Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-25 / 98. szám
1992. április 25., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 FUszért-szezonnyitó Árubőség lesz a Balatonon ÚJ RAKTÁRÁRUHÁZAK — NYOLCSZÁZMILLIÓ FORINT BEVÉTEL (Folytatás az 1. oldalról) Akárcsak egy évvel ezelőtt, most is jó szezonra számít a Füszért. Igaz, hogy ez a kívánság tavaly nem igazán teljesült. Ennek okai ismertek, hisz nemcsak a Füszórtet, hanem sok más — az idegenforgalomból élő — céget sújtotta. Az általában július 5-én kezdődő csúcs tavaly július 25-re tolódott ki, és már augusztus 20-án befejeződött, így aztán a tavalyi szezon — ahogy a vezérigazgató fogalmazott — csak közepesre sikeredett. Az idén azonban minden esély megvan arra, hogy ismét jó forgalmú legyen a nyár. A balatoni forgalom 60-65 százaléka a somogyi és a zalai partokon zajlik, ahol a legnagyobb szállító a Balaton Füszért. Ezért aztán a szezon alatt — még ha az nem is a legjobb — alaposan megnövekszik az amúgy is hatalmas rendelésállományuk, de eddig még mindig minden megrendelésnek időben eleget tudtak tenni. Nem lesz ez másként az idén sem — ígérte Dévényi Zoltán. Változó gazdaságunkban a kereskedelem igényei is alaposan megváltoztak. Ehhez alkalmazkodni nem mindig könnyű, de mindig sok pénzbe kerül. Újabban a kereskedők már nem a túrajáratokra bízzák az árufeltöltést, jobban szeretik, ha saját maguk intézhetik ezt is, és ha lehet naponta, hisz jobban forog a pénzük. A Balaton Füszért ebben is partner, szinte folyamatosan nyitja meg nagykereskedelmi raktárait és raktáráruházait. Már jelenleg is 8 ilyen működik a két megyében, de még májusban megnyílik egy Bogláron és egy Zalaegerszegen, 1993 végén pedig már összesen 16 raktáráruház áll a vásárlók rendelkezésére. A nagykereskedelmi tevékenység mellett a Balaton Füszért már régóta fejleszti kiskereskedelmét is, a vásárlók legnagyobb megelégedésére. Mára az rt összforgalmának mintegy 35-38 százalékát a kiskereskedelem adja. A fejlesztés azonban itt sem áll meg, s a tervek szerint 1993-ban az évi tízmilliárd forintos összbevételnek már 50 százaléka a kiskereskedelmi tevékenységből származik. Az 1992-es balatoni szezonnal kapcsolatban Dévényi Zoltán elmondta: legfontosabb törekvésük továbbra is az, hogy az árukínálatuk megfeleljen a legkényesebb igényeknek is. A gyors és pontos szállítást 800 szállító garantálja, akinek szerződése van a részvénytársasággal. A Füszért 750-800 millió forintos árbevételt kalkulált az idei nyárra a Balaton partján. Dévényi Zoltán beszámolója után három partnercég képviselője ismertette a nyári elképzeléseit, valamint tájékoztatta a jelenlévőket a kínálatukról. A Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinátról Czi- ráki Imre vezérigazgató tartott rövid tájékoztatót. Elmondta, hogy a múlt évben az értékesítésük megduplázódott, s remélik, hogy az idén — ha nem is kétszeresére, de — tovább nő a forgalmuk. Ebben — mint mondta — nagy szerepe volt és lesz a Balaton Füszértnek is. Zala megyét két húsipari cég, a Zalabaromfi Rt és a Za- lahús kft képviselte, s ők szintén néhány új termékkel ismertették meg a kereskedőket. Igazi újdonsággal a Top Gruppén dán-magyar vegyesvállalat szolgált. Szívesen írnék hosszabban is a Faxe nevű új sörükről, ám egyrészt, mint autós nem volt alkalmam megkóstolni, másrészt pedig nem akarok pluszmunkát adni a tiltott reklámokkal foglalkozó hatóságnak. Csak annyit: eggyel nőtt a választék a sörpiacon is. Nyugodtan indulhatunk tehát nyaralni a Balaton partjára, az ellátás — legalábbis a boltokban — zavartalan lesz. V. O. Nem csúszik a beruházás Telefont kapnak a tabiak Jelenleg is kataszrofális az egykori tabi járás területén (a Koppány-patak völgye és térsége) a kisebb községekben a telefonhelyzet. Különösen délutántól nehéz telefonálni, amikor a posta zárva van. Ezért türelmetlenek az emberek, hogy mikor szűnik meg a hátrányos helyzet. Néhány településen már az a hír is felröppent, hogy csúszik a Bala- tel Rt telefonberuházása. A települések önkormányzatai, a lakosság és az intézmények náluk jegyeztek telfonrész- vényt. Dr. Illés Attila, az igazgatóság elnöke a napokban megnyugtatta a koppányvölgyi érdekszövetségbe tömörült polgármestereket: ha katasztrofális dolog nem jön közbe, akkor a térség települései a jövő év szeptember végéig telefonhoz jutnak! Ismertette azt a körgyűrűs kiépítési módszert, amely lehetővé teszi, hogy hiba esetén gyors legyen az elhárítás. A munkát rövidesen megkezdik. A hálózatépítést a székesfehérvári Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság végzi, a korszerű központot pedig a svéd Ericsson cég magyar vegyesvállalata szállítja. A beruházás — a 33 ezer vonalas hálózat kiépítése és az országos hálózathoz való csatlakozása — után minden igényt kielégítenek a térségben. K. J. A köztársasági elnök látogatása Siófokon Huszonnégy perc Göncz Árpáddal (Folytatás az 1. oldalról) Huszonnégy percet töltött tegnap délelőtt Göncz Árpád köztársasági elnök a siófoki önkormányzat képviselőinek társaságában a polgármesteri hivatal épületében. Molnár Árpád polgármester rövid beszédben köszöntötte a magasrangú vendéget, s szólt a város múltjáról, hagyományairól, legfontosabb célkitűzéseiről. A képviselő-testület tagjai közül Vincze János a táj és környéke legfontosabb gondjáról, a Balaton és környéke környezetvédelméről, pontosabban annak hiányairól beszélt. Somogyi Gyulával és más képviselőkkel is egyetértésben hangsúlyozta: az idegenforgalom komplex fejlesztésére, irányítására lenne szükség. Dr. Pongor Tamás jegyző azt kérdezte Göncz Árpádtól, az írótól, hogy e magas közjogi méltóságban van-e ideje irodalommal foglalkozni, alkotni. Az elnök válasza: néha szívesebben választaná az üres „fehér lap” kihívását a különböző feladatok helyett, de mostanában, kétségtelen, kevés idő szakíthat az írásra. Önmagát, személyiségét természetesen most sem tagadhatja meg, s a köztársasági elnök posztján szerzett tapasztalatait remélehetőleg később egy összefoglaló műben (esetleg szatírában!) fogalmazhatja meg. Göncz Árpád ezután a jogászszövetség tanácskozását nyitotta meg Siófokon az Európa szállóbanAz első magyar jagászgyűlés mintegy ezer résztvevőjét Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke köszöntötte, hangsúlyozva, hogy az 1896-ban megalakult Magyar Jogászegylet szellemi utódjainak tartják magukat. Á háromnapos tanácskozás fő témája az igazságügyi szervezetrendszer korszerűsítése, illetve a magyar jogrendszer szembesítése az európai értékekkel. A plenáris ülést követően a résztvevők szekcióüléseken folytatták munkájukat. Ennek összegzéseként a vasárnapi zárónapon ajánlásokat fogadnak el. Csokoládés ízesítésű szalmakorpás tészta gyártását kezdték meg a napokban a Gabona- forgalmi Vállalat kaposvári nagymalmában. Ez már a hatodik korpás terméke a vállalatnak; naponta négy-öt mázsányit készítenek. (Fotó: Gyertyás László) Küldöttség Tusnádp.. i // // j fürdőről Tab romániai testvérvárosából, Tusnádfürdőről a közelmúltban újjáválasztott képviselő-testület négytagú delegációja érkezett tegnap Tabra Miklóssy Attila polgármester vezetésével. A látogatás célja, hogy az új vezetés megerősítse az 1990 februárjában kötött együttműködési megállapodást. A vendégek megtekintik a helyi szakközépiskolában tanuló több mint 10 Tusnád- fürdő-környéki diák elhelyezési és tanulási körülményeit, illetve megvitatják az együttműködés további lehetőségeit. KERESETT TERMÉK A FONAL Csődben a cég, gondban a gyár (Folytatás az 1. oldalról) — Milyenek a kaposvári gyár esélyei? — kérdeztem Bódosi Tamás főmérnöktől. — Ha egy céget felszámolnak és eladják, akkor annak a pénznek a töredékéhez sem lehet jutni, amivel tartozik. Abban reménykedünk, hogy ennél többet ér hitelezőinknek egy működő és hasznot hozó gyár résztulajdonosává lenni. Később esetleg nyugati partner is betársulhat. A pamutfonal — a távol-keleti konkurencia ellenére — továbbra is eladható. Gondot jelent azonban, hogy a belföldi vevők fizetőképessége bizonytalan, ugyanakkor a külföldiek rendkívül nyomott árakon akarnak vásárolni. A kaposvári gyár termelte fonal fele a nagyatádi cérnagyárba kerül. Január óta egyre többet rendelnek. Tartós az érdeklődés a nyugat-európai országokból: részben Nagyatádon keresztül, részben közvetlenül exportálnak. Formálódnak az üzleti kapcsolatok is Horvátországgal és Szlovéniával. A belföldi vevők pénzügyi helyzete miatt — mint megtudtuk — a gyártás tervezhetősége nagyon megromlott. A pénzhiány és az üzlet bizonytalansága miatt csak egy-két héttel korábban rendelnek, akkor viszont azonnal kérik az árut. Ha mégsem tudnak fizetni, a gépeket át kell állítani másik fonal gyártására. Az állandó kerékcsere, váltás semmilyen mechanikának nem tesz jót, mert tönkreteszi a gépeket. A gyár megrendelése folyamatosan nő. Januárban kétszázharminc tonna fonalat termelt, márciusban háromszáznyolcvan tonnát. Áprilisra négyszáz tonnára van megrendelés, ezért növelni kellett a létszámot is. Márciusban ismét megszervezték a hétvégi műszakot azoknál a gépeknél, amelyeken a legjobb minőségű termék készül. — Vissza kell utasítanunk megrendeléseket, mert nincs elég emberünk — mondta a főmérnök. — Csak ideiglenesen tudunk fölvenni dolgozókat, mert nem ígérhetjük meg, hogy tartósan alkalmazzuk őket. Megkerestük a leállított üzemeink dolgozóit Böhönyén és Mihályfán; mindkét helyről busszal szállítjuk őket a gyárba. Sok segítséget kaptunk. A gyár termelékenysége — mint mondta — csaknem kétszeresére nőtt. Ha a mostani szintet tartani tudnák, akkor eredményes lenne a gyár. — Ez nem biztos, hogy fontos a hitelezőknek — így a főmérnök. — Legnagyobb hitelezőnk, a Magyar Hitelbank dönti el, mi lesz velünk. Akkor határozna kedvezően, ha tulajdonjogot szerezne, és megengedné a gyár további működését. Ebben az esetben lassan visszakapná a pénzét. S. Pap Gitta Miklósi 11 milliója Felújítják a kultúrházat A több mint 300 lakosú Koppány-völgyi település, Miklósi képviselő-testülete a napokban hagyta jóvá idei költségvetését. A település az 5,2 millió forintos állami támogatás mellett 5,6 millió forintos saját bevétellel számol, így az idén csaknem 11 millió forintból gazdálkodhat. A kiadási végösszeg meghaladja a 12 millió forintot, tehát várhatóan 2 milliós hiánnyal zárják az évet. A településen a polgármesteri hivatal felújítására, illetve a házasságkötő terem kialakítására 700 ezer forintot szánnak. Működési célra (óvoda, iskola, társulásokban való részvétel) csaknem 1,2 millió forintot terveztek, ám az igazgatási tevékenység majd 7 millió forintot emészt föl. A kul- túrház felújítására (így ifjúsági klub kialakítása) a pályázat útján nyert 1,3 milliós összeget fordítják. Tervezik a Petőfi utca szilárd burkolattal való ellátását 1,6 millió forintért, valamint a településen a csapadékvíz elvezetését. Az utóbbi több mint kétmillió forintba kerül. A könyvtár működtetésére körülbelül 50 ezer forintot hagytak jóvá. Nem feledkeztek meg az idős, beteg polgárokról sem, mert segélyezésre és közgyógyellátásra mintegy félmillió forintot különítettek el. Miklósiban azt szeretnék, ha az ifjúság nem vándorolna el. A fiatal házasok lakáscélú támogatására (lakásépítés, -vásárlás, -bővítés, -felújítás, építési telekvásárlás) a költségvetésben 600 ezer forintot hagytak jóvá. Miklósiban is bevezetik az intézményes szemétszállítást, bízva abban, hogy a portákon és annak környezetében nagyobb lesz a rend/ K. J. Boglár polgármester nélkül? Ügyészi vizsgálatot kértek a képviselők Tegnap zárt ülésen a balatonboglári önkormányzat képviselő-testülete a lapunkban többször megírt végkielégítési ügy kapcsán úgy döntött, hogy dr. Kovács Miklós polgármester munkaviszonyát 30 napra felfüggeszti. A képviselők ügyészi, illetve számvevőszéki vizsgálatot kértek.
