Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-28 / 100. szám
1992. április 28., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Gerinctörött ifjúságvédelem Ellentétben a pártállami gondoskodással Csaknem kétszáz tanulója van a fonyódi zeneiskolának. Sokan kedvelik közülük a rézfüvós hangszereket, harmincán fejezik be az idei tanévet. A képen Varga Péter harsonán gyakorol. (Fotó: Kovács Tibor) Nagyatádon ropták (Folytatás az 1.oldalról) A megváltozott struktúra és az ötödik változatban íévő gyermek- és ifjúságvédelmi törvénytervezet késztette a Magyar Gyermek és Ifjúság- védelmi Kamara dr. Orbán István vezette elnökségét arra, hogy lépéseket tegyenek egy mind tökéletesebb és a szakfeladatokra koncentráló struktúra kialakításának érdekében, illetve hozzásegítsék a parlamenti bizottságokat, nemkülönben az ágazati minisztériumot a progresszív törvények meghozatalához. Egyebek mellett e gondolatsor alkotta dr. Orbán István, a kamara elnökének megnyitóját, de nem hagyott figyelmen kívül más lényegi kérdéseket sem. Mindenekelőtt egy nem igazán szívderítő hasonlattal jellemezte a család-, gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét: mint mondotta nem más a baj, minthogy e terület egyszerűen gerinctörött. Állítását a mai érvényes törvények hi- teltelenségével és végrehajtásának nehézségeivel indokolta, majd az állítás megalapozottságát részletesen, a vonatkozó törvények ismertetésével alátámasztotta. A Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara jelenleg tizenhat megyében működtet regionális központokat, taglétszáma megközelíti a másfélezret. A kamara azon társadalmi szervezetek közé tartozik, amelyek aktívan közreműködnek a család-, gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak megoldásában; tavaly megszervezték a nevelőszülők első országos konferenciáját, és az idei találkozó is a megváltozott körülmények támasztotta követelmények felismerésének köszönhető. Eredményeiket minden esetben ismertetik a Népjóléti Minisztériummal és a parlamenti szakbizottságokkal, így igyekezvén rendet találni a változások következtében előállt érték-káoszban. Az alapértékek és alapelvek képezték sarkalatos pontjait dr. Bánlaki Pál kandidátus, a Népjóléti Minisztérium család-, gyermek- és ifjúságvédelmi főosztálya osztályvezetője gondolatainak. Előadásának címe, Családpolitikai koncepció, szerepe a nevelőotthoni tevékenységben izgalmas kérdéseket vetett föl, miután a családpolitika ismeretlen fogalom volt a pártállami időkben. Azokban az időkben, amelyeknek politikája — mint dr. Bánlaki Pál mondotta — családellenesnek mondható. Nem igazán tudjuk tehát, hová is tegyük e fogalmat. Ugyanakkor szerepe felmérhetetlen, hiszen „Magyarországon nem szabad úgy törvényt alkotni, hogy — bármely ágazatról,is legyen szó — ne kapjon szerepet meghozatalában a szociális gondolkodás, valamint a társadalom alapvető egysége, a család.” A családpolitikai koncepció megértésekor fontos, hogy a családhoz — ellentétben a pártállammi gondolkodással — belülről kell közelíteni, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy ez a mikroközösség, a család képes legyen biztosítani a mentális és a fizikai jól létet. Ezután esett szó a családpolitikai koncepció alapelveiről. Ä nyitó napon hangzott el még A nevelőotthonok átalakításának nemzetközi tapasztalatai, és A bentlakásos intézmények állandó és változó feladatai című előadás. A programot fogadás zárta, melyen dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket. B.T. Mintegy háromszázan gyűltek össze a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Ház színháztermében, hogy folklórműsornak tapsoljanak. A néptáncgálára invitáló meghívást sokan elfogadták, hiszen a vizuális kultúra terjesztésében élen járó városban valami új, reményteli dolog kezdődött el a szombat esti műsorral. Kicsik és nagyok adtak számot tánctudásukról, s hirdették: jegyességet kötöttek a hagyománnyal. A hagyománnyal, amely felgyülemlett múlt, jelenlévő emlék, s ha jól sáfárkodnak vele, hatékonyan irányíthatja a jövőt. De csak azokét, akiknek van jövőjük... A fellépő hat amatőr művészeti csoport produkciói láttán nyugtázhatjuk: nekik van jövőjük. Természetesen csak akkor, ha továbbra is olyan megszállottak irányítják őket, mint a nagyatádi Mayer Károlyné és Czebeiné Ács Zsuzsanna, a mesztegnyői Kövesdi Ti- borné vagy Szőke József ber- zencei népművelő. No meg az áldozatkész szülők, akik anyagi hozzájárulással és jelmezkészítéssel segítik a fiatalokat. Az eredményes működés alapjait pedig csak egy kultúrapárti önkormányzat szavatolhatja. A néptáncgálán a nagyatádi 1. sz. Általános Iskola Kis és Nagy fürjecske csoportja gyerekjátékokkal, palóc leánytánccal, váraljai verbunkkal, kalocsai marssal mutatkozott be. A mesztegnyői honismereti kör farsangolót elevenített fel, és ízelítőt adott a kicsik játékából is. Kamaracsoporttal szerepeltek a berzenceiek.Tlelybeli és dél-alföldi táncaikra csattantak a tenyerek. A nagyatádi Vadrózsák Bújj, bújj, zöldág című összeállításukkal és tőketáncukkal, a kereskedelmisek párnás táncukkal arattak sikert. A nagyatádi néptáncgála láttán — mint ahogy köszöntőjében Fellegi Bálint iskolaigazgató is utalt rá — eleink gazdag örökségéről, az értékőrzés és -átadás jelentőségéről győződhettünk meg. L. S. A rettegtetés oka Miért pont Scorsese? Miért pont Martin Scorsese, s nem valaki más. Valaki, aki még nem rendezett egy Krisztus utolsó megkísértését, az em- berebb ember, mint kategória egy olyan élt és létezett személyiségének eleven történetét, amely történet pergőképesítése tagadhatatlanul a Jézus-filmek klasszikusa; s ezt nemcsak ón gondolom így, bár hozzá kell tennem, hogy a kereszténység földi helytartóságában, Olaszhonban az alkotás hatására mozikat dúltak föl a sértett hívők. Csodálatos alkotás a Krisztus utolsó megkísértése. Hús-vér ereje-lüktetése felejthetetlen élmény az emlékezés mezsgyéjének elértekor. Ám nem ez, mi Martin Scorsese nevét a jelen idő aktuálissá tette. Más az aktualitás. A Cape Fear — A rettegés foka az ok. Scorsese thrilled rendezett, amit — sókat gondolkodtam ezen — nem kellett volna. S hogy mégsem a „jesszusom, micsoda szenny meg mocsok, mit láttam, pokolra vele!” mondattal kezdtem és folytattam e jegyzetet, annak is van jó sok oka. Ám előtte egy kis történeti ízelítő A rettegés fokából, s aztán nézzük csak: mi is a rettegtetés oka? Max Cady tizennégy átkozottul hosszú évet húzott le egy büntetés-végrehajtási intézet két és félszer háromméteres cellájában, miközben — bár szándéka nem volt — alkalmi „szeretője” lett négy testes elítéltnek, egymás után. A bűn, aminek ez a büntetés a vezeklése: brutális nemi erőszak egy tizenhat éves lányon. A kirendelt védő . „lenyeli” azt az „enyhítő” körülményt, miszerint a lány nem igazán válogatta meg — sem számszerűleg, sem másként — a partnereit. Ha e tényt az esküdtek ismerik, az ítélet bizonyára enyhébb lett volna. De nem ismerték, ami Cady szabadulása után a védő és családja számára a pokol bugyrainak e világi megtapasztalásával egyenlő. Lehet-e művészi igényeket támasztani egy alkotónak magával szemben e téma, a brutális és kegyetlen bosszú kapcsán? Valószínűleg vagy inkább elméletileg igen. Bár a gyakorlat az, hogy mindennek a tálalása átmegy olcsó riogatásba. Átmegy a kirendelt védő szeretője karjának kitörésébe, arcának kiharapásába, a kiharapott arcdarab kiköpésébe. Átmegy abba, hogy a filmet a mi félelmünk és rettegésünk élteti. És ez a filmnek sem jó. Pedig a téma — bűn és bünhődés — szellemi értéke megvillantásának lehetősége megvan. Rengeteg izgalmas, mi több, forradalmi nézeteket támasztó tételek bontakozhatnak ki, ha e kérdések a le- csukhatós székekben (h)üle- dezőknek szegeződnek. Scorsese feladta a leckét. Mert egy film, amely megélése során az „ez igen!"-tői a „gyerünk haza"-ig a műélvezet minden fokozata utoléri a befogadót, az már valami. És örültem annak, hogy újra intenzíven elbíbelődhettem az örök etikai kérdéssel (?), hogy mely ponttól rossz és mely ponttól jó egy ember — nincsenek jó, de rossz emberek sem. Emberek vannak, és — ahogy ezt Maurice Mer- leau-Ponty tudta — „embernek lenni annyi, mint valamivel többnek és valamivel kevesebbnek lenni, mint ember.” E misztérium már lehet „ok a ret- tegtetésre”, ám tisztességesen megoldani — gyakorlatilag — nem lehet. Vagy csak én nem tudom elfogadni a kötelezettséget arra, hogy olyan iszonytatókat mutogassanak nekem, amelyeket kitűnően ismerek magam is. Ám nézegetni nem akarom. Éppen eleget tudok, tudsz és tudtok — elképzelni — a szörnyűségekről. Mert a fantáziánk a rettegtetés oka. Balassa Tamás Zongoraverseny Szekszárdon Némettanárok továbbképzése Képzőművészeti tábor A díjkiosztással