Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-22 / 95. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. április 22., szerda A TITANIC NYOLCVAN ÉVE ŐRZI TITKÁT Hány magyar volt a luxusgőzösön ? „A Titanicról mindenki megmenekült” adták hírül 1912. április 15-én a New York-i reggeli lapok. Az igazságot csak később és akkor is eléggé ellentmondásosan merték közölni. Pedig a világ felfokozott izgalommal várta a híreket; a luxusgőzösön több mint két és fél ezren tartózkodtak, köztük magyarok is. Mint minden tragédia, a Titanic nyolcvan esztendővel ezelőtti katasztrófája is megmásíthatatlan. Közvetlenül a havaria után és azóta is egy- benhangzó a vélemény: el lehetett volna, el kellett volna kerülni több mint másfél ezer ember értelmetlen és kegyetlen halálát. Örök jelkép A világ leggyorsabb hajójának járó Kék Szalagért versenyző Titanic első és egyben utolsó útjára 1912. április 11-én Angliából indult az Atlanti-óceánon át New Yorkba. A White Star Line angol hajózási társaság elnöke, Joseph Bruce Ismay és a Titanic főkonstruktőre, Thomas Andrews személye volt a garancia, hogy az elsüllyeszthetetlen- nek reklámozott hajó valóban a leggyorsabb lesz és kitűzheti árbocára az elismerés kék szalagját. A Titanic rekordot javított ugyan, de nem a gyorsaságét, hanem — mint a nautika szakértők megfogalmazták — az emberi butaság és hiúság örök jelképe lett... A jéghegyet április 14-én 23 óra 40 perckor észlelték, és a hajó 15-én 2 óra 25 perckor süllyedt el. Mentőcsónakjaiban 700-nál többen tartózkodnak, vala- mennyiüket a 4 óra 20 perckor helyszínre érkező Carpathia szedte föl. Hány magyar tartózkodott a Titanicon? Eddig négyről tudott a magyar hajózástörténet. Megmenekült Cirubusz Géza és Horvát Dénes, egy mindmáig ismeretlen nevű nász- utaspár viszont nem élte túl a katasztrófát. A korabeli hazai lapok ezzel szemben más adatokat közöltek: az 1912. április 17-én Londonból kapott jelentés szerint az első és másodosztályú utasok között nem volt magyar, ugyanakkor a fedélközi — gyakorkatilag negyedosztályú — utaslistán az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgárai közül többen is szerepeltek. Az utaslista íme, a hajdani névsor: Sár- fos Iván, Csór Lajos, Strand- rovics Jován, Jalsovac Jovan, Drazsemovics József, Karun Ferenc és Anna, Markun János, Dókái Brankó, Dikó Mirkó, Pavlovics Jován, Hondo ko vies Gnas, Ozmán Márk, Petranec Matild, Karazsics Milán, Turcsin István, Balkics Cerin, fíekics Tidó, Delatics Regzó, Sivics Húson, Vük János, Strilics Iván, Csakics Mária, Péter és Géza, Dimics Jován, Pokrenics Tome, Uzselas Toró, Oreskovics Luka, Pak- rocsics Máté, Greskovics Mária és Smiljanics Jakab. A Pesti Hírlap egy másik számában viszont arról adott hírt, hogy a Titanicra váltott jegyet — férje jelzése alapján — Pelecsula Györgyné Frey Júlia, aki a család örökösödési ügyeit intézte Sátoraljaújhelyen, és dolga végeztével utazott vissza Újvilágba élő családjához. New Yorkba viszont nem érkezett meg. Egy nizzai illetőségű, de pozsonyi születésű magyar származású áldozatról is írtak a korabeli magyar újságok. Navratil Mihály volt az illető, aki feleségét Franciaországban hagyva két fiával vándorolt Amerikába. Az édesapa nem élte túl a katasztrófát, viszont fiai — Lolo és Louis — megmenekültek... A budai rejtély S egy rejtély: Budán a Zsíroshegyi úton található a Sze- leczky családi temetkezési kápolnája. Éve óta zárva van, de a falán olvasható tábla szerint „Az oltárlapba bevésett kis üvegben a család egy ősének jelképes hamvai vannak elhelyezve”. Állítólag azé az ősé, aki 1912-ben a Titanic óceánjáró elsüllyedésének lett az áldozata. Ki az ismeretlen? Nevére eddig nem derült fény. Úgy látszik a budai kápolna is — a Titanichoz hasonlóan — őrzi titkát. (Szabó) Megkezdte a szentmihálytelki Flóra-Therm Kft termálvízzel fütött üvegházainak két hektárnyi területéről a korai tölte- nivaló paprika szedését. Készül a legnagyobb „égi távcső” Dr. Immo Appenzeller heidelbergi professzor számára valóra válik valamennyi csillagász álma: elutazhat az univerzum végős határáig — persze nem űrhajóval. Azzal nem is érhetne célhoz, mert az utazás 14 milliárd fényévig tartana, ami 133 trillió kilométer; ez olyan szám, amiben 21 nulla van... A professzor azonban egyáltalán nem hagyja el a földet, marad a heidelbergi országos csillagvizsgáló intézetben, és kényelmesen ülve, műhold segítségével használhatja a világ legnagyobb teleszkópját, amelyet Chilében, a 2700 méter magas Páránál hegyen építenek föl. A 16 méteres teleszkóp minden eddigit messze felülmúl. Nem egyetlen „égi távcsődről van szó, hanem négy, egyenként nyolcméteres átmérőjű tükörről. A teleszkópok külön-külön (és összekapcsolva) is használhatók. Együtt képesek az univerzum széléről érkező gyenge fénysugarakat is felfogni. Építése Chilében az ESŐ (Csillagászati Kutatás Európai Szervezete a Déli Féltekén) közös vállalkozása, amelyhez Belgium, Dánia, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Svédország, Svájc és Németország tartozik. Ezekkel a szerkezetekkel távoli galaxisok fénysugarainak színképelemzését végzik. A vonalas színképek az anyagot felépítő atomok „ujjlenyomatai”. Segítségükkel meg lehet határozni a csillagok korát és összetételét. A két német spektrográf értéke 15 millió márka. Ehhez jön még egy infravörös-kamera, amelyet a Max Planck Intézet munkatársai építenek meg. Mi a haszna az emberiségnek ebből a hatalmas kiadásból? „Rendkívül nagy” — feleli Appenzeller profeszor. „Világ- egyetemünk titkainak a nyomára jutunk. Ha felnézünk a csillagos égre, akkor a saját múltunkba tekintünk.” 15 milliárd évvel ezelőtt volt az ősrobbanás, és akkor keletkezett az Univerzum. Csak ösz- szehasonlításul: a Nap és a Föld mindössze ötmilliárd éves. „Ha most olyan tárgyak tényét tudjuk analizálni, amelyek 14 milliárd fényév távolságra vannak, akkor az ősrobbanást több mint 90 százalékra közelítjük meg” — mondja a csillagász. Chilében ideálisak a körülmények. Különösen száraz a vidék, és alig fordul elő, hogy borús az égbolt. Egy évben körülbelül 300 napon akadálytalan a kitekintés az égre. Eddig az európai csilagászok a 2400 méter magas La Silla hegyről kutatták az eget. Ha elkészül a Páránál hegyen az óriás teleszkóp, akkor La Sillát a 14 teleszkópjával bezárják. 1996-ban kerül helyére a berendezés első tükörtelesz- kója. A teljes projekt 2000-re készül el. Ferenczy-Europress Értelmezni jaj, de nehéz A kárpótlásról, az átalakulásról — a határidők szorításában (Folytatás az 1. oldalról) Szűk két hét áll rendelkezésre, hogy a szövetkezetekben befejezzék a vagyonnevesítést. A szövetkezeti vezetők szándékaik szerint tisztességgel, békésen akarják megoldani ezt a feladatot. Mégis sok a bizonytalanság a törvények ellentmondásai miatt. Még a Földművelésügyi Minisztérium is inkább a bíróságokra bízta volna az értelmezést. Égető gond az átmeneti munkanélküliség megszüntetése. A feszültségek fő forrása mégiscsak a kárpótlási törvény végrehajtásának késedelmessége. (Kedvezőbb lenne, ha már tavasszal megkezdhették volna a licitálásokat a földterületekre.) Az előkészítő munkákba bekapcsolódtak a pártok, a tömegszervezetek, de csak az derült ki, hogy szélesebb körben terítik meg a földeket. Ezáltal a szövetkezeti vagyon harmada nem is az eddigi tagok tulajdonába kerül. Somogybán eddig mintegy negyvenezer embert tartott el a 300 ezer hektár földterület, a nevesítés után 60 ezren osztoznak majd e vagyonon. Míg a korábbi számítások szerint megközelítőleg 350 forint vagyonrész jutott volna tagonként, a módosítások után jó ha marad 200-250 ezer forint. Mit ér ez ma? Lehet-e erre egyéni, vagy akár két-három- szorosára családi vállalkozást alapítani? A kárpótlási feladatok megoldása során az érdekegyeztető fórumok megalakításával és munkájával kapcsolatban a szövetség munkatársai azt tapasztalták, hogy az esetek mintegy negyedében voltak viták a földkijelölések