmányt is végeznek. Ők fog­lalnak állást, hogy kik kerülje­nek fel a névjegyzékre, s a közgyűlés hagyja jóvá ezt. Észrevételeket lehet tenni, bőven érkezik is, hiszen több mint ezer igénylőről van szó... A befizetett pénz a fejlesz­tési alap számlájára folyik be egy elkülönített, lakásépítési alapba: lakásépítésre használ­ják fel. Hogy mi lenne a megoldás a lakásprobléma enyhítésére? Az irodavezető szerint egy központi alapra lenne szük­ség, mert az önkormányzatok képtelenek lakásépítéseket fi­nanszírozni. Ismerve az ország helyze­tét, e megoldás a közeljövő­ben nem várható. Talán az új lakástörvény hoz valami vál­tozást... T. K. dés, a tövenkénti csőszám, a meddő tövek száma, az ezermag-tömeg, valamint a hektáronkénti átlagtermés megfigyelésére. Mindezekből az alábbi eredmények szület­tek: a kelés néhány napot ké­sett a kontrolihoz képest. A vegetatív növekedésben elté­rés nem mutatkozott. Nőtt a meddő tövek száma, mintegy kétszeresére, de ennek elle­nére a termésátlag nagyobb volt, mint a kezeletlen kont­rolinál. Ennek az oka nem az, hogy a termőtöveken nőtt a csövek száma, hanem az, hogy a csövek hossza átlago­san 2-3 centiméterrel hosz- szabb volt! A csövek száma nem volt négy-öt és hét, ez lehetetlen. Az igazság az, hogy egyik kezelt csoportnál sem haladta meg a hármas át­lagot, a legjobb átlag is 2,21 volt. Az nem kizárt, hogy a szélső sorokban előfordult négycsöves tő, de ezt én nem láttam. Ami azonban tény: a termésmennyiség a kezelés mértékétől és a fajtától füg­gően 1-24 százalék között nőtt átlagosan. Volt olyan, ahol nem változott, sőt csök­kent valamennyivel, de akadt 34 százalékos növekedés is. — A kezelés mértékétől? Milyen kezelést végeztek? — A megbízónk által bizto­sított anyagot — Pi-vízzel ke­zelt föld — szórtunk ki a táb­lákra vetés előtt, a Hemotrade közvetlenül a vetés előtt ke­zelte a magokat. Ám hogy ho­gyan és mivel, azt nem tudom. — Ebből az egy kísérletből milyen következtetéseket le­het levonni? — Az eredmények bizta­tóak, érdemesek arra, hogy folytassuk a vizsgálatokat. Jó lenne tudni, meg lehet-e ismé­telni ezeket az eredményeket az idén is. Ezek tehát a Ma­gyarországon végzett kísérle­tek hivatalos eredményei. Ha nem is szenzációsak, min­denesetre biztatóak a növény- termesztésben. Jelzik, hogy az életvíz nem hatástalan, s ezt támasztják alá a japán vizsgálati eredmények is. Varga Ottó Ő£> BANK Lakossági folyószámlabetét átszerződés határideje 1992. április 30. OTP Bank, mint mindig ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt. ________________________(216245) VERSENYKÉPES ÁRAKKAL ÉS ÁRUKKAL „Kóstoló” a szezonból Nem szenzációs, de biztató eredmények Az életvíz hatott a kukoricára — Mindössze egyéves egy- ismétléses kísérletekről van szó. Ez azt jelenti, hogy a ka­pott eredmények egyáltalán nem véglegesek, mindössze bizonyos következtetéseket lehet levonni belőlük. A nem­zetközi gyakorlat legalább há­rom, esetenként négyéves kí­sérleteket fogad el megbízha­tónak. — Akkor föltehetjük a kér­dést: érdemes-e folytatni? — Mindenképpen érdemes. A kísérleti eredmények ugyanis biztatóak, még akkor is, ha nem hoztak olyan kie­melkedő eredményt, mint ahogy az az előző cikkben •megjelent. A vizsgálat kiterjedt a kelés, a vegetatív növeke­letörésére, az élelmezés-egészségügyi szempontból megfelelő minőség garantá­lására törekszenek. Csak így lehet von­zóvá tenni a Balaton-partot. A hazai pálya előnyéről kérdezve hangsúlyozta: legfon­tosabb a minőség, az olcsóbb árak. A bemutatót követő kóstolón mindenki a saját ízlése szerint győződhetett meg az elmondottakról. A több lábon állást szolgálja, hogy a nyári ellátás java részét magára vállaló kezdeményezés a BB italkészletét is kínálja. A BeRekHús Kft szervezett bemutatót tegnap partnereivel Balatonfenyvesen. A kereskedelmi egységek vezetői, a ven­déglátósok, a közétkeztetés felelősei eb­ből következtethettek arra, hogy milyen ellátást remélhetnek a nyáron. A szer­vező kft regionális húsüzeme fél-, negye­delt- és bontott sertés-, marha- és borjú­húst szállít a Balaton-part kereskedelmi egységeibe. Partneri kapcsolatai révén húskészítményeket (felvágottakat) is rendelhetnek tőlük a szezonban. Fuksz János, a BeRekHús Kft ügyve­zető igazgatója hangsúlyozta, hogy a hosszabb szavatossági idejű termékeket részesítik előnyben. Európában 21 nap az elfogadott szabvány. Tar Károly, az 50 százalékban osztrák érdekeltségű SáGa szárnyas finomságok ügyvezető igazga­tója elmondta, hogy a tavaly kialakított partnerhálózatot szeretnék fejleszteni. Pulyka-alapanyagból készült termékeik árai versenyképesek. Braxmair Béla, a Bácshús kereske­delmi vezetője kiemelte, hogy a heti há­romszori szervezett túrával egyenletesen terítik a hentesáru-készítményeket, meg­szüntetve a hiányt. Vállalják a közelebbi megyék feldolgozóiparával a kereske­delmi versenyt. Piacon maradásuk ga­ranciája, hogy immár osztrák többségű részvénytársaságként működve az ide­genforgalom rétegigényeit is kielégítik. Fuksz János elmondta, hogy az árak n A Hemotrade kft által meg­ismertetett Pi-víz, vagy ahogy sokan nevezik az életvíz igen nagy érdeklődést váltott ki az 'olvasókban. Már vannak rendszeres fogyasztói, akik háromnaponta elzarándokol­nak a kaposvári Fő utcára a 1 kft központjába és viszik a « .friss életvizet. Előző cikkünk­ében ismertettük a Pi-vízzel 'végzett kísérletek eredmé­nyeit, melyek egy részét a (Pannon Agrártudományi ■Egyetem élettani és takarmá­nyozási intézetében végezték. A kísérleteket dr. Stefler Jó- zsefné vezette, tőle érdeklőd­jünk, hogy pontosan milyen ^eredményekkel járt az egyé­ves vizsgálat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom