Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-27 / 99. szám
10 1992. április 27., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — CSŐDGONDOK TÖRVÉNYIDÉZŐ Csődöt mondott, aki csődöt jelent? 1992. január elsején lépett életbe a csődtörvény, teljes nevén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a vég- elszámolásról szóló törvény, amely a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki. A törvény tehát az egyéni vállalkozóra, mint adósra nem vonatkozik, hitelező azonban bárki (egyéni vállalkozó és magánszemély is) lehet. A csődeljárás lényege, hogy a fizetési zavarba került, de — a hitelezők megítélése szerint is — életképes gazdálkodó szervezet megfelelő program kidolgozásával, a hitelezőkkel való megegyezés alapján talpra álljon. (Mint látható, a csődeljárás gazdasági tartalma éppen a fordítottja annak, mint amit a hétköznapi szóhasználatban a csőd fogalma takar.) Csődöt kizárólag az adós jelenthet. Ez egyfelől joga, másfelől kötelessége. Öncsőd akkor jelenthető be, ha a gazdálkodó szervezet tartozását az esedékességkor nem tudta, illetve az egy éven belül esedékessé váló tartozását előreláthatólag nem tudja kiegyenlíteni. Kötelező a csődöt bejePapírok nélkül nem megy A csődbejelentési kérelem bírósági mellékletei — A vállalat pénzügyi helyzetéről szóló kimutatás — Az alapító beleegyezése (vagy az alapító értesítéséről szóló bizonylat) és a társadalmi szervek értesítéséről szóló bizonylat — A szervezet alapító határozata — A cég telephelyeinek megjelölése cégkivonatokkal, a leányvállalatok és a szakcsoportok feltüntetése (ezek székhelyével és egyéb működésükre vonatkozó okmányokkal) — A cég két évre visszamenő jogelődeinek neve és címe. Az egyezség kialakításához javasolt tanulmány elemei: 1. Átfogó problématérkép — helyzetfelmérés — az utolsó időszak pénzügyi kimutatása, a mobilizálható eszközök köre. — a legfontosabb termékek jövedelmezőségi vizsgálata. 2. Intézkedési ütemterv — a csődbejelentés — költség-minimalizálási program — a vállalat döntési rendszerének felülvizsgálata . — vagyonértékelés — szervezet átstruktúrálási — és az ezzel összefüggő — foglalkoztatási program — jövőkép, piaci lehetőségek — következő néhány évre szóló pénzügyi terv — hozzávetőleges új vagyonmérleg — privatizációs elképzelések, esetleges új tulajdonosok bevonása. lenteni, ha a gazdálkodó szervezet az esedékességet követő 90 napon belül nem tudja tartozásait kiegyenlíteni. Ekkor a gazdálkodó szervezet vezetőjének nincs választási lehetősége: a 90. nap lejártát követő 8 napon belül köteles csődöt jelenteni. A sokat emlegetett április nyolcadika, a csődhullám kezdete, ez volt a „fordulónap”. A bíróság a csődeljárás megindításáról a bejelentés alapján határoz, és elrendeli, hogy az erről szóló végzést a Cégközlönyben tegyék közzé. Ennek nyomán az adóst 90 napig fizetési haladék (moratórium) illeti meg. Az adós köteles 60 napon belül a hitelezőkkel egyezségi tárgyalást kitűzni, és ehhez a fizetőképességének helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni. A hitelezők a bíróságtól kérhetik, hogy vagyonfelügyelőt rendeljen ki az adóshoz. Optimális esetben az adós és a hitelező(k) között egyezség születik. A felek megegyezhetnek abban, hogy az adós tartozásait a hitelezők vagy harmadik személy átvállalhatja. A hitelező az adós vagyonában tulajdont szerezhet vagy kötelezettségeiért kezességet vállalhat. Ha az egyességi tárgyalás nem zárul eredménnyel, illetve ennek bejelentése nem történt meg, de a moratórium lejár, megindul a felszámolási eljárás. Ez természetesen abban az esetben is megindulhat, ha az adós vagy a hitelező kérelmezi. Felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén indítható, ha az adós az elismert tartozását a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlítette ki; a hitelező fizetési felszólítására a lejárt tartozást 30 napon belül nem fizette meg anélkül, hogy azt érdemben vitatta vagy annak elfogadható okáról, akadályáról a hitelezőket tájékoztatta volna; a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, illetve a csődeljárás során kötött egyezségben vállalt kötelezettségét nem teljesítette. A felszámolási eljárás során mindvégig lehetőség van az adós és a hitelezők közötti egyezségre, melynek során megállapodhatnak a tartozások kiegyenlítésének sorrendjében, a teljesítés határidejének módosításában, a kiegyenlítés arányában és módjában. Amíg a csődegyezséghez valamennyi, az egyezségi tárgyaláson megjelent hitelező egyetértésére szükség van, addig a felszámolási egyezséghez elég a hitelezők felének akarata, ha követelésük legalább kétharmad részét teszi ki az összes követelésnek. Ha nem születik egyezség, akkor a bíróság által az eljárás kezdetekor kijelölt felszámoló lefolytatja a felszámolási eljárást, és annak befejezésekor zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot készít. Az adós vagyonából a tartozásokat a törvényben meghatározott sorrendben kell kielégíteni. A hitelezők követelései után esetleg fennmaradó vagyon a gazdálkodó szervezet alapítóit illeti meg. A törvény végül szabályozza a gazdálkodó szervezetek jogutód nélkül (nem felszámolás keretében történő) megszűnésekor alkalmazandó végelszámolás eljárásrendjét is. M. B. Tartozikkövetel Mindenki fut a pénze után, igyekszik, hogy adósait még az előtt „jobb belátásra bírja”, mielőtt maga is öncsődöt jelentene. A vállalatok, vállalkozások hihetetlen összegekkel tartoznak egymásnak, a csődhullám lavinaként vonul végig a magyar gazdaságon. Cégek hetente árgus szemekkel figyelik a Heti Csődértesítőt, hogy melyik adósuk került a listára. Vannak, akik karvalyként csapnak le tartozásukat követelve, bírósággal fenyegetőznek, partnerük lejáratásáért még az újsághirdetés díját sem sajnálják. Az üzletek nehezen és bizalmatlanul köttetnek, a készpénz rangja egyre nagyobb. A magyar vállalkozó saját bőrén érzi: bedobták a mélyvízbe... Kényszerítik az üzleti érdekek Felszámolók Kamaráj a A Co-Nex Training Bt szakmai fórumot tartott Budapesten az új felszámolószervezetek képviselőinek. A felszámolási eljárással most ismerkedők az eljárás körüli anomáliákról, a mozgástérről és a praktikus tudnivalókról kérdezték az Igazságügyi Minisztérium, a Fővárosi Bíróság és a Co-Nexus Rt képviselőit. A felszámolók legnagyobb problémája, hogy komoly jogi konzekvenciákkal járó kötelezettségük teljesítéséhez nem tartják korrektnek a feltételeket, mivel nem ők választják a partnereiket s, kétszázalékos díjuk behajtása sem mindig oldható meg. Ha joguk lenne választani, akkor viszont egyes felszámolók kimazsolázhatják a jövedelmező eseteket. Az üzleti érdekek kikényszerítik egy erős érdekképviseleti szerv megalakulását, amit a Concordat Csődgondnok és Tanácsadó Intézet Kft ügyvezető igazgatója, Rácz István a helyszínen kezdeményezett is. Á jelenlevő 57 felszámoló egységesen csatlakozni kívánt a Felszámolók Kamarájához, amelynek vázlatos programjában az érdek- védelem mellett a szakmai együttműködés is megtalálható. Amire a szakértők figyelmeztetnek Tönkremehet a jó adós is A csődtörvény, keményen fogalmaz: a hitelezők felszámolási eljárást indíthatnak abban az esetben, ha az adós elismerte és esedékes tartozását 60 napon belül nem rendezi, valamint 30 napon belül felszólításra sem fizet, és erre védekezésül sem hoz fel elfogadható indokot. Elképzelhető, hogy — a törvény szigora alapján — hány olyan cégnek kell csődöt jelentenie, amely 90 napon belül nem tudja rendezni tartozásait. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma azonban már a jogszabály hatálybalépése után figyelmeztetett arra, hogy ez a szabályozás tönkreteheti az úgynevezett jó adósokat, akiknek kinnlévőségeik nagyobbak az adósságaiknál (de azért várható, hogy adósságaikat lassanként kifizetik), szemben azokkal a gazdaságtalan cégekkel, amelyek — valamilyen támogatás kapcsán — papírforma szerint rendben vannak. Ugyancsak a Fővárosi Bíróság szakkollégiuma hívta fel a figyelmet arra is, hogy visszaélésekre adhat módot a fizetési haladékra vonatkozó törvényi meghatározás. Eszerint ugyanis a csődöt jelentett adós számlavezető bankja, a csőd bejelentését követően már nem terhelheti meg saját költségeivel ügyfele számláját, viszont a többi hitelező inkasszóival kötelező megterhelni az adós számláját mindaddig, amíg a csődöt a Cégközlönyben közzé nem teszik. Nem nehéz belátni: a „jólinformált hitelezők előnybe juthatnak másokkal szemben. Mire terjed ki a csődbejelentések 90 napos fizetési haladéka? Az illetékes bíróság szerint minden olyan fizetési kötelezettségre — így például a kiegyenlítetlen közszolgáltatási számlákra is —, amely miatt leállhatna, vagy veszélybe kerülhetne a vállalat termelése. A törvény ugyan már életbe lépett, de még megoldandó, hogy a csődeljárásba vont adós fölé kirendelt vagyonfelügyelő szervezetet például ki nevezze ki. A gazdasági kollégium álláspontja szerint a hitelezők szabadon dönthetnének a saját költségükre felállítandó szervezetről, s a jogszabályban nincs megkötve a rendelkezésre álló vagyonfelügyelők köre sem. A bíróság hatáskörébe tartozik annak eldöntése is, hogy mi történjen azzal a hitelezővel, aki nem jelent meg az egyezkedési tárgyaláson. Ebben az esetben ugyanis megvizsgálják, hogy az illető hitelező saját hibájából vagy más okok miatt maradt távol a tárgyalásoktól. Ennek függvényében vonják be, vagy hagyják ki a „lemaradt” hitelezőt az egyezségből. Áz első csődkérelmek során felmerült néhány új probléma is. Például, hogy állami alapítású cégek esetében ki rendelkezik alapítói jogokkal? Az önkéntes csődhöz ugyanis az alapító hozzájárulása kell, míg a kötelező csőd esetében a cégvezetőnek csak be kell jelentenie az alapítónak. Az első csődeljárások alapján az AVÜ-t kell a jogok gyakorlójának tekinteni az állami vállalatok esetében. Egyelőre megválaszolatlan az a kérdés is, hogy az adósságok között hozzá kell-e sorolni a vállalat által kiadott saját váltót, vagy sem, s ha igen, hová kell sorolni. Akinek csődöt kell jelentenie, nem árt, ha tudja azt is, hogy a rendelkezések értelmében három hónapos moratóriumból 60 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy letegye az asztalra a kiegyezés alapjául szolgáló, „kilábalási” tervet. Ez az idő viszont aligha elegendő ahhoz, hogy az adott vállalat érdemi megegyezésre jusson a hitelezőivel, tehát célszerű már egy-két hónappal a csőd bejelentése előtt tárgyalni az érintettekkel az adósságok rendezéséről. —kiérik— A többség a „kicsik” közül kerül ki Tisztító vagy pusztító tűz? Egyes vélemények szerint az új csődtörvény megtisztítja a gazdaságot, ha nem szűnik is meg, de jelentősen csökken a gazdaságot bénító körbetartozások mértéke a segítségével. Más vélemények e törvény kapcsán a munkanélküliséget, az állami vagyonvesztést emlegetik. A mikrogazdaságban tevékenykedő szakemberek üdvözlik a törvényt, azok pedig, akik munkájukat veszthetik ezáltal — nem rajonganak érte túlzottan. Eltérőek a vélemények arról is, hogy milyen vállalattípusokat érinthet legérzékenyebben a csődhullám? Kormányzati részről a kisebb, egy-két embert foglalkoztató magánvállalkozásokat érzik veszélyeztetettebbnek, míg az ellenzék az állami nagyvállalatok csődjét valószínűsíti. Várhatóan a csődbe jutó, vagy felszámolásra kerülő vállalatok többsége a „kicsik” közül kerül majd ki, de a tőkeértéket, illetve a tartozások nagyságát tekintve a gazdaság egészét illetően nem lesz mérvadó. A múlt esztendőben több mint 1200 felszámolási eljárást kezdeményeztek, az idén az első negyedévben már majd 700 felszámolási és mintegy 200 csődeljárás indult. Sok ez vagy kevés? Valószínűleg kevesebb, mint amennyit a gazdaság állapota megkívánna. Az új törvény „pikantériája”, hogy a nemrégen privatizált vállalatok között is akad olyan, amelyik ezekben a napokban kénytelen volt öncsődöt jelenteni, sőt egy másik esetben az ÁVÜ — az állam — tulajdonában levő rt éppen az állammal szembeni adótartozása miatt jelentett öncsődöt. H. A. Ez a mi formánk! Ezentúl leinformáljuk a céget, mielőtt betörünk!
