Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-23 / 96. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. április 23., csütörtök ILYENEK VOLTUNK... Invenciógazdag játékosság, könnyed irónia, némi nosztalgiával idézett szecessziós hangulat jellemzi modern textilművészetünk képviselőjének, Péreli Zsuzsának a munkáit. A művész az elmúlt korok nagy hagyományra visszatekintő műfaját, a gobelinszövést műveli, de a hagyományos gobelin műfaj törvényeit áttörve a pop art és a lengyel kortárs textilművészet hatására a szövésbe a gyapjúfonal mellé más anyagokat — például madártollat — kevert, amivel meghökkentő hatásokat ért el. A forrást a századvégi félnépi és kispolgári környezetből vette. Megsárgult, régi fényképeket, öreg, családi albumok féltve őrzött kincseit, dédanyáink portréit, az első világháborúban meghalt apák és fiúk „daliás” ábrázolásait idézik megkérdőjelezett 1. A szolgálati idő emlékére 2. Vőfény nosztalgiával, vidám fricskával, mesteri tudással kivitelezett, nagyon modern megoldású képecskéi. B.l Egy locsolkodás emléke Öreg dajkám az egyik „szeretetotthon” lakója volt. Azért nem írom, hogy „idősek otthona”, mert erre a helyre valóban ráillett, hogy: a szeretet otthona. És Ilka néni is ezt a szót használta szívesen. Amíg dolgozni tudott, mindig másokért tette. Ha visszaemlékezett, csúfondárosan mondta: „Mindig más kenyerét ettem.” Emlékei nem voltak rosszak, sőt, élete végére már egészen megszépültek. Engem nagyon szeretett: korán meghalt édesanyám helyett jó ideig ő fogta a kezem, és ha bánat ért, először mindig hozzá futottam vigasztalásért. Ez a kapcsolat elkísért bennünket élete végéig. Egy darab voltam az ifjúságából, ő pedig az én „Ilkám” volt. Amikor megöregedett s már nem tudta magát ellátni, nevetve vonult be az otthonba. „Ott a helyem, most pihenni akarok! Olvasni és rádiót hallgatni! Most én vagyok az úrinő, akiről mások gondoskodnak!” — mondta, miközben sokdi- optriás szemüvege mögül huncutul mosolygott, hogy csak ne sajnáljam őt, mert most van igazán jó sora... A szobában, ahol lakott, mindig vidámság honolt. Jókedé- lyű maradt, pedig jó néhány szobatársa — szerinte — igencsak kacifántos volt. Ha nézeteltérés támadt közöttük, közéjük állt: „Hölgyeim! Csak nem fognak egymás hajának esni?!” — mondta, és másra terelte a szót Egy húsvéti látogatás emléke élénken él bennem. Ünnepi ruhában ült az ágyán, és nagyon pacsuli illata volt. Kedves arcán a mosoly most mintha huncutabb lett volna, mint máskor. — Mi az a nagy boldogság? — kérdeztem. — Hát nem veszed észre?! — tekintett szét maga körül. — Itt jártak a gavallérok és meglocsoltak minket! — mondta és kitört belőle a nevetés. — De nem mindenkit locsoltak ám meg — folytatta —, csak hármunkat! Bözsit, a mindig elégedetlen ágyszomszédomat kihagyták... — így igaz! — állították a többiek, miközben, mint a mindig éhes kisdiákok, úgy estek neki a magammal vitt jóféle hazai süteményeknek. Ilka néni az ablakhoz húzott, hogy nézzem csak meg a nagy locsolkodás eredményét! Egy öreg asz- szonyt láttam odakint, aki reszkető kézzel kapaszkodott egy hasonló korú férfi karjába. — Nem látod? Értük volt a móka! Hogy ők ketten egymásra találjanak — mondta huncutul. Megértettem. Ilka néni, aki ki nem állhatta maga körül a szomorúságot, „összehozta” a mindig sirdogáló Mariska nénit Józsi bácsival... — Talán még lagzi is lesz belőle — nevetett. — Akkor te is eljössz mulatni! Akkor láttam őt utoljára. Már nagybeteg volt, de titkolta. Nem akart — most