fejeződött be vasárnap a zenetanárok 8. országos versenye Szekszárdon. A háromnapos versenyen 33 művésztanár indult, többségük fiatal, aki vidéki városok iskoláiban tanít. Valamennyi résztvevő előadott legalább egy Liszt-művet. Ez kötelező a már hagyományos vetélkedőn, amelyet kezdettől Szekszárdon rendeznek, Liszt Ferenc és a város kapcsolatának jegyében. A legfőbb anyagi támogató Szekszárd, illetve a Tolna megyei önkormányzat. A 60 ezer forintos első díjat Laskay Edit debreceni művésztanár nyerte el. Iskolaujsagot szerkeszt a mernyei iskola diákönkormányzata. A négyoldalas lap első száma, „Hírcsúzli” címmel májusban jelenik meg. (Fotó: Kovács Tibor) Somogy megye általános iskoláiban tanító német- nyelv-tanárok részére továbbképzést tartottak a hét végén a megyei pedagógiai intézetben. A részt vett 76 pedagógus a módszertani útmutatás mellett segédanyagokat is kapott a színvonalemelés érdekében. Frau Ruth Hübner-Lukes ismertette a legújabb nyelvoktatási módszereket, amelyeknek magyarországi alkalmazását támogatja a kölni Zentralstelle für das Aus Landsschulweisen, a Goethe Intézet, az Inter Nationes, valamint a pécsi német főkonzulátus. A somogyi pedagógusok kifejtették, jó volna emelni a német órák számát. A továbbképzést a következő tanévben folytatják a Somogy Megyei Pedagógiai Intézetben. H. B. Tizenötödik alkalommal rendezik meg Nagyatádon a gyermek- és ifjúsági képzőművészeti tábort a somogyi diákok számára. Pályázni május 15-ig lehet a 7-8. osztályos általános iskolásoknak illetve az 1-3 osztályos középiskolásoknak. A tábor célja a fiatalok képző- és iparművészeti pályára való felkészítése, a lakáskultúra fejlesztése. A tábornak a nagyatádi nemzetközi szoborpark ad otthont június 29-től július 11 -ig. Az iskolák javaslatát veszik figyelembe a pályázatok elválásánál. Pályázni lehet egy iskolai munkával, valamint egy „én-kép” megalkotásával, és egy olyan alkotással, amelyik a természet ünnepéről szól. A pályázatokat a nagyatádi művelődési ház címére kell eljuttatni: 7501 Nagyatád Pf: 28. Baross Gábor utca 2. TANULMÁNYKÖTET NÁGOCSRÓL Történelmi évforduló előtt 1992 Nágocs történetében jelentős évforduló. Kétszáz évvel ezelőtt, 1792. augusztus 2-án kelt az az okirat, amelyben I. Ferenc király megerősítette a község mezővárosi rangjáról szóló oklevelet. A helyi önkormányzat szervezőbizottságot alakított az emlékév programjának ösz- szeállítására, a különféle rendezvények szervezésére. Azt szeretnék elérni, hogy a településen élő polgárok közül minél többen kapcsolódjanak be a rendezvények tervezésébe, kivitelezésébe. — Minden lakos közreműködésére, valamint a faluból elszármazott polgárok részvételére is számítunk — magyarázta Boldizsár Imre képviselő, a szervezőbizottság elnöke. — Szeretnénk, ha szőkébb környezetünk, a falu jobb megismerésével erősödne az emberekben a hazaszeretet érzése, illetve a nemzeti megbékélés. Ennek érdekében egész évre szóló rendezvényprogramot állítottunk össze. Élménybeszámolót tartott már nálunk Kropkó Péter híres triatlonista, szerepelt a községben az ádándi Berzsenyi Dániel közművelési klub, volt metszési bemutató és vetőmagvásár, nagysikerű farsangi karnevál. A hagyományos Szent György-napi búcsúkor a községben népművészeti kiállítást és vásárt rendeztek. A májusfa állítási népszokásokat is szeretnék összekapcsolni olyan rendezvényekkel, amelyek az itt élő emberekhez közel állnak: például a lakosság által hozott sütemények és borok versenye, rajzpályázat. Június első vasárnapján lesz az újjáépített református templom ünnepélyes avatása. A falunapon a szórakozás mellett a község arculatának szebbé tételét is szeretnék elérni. — A 200. évfordulót, az emléknapot augusztus 2-án ünnepeljük meg — folytatta Boldizsár Imre. — Ekkor nyitjuk meg azokat a kiállításokat, amelyek a község életéről, gazdaságáról, népművészetéről, történelméről szólnak. Terveink szerint ezen a napon adjuk át minden helyi, illetve innen elszármazott családnak a falunkról készült összefoglaló tanulmánykötetet, amelyet a nágocsiak írták. Augusztus 20-án a nevelőotthon fennállásának 30. évfordulóján szintén kiállítások várják a községbe látogatókat, míg október 3-án országos duatlonversenyt rendeznek a faluban. A rendezvénysorozat keretében október 17-én szüreti mulatságot szervezünk. Krutek József Nevelők országos tanácskozása Filmjegyzet