során, de súlyosabb súrlódások nélkül jutottak egyezségre. Vélt és valós sérelmek, ellentmondások kerültek a felszínre, helyenként éles vitában alakultak a vélemények. Reménykeltő jelenség az eddig sikeresen megőrzött békesség. Erre igencsak nagy szükség lesz a következő két hétben. Közben vetni kell a kukoricát, ahol még vállalják a cukorrépát is. S hogy éhkoppon ne maradjunk, a burgonya is földbe kívánkozik a melegedő napokban. M. T. Amiről ma beszélnek Üres az államkassza ? Költségvetésünk hiánya az első negyedévben sokkal nagyobb volt a. tervezettnél. Az év egészére 70 milliárdos kiadási többletet terveztek, s már március végén 47,7 milliárd forint volt a hiány. Ennek megítélése, kezelése a gazdaság- politikai viták középpontjába került. Miért annyira fontos a költségvetési egyensúly? Kincstári váltók A költségvetési hiány a kiadásoknak a bevételeket — adókat, illetékeket, vámokat, állami vagyontárgyak értékesítését — meghaladó része. Ezt elvileg többféle módon lehet fedezni illetve megszüntetni. Megszokott eszköz például a rövid illetve hosszúlejáratú állami értékpapírok eladásával belföldön vagy külföldön felvett hitel. Énnek megfelelően az első negyed évben 10 milliárd forint értékben kincstárjegyeket, azaz rövidlejáratú kincstári váltókat bocsátottak ki, továbbá 30 milliárd forint értékben speciális államkölcsön-kötvényt, hoszszúlejáratú állami adósságlevelet hoztak forgalomba. További 5 milliárd forint értékű kötvény adás-vételéről megállapodást kötött a pénzügyminisztérium az Állami Biztosítóval. Van-e ebben valami rendellenes, valami szokatlan? Formailag semmi. Gazdasági tartalmukat tekintve azonban ezek az ügyletek azt jelentik, hogy az állam a vállalkozásokat kiszorítja a hitel- felvevők köréből; a növekvő kamatterhek a jövő esztendők költségvetési kiadásait növelik és újabb hitelek felvételét vagy nagyobb adókat vonnak maguk után. Végül, de nem utolsósorban a nagy állami hitelkereslet magasan tartja vagy éppen megemeli a kamatlábat, s ezzel eltántorítja a befektetőket a tőkebefektetéstől, a részvényvételtől s őket a pénz, illetve a kölcsöntőke piacára tereli. így aztán a kölcsönfelvételeket jobb volna áthidaló műveleteknek tekinteni, s inkább a hiány-túllépés megszüntetéséhez kellene hozzáfogni. Ezúttal nem a túlméretezett kiadástömeg, költségvetési túlköltekezés a többlethiány oka, mint a korábbi évtizedekben, hanem a tervezett adó-, vám- és egyéb bevételek elmaradása. Rossz adómorál A bevételek nem azért maradtak el, mert az alapjukat képező jövedelem, külkereskedelmi forgalom vagy kifizetett munkabér nem állt rendelkezésre, hanem azért, mert az esedékes adót, vámot, társadalombiztosítási illetéket, szolidaritási alapot egyszerűen nem fizették be az érintettek. S nem lehet megtagadni az orvos, a tanító fizetését, a munkanélküli segélyt, a táppénzt csak azért, mert a forrásukul szolgáló befizetéseket valakik nem teljesítették. Az elmaradt befizetéseket más jövedelmek — például a privatizálási bevételek — nem tudták ellensúlyozni. A hiány oka a rossz adómorál, az adófizetési készség gyászos állapota, amin csakis a behajtás megszigorítása segíthet. Sok esetben azonban nem vagy nem elsősorban erről van szó, hanem az adófizetési képesség hiányáról. Sorbanállási lánc, a szállítóiknak adós vevők láncolata azt mutatja, hogy létezik a vállalkozásodnak egy nem jelentéktelen köre, amelynek éppencsak a közvetlen költségei térülnek meg, (már az értékcsökkenés leírása sem) s amelyek nem képesek jövedelmükből közterhek elviselésére. Figyelmeztető gond Ma talán üres az államkassza vagy félszáz milliárd forint hiányzik az egyensúlyhoz, de — mint a családi pénztárcával is megesik — beüthet holnapra egy váratlan bevétel, kifizethet valaki régen várt adósságot, s helyreáll megint az egyensúly. A mai anyagi gondok azonban figyelmeztetnek: érdemes megvizsgálni, versenyképes lehet-e egyáltalán a magyar gazdaság ekkora közterhek mellett... Bácskai Tamás