sem akart — másnak fájdalmat okozni. Az ő harca véget ért. Egy szál virággal a kezemben az idei húsvét másnapján, a locsolkodás napján — rá emlékeztem. Báli Györgyné Náci bácsi, a biokertész Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc Előnyös a fogyasztása Joghurt és tejcukor A joghurtot általában zsírszegény vagy zsírmentes tejből készítik, helyenként még 30 százalék tejporral is dúsítják. Ezt a folyadékot oltják be megfelelő baktériumokkal. Fogyasztása nemcsak azért előnyös, mert jóízű, hanem azért is, mert segít elbontani a tejcukrot azoknak a felnőtteknek a beleiben, akiknek hiányzik a tejbontó enzimjük, a laktáz. Ezek az emberek, ha tejet isznak, bélgörcsöt, hasmenést kapnak, és a gázképződéstől felpuffad a hasuk, ha viszont a tejet joghurttal együtt fogyasztják, ezek a kellemetlenségek rendszerint elmaradnak. Azért maradnak el, mert a belekben a normális 37 C fokos testhőmérsékleten és kevésbé savanyú környezetben a joghurt mikroorganizmusai újra szaporodásnak indulnak, és bőségesen termelnek laktázt, ami elég ahhoz, hogy a joghurt mellé fogyasztott tej cukrát is elbontsa. Ezért a joghurttal együtt fogyasztott tej még azoknál az embereknél sem okoz kellemetlenséget, akik egyébként bélgörccsel és hasmenéssel fizetnek egy-egy pohár tej elfogyasztásáért. (Szendéi) Ivánfi Ignác 75 éves, nyugdíjas mérnök. Személyi igazolványában állandó lakhelyként Budapest szerepel, de miután a Láng gyárból nyugdíjba ment — s ennek már tizenöt éve —, az esztendő tizenkét hónapjából legalább kilencet balatonőszödi kis nyaralójában tölt. Tavaly december elejéig húzta el a pesti visszatérést, s az idén februárban már ismét ott szorgoskodott kertjében: felújította a fóliasátrat, metszette a gyümölcsfákat, a szőlőt. Március elején a Trabant úgy pöfögött le Őszödre az Ivánfi házaspárral, hogy a visszaút megint csak novemberben vagy decemberben lesz... Náci bácsi igazában hazajön Somogyba. Buzsákon élte le gyermekéveit. Édesapja — Németh László meghatározása — biológiai realizmus — jut eszembe a gyakori „anyázások” hallatán. Tolsztoj Háború és békéje kapcsán beszél arról, hogy a regény egyes hőseinek ábrázolásánál gnilyen fontos olyan apróságoknak a tüzetes leírása, mint az, hogy miként tartja teázásnál a kezében a csészét, hogyan néz, milyen a kiállása... Mostanság, magukat intelligensnek tartó emberek tolla alól egy sereg ocsmány szó, szitok szalad ki embertársai jellemzésére, mint amilyen például a görény, a varangy, a rohadt tetű, stb. Ez a fajta „biológiai realizmus” igencsak táaz oskolamester javaslatára — Kapósba küldte továbbtanulni. Ignác aztán az érettségi után Pesten, az egyetemen folytatta, s gépészmérnökként fejezte be aktív tevékenységét. Szűkebb pártriáját, Somo- gyot, sohasem tagadta meg. 1964-ben Balatonőszödön telkeket mértek ki, s a mai Szabadság utca egyik 600 öles parcelláját két kaposvári tanárral közösen ő vásárolta meg. A telken szerény otthont teremtett az ezermester mérnök, ahol a villany, a víz, a gáz után az idén már telefon is szolgálja majd a famíliát. Milyen is Náci bácsi biokertészete? Jó tíz éve, hogy a konyhe- kertből száműzték a vegyszeres permetezést. Azóta a csávói áll nemcsak az olyan szellemóriásoktól, mint Tolsztoj és Németh László, de az egyszerű embertől is. Vajon mi indokolja gyorsléptű térhódítását?! * * * Vasboltban „tesztelik” a felvételre jelentkező tanulót. A sokféle zár, csavar, szeg, pánt, csipesz közül kell kiválasztania a kért fajtából bizonyos mennyiséget, és fejben gyorsan kiszámolni a fizetendő összeget. A fiú láthatóan unja már, s valószínűleg azt gondolja, mi a fenének ez a felhajtás? Majd lánból és egyéb zöldből készült komposzt, meg a szakszerű munka eredménye együtt elégíti ki a család zöldség- és gyümölcsszükségletét. A garázs alá pincét kellett építeni a gyümölcs tárolásához, no meg a kordonokon termett szőlőből nyert bornak. — Úgy gondoltam, hogy a nyugdíjunkat az öszödi kert révén kiegészítjük. Némelyik kisnyugdíjas kesereg, más segélyért ostromolja az ön- kormányzatot — én magamon igyekszem segíteni. Náci bácsi a fóliasátorba invitál. Kinn még deres a fű, de a sátorban 12 fokot mutat a hőmérő. Igaz, a ház ura éjszaka háromszor is járt a fólia alatt és forró vizet vitt oda a hőmérséklet növelésére... Április első napjaiban a friss a vevő úgyis kiválasztja magának azt, ami kell, ami pedig az ár kiszámítását illeti, ott a számológép... A vizsgáztató hölgy azonban türelmes. Újra és újra feladja a leckét és vár. Mert pontos, lelkiismeretes eladókat szeretne látni a boltban. Igazat adok neki. * * * Kaposvár, Nádor utca. Öregember és (valószínűleg) unokája, mokány, tizenéves fiúgyerek. Tojásszenet talics- káznak. — Mennyibe került? — kérdezem az öreget. saláta, a pirosló retek mindennapos volt Ivánfiék asztalán. Ivánfiék házi készítésű csirkenevelőjébe kereken száz naposcsibe érkezett Bábolnáról. A Télautomata szerkezet úgy szabályozza az aprójószág életét, hogy a kis szárnyas 6-8 hét alatt „konyhakésszé” növekszik, így aztán nem zavarja a családot a húsárak emelkedése a Bala- ton-parton. De a házaspár nem is várja, hogy a szájába repüljön a sült galamb. Ottjártamkor Náci bácsit a kárpótlási jegy derítette jókedvre. A buzsáki örökség ugyan még százezer forintot se tesz ki, mégis nagy gondot vesz le a család válláról: majdnem kifizethetik belőle a pesti lakásuk árát. Az ottani „téli szállásukat” ugyanis — a többi lakótárshoz hasonlóan — nekik is meg kellett vásárolniuk... Kovács Sándor — Ötszázötvenbe. De azt beszélik, a jövő hónapban már hétszázötven lesz... Ennyit a kilátásokról. * * * Egy nagyvállalat rendésze meg az anyagbeszerző gépkocsivezetője saját zsebre dolgozott. Lebuktak és azonnal kirúgták mindkettőjüket. Pár évvel ezelőtt ez nem okozott volna különösen nagy gondot, de 1992 tavaszán, amikor félmillió körül van a munkanélküliek száma... Ez a megtévedettek számára már tragédia! Kerner Tibor Ki mit tud? Kaposfüreden Kaposfüreden rendezik meg az idei nyugdíjas Ki mit tud? népszerű vetélkedőt június 13-án, szombaton. Az eddig számos idős embert vonzó seregszemlére most is sok érdeklődő, versenyző kedvű nyugdíjast várnak a rendezők; a jelentkezési határidő: április 30. Aggódó középréteg A szegényedő középréteg kapja — egy előterjesztett javaslat szerint — a nyugdíjkorrekció során az elosztható mintegy tízmilliárd forint zömét. A nyugdíjba vonulás időpontjának és a szolgálati időnek a figyelembevételével segítenének rajtuk. Több megy nyugdíjra Nő a nyugdíjkiadás összege — ezt mutatja a társadalom- biztosítás költségvetése. 1990-ben 200 milliárd 317 millió forint volt az ilyen célú kiadás, tavaly 259 milliárd 270 milliót, erre az évre 307 milliárd 780 milliót terveztek nyugdíjra. Térítésmentes gyógyszer A térítésmentes gyógysze forgalma a múlt évben tíz milliárd forint volt. Ennek az összegnek az egyik felét a betegséghez kötődő juttatás, a másikat a közgyógyellátás támogatása tette ki. Apró-cseprő dolgaink Régi képek új élete (Egy nyugdíjas feljegyzései)